Esztergom és Vidéke, 1903

1903-01-04 / 2.szám

A „VARMEGYE KÖZPONTI MEZŐGAZDASÁGI BIZOTTSÁGA tt-NAK ÉS AZ „ESZTEKGOMVTDÉKI GAZDASÁGI EGYESÜLETINEK HIVATALOS LAPJA, Т^1е§\е\гц1к Vasárpap és csütörtökön. j^LŐFIZETÉSI ÁRAK '. Esés* érr — — — — 12 kor. — fii. évre — — — - — 6 kor. — fii. Negyed évre — — — — 3 kor. — fii. EO'ÍÜ szám ára: 14 fii. Felelős szerkesztő : Dr. PROKOPP GYULA. Laptulajdonos kiadók : Dr. PROKOPP GYULA és BRENNER FERENC. Szerkesztőség és kiadóhivatal: (hoYa a kéziratok, előfizetések, nyiltterefe és hirdetések küldendőit Kossuth bajos (azelőtt ßuda) utca 485. szán?. Kéziratot nem adunk vissza. Világításunkról. Esztergom, jan. 3. E lapok hasábjain olvastam, hogy a világítási bizottság legu­tóbbi ülésén elhatározta, miszerént újból aláírási iveket bocsájt ki, megtudandó, menynyire óhajtja a nagyközönség a villamos világítás behozatalát. Nem akarom a magam vélemé­nyét senkire sem reá oktroálni, de meggyőződésem szerént, az kárba veszett dolog. Kétségtelenül beigazolt tény, miszerént a gázvilágítás Auer égő­vel, a jelenlegi petroleum világi­tásnál többe nem jön, sőt már a magánfogyasztónak is kevesebbe kerül, mint közvilágítás pedig a városnak sokkal kevesebbe, söt a már eddig biztosított magánfo­gyasztás mellett is rövid idő, egy év, sőt lehet, hogy még rövidebb idő alatt mibe sem jön, ingyen lesz, illetve a magánfogyasztók ál­tal fizetett — tegyük hozzá mérsé­kelt — dijakban lel fedezetet, s olcsó­sága mellett oly fényt ad, hogy mellette a petroleum lámpával nem igen versenyezhető izzók, szégyen­kezve bújhatnak el. S mégis mit látunk ? Hogy va­kon bálványozzák a villámot, min­den alaposok, minden számítás nél­kül, mert a villámé a jövő ! Ám vádoljanak maradisággal, következetlenséggel, én mégis ki­mondom, hogy a város érdekét, felvirágzását az hordja csak szivéa, ki az olcsóbb és szebb világítás — a gáz mellett van. Azok a szép hangzású frázisok, hogy a villámé a jövő, a visszae­sés embereié a gáz, stb. hatékony szavak, melyeknek restell ellent­mondani a modern szellem, de amellyek mérget lehelő virágok, melylyek elkábítják, megzsibbaszt­ják a gyakorlati érzéket, a saját és a köz kárára. Például tudnánk hivatkozni a tanulmányútra kiküldöttekre, kik a tárgyilagos érvek meggyőző hatása alatt feltétlen hívei voltak a gáz­nak, s visszaérkezve útjukból ha­Karácsony a művészetben. Irta és a Kath. Kör 1902. december 20-án tar- i tott estélyen felolvasta: dr. Walter Gyula. VIII. 6. A bölcső. Amit a legszegényebb halandó is csak igen ritkán szokott nél­külözni, a kisded Jézusnak még az sem állott rendelkezésére. A vándorúton levő b. Szűz egy jászolban volt kénytelen az Üdvözítő legelső fekvő helyét elké­szíteni ! A legrégibb ábrázolások szigorúan ragaszkodnak az evangélium elbeszélésé­hez. Аг Üdvözítő bölcsőjét egy kezdet­leges faalkotmány pótolja, amely csak­ugyan inkább hasonlít a jászolhoz, mint ahhoz a bútordarabhoz, amelyben a kis-1 dedek elhelyeztetni szoktak. A későbbi művészek e tekintetben is több szabadságot engedtek meg ma­guknak és oda törekedtek, hogy ezt a fekvő helyet méltóvá tegyék Ah­hoz, akinek befogadására hivatva volt. Majd művészies fonásu kosár, majd' gondosan készült bölcső, majd finom műizlésre valló kis kőépítmény alakjában lép a szemlélő elé. így látjuk ezt például a Ravennában őrzött régi elefántcsont széken; a bolog­nai múzeum egy a VII., vagy VIII. szá— zadból fenmaradt elefántcsont tábláján ; a toledói székesegyház, továbbá Qued­linburg! vártemplom régi faragványain. Művészies különösen az a bölcső, amely palermói Martorana templom mozaikján látható. A XIV. és XV. század művészei csak­nem kivétel nélkül az evangélium leírá­sát követik. Giotto, Nelli, Fra Giovanni, Fabriano, Botticelli következetesen jászo­lokat vetnek a vászonra. Rossel lino és Sebastiani azonban csinosan font kosarak­ban készítik elő a kisded Jézus pihenő helyét. A XVI. századtól kezdve a legújabb időkig ritkábban szerepel a bölcső. Hűen kidomborítják ugyan ez ujabb művészek is az esemény nevezetesebb mozzanatait, de a csekélyebb jelentőségű részletekre kevés gondot fordítanak, sőt azokat a legtöbb esetben egészen mellőzik. IX. 7. A két állat. Azok a művészi alko­tások, amelyek a karáesonyi esemény­ből kölcsönzik tárgyukat, egyéb aiakok mellett két állatot is ábrázolnak. Ott állanak az ökör es a csacsi a jászol mellett úgy a katakombák, mint a XIX, század festményein. Elenyészőleg csekély azon képek száma,amelyekről hiányoznak. Minő alapon, minő joggal élvezik e négy­lábúak azt a kiváltságot, hogy az isteni kis