Esztergom és Vidéke, 1903

1903-01-04 / 2.szám

A „VARMEGYE KÖZPONTI MEZŐGAZDASÁGI BIZOTTSÁGA

tt-NAK ÉS AZ „ESZTEKGOMVTDÉKI GAZDASÁGI EGYESÜLETINEK HIVATALOS LAPJA, Т^1е§\е\гц1к Vasárpap és csütörtökön. j^LŐFIZETÉSI ÁRAK '. Esés* érr — — — — 12 kor. — fii. évre — — — - — 6 kor. — fii. Negyed évre — — — — 3 kor. — fii. EO'ÍÜ szám ára: 14 fii. Felelős szerkesztő : Dr. PROKOPP GYULA. Laptulajdonos kiadók : Dr. PROKOPP GYULA és BRENNER FERENC. Szerkesztőség és kiadóhivatal: (hoYa a kéziratok, előfizetések, nyiltterefe és hirdetések küldendőit Kossuth bajos (azelőtt ßuda) utca 485. szán?. Kéziratot nem adunk vissza. Világításunkról. Esztergom, jan. 3. E lapok hasábjain olvastam, hogy a világítási bizottság legutóbbi ülésén elhatározta, miszerént újból aláírási iveket bocsájt ki, megtudandó, menynyire óhajtja a nagyközönség a villamos világítás behozatalát. Nem akarom a magam véleményét senkire sem reá oktroálni, de meggyőződésem szerént, az kárba veszett dolog. Kétségtelenül beigazolt tény, miszerént a gázvilágítás Auer égővel, a jelenlegi petroleum világitásnál többe nem jön, sőt már a magánfogyasztónak is kevesebbe kerül, mint közvilágítás pedig a városnak sokkal kevesebbe, söt a már eddig biztosított magánfogyasztás mellett is rövid idő, egy év, sőt lehet, hogy még rövidebb idő alatt mibe sem jön, ingyen lesz, illetve a magánfogyasztók által fizetett — tegyük hozzá mérsékelt — dijakban lel fedezetet, s olcsósága mellett oly fényt ad, hogy mellette a petroleum lámpával nem igen versenyezhető izzók, szégyenkezve bújhatnak el. S mégis mit látunk ? Hogy vakon bálványozzák a villámot, minden alaposok, minden számítás nélkül, mert a villámé a jövő ! Ám vádoljanak maradisággal, következetlenséggel, én mégis kimondom, hogy a város érdekét, felvirágzását az hordja csak szivéa, ki az olcsóbb és szebb világítás — a gáz mellett van. Azok a szép hangzású frázisok, hogy a villámé a jövő, a visszaesés embereié a gáz, stb. hatékony szavak, melyeknek restell ellentmondani a modern szellem, de amellyek mérget lehelő virágok, melylyek elkábítják, megzsibbasztják a gyakorlati érzéket, a saját és a köz kárára. Például tudnánk hivatkozni a tanulmányútra kiküldöttekre, kik a tárgyilagos érvek meggyőző hatása alatt feltétlen hívei voltak a gáznak, s visszaérkezve útjukból haKarácsony a művészetben. Irta és a Kath. Kör 1902. december 20-án tar- i tott estélyen felolvasta: dr. Walter Gyula. VIII. 6. A bölcső. Amit a legszegényebb halandó is csak igen ritkán szokott nélkülözni, a kisded Jézusnak még az sem állott rendelkezésére. A vándorúton levő b. Szűz egy jászolban volt kénytelen az Üdvözítő legelső fekvő helyét elkészíteni ! A legrégibb ábrázolások szigorúan ragaszkodnak az evangélium elbeszéléséhez. Аг Üdvözítő bölcsőjét egy kezdetleges faalkotmány pótolja, amely csakugyan inkább hasonlít a jászolhoz, mint ahhoz a bútordarabhoz, amelyben a kis-1 dedek elhelyeztetni szoktak. A későbbi művészek e tekintetben is több szabadságot engedtek meg maguknak és oda törekedtek, hogy ezt a fekvő helyet méltóvá tegyék Ahhoz, akinek befogadására hivatva volt. Majd művészies fonásu kosár, majd' gondosan készült bölcső, majd finom műizlésre valló kis kőépítmény alakjában lép a szemlélő elé. így látjuk ezt például a Ravennában őrzött régi elefántcsont széken; a bolognai múzeum egy a VII., vagy VIII. szá— zadból fenmaradt elefántcsont tábláján ; a toledói székesegyház, továbbá Quedlinburg! vártemplom régi faragványain. Művészies különösen az a bölcső, amely palermói Martorana templom mozaikján látható. A XIV. és XV. század művészei csaknem kivétel nélkül az evangélium leírását követik. Giotto, Nelli, Fra Giovanni, Fabriano, Botticelli következetesen jászolokat vetnek a vászonra. Rossel lino és Sebastiani azonban csinosan font kosarakban készítik elő a kisded Jézus pihenő helyét. A XVI. századtól kezdve a legújabb időkig ritkábban szerepel a bölcső. Hűen kidomborítják ugyan ez ujabb művészek is az esemény nevezetesebb mozzanatait, de a csekélyebb jelentőségű részletekre kevés gondot fordítanak, sőt azokat a legtöbb esetben egészen mellőzik. IX. 7. A két állat. Azok a művészi alkotások, amelyek a karáesonyi eseményből kölcsönzik tárgyukat, egyéb aiakok mellett két állatot is ábrázolnak. Ott állanak az ökör es a csacsi a jászol mellett úgy a katakombák, mint a XIX, század festményein. Elenyészőleg csekély azon képek száma,amelyekről hiányoznak. Minő alapon, minő joggal élvezik e négylábúak azt a kiváltságot, hogy