Esztergom és Vidéke, 1903

1903-03-05 / 19.szám

eredménye volt, mert a szövőipar nagyban fellendült. De Románia és Oroszország is nagy állami támogatás mellett biztosította iparának fellendülését, ugy hogy Oroszországban jelenleg több mint 6 millió orsó van üzemben és a mechanikus szövőszékek száma 15 ezer. Ezzel szemben Magyarországnak csak alig százezer orsója és 6000 mechanikus szövőszéke van s ezek is nagyrészt csak félgyártmányokat állítanak elő. De azért ez is bizonyítja, hogy már van némi kezdet, csak erősíteni, támogatni kell. Az állam meg is teszi a tőle telhetőt. Igaz, hogy aránylag kevés a vagyoni erőnk ; mind a mellett is a kereskedelmi ministeriumnak iparfejlesztésre ma már 2 millió 300.000 korona áll rendelkezésére, melyből mintegy 800 ezer korona a kisipar támogatására esik \ iparoktatásra pedig I millió 800.000 korona van felvéve. Jó volna persze még fokozottabb arányban haladnunk, de ha vagyoni erőnk ezt nem engedi is, a nagyközönség hazafias kötelessége a meglevőt támogatni, erősíteni, hogy igy tovább haladhassunk. Mert egy egy iparcikknek a közforgalomba bevezetése már százezreket, sőt milliókat tart vissza a hazában, mig amit a külföldről hoznak be, ugyanannyit visz ki az országból. A tervbe vett uj autonom tarifa szerint a külföldi iparcikkekre 20— 30, sőt egyes cikkeknél még nagyobb százalékemelkedés lesz a behozatali vámnál s ezt mind nekünk kell megfizetni. Fontos közgazdasági érdek tehát, hogy mentől kevesebb külföldi iparcikkre szoruljunk s e tekintetben mindent az államtól várnunk nem lehet, nem szabad. Szegény és magános volt, a szomszéd fa-házban lakott az égtől számított első emeleten. Azt is megtudta róla, hogy a Jardin des Plantes-ba jár el mindennap, a hol az előadásokat hallgatja és valami igen nehéz vizsgálatra készül. De hogy voltaképen miféle tudományokkal foglalkozik, az mindig homályos maradt Olympia kisasszony előtt: ugy az elefántok és a pillangók körül foroghatott a dolog. De Olympiát leginkább mégha totta az az Önmegtagadás, amelylyel a fiatal ember minden áldott este azt az áldatlan, rosszul fizetett munkát végezte, hogy angolból fordított. Es Olympia szive, ez a becsületes, jóságos sziv, mely oly jól megvédelmezve dobogott a dús kebelben, hogyan, hogyan nem, egyszerre csak bizonyos titkos gyöngédséget érzeti a halvány kékszemű fiatal ember iránt, aki a kassza előtt elmenőben olyan szépen tudott köszönni. Olympia csodálta a fiatal embert, mert munkásnak látta, sajnálta, mert szegénynek és elhagyottnak gondolta; s a hosszú órák alatt, amikor az ifjú a kávéházban dolgozott, a szegény leánynak nem volt oly unalmas az idő és mozgást nem követelő gépies teendői kevésbé egyhangúaknak tetszettek előtte. Nagyon zavart, de nagyon édes érzés volt ez, amely a termetes hölgybe befészkelte magát. És Olympia álmodozott, de álmaiban nem volt semmi szenvedélyes és semmi regényes. Nagyon jól tudta, hogy dacára közelségüknek, nagy távolság fekszik köztük. Mert hogy ő felkeljen