ded környezetében helyet foglaljanak, az olyan kérdés, amelynek megoldása vé­gett a messze távolba, az ószövetség századaiba kell visszaszállanunk. bár el nem ls, de valljuk meg az igazat, pillanatra megtántorodtak, minek hatása nem is maradt el a bizottsági ülésben, mely egészen fel volt villanyozva, de akiknek a város jól felfogott érdeke iránt táp­lált szeretete felülkerekedett a pil­lanatnyi hatásokon, mit ismét az utóbbi ülésen láttunk, hol az álta­lános hangulat a gáz mellett volt. Kérdjük ezek után, hogy akkor, midőn a város képviselete a gáz mellett egyhangúlag döntött már elvileg, midőn a tanulmányozás, a tapasztalat minden tekintetben a gáznak adta az előnyt, miért gyűj­tünk aláírást a villámra ? Tegyük fel, hogy annyi, vagy több magánfogyasztó fog jelent­kezni, mint a mennyi a gázra elő­jegyezve van, s tegyük fel, hogy a képviselet többsége г villám mel­lett dönt, akkor lesz azoknak, kik magukat előjegyezték egy kellemes, de a jelenleginél jóval drágább magánvilágitásuk, s a városnak egy rosszabb és felette sokkal drá­gább közvilágítása. Már Origenes kutatta a két állat emiitett szereplésének alapját. Először az evangéliumokhoz fordult. Nem sike­rülvén azonban az óhajtott támponto­kat megtalálnia, átlapozta az ószövet­ség könyveit. Fáradsága nem maradt eredmény nélkül. Fölvilágosította és megnyugtatta Iza­iás próféta, akinél a következő szava­kat olvasta: »Megismeri az ökör gazdá­ját és a szamár ura jászolát. Israel pe­dig nem ismer és az én népem nem í ért engem. (1. 3.) i Sz. Ágoston és sz. Jeromos szintén о szavakban találják igazolását a kérdéses állatok szereplésének. Hozzáteszik azon­ban, hogy nem mint az Üdvözítő szüle­tésének tanúi, hanem csak mint jelké­pek említtetnek. Az ökör — mondja sz. Ágoston — a pásztorok és általuk a isidóság ; a csacsi a napkeleti bölcsek, illetőleg a pogányság jelképe. X. 8. A barlang. Miután a karácsonyi esemény színhelyére vonatkozólag igen szűkszavúak az evangéliumok és csak jászolról tesznek említést, általános a vélemény, hogy vagy egy közönséges istállóban történt, vagy azon barlangok egyikében, amelyek keleten, különösen Palesztina mészkő hegyeiben sürüen for­dulnak elő és arra szolgálnak, hogy kedvezőtlen idő esetén embereknek és állatoknak menedéket nyújtsanak. Origines említi, hogy Bethlehemben és Feltesszük a kérdést, ki óhajtja ezt ? Egy jeles szakember véle­ménye jut eszembe, ki igy disting­vált. A villám fényerő, de nem világitó eszköz. S igaza volt. Hatása lebilincselő, de gyakorlati alkalmazása a világítás terén, me­gette áll a gáznak. Mig az Auer égős gáznak zöldes, állandóan egyforma fénye kellemes, addig a villám, irás, olvasásnál, mert fénye rezgő, a szemre felette kártékony. Azt mondják, hogy a gáz veszé­lyes. Hát ez igaz. De ebből kiin­dulva, ki sem utaznék vonaton, fő­leg gyorsvonaton, melyen minden pillanatban kockára van téve az utazó élete, hanem menne hajón, kocsin, avagy gyalogszerrel. De nézzük, hát a villamvilágitás­nál ki volna zárva a veszély ? Igaz, hogy a villámnál előfordult szeren­csétlenségek száma általában keve­sebb, ritkább, de ha a gáz és vil­lám elterjedésének arányát vesszük figyelembe, ugy a szerencsétlensé­kőrnyékén mindernd ismeri azt a bar­langot, amelyben az Üdvözítő a világba lépett. Tudjuk azt is, hogy sz. Jeromos éveken át tartózkodott a barlang köze­lében, amely felett sz. Hona császárné fényes templomot emeltetett. A művészek azonban nem hódolnak egyaránt az általános felfogásoknak és tudományos megállapodásoknak. A ha­gyományokat sem fogadják el feltétlenül. Az esemény színhelyének alakítása en­nélfogva nagyon különböző. Némelyeknél a jászol minden oldalról nyitott, oszlopokon nyugvó, kezdetleges faépítmény alatt áll, amely kocsiszínhez, pajtához hasonlít. Az építmény tetőzete zsindely, cserép, szalma, vagy nád. Van­nak festmények, amelyek egészen kö­zönséges istállót állítanak a szemlélő elé. A legtöbb művész mindazáltal ragasz­kodik a hagyományhoz. Barlangot tün­tet fel, amelynek mélyében a füvekkel, szénával, vagy szalmával megtöltött já­szol körvonalai láthatók. XI, Az érintett mozzanatok képezik ren­desen azon művészi alkotások részleteit, amelyek az Üdvözítő születését ábrá­zolják. Számuk rendkívül nagy. Alig van tör­téneti esemény, amelyet több tehetség, változatosabb felfogással, művésziesebb alakítással, bájolóbb hangulattal, figye­lemre méltóbb sikerrel ügyeltezett volna megörökíteni, mint az Üdvözítő születése. A művészek csaknem beláthatlan so­Hz „Esztergom es lie" tárcája,

Next

/
Thumbnails
Contents