az isteni kis ded környezetében helyet foglaljanak, az olyan kérdés, amelynek megoldása végett a messze távolba, az ószövetség századaiba kell visszaszállanunk. bár el nem ls, de valljuk meg az igazat, pillanatra megtántorodtak, minek hatása nem is maradt el a bizottsági ülésben, mely egészen fel volt villanyozva, de akiknek a város jól felfogott érdeke iránt táplált szeretete felülkerekedett a pillanatnyi hatásokon, mit ismét az utóbbi ülésen láttunk, hol az általános hangulat a gáz mellett volt. Kérdjük ezek után, hogy akkor, midőn a város képviselete a gáz mellett egyhangúlag döntött már elvileg, midőn a tanulmányozás, a tapasztalat minden tekintetben a gáznak adta az előnyt, miért gyűjtünk aláírást a villámra ? Tegyük fel, hogy annyi, vagy több magánfogyasztó fog jelentkezni, mint a mennyi a gázra előjegyezve van, s tegyük fel, hogy a képviselet többsége г villám mellett dönt, akkor lesz azoknak, kik magukat előjegyezték egy kellemes, de a jelenleginél jóval drágább magánvilágitásuk, s a városnak egy rosszabb és felette sokkal drágább közvilágítása. Már Origenes kutatta a két állat emiitett szereplésének alapját. Először az evangéliumokhoz fordult. Nem sikerülvén azonban az óhajtott támpontokat megtalálnia, átlapozta az ószövetség könyveit. Fáradsága nem maradt eredmény nélkül. Fölvilágosította és megnyugtatta Izaiás próféta, akinél a következő szavakat olvasta: »Megismeri az ökör gazdáját és a szamár ura jászolát. Israel pedig nem ismer és az én népem nem í ért engem. (1. 3.) i Sz. Ágoston és sz. Jeromos szintén о szavakban találják igazolását a kérdéses állatok szereplésének. Hozzáteszik azonban, hogy nem mint az Üdvözítő születésének tanúi, hanem csak mint jelképek említtetnek. Az ökör — mondja sz. Ágoston — a pásztorok és általuk a isidóság ; a csacsi a napkeleti bölcsek, illetőleg a pogányság jelképe. X. 8. A barlang. Miután a karácsonyi esemény színhelyére vonatkozólag igen szűkszavúak az evangéliumok és csak jászolról tesznek említést, általános a vélemény, hogy vagy egy közönséges istállóban történt, vagy azon barlangok egyikében, amelyek keleten, különösen Palesztina mészkő hegyeiben sürüen fordulnak elő és arra szolgálnak, hogy kedvezőtlen idő esetén embereknek és állatoknak menedéket nyújtsanak. Origines említi, hogy Bethlehemben és Feltesszük a kérdést, ki óhajtja ezt ? Egy jeles szakember véleménye jut eszembe, ki igy distingvált. A villám fényerő, de nem világitó eszköz. S igaza volt. Hatása lebilincselő, de gyakorlati alkalmazása a világítás terén, megette áll a gáznak. Mig az Auer égős gáznak zöldes, állandóan egyforma fénye kellemes, addig a villám, irás, olvasásnál, mert fénye rezgő, a szemre felette kártékony. Azt mondják, hogy a gáz veszélyes. Hát ez igaz. De ebből kiindulva, ki sem utaznék vonaton, főleg gyorsvonaton, melyen minden pillanatban kockára van téve az utazó élete, hanem menne hajón, kocsin, avagy gyalogszerrel. De nézzük, hát a villamvilágitásnál ki volna zárva a veszély ? Igaz, hogy a villámnál előfordult szerencsétlenségek száma általában kevesebb, ritkább, de ha a gáz és villám elterjedésének arányát vesszük figyelembe, ugy a szerencsétlensékőrnyékén mindernd ismeri azt a barlangot, amelyben az Üdvözítő a világba lépett. Tudjuk azt is, hogy sz. Jeromos éveken át tartózkodott a barlang közelében, amely felett sz. Hona császárné fényes templomot emeltetett. A művészek azonban nem hódolnak egyaránt az általános felfogásoknak és tudományos megállapodásoknak. A hagyományokat sem fogadják el feltétlenül. Az esemény színhelyének alakítása ennélfogva nagyon különböző. Némelyeknél a jászol minden oldalról nyitott, oszlopokon nyugvó, kezdetleges faépítmény alatt áll, amely kocsiszínhez, pajtához hasonlít. Az építmény tetőzete zsindely, cserép, szalma, vagy nád. Vannak festmények, amelyek egészen közönséges istállót állítanak a szemlélő elé. A legtöbb művész mindazáltal ragaszkodik a hagyományhoz. Barlangot tüntet fel, amelynek mélyében a füvekkel, szénával, vagy szalmával megtöltött jászol körvonalai láthatók. XI, Az érintett mozzanatok képezik rendesen azon művészi alkotások részleteit, amelyek az Üdvözítő születését ábrázolják. Számuk rendkívül nagy. Alig van történeti esemény, amelyet több tehetség, változatosabb felfogással, művésziesebb alakítással, bájolóbb hangulattal, figyelemre méltóbb sikerrel ügyeltezett volna megörökíteni, mint az Üdvözítő születése. A művészek csaknem beláthatlan soHz „Esztergom es lie" tárcája,