Esztergom és Vidéke, 1904

1904-01-01 / 1.szám

Fontos feladat háramlik tehát a tanítóságra, hogy rmga jó példával járva elől, felvegye a küzdelmet az iskolában az alkohol ellen s megnyerje a' tanuló értelméhez mért magyarázattal az ifjúságot az abstinentiának. Mozdítsák elő az abstinens ifjúsági egyletek alakulását. Az iskoláig a gyermeket az anya óvja és edzi a jövő kísértések ellen. A család tagjainál ellensúlyozza a korcsma vonzó erejét az otthon házias kellemeivel, ellentállhat az ivás megszokásának, a szokásos ivót leszoktathatja, akaraterejével a fennálló roszz közvéleményt a társadalomban átalakíthatja. Téved, aki azt hiszi, hogy az alkoholizmus csak koncentrált alkoholos italok élvezetével áll elő s hogy a sör legalkalmasabb szer a pálinka kiszorítására. Az iszákosok egyik németországi intézetben 149 közül 41 pálinka, 30 bor, 78 sör alkoholizmusban szenvedett. Csak annyi tény, hogy a sörivónál kevesebb alkoholtartalom mellett az alkoholizálásra nagyobb folyadék mennyiség felvétele szükséges. De a sörivónál beálló szívbaj máj- és veseelváltozásokra vezet. Csak az esetben volna mint kisebb baj ajánlatos a sörivás, ha kisebb mértékben fogyasztanák és pálinkát egyáltalán nem innának mellette. A sör veszélyeit kevesen ismerik s ijesztően emelkedik a sörfogyasztás. Épen emiatt úgyszólván még inkább kell küzdeni ellene, mint a pálinka ellen, mert általánosabb is napról-nspra s épen a' műveltek adják a rossz példát, akik közt különben a pálinkaivás is veszedelmesen terjed. A sör fáradta, érzékileg tompulttá tesz ; ez a iupulin mérgező hatása. A sörkomló alkaloidja is veszélyes mérgezési tüneteket idéz elő, nem is említve a sörházak füstös, romlott levegőjét. Manapság még — különösen nálunk — népszerűtlen az alkohol ellen való küzdés részint az anyagilag érdekeltek, részint az alkoholhoz való ragaszkodás miatt. De a fentebb vázolt tények hathatósan kell, hogy sürgessék az államot s a társadalmat, hogy az alkoholizmus pusztító betegsége ellen minél előbb erélyes rendszabályokhoz nyúljon, mielőtt a baj idültté nem válik. Meg kell szüntetni az alkoholizmus okait. De szükséges, hogy e szociális mozgalomban ne bízzunk mindent az államra, hanem szövetkezzék a társadalom s alapítson mértékletességi és abstinens egyesületeket. A jövő nemzedék megmentését pedig mindenesetre a gyermekeknek az iskolában való megfelelő kitanitásán kezdjük. A bölcs nevelő tudni fogja, mennyit mondjon s hogyan adja elő, hogy a rosszra vágyat ne ébresszen. Hogy azonban legalább a mértékletességet elérjük, ajánlatos a teljes tartózkodás hirdetése. A küzdelmet ne hárítsuk csupán a vallás tanítóra; mindenkinek ki kell belőle vennie részét, aki szivén viseli a közerkölcs, a közegészség és a szellemi élet biztosításának társadalmi s nemzeti fontosságát. Adjanak jó példát a műveltek, a tanítók ; a nép s a gyermekek vezetői egyesüljenek az iszákosság kiirtására, a szeszes italtól való teljes tartózkodás megkedveltetésére. Gyermeknek semmi szüksége sincs szeszes italra, felnőttnél is csak a megszokás teszi látszólag szükségessé. A szülők ne adjanak szeszes ita't gyermekeiknek. A tanítóknak majdnem minden tárgy kapcsán alkalom nyílik, hogy feltüntessék a szesz káros és gyakran erkölcstelen következményeit. Az erkölcsi törvények a szívbe vésése szilárd alapul fog szolgálni ezen fontos cél elérésében is. Esztergom, dec. 29. Dr. Foldváry István elnök egy hoszszabb és tartalmas beszéddel nyitotta meg a tagok nagy érdeklődése mellett a kaszinó ötvenkilencedik