karosszékéből, elhagyja magas pozícióját, eleimenjen a vendéghez és hozzá egy-két Hathatósan támogatni kell tehát a társadalomnak is a hazai ipart, mert mit tapasztalunk ? Dacára annak, hogy folyton hangoztatjuk a hazai iparpártolás hazafias kötelességét, — a hazai iparvállalatok a létfentartással küzdenek s egymásután buknak meg, a külföldi, különösen az osztrák gyárosok nyomása alatt, melyet csekélyebb vagyoni erejük mellett hosszasabban nem tudnak ellensúlyozni s a versenyben elbuknak, — a nagyközönség pedig nyugodtan elégíti ki szükségleteit külföldi s különösen osztrák iparcikkekkel. Igen, mert a nagyközönségtől nem lehet kívánni azt, hogy minden iparcikket előállítási helyén keressen fel, hanem hazafias kereskedőink feladata a jó minőségű hazai iparcikkeket üzleteikbe bevezetni, raktáron tartani, a közönségnek megfelelő módon tudomására hozni s vevőiknek ajánlani. Ha ezt tennék, akkor bizonnyára a a fogyasztó közönség lassanként megszokná megfelelő szükségleteit abból elégíteni ki, akkor meglenne a belföldi iparvállalatok kellő forgalma, meg tudnának küzdeni a külföldi versenynyel s megerősödnének : kereskedőinknek pedig meglenne az árukbani gyors forgalma s ha kevesebb kedvezményt s rövidebb tartamú hitelt élveznének is, mint a mennyiben talán jelenlegij beszerzési forrásuknál részesednek, a fokozódó gyors forgalom által ez kiegyenlittetnék s a magyar iparvállalatok fellendülésével az ezekből nyerhető kedvezmény is folyton előnyösebben alakulna. Ha tehát a fogyasztó közönség kitartással fogja követelni a létező jó minőségű hazai iparcikkeket — kétségtelen, hogy kereskedőink azokat befogják szerezni s raktáron szót intézzen, ezt Olympia ép oly Iehe tétlennek tartotta, mintha egy királynéról feltételeznék, hogy fogadóestélyen trónjáról leszállva, a vendégek szemeláttára valami apró-cseprő gárdistához menjen. Másrészt Olympia se hóbortos, se ostoba nem volt; sőt ellenkezőleg, nagy volt benne az értelem és a szerénység. Nagyon jó erkölcsös tanitásokkal nevelték fel s bár a világot ismerte, még sem fogadta el volna másképpen a szerelmet, mint a polgármesterhez és a plébánoshoz vitt ut után s igy álmodni sem mert arról, hogy ez a fiatal diák ember, akinek tudománya és jövője van, puszta jószívűségből beleszeressen egy hízásnak induló harminckétéves leányba, akinek nincs vagyona s csak ebből a2 alárendelt béres munkából tengeti életét, S hozzá még azt is meg kellett önmagának vallania, hogy a fiatal ember, ha egy pillanatra félbehagyja a munkáját, ép oly közönyösen néz reá, akár csak a billiardra vagy a törzsvendégek pipáira, És Olympia nem kért és nem reméli semmit. De azért, ha tudta, hogy a fia tal ember a kávéházban van, ugy érezte mintha a szíve körül enyhe pára lebegne, Gyakran odafordult junói tekintetével a papírra hajló fej felé; szerette volna megsimogatni a fiatal ember dus és széf haját, de ebben a kedvtelésben nem letl volna több élvezetvágy, raint^^ej^l az aggszüz angora-macskaiÉ|i^^^^"^

