Esztergom és Vidéke, 1904

1904-01-01 / 1.szám

Fontos feladat háramlik tehát a tanítóságra, hogy rmga jó példá­val járva elől, felvegye a küzdel­met az iskolában az alkohol ellen s megnyerje a' tanuló értelméhez mért magyarázattal az ifjúságot az abstinentiának. Mozdítsák elő az abstinens ifjúsági egyletek alakulá­sát. Az iskoláig a gyermeket az anya óvja és edzi a jövő kísérté­sek ellen. A család tagjainál ellen­súlyozza a korcsma vonzó erejét az otthon házias kellemeivel, ellent­állhat az ivás megszokásának, a szokásos ivót leszoktathatja, akarat­erejével a fennálló roszz közvéle­ményt a társadalomban átalakít­hatja. Téved, aki azt hiszi, hogy az alkoholizmus csak koncentrált alko­holos italok élvezetével áll elő s hogy a sör legalkalmasabb szer a pálinka kiszorítására. Az iszákosok egyik németországi intézetben 149 közül 41 pálinka, 30 bor, 78 sör alkoholizmusban szenvedett. Csak annyi tény, hogy a sörivónál keve­sebb alkoholtartalom mellett az alkoholizálásra nagyobb folyadék mennyiség felvétele szükséges. De a sörivónál beálló szívbaj máj- és veseelváltozásokra vezet. Csak az esetben volna mint kisebb baj aján­latos a sörivás, ha kisebb mérték­ben fogyasztanák és pálinkát egyál­talán nem innának mellette. A sör veszélyeit kevesen ismerik s ijesztően emelkedik a sörfogyasz­tás. Épen emiatt úgyszólván még inkább kell küzdeni ellene, mint a pálinka ellen, mert általánosabb is napról-nspra s épen a' műveltek adják a rossz példát, akik közt különben a pálinkaivás is veszedel­mesen terjed. A sör fáradta, érzé­kileg tompulttá tesz ; ez a iupulin mérgező hatása. A sörkomló alka­loidja is veszélyes mérgezési tüne­teket idéz elő, nem is említve a sörházak füstös, romlott levegőjét. Manapság még — különösen ná­lunk — népszerűtlen az alkohol ellen való küzdés részint az anya­gilag érdekeltek, részint az alko­holhoz való ragaszkodás miatt. De a fentebb vázolt tények hathatósan kell, hogy sürgessék az államot s a társadalmat, hogy az alkoholiz­mus pusztító betegsége ellen minél előbb erélyes rendszabályokhoz nyúl­jon, mielőtt a baj idültté nem vá­lik. Meg kell szüntetni az alkoho­lizmus okait. De szükséges, hogy e szociális mozgalomban ne bíz­zunk mindent az államra, hanem szövetkezzék a társadalom s ala­pítson mértékletességi és abstinens egyesületeket. A jövő nemzedék megmentését pedig mindenesetre a gyermekeknek az iskolában való megfelelő kitanitásán kezdjük. A bölcs nevelő tudni fogja, mennyit mondjon s hogyan adja elő, hogy a rosszra vágyat ne ébresszen. Hogy azonban legalább a mérték­letességet elérjük, ajánlatos a tel­jes tartózkodás hirdetése. A küz­delmet ne hárítsuk csupán a vallás tanítóra; mindenkinek ki kell be­lőle vennie részét, aki szivén viseli a közerkölcs, a közegészség és a szellemi élet biztosításának társa­dalmi s nemzeti fontosságát. Adjanak jó példát a műveltek, a tanítók ; a nép s a gyermekek ve­zetői egyesüljenek az iszákosság ki­irtására, a szeszes italtól való tel­jes tartózkodás megkedveltetésére. Gyermeknek semmi szüksége sincs szeszes italra, felnőttnél is csak a megszokás teszi látszólag szüksé­gessé. A szülők ne adjanak sze­szes ita't gyermekeiknek. A taní­tóknak majdnem minden tárgy kapcsán alkalom nyílik, hogy fel­tüntessék a szesz káros és gyakran erkölcstelen következményeit. Az erkölcsi törvények a szívbe vésése szilárd alapul fog szolgálni ezen fontos cél elérésében is. Esztergom, dec. 29. Dr. Foldváry István elnök egy hosz­szabb és tartalmas beszéddel nyitotta meg a tagok nagy érdeklődése mellett a kaszinó ötvenkilencedik