évi közgyűlését karácsony másodünnepén, melyben a lefolyt kaszinói év eseményeinek általános jellegzö vonásait ecsetelvén, a többek között igy szóllott •: „Azoknak a fő céloknak, amelyek egy magyar kaszinó elé kitüzvék : t. i. hogy a magyar közművelődés és a magyar szellem terjesztője és ápolója legyen, hogy egy ily kis városban a müveit férfi közönség kellemes találkozó helye legyen felekezeii és politikai irányú megkülönböztetések nélkül, — minden eszköz, minden mód, helyi viszonyainkhoz mérten elég diszes formában és módon ebben az évben is rendelkezésre állott. Ezen kivül fiatalabb gárdánk számos alkalmat keresett és talált, hogy a tuiajdonképeni belső forgalmat tevő ta> gok szórakozásán tul, a tagok családjai valamint a társadalom vetünk rokonszenvező részének is szórakozást nyújtson. Ezek az eszközök változatlanul fennállottak, az azonban t. közgyűlés, hogy a tagok ezeket mily mértékben vették igénybe s mily mértékben kívántak a fennálló keretekbe pezsgő életet önteni — az már nem épen mitőlünk a tisztikartól és választmánytól, de magatói a közönségtől függött s e részben mi, akik semmiféle par force vigalom rendezési feladatokra sem nem vállal köztünk, sem a jövőben nem vállalkozunk, felelősséget nem viselünk, sem pa nasz vagy vád minket alaposan nem illethet. Tisztelt közgyűlés ! A társadalmi egyesületek, különösen egy kaszinó, hasonlatosak azokhoz az érzékeny és színes időjárás mérőkhöz, a melyek az ablakok között hol kék, hol piros szint öltenek. Ezek az egyesületek a társada lom exponensei és a szerint változnak, nyerik hol egyhangú szürke, vagy vidám piros színüket, amint a helyi társadalom idő változása, a politikai felhők járása azt magukkal hozzák. Ha pedig valaki t. uraim faradságot vesz magának és mondjuk madár távlatból elfogulatlan bírálat tárgyává tesd Esztergom társadalmának folyamatát — nem lehet azt be nem vallani, hogy az általános közgazdasági pangás, forgalom csökkenés, pénztelenség és rosz anyagi viszonyok következtében, — nagyon, de nagyon meghanyatlott. A külszín talán még a régi, de a belső tartalom, a nyíltság, barátság, vidámság már nem a régi, mert nem is lehet az. Ezeknek a tényezőknek, a társadalmat mozgató erőknek hatása alól egy társ egyesület sem menekülhet; — ideig óráig lehetnek egyik másiknak sikerei, de nagy egészben, az ablak közt vagyis a nyílványosság előtt álló időjárás jelzők, — egyforma szinüek lesznek. Azok ellen a felhők ellen, amelyek a társadalom födött boronganak, nekünk nem áll módunkban viharágyukat alkalmazni ! Akkor t. közgyűlés, amikor az egyén létérdekének és céljainak hatása válik mindenek felett domináló erővé, hasztalan volna követelődzésekkel előállani, mert e/.t a hatást, mely az egyén helyzetiből folyik, megszüntetni nem lehet, még csak paralizálni is alig lehet. Elekkel a szerapotokkal szemben azonban tisztelt közgyűlés fenn kell tartani mindazon eszközöket és kereteket, melyek a javulásra szolgálhatnak, mert tessák elhinni, az emberiség haladásának már létesült nagy vivmányai : az egyenlőség, a műveltség nivelláló és összekötő ereje, — a humanizmus — időről időre egyes helyeken elhomályosulhatnak ugyan, de már elveszni nem fognak soha — és meg fog jönni az idő amidőn a társadalom által fenntartott és a nekik kedvező kereteket ismét győzedelmesen fogják eleven erejükkel betölteni. És ebből folyólag t. közgyűlés bizni kell egy elevenebb, virágzóbb korszak eljövetelében, amely ha végleg el maradna is, az sem volna a mi hibánk, a haladás világos