c Olympia azt hitte, C

'

r

°gatj£ kel viseltetik az ifjáT-^? *

Пу

*

1 érzel

nek den lehet^rC

á

;

r

t

ant

Dp

?

Vében »in ^ «каик r m

* mt I tartani s az iparosaink is ha látják, hogy a közönség a külföldi felett elsőbbséget ad a jóminőségű hazai iparcikkeknek, igyekezni fognak lehetőén szolid, jó árukat előállítani. Erős társadalmi akcióval kell tehát demonstrálni azt, hogy a hazafias magyar közönség kívánja szükségleteit jó minőségű hazai iparcikkekkel fedezni s nem áll azon föltevés, hogy az ilyen hazai cikkeket ne venné szívesen. Nagyfalusi Fekete Gábor. — Előfizetőinkhez! Abban a kedvezményben részesítjük előfizetőinket, hogy Tuba Károlynak — lapunknak is munkatársa — >Szivek harcza* cimű elbeszélő kötetét — melyet a fővárosi lapok is nagy tetszéssel fogadtak — féláron, vagyis egy koronáért adjuk. Ajánljuk a művet annyival is inkább, mert nem csak, hogy Ízlésesen kiállított könyvhöz és érdekes olvasmányhoz jutnak olvasóink, hanem egyúttal jótékonyságot is gyakorolnak, mert a jövedelem 10%-a a » Tanítók házat javára megy. Legcélszerűbb tehát a könyv megrendelését akár kiadó hivatalunkban, akár szerkesztőségünkben eszközölni, miután a b. megrendelők névsorát közö'ni, szándékozunk. Megrendelők névsora Eincinger Ferencz . . . Ipolyság. — Március idusának megünneplése ügyében holnap délutánra értekezletet hívott egybe polgármesterünk, melyre a képviselőtestület tagjain kivül az iskolák igazgatóit, a sajtó képviselőit, majd egyesületeink és testületeink elnökeit és képviselőit hivla meg. — Tüzóltóegyletünk üdvözlése József főhercegnek. Az országos tűzoltó szövetség védnökének, Jószef főhercegnek hetvenedik születésnapja alkalmából tűzoltó egyesületünk О fenségét sürgönyüeg üdvözölte, ki a jó kivánatokat meleg hangú táviratban köszönte meg. — f Korber Sándor. A családi összeköttetéseinél fogva városunkhoz közelebb állott Korber Sándor, aki 1871—1892 Párkány lelkésze volt, f. hó i-én Váczott, ahol nyugalomba vonulása óta letelepedett, elhalálozott. Temetése f. hó 3-án volt. Korber Sándor Párkányban sokat buzgólkodott az iskola ügy fejlesztése körül. Alatta lőn a régi szűk templom is átépítve és a két szárny emelése által kibővítve. Érdemeinek méltánylása folytán a szt. Adalbertről nevezett papi nyugdíjintézet tagjává választatott 1892. november havában. Mint ilyen csendes visszavonultságban élt Váczott, ahol most 84. évében fejezte be életét. — Tanügyi bizottsági Ülés volt vasárnap délelőtt, mely Kovács István reáliskolai tanár lemondásával foglalkozott. A lemondást tudomásul vették. A helyettesítés kérdésével a mai közgyűlés fog foglalkozni. — A Benedek rend története. A szent Benedek rend történetét tárgyazó millenáris munkának hetedik kötete megjelent. — Építészeti bizottsági ülés volt kedden délután, melyen több rendbeli folyó ügyet intéztek el. A többek között a bizottság pártolólag véleményezte Scheiber Rezső és társa azon kérelmét, mely szerint a piacon levő Kollár-féle házba áthelyezendő üzleténél egy kirakat felállítására kért engedélyt. — Köijegyzői eskütétel. Dr. Janits Imre újonnan kinevezett kir. közjegyző, a hivatalos esküt csütörtökön tette le, a törvényszéknek Pulay Géza curiai biró elnöklete alatt az e célból egybehívott nyilvános ülésén. — Temetés. Idősbb Gogola Ferencet vasárnap délután helyezték el örök nyugvó helyére. Az érdemes polgár temetése nagy részvét mellett ment végbe. — Központi választmányi ülés volt hétfőn d. e. a megyeházán, melynek főtárgya, a választók 1904 évre érvényes névjegyzékének kiigazítására vonatkozó fesszor lesz. És képzeletében már látta is, amint később a múzeumban vörös szalagos kabátban, fehér nyakravalóval a nagyszámú hallgatóknak csodadolgokat mond el a rhinoccroszról és a zsiráfról. Igy ment ez egész télen át és Olympia kisassíony módfelett boldognak érezte magát. De egy este a diák-ember nem jött el a kávéházba, se másnap se harmadnap ; az egész héten elmaradt. Május elején volt s a kellemes estéket a vendégek többnyire a terraszon töltötték. Olympia kisasszony nagyon nyugtalan és bánatos volt, de bánatában nem volt semmi keserű érzés. Valami változás — bizonyára szerencsés változás — állhatott be a fiatal ember életében. És Olympia fényesen letett vizsgákról álmodott, jó állásról, mely védencét baditotta eddigi keserves к munkájától, a kávéh fordításoktól. Sajnálta sajnálta fiatal b gyen ? Ilyen az Következő a tavaszi zöldbe ki tal vissz foglalva, togatott dolga Iák fogva jött egy nagyon szép és fiatal leánynyal, aki világos vörös pettyekkei tarkázott ruhájában, pipacsvirágos szalmakalapjában nagyon kacérnak látszott. A fiatal pár a kasszától távol foglalt helyet. A fiatal ember két pohár sört rendelt, azt odaállították az asztal végére, aztán egymáshoz simultak, sugdostak és íacagtak. S a mikor elállt az eső, felkeltek s könnyed, ringó léptekkel, karonfogva elmentek. Csak most tudta me? a szegény Olympia, akire a fiatal ember ezúttal rá se hederített, hogy szerelemmel szerette fiatal barátját. A keble emelkedett, hogy a fűző majd hogy ki nem repedt. S гь tán sóhajtott, rettenetesen sóhajtott, Erezte, hogy az ő regénye, ez a semmitmondó, vértelen regény immár befejeződött X