évi közgyű­lését karácsony másodünnepén, melyben a lefolyt kaszinói év eseményeinek ál­talános jellegzö vonásait ecsetelvén, a többek között igy szóllott •: „Azoknak a fő céloknak, amelyek egy magyar kaszinó elé kitüzvék : t. i. hogy a magyar közművelődés és a magyar szellem terjesztője és ápolója legyen, hogy egy ily kis városban a müveit férfi közönség kellemes találkozó helye legyen felekezeii és politikai irányú megkülönböztetések nélkül, — minden eszköz, minden mód, helyi viszonyaink­hoz mérten elég diszes formában és mó­don ebben az évben is rendelkezésre állott. Ezen kivül fiatalabb gárdánk szá­mos alkalmat keresett és talált, hogy a tuiajdonképeni belső forgalmat tevő ta> gok szórakozásán tul, a tagok családjai valamint a társadalom vetünk rokon­szenvező részének is szórakozást nyújt­son. Ezek az eszközök változatlanul fennállottak, az azonban t. közgyűlés, hogy a tagok ezeket mily mértékben vették igénybe s mily mértékben kíván­tak a fennálló keretekbe pezsgő életet önteni — az már nem épen mitőlünk a tisztikartól és választmánytól, de ma­gatói a közönségtől függött s e részben mi, akik semmiféle par force vigalom rendezési feladatokra sem nem vállal köztünk, sem a jövőben nem vállalko­zunk, felelősséget nem viselünk, sem pa nasz vagy vád minket alaposan nem illethet. Tisztelt közgyűlés ! A társadalmi egye­sületek, különösen egy kaszinó, hasonla­tosak azokhoz az érzékeny és színes időjárás mérőkhöz, a melyek az abla­kok között hol kék, hol piros szint öl­tenek. Ezek az egyesületek a társada lom exponensei és a szerint változnak, nyerik hol egyhangú szürke, vagy vidám piros színüket, amint a helyi társada­lom idő változása, a politikai felhők já­rása azt magukkal hozzák. Ha pedig valaki t. uraim faradságot vesz magá­nak és mondjuk madár távlatból elfo­gulatlan bírálat tárgyává tesd Eszter­gom társadalmának folyamatát — nem lehet azt be nem vallani, hogy az ál­talános közgazdasági pangás, forgalom csökkenés, pénztelenség és rosz anyagi viszonyok következtében, — nagyon, de nagyon meghanyatlott. A kül­szín talán még a régi, de a belső tar­talom, a nyíltság, barátság, vidámság már nem a régi, mert nem is lehet az. Ezeknek a tényezőknek, a társadalmat mozgató erőknek hatása alól egy társ egyesület sem menekülhet; — ideig óráig lehetnek egyik másiknak sikerei, de nagy egészben, az ablak közt vagyis a nyíl­ványosság előtt álló időjárás jelzők, — egyforma szinüek lesznek. Azok ellen a felhők ellen, amelyek a társadalom fö­dött boronganak, nekünk nem áll mó­dunkban viharágyukat alkalmazni ! Akkor t. közgyűlés, amikor az egyén létérdekének és céljainak hatása válik mindenek felett domináló erővé, hasz­talan volna követelődzésekkel előállani, mert e/.t a hatást, mely az egyén hely­zetiből folyik, megszüntetni nem lehet, még csak paralizálni is alig lehet. Elekkel a szerapotokkal szemben azon­ban tisztelt közgyűlés fenn kell tartani mindazon eszközöket és kereteket, me­lyek a javulásra szolgálhatnak, mert tessák elhinni, az emberiség haladásá­nak már létesült nagy vivmányai : az egyenlőség, a műveltség nivelláló és összekötő ereje, — a humanizmus — időről időre egyes helyeken elhomályosulhat­nak ugyan, de már elveszni nem fognak soha — és meg fog jönni az idő ami­dőn a társadalom által fenntartott és a nekik kedvező kereteket ismét győzedel­mesen fogják eleven erejükkel be­tölteni. És ebből folyólag t. közgyűlés bizni kell egy elevenebb, virágzóbb korszak eljövetelében, amely ha végleg el ma­radna is, az sem volna a mi hibánk, a haladás világos eszméin