eszméin épült egyesületünk hibája, — de a kor jellemző tünete.. Téved azonban az t. közgyűlés, aki a nyílványos vigalmak, vagy előadások mérve és fénye szerint alkotja ité letét, inert ez sohasem tartozott a kaszinó eminens feladatai közé, ez mindig csak kedves diszünk volt és lesz is és érte a műkedvelő gárdának hálás köszönettel adózunk, mert ez mindig relativ viszonyoktól függ, ezeket sem előírni, sem erőltetni nem lehet, — ezt a közönség önmaga csinálja s függ különösen a fiatalabb tagok egyetértésétől, hangulatától, összeköttetéseitől a művészetek, iránti hajlamaitól, a mely tulajdonságok azonban teljesen egyéniek s időről időre minden külbefolyás nélkül vál ozók. Az elnöki megnyitót a közgyűlés tüntenö éljenzéssel fogadta s azután áttért a napirend tárgyaira, melyek elseje a titkári jelentés volt. Dr. Berényi Zoltán titkár körültekintő gondossággal egybeállított jelentését azzal kezdette, hogy a kaszinó immár a második emberöltön át szolgálja városunk társadalmát. Ötvenkilenc év — ugy mond — szép idő és hogy ezen időt megérte az egyesület, legfőbb bizonyítéka annak, hogy van létjogosultsága. A város társadalmi állapotainak sötét színekkel való ecsetelése után, úgy folytatja a jelentés, hogy társaséletünk kietlen, sivár pusztájában, egy enyhe, árnyékos, üdülést nyújtó oázisa ennek a városnak a kaszinó, hol politikai és felekezeti válasz falak helyett, egy barátságos, kedves otthonra találunk, melynek alapja a kölcsönös tisztelés és becsülés. A kaszinó büszkén lengő lobogóján két vezéreszmét hirdet: a hasa és az emberszeretetet, mely jelszavakkal még a mai súlyos viszonyok között isjbátran néz eléje a jövőnek. Felemlíti, hogy a közöny, mely már számos üdvös intézménynek ásta meg sírját, a kaszinóban is befészkelte magát. A kaszinó atyái, a régi alapító tagok, kiknek életszükséglete volt a kaszinó, lassan kidőlnek sorainkból, s az unokák, nem istápolják azzal a kellő szeretettel az egyesületet, mint amely lyel kellene, pedig úgymond a kaszinói intézmény melegágyi növény, mely a szeretet melege nélkül, elcseneveszik, pusztulásnak indul. Nyilvánul pedig a közöny, a helyiségek látogatottságában, mi nem olyan, miként volt hajdan. Ismerteti a kaszinó anyagi helyzetét, mit súlyossá a tagdíjhátralékok tesznek. A rideg valónak sötét színekkel való ecsetelése közben, egy biztató reménysugár t lát a jövőben, egy szebb kor hajnalhasadását, mely pez*gő életet Önteni lesz hivatva a szunnyadó elemekbe. Áttérve a kaszinó működésére, felemlíti, hogy a jelen évben annak fiatalsága hat táncmulatságot rendezett. Egy nagyszabású táncestélyt a farsangban, egy kisebbet húsvéthétfőn majd négyrendbeli nyári mulatságot a Ivovácspataknál. Az estélyek számát szaporította a műkedvelői gárda, mely Sylveszter estéjén, fényesen sikerült mulatságot rendezett, A legfényesebb , eseménye as elmúlt év történet ének az október hóban rendezett Rákóczy ünne-' pély, mellyen a megye és város szine java vett részt. A titkár jelentését éljenzéssel elfogadták. A számvizsgálók jelentésükben az anyagi helyzet stagnálását konstatálták, minek a nagy tagdíj hátralék az oka. Az 1904 évi költségvetés vita nélkül elfogadtatott, mely után négy kölcsönkötvény lett kisorsolva, és pedig a 35, 6, 7. és 22 számúak. Ezután az elnök a saját és tiszttársai, valamint a választmány nevében beadta lemondását, mit Reusa József korelnök vezetése mellett az uj tisztikar és választmány megválasztása követett. Változás csak annyiban történt, hogy Horváth Béla főispán be választatott