Esztergom és Vidéke, 1903

1903-03-25 / 25.szám

ESZTERGOM és ШЕИ A „VARMEGYE KÖZPONTI MEZŐGAZDASÁGI BIZOTTSÁGÁÉNAK ÉS AZ „ ESZTERGOM VIDÉKI GAZDASÁGI EGYESÜLETINEK fflVATALOS LAPJA. McÉi^^iíik vasároap és csütörtökön. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egée* évr — — — — 12 kor. — fii. Fel évre — — — — — 6 kor. — fii. Negyed évre — - — — 9 kor. — fii. Egyes szám ára: 14 fii. Felelős szerkesztő : Dr. PROKOPP GYULA. Laptulajdonos kiadók : Dr. PROKOPP GYULA és BRENNER FERENC. Szerkesztőség és kiadóhivatal: (hova a kéziratok, előfizetések, nyütterek ós hirdetések küldendői Kossuth Lajos (azelőtt Buda) utca 486. szánj. Kéziratot nem adunk vissza. -<í~ hl állatforgalom a kiegjozésben.*) (Sz. Gy.) Mint a németországgal kötött állategészségügyi egyezmény, ugy az Ausztriával eddig fennállott és kötendő kereskedelmi és vámszövetség XXI. cikkében is az állatforgalom a kölcsönösség elvén alapszik. Egyik állam területéről származó állatok a másik állam területén ugyanolyan elbánásban részesülnek, mint a belföldi állatok. Nem kell ezen alapelvnek oly nagy fontosságot tulajdonítani, mert bár mindkét szerződő államot egyformán kötelezi, Ausztriára nézve ez tisztán illuzórius. A kérdés tulajdonképen csak (Magyarország szempontjából fontos. Ausztriába irányuló állatkivitelünkhöz képest az onnan hozzánk jövő állatok száma oly elenyésző csekély, hogy arról beszélni sem érdemes. Igy tehát dacára a kölcsönösségnek, a XXI. cikkben letett állatforgalmi módozatok majdnem teljesen, mondhatnám kizárólag minket érintenek. Minden állategészségügyi egyezmény sarkköve a kölcsönösség, mely aszerint, hogy enyhe vagy súlyos intézkedéseket ölel fel, vagy főleg *) A »Közgazdasag« legutóbbi számából vesszük át e czikket, mely a napirenden lévő állatbetegségek folytán gnzdáinkat bizonyára érdekelni fogja. Íz „Esztergom is Uta" tárcája. Alkonyat. Irta: EINCZINGER FERENC Az »Esztergom és Videke« eredeti tárcája. I. Azután, hogy jó éjszakát kivánt a leányának, megcsókolta és visszatért a nappaliba, hogy megírja végre azt a levelet. Leült kicsiny Író asztalához, papirt vett elő egy dobozból, hogy irjon. De nem ment olyan könnyen mint gondolta. Már évek óta nem érintkeztek egymással; csak másoktól hall róla hirt, azt sem tudja miképen szóllitsa meg irásában.Mi óta elváltak, még gondolatban is csak ritkán szóllitotta meg, hogy esténkint reá gondolt. Mikor eszébe jutottak mátkasága első évei, meg azok a felejthetetlen napok, mikor először hagyta el a szülői házat, hogy annak a férfinak társául éljen. De aztán mindinkább lassan, óvatosan közéjük férkőzött az elhidegülés. Egy pillanat alatt átérezte újra azokat a keserűségeket, melyek elválásukat elősegítették, mig teljes gyötrelem képen újra a tárgyalási teremben látja magát. Érzi a szúrós pillantásokat, melyek minden mozdulatát követik és látja újra azt az embert, kit valaha igaz leányos tiszta szerelemmel oly forrón szeretett, amint hideg flegmatikus nyuexportáló, vagy a főleg importáló államra kedvezőbb. Nagyon természetes, Ausztria is tisztában van e körülménynyel és iparkodik lehetőleg szigorú határozmányokat felvenni. Sohasem bánt el velünk szemben éppen állatkivitelünket értve humánusan. Sokszor egészen indokolatlan forgalmi korlátozásokat, sőt tilalmakat rendelt el állatkivitelünk ellen. Kormányunk is nyíltan beismeri ezt azon alkalomból, hogy a kereskedelmi- és vámszövetségről szóló javaslatot a képviselőházban beterjesztette, amelyről a mellékelt indokolásban szórói-szóra a következőket mondja : „Felszólalásaink a sokszor indokolatlan forgalmi korlátozások ellen igen gyakran nem vezettek a kellő sikerre . . .