épült egyesü­letünk hibája, — de a kor jellemző tü­nete.. Téved azonban az t. közgyűlés, aki a nyílványos vigalmak, vagy előadá­sok mérve és fénye szerint alkotja ité letét, inert ez sohasem tartozott a ka­szinó eminens feladatai közé, ez mindig csak kedves diszünk volt és lesz is és érte a műkedvelő gárdának hálás köszö­nettel adózunk, mert ez mindig rela­tiv viszonyoktól függ, ezeket sem előírni, sem erőltetni nem lehet, — ezt a kö­zönség önmaga csinálja s függ különö­sen a fiatalabb tagok egyetértésétől, hangulatától, összeköttetéseitől a művé­szetek, iránti hajlamaitól, a mely tulaj­donságok azonban teljesen egyéniek s időről időre minden külbefolyás nélkül vál ozók. Az elnöki megnyitót a közgyűlés tün­tenö éljenzéssel fogadta s azután áttért a napirend tárgyaira, melyek elseje a titkári jelentés volt. Dr. Berényi Zoltán titkár körülte­kintő gondossággal egybeállított jelen­tését azzal kezdette, hogy a kaszinó immár a második emberöltön át szol­gálja városunk társadalmát. Ötvenki­lenc év — ugy mond — szép idő és hogy ezen időt megérte az egyesület, legfőbb bizonyítéka annak, hogy van létjogosultsága. A város társadalmi ál­lapotainak sötét színekkel való ecsete­lése után, úgy folytatja a jelentés, hogy társaséletünk kietlen, sivár pusztájában, egy enyhe, árnyékos, üdülést nyújtó oázisa ennek a városnak a kaszinó, hol politikai és felekezeti válasz falak he­lyett, egy barátságos, kedves otthonra találunk, melynek alapja a kölcsönös tisztelés és becsülés. A kaszinó büszkén lengő lobogóján két vezéreszmét hirdet: a hasa és az emberszeretetet, mely jel­szavakkal még a mai súlyos viszonyok között isjbátran néz eléje a jövőnek. Felemlíti, hogy a közöny, mely már számos üdvös intézménynek ásta meg sírját, a kaszinóban is befészkelte magát. A kaszinó atyái, a régi alapító tagok, kiknek életszükséglete volt a kaszinó, lassan kidőlnek sorainkból, s az unokák, nem istápolják azzal a kellő szeretettel az egyesületet, mint amely ­lyel kellene, pedig úgymond a kaszinói intézmény melegágyi növény, mely a szeretet melege nélkül, elcseneveszik, pusztulásnak indul. Nyilvánul pedig a közöny, a helyiségek látogatottságában, mi nem olyan, miként volt hajdan. Is­merteti a kaszinó anyagi helyzetét, mit súlyossá a tagdíjhátralékok tesznek. A rideg valónak sötét színekkel való ecsetelése közben, egy biztató remény­sugár t lát a jövőben, egy szebb kor hajnalhasadását, mely pez*gő életet Ön­teni lesz hivatva a szunnyadó elemekbe. Áttérve a kaszinó működésére, fel­említi, hogy a jelen évben annak fia­talsága hat táncmulatságot rendezett. Egy nagyszabású táncestélyt a farsang­ban, egy kisebbet húsvéthétfőn majd négyrendbeli nyári mulatságot a Ivo­vácspataknál. Az estélyek számát sza­porította a műkedvelői gárda, mely Sylveszter estéjén, fényesen sikerült mulatságot rendezett, A legfényesebb , eseménye as elmúlt év történet ének az október hóban rendezett Rákóczy ünne-' pély, mellyen a megye és város szine java vett részt. A titkár jelentését él­jenzéssel elfogadták. A számvizsgálók jelentésükben az anyagi helyzet stagnálását konstatálták, minek a nagy tagdíj hátralék az oka. Az 1904 évi költségvetés vita nélkül elfogadtatott, mely után négy kölcsön­kötvény lett kisorsolva, és pedig a 35, 6, 7. és 22 számúak. Ezután az elnök a saját és tiszttársai, valamint a választmány nevében beadta lemondását, mit Reusa József korelnök vezetése mellett az uj tisztikar és vá­lasztmány megválasztása követett. Változás csak annyiban történt, hogy Horváth Béla főispán be választatott a választmányba. A