a választmányba. A tisztikar és választmány külömben a következőképen alakult meg. Elnök: dr. Földváry István Igazgató : Ivanovics Béla. Titkár \ dr. Berényi Zoltán. Ügyész: dr. Horn Károly. Pénztáros : Berán Károly. Háznagy : Nedeczky Béla. K'ónyvtárnok: Várallyai Sándor. Választmányi tagok : Áldori Mórdr,, Berényi Gyula dr., Bleszi Ferenc, id, Brenner József, Brutsy Gyula, Burián János dr., Büttner Róbert, Csupor István, Frey Ferenc, Helcz Antal dr. Hollósy Rupert, Horváth Béla, Hulényi Győző dr., Kerschbaummayer Károly, Kollár Mihály, Kollár Péter, Marosi Ferenc, Meszéna Kálmán, Niedermann Pál, Obermayer György, Pospesch Antal, Prokopp Gyula dr., Reusz József, Rudolf István, Rudolf Mihály, Schönbek Mihály, B. Szabó Mihály, Szenttamásy Béla, Vimmer Imre, Zsiga Zsigmond. A közgyűlés újságok elárverezésével ért véget. —r. Karácsonyfa-ünnepség a szt. Unna zárdában. A szeretet ünnepén földgömbünkről egy óriási karácsonyfa emelkedik fel, mely Bethlehem földjén ver gyökeret, hol az irgalmas Megváltó született, aki példájával szeretetre, könyörületre indítja az emberi sziveket. Mondhatjuk, hogy a szeretet ült ünnepet december 24-én 'a helybeli szent Anna zárdában, hol kicsinyek és nagyok együtt örvendeztek ; a nagyok örömkönnyeket hullattak, midőn látták az apróság boldogj ságát, a kicsinyek pedig örvendeztek a nagyok sok szép ajándékának. Nagyszámú és előkelő közönség vett részt ez ünnepségen, az elnöki díszhelyet Bogisich Mihály püspök foglalta el. , Először az óvodások mutatták be tudományukat ; énekeltek gyönyöröbbnél gyöI nyörübb karácsonyi énekeket, majd kedves kis verseket mondottak hálából a sok ajándékért. De legkedvesebb volt, midőn a méhecskéket, virágokat és pász! torokat személyesítő kicsinyek üdvözölték a kis Jézust. Az óvodás gyermekek oly ügyesen forgolódtak, beszéltek, hogy nem egy előkelő vendég adott csodálkozásának kifejezést, mikép lehet a kicsikéket ily kellemes hanglejtésre, ügyességre tanítani. A sorrend a következő volt : >Enek.f Szálljatok le, szálljatok. »Üdvözlo vers.t Mondta : Polgár Ferenc. »Enek.c Ragyog a szép karácsonyfa. »Vers.t Mi van ma ? Mondta: Meszes Erzsébet. »Parpeszed.c Mondják: Bartal Róza és Szálkai Ferenc. »Vers.« Mese, mese. Mondta: Holop Erzsébet. »Vers.« Mit hoz a Jézuska ? Mondta : Farkas István. »A méhek, virágok és pásztorok üdvözítse.* Méhsk: Hoslok Gizella, Krajniker Teréz, Lerner Emilia és Ugrai Erzsébet. Virágok : Liliom : Polgár Margit. Nefelejcs : Lábadi Mária. Rózsa : Horváth Etel. Ibolya: Zsalud Erzsébet. Pásztorok : Ravasz Pál, Stróbli János és S^enczy Ferenc. Angyal: Gálicz Anna. Az óvodások vidámító szereplése után az elemi iskola növendékei adták elő a Karácsonyest cimű gyermekszinművet az alábbi szereposztással. Személyek Margit) — — — — — Herbák Vcronka * Róza ) f (• ' 1, — Szvoboda Erzsébet Erzsi ) lestverek _ _ Borovicska Ilona Anna ) — — — — — Gulyás Irén Váradiné, szegény Özv. asszony Kistótb Róza Mari ) , . — — Bognár Anna _ . ' gyermekei /- i A Ten ) &J — — Csenke Anna, Négy évszak. Mogzó képek. Tavasz. Virágot szedő gyermekek, T. oszt. növ. Nyár. Arató leányok. IV. » » Ösz. Szüretelő gyermekek. II. » » Tél. Hólapdával játszó gyerm. III. » » A kis Jézus érkezése

y » Végző vers « Mondta : Mórász Ferenc. A leánykák meglepő szabatossággal,^ ügyességgel adták szerepeiké', bátor, fesztelen fellépésök valóban dicséretet érdemel, de méltó elismerést érdemelnek a t. irgalmas nővérek, kik nagy szakértelemmel s ügybuzgósiggal farait kaszinó közgyűlése.