« >A magyar földmivelésügyi miniszternek az előfordult viszszáságok megszüntetése érdekében emelt felszólalásai többnyire csak részleges sikerrel jártak és csak nagyon is flagrans sérelmek orvoslását eredményezték, de az állatkivitelünket bénitó forgalmi korlátozások igen sokszor reclamációink ellenére is fentartattak.« Képzelhető, hogy mennyi méltánytalanság szülhette kormányunk e nyilt kifakadásait! Ezek után jogos érdeklődés és galommal ül helyén. Óh, hogy gyűlölte akkor ! I De mégis, hogy a levél írásába fogott, legyőzte ellenszenvét és jó emlékei ha^ tása alatt irta le a levél megszóllitását: I > Kedves Károly !« j És megvolt törve a jég. ! A sok esztendei egyedül-lét, az elvált I asszony özvegy évei összes panaszát, kiöntötte levelében, azon férfi előtt, ki őt oly hidegen támasz nélkül hagyta egykor. Hisz a saját szive-vére, leányának volt ! az édes apja mégis az a férfi, akit akárhogy is változott az idő, akkor régen igazán önzetlen szerelemmel szeretett. És most, hogy a leánya életében boldog fordulat bekövetkezése várakozik a küszöbön, mint egy ösztönszerűleg határozta el, hogy a leánya férjhez menetejót ő maga tudassa annak apjával. Ebben részben némi büszkeség nyilvánult arra, hogy apa nélkül is feltudta nevelni, j Megírta, hogy a leány boldog; szeret és szerettetik és hogy a fiatalok borutlan szerelmében a maga boldogtalanságát látja kiengesztelve. Olyan asszony volt, ki ha haragszik is, megszerette adni az igazat, és akarta, hogy volt férje is örüljön leánya boldogságán. Büszkeségét sem engedte azonban elhomályosodni az anyai öröm és régi viszonyra való visszaemlékezés miatta j és kérte a férfit, hogy ne keresse fel éket a leánya mennyegzőjén. Hisz, hogy elváltak, az egyedüllétben mindég csak érthető kíváncsisággal várhattuk az uj állatforgalmi megállapodásokat. A kereskedelmi- és vámszövetség XXL cikke és az ezt bőven magyarázó és tárgyaló végrehajtási módozatokban foglaltak nagy része már 1899. évi szeptember hó 23-ától, a régi kereskedelmi- és vám szövetség lejárta óta kölcsönös megállapodás folytán jórészt érvényben is van. A >Végrehajtási módozatokban* letett főbb pontokat csak éppen érinteni szándékozom. Egyik állam a másik állam bizoinyos közigazgatási kerületei ellen '(nálunk törvényhatósági városok és I szolgabírói járások) csak akkor léptethet forgalmi korlátozásokat vagy I állatbeviteli tilalmat életbe, ha onnan j ragályos beteg állat tényleg be! vitetett. j Közös megállapodás folytán 350 négyszögkilométernyi határnál nagyobb községek előzetes megállapodás folytán, kisebb állategészségügyi körzetekre is feloszthatók. Jelenleg ilyenként 13 magyar város van felvéve. Az egészségügyi igazolvány 10 nap helyett 8 napi érvényességben állapíttatott meg. A többi pontjai, vagy ezek kileányának élt, s ne férkőzzék közéjük a boldogság órájában sem. Legyen egymagáé az öröm és ne homályosítsa azt el a viszontlátás révén a szomorúságra való emlékezés. Nem akarja látni, — ne is haragudjon meg érte, — és nyugodjon bele. Szeretett volna még mást is papírra vetni, de