tisztikar és választ­mány külömben a következőképen alakult meg. Elnök: dr. Földváry Ist­ván Igazgató : Ivanovics Béla. Titkár \ dr. Berényi Zoltán. Ügyész: dr. Horn Károly. Pénztáros : Berán Károly. Ház­nagy : Nedeczky Béla. K'ónyvtárnok: Várallyai Sándor. Választmányi tagok : Áldori Mórdr,, Berényi Gyula dr., Bleszi Ferenc, id, Brenner József, Brutsy Gyula, Burián János dr., Büttner Róbert, Csu­por István, Frey Ferenc, Helcz Antal dr. Hollósy Rupert, Horváth Béla, Hulé­nyi Győző dr., Kerschbaummayer Ká­roly, Kollár Mihály, Kollár Péter, Marosi Ferenc, Meszéna Kálmán, Nie­dermann Pál, Obermayer György, Pos­pesch Antal, Prokopp Gyula dr., Reusz József, Rudolf István, Rudolf Mihály, Schönbek Mihály, B. Szabó Mihály, Szenttamásy Béla, Vimmer Imre, Zsiga Zsigmond. A közgyűlés újságok elárvere­zésével ért véget. —r. Karácsonyfa-ünnepség a szt. Unna zárdában. A szeretet ünnepén földgömbünkről egy óriási karácsonyfa emelkedik fel, mely Bethlehem földjén ver gyökeret, hol az irgalmas Megváltó született, aki példájával szeretetre, könyörületre in­dítja az emberi sziveket. Mondhatjuk, hogy a szeretet ült ünnepet december 24-én 'a helybeli szent Anna zárdában, hol kicsinyek és nagyok együtt örven­deztek ; a nagyok örömkönnyeket hul­lattak, midőn látták az apróság boldog­j ságát, a kicsinyek pedig örvendeztek a nagyok sok szép ajándékának. Nagyszámú és előkelő közönség vett részt ez ünnepségen, az elnöki díszhe­lyet Bogisich Mihály püspök foglalta el. , Először az óvodások mutatták be tudomá­nyukat ; énekeltek gyönyöröbbnél gyö­I nyörübb karácsonyi énekeket, majd ked­ves kis verseket mondottak hálából a sok ajándékért. De legkedvesebb volt, midőn a méhecskéket, virágokat és pász­! torokat személyesítő kicsinyek üdvözöl­ték a kis Jézust. Az óvodás gyermekek oly ügyesen forgolódtak, beszéltek, hogy nem egy előkelő vendég adott csodál­kozásának kifejezést, mikép lehet a kicsi­kéket ily kellemes hanglejtésre, ügyes­ségre tanítani. A sorrend a következő volt : >Enek.f Szálljatok le, szálljatok. »Üdvözlo vers.t Mondta : Polgár Ferenc. »Enek.c Ra­gyog a szép karácsonyfa. »Vers.t Mi van ma ? Mondta: Meszes Erzsébet. »Parpeszed.c Mondják: Bartal Róza és Szálkai Ferenc. »Vers.« Mese, mese. Mondta: Holop Erzsébet. »Vers.« Mit hoz a Jézuska ? Mondta : Farkas István. »A méhek, virágok és pásztorok üdvöz­ítse.* Méhsk: Hoslok Gizella, Krajniker Teréz, Lerner Emilia és Ugrai Erzsébet. Virágok : Liliom : Polgár Margit. Ne­felejcs : Lábadi Mária. Rózsa : Horváth Etel. Ibolya: Zsalud Erzsébet. Pászto­rok : Ravasz Pál, Stróbli János és S^enczy Ferenc. Angyal: Gálicz Anna. Az óvodások vidámító szereplése után az elemi iskola növendékei adták elő a Karácsonyest cimű gyermekszinművet az alábbi szereposztással. Személyek Margit) — — — — — Herbák Vcronka * Róza ) f (• ' 1, — Szvoboda Erzsébet Erzsi ) lestverek _ _ Borovicska Ilona Anna ) — — — — — Gulyás Irén Váradiné, szegény Özv. asszony Kistótb Róza Mari ) , . — — Bognár Anna _ . ' gyermekei /- i A Ten ) &J — — Csenke Anna, Négy évszak. Mogzó képek. Tavasz. Virágot szedő gyermekek, T. oszt. növ. Nyár. Arató leányok. IV. » » Ösz. Szüretelő gyermekek. II. » » Tél. Hólapdával játszó gyerm. III. » » A kis Jézus érkezése y » Végző vers « Mondta : Mórász Ferenc. A leánykák meglepő szabatossággal,^ ügyességgel adták szerepeiké', bátor, fesztelen fellépésök valóban dicséretet érdemel, de méltó elismerést érdemel­nek a t. irgalmas nővérek, kik nagy szakértelemmel s ügybuzgósiggal fara­it kaszinó közgyűlése.

Next

/
Thumbnails
Contents