már részint ezt is megsokallotta és hirtelen elhatározással irta alá a levelet és borítékba zárta, j Még sokáig eltűnődött felette, belebámulva a lámpa sárgás lángjába és mélyet sóhajtva simította végig arcát, mintha az agyában felszökő gondolatokat akarná elkergetni, melyek zavarják, idegessé teszik. п. Nyugodtan szakította fel a távirat la- j I pot, csak mikor annak tartalmát felöl- j vasta vált fehérré az arca és lassan le- j hullott a keze az asztalra. Margit, a leánya kérdőleg nézett reá, felvette a lapot és olvasta : iA déli vonathoz kpcsit kér — Kóndé.» — Az apád jön, — mondta száraz hangon. Eredj és intézkedj, hogy Gábris a feketékkel menjen a sárga kocsin érte. Mégis eljön! ? •— A papa jön ? de jó lesz. Hát mégis megírta neki ? ugy-e az uj szerszámokat tegye fel ? — és feleletet sem várva szökött ki, hogy apja érkezésére a kellő előkészületeket megtegye. — Az asszony pedig, hogy egyedül maegészitőpontjai, vagy, kisebb jelentőségű megállapodások. Van ezen >Végrehajtási módozatnak* egy függeléke is, mely ennek és a XXI. cikknek kiegészitő része. Nagyon természetes, hogy ez azok teljes épségben tartása mellett fog érvényre jutni. Két részből áll az. 1. a sertésforgalmat, a 2. az általános állatforgalmat tárgyalja. Közgazdaságilag nagyon nagy szerepe lesz az első pontnak. Ez levágásra szánt sertéseink teljesen szabad bevitelét mondja ki. Szabad területeinkről Ausztriába bárhova, mig zárt területeinkről csak valamely konzum-vásárra lesz szabad levágásra sertéseinket szállítani. A haszon- és tenyészsertések kivitele azonban elég súlyos korlátozások és intézkedések mellett lesz csak a jövőben eszközölhető. Ki ne emlékezne még Ausztria néhány év előtti intézkedésére, mely szerint csak a 120 kgrammon aluli sertéseket bocsátotta be a sertésvész behurcol ás ának ürügye alatt. Most Ausztria maga magával jött ellentmondásba, mert most kizárólag ezen suly felüli sertések jönnek kivitelre. Levágásra szánt sertéseink párja legalább 380 kgrm., de 500 kgrm. is. Mig tenyészsertéseink radt a szobában két kezére támasztotta szédülő fejét és mereven nézte tovább a távirat lap irón betűit. Hát mégis elmert jönni, — gondolta magában, — az б határozott óhajtása ellenére? Hát van lelke feldúlni ezt a csöndes boldogságot, az Örömtelen évek egyetlen rettegve várt Örömét ? Miért teszi ezt, miért kínozza, miért is irt neki ? Lassan, szédülve a nem várt fordulattól, aztán ő is leánya után ment, elnézett a konyhába, ő maga is tett vett egyet mást szórakozottan. Délre járt az idő. Az özvegy szinte korához fiatalos lenge ruhában várakozott a nagy ebédlő országútra néző ablakánál, szemei révetegen jártak az előtte elterülő tájon s rettegve a következendő nehéz percek gyötrelmeitől, idegesen babrált fehér ujjaival ruhája fodrain. Végre mikor feltűnt az udvar fordulóján a két prüszkölő orosz, a könnyű futókocsival, hirtelen elhagyta az ablakot és egy utolsó pillantást vetett a tükörbe s a látotton mintegy megelégedve ült a díványra és várt. A koesi megállt a tornác előtt, hallotta zörgését is amint a szín alá fordult. Végre léptek közeledtek, a leánya hangját is hallotta amint az feltárta az ajtót és belépett a szobába a férfi. Erősen kopaszodásnak indult a feje és arcáról Ieritak a késői viharos garcon élet nyomai. Látszott rajta, hogy zavarát bár ügyetlenül, palástolni igyek-