Esztergom és Vidéke, 1903

1903-12-20 / 102.szám

Könyörgünk Nagyasszonyunk, cgész népünkért. Örökséged polgárait őrizzed meg minden bűntől, kegyességed által kormányozzad, Isten szeretetében és félelmében megtartsad. Légy minden bajos ügyünkben szószólónk szent Fiadnál, hogy az ő akarata szerint rendezzük életünket és téged mindenha Nagyasszonyunknak, különös pártfogónknak valljunk és tiszteljünk is életünknek minden napjaiban. Amen. Városi közgyűlés. Esztergom, dec. 17. Sajnos, hogy ismét csak azzal kell kezdenünk referádánk, ami miatt már annyiszor felszóllaltunk, annak a páratlan közönynek a consta tálasával, mely a képviselőtestület tagjaiHak nagyrészét közügyeink intézésétől távoltartja. Képviselőtestületünk egy-két havi időközökben szokott üléseket tartani, mellyeken a százhetven képviselő közül, alig vesz részt 40 — 50nél több, sőt például a mai ülésen, midőn az egyébb, etóggé nagy hórderejű kérdéseket. -ЛА^ч^г ffrWÁfö te\cst>fi"~Te"lvételérŐl volt szó, még fele sem jelent meg a képviselőknek. Újból és minden alkalmat meg ragadunk ennek constálására, tudja meg a választó közönség, hogy miként felelnek meg kötelességüknek azok a választottak, kikre a saját és a város érdekeinek megvédését bízták. Igaz, hogy azok, kik részt vettek az ülésben, hatványozott érdeklődési tanusitottak a napirend tárgya: iránt, sőt, miként például a vadkárok kérdésének tárgyalásánál, egyik' másik túlbuzgóságával a tárgyilagosság és a tanácskozási rend éí méltóságot sértő szenvedélyesség által hagyta magát elragadtatni. Délutáni 4 óra volt, midőn pol gármesterünk az ülést megnyitotta, s midőn az esti harangszó megkondulásának közeledtével az idő előre haladottságára való hivatkozással az ülést bejárta, a ttzenkilene pontból álló tárgysorozat harmadik pontjánál tartottak csak. Az ülés lefolyása, a következő volt. A napirend előtt felemiitette a polgármester, miszerint illetékes helyről jött impulsus folytán a város érdekében álló volna a pénzügyigazgatóság kérdését a napirendre felverni, illetve ezen ügyben szorgalmazó lépéseket tenni. Tudatta, hogy bírja a főispán igéretét, miszerént illetékes helyen a maga részéről szintén mindent elfog követni, a sikeres megoldás érdekében. A polgármester indítványára elhatározta a közgyűlés, hogy annak vezetése alatt Frey Ferenc, Rudolf Mihály, Brenner József, Reusz József és Marosi József képviselőkből álló küldöttséget meneszt a pénzügyi minisjterhez és államtitkárhoz. Dóczy Ferenc interpellált 'azután a miatt, hogy a pecsenyés állatoknak árulását a heti piacról, a nagy (állat) vásártérre vitték ki. Mig egyrészt zaklatását látja az eladó és vevő közönségnek, addig mássfcaafc ъХъК -itfra, iiog'j?- ЛЪА1 -г. városra, a forgalom csökkentéséből kifolyólag ! mily nagy károk származnak. A főkapitány és dr. Csernoch János hozzászól lása után megnyugvással vétetett tudomásul a polgármester azon válasza, hogy a régi állapot visszaállítása iránt minder lehetőt elfog követni. Az izzásig korbácsolta fel a földműves képviselők szenvedélyét a polgármester ama jelentése, mely a vadkárok becs lése körül követett eljárás megvizsgálásáról számolt be. A jelentés felemlítette s a megejtett vizsgálat adataival iga zolta azon vádak alaptalanságát, mely lye- a városi erdőmester ellenében, ; vadkárok miatt egyesek felhoztak. Kimutatta és hivatkozott arra, hogy a felbecsült 173 vadkár eset közül hét káró suit nem nyugodott bele a becslésbe mig a többi 166 esetben a becslés г nincs hatalmasság, hanem csak Istentől, amellyek pedig vannak, az Istentől rendeltettek. Annak okáért szükséges, hogy engedelmeskedjetek nemcsak a büntetés miatt, hanem a lelkiismeret miatt is.« Tisztelendő Testvérek ! Kedves Hivek ! Betlehem falain kivül egy alacsony barlang jászolában szegényes pólyákba göngyölve nyugszik a királyok királya, az az isteni kisded, kihez a próféta szavai szerint »a nemzetek sietnek,* Siessünk mi is e jászolhoz és leborulva az isteni kisded előtt tárjuk ki Előtte hazaszeretetünk aggodalmait, könyörgéseit, esdekléseit. Forduljunk az Üdvözítőhöz és szűz Anyjához őseink buzgó fohászával imádkozván : Add Uram Jézus, hogy e hazában virágozzék az Egyház és Haza iránti buzgalom, az egyetértés és szere-1 tet. És te Istennek dicsőséges Anyja, magyarok Nagyasszonya, emlékezzél meg örökségedről, melyet hű szolgád, első királyunk és aposjöksdfc, szent István, néked léi jánlott és végrend,da

f

<ében néked hagyott. " ""Tekints kegyes arccal országodra és dicső érdemeid által légy közben járónk és szószólónk szent Fiadnál, Jézus Krisztusnál. Könyörgünk Nagyasszonyunk, apostoli királyunkért, hogy hosszú életet, csendes országot erős hadsereget, hű tanácsadókat, jó népet, a világ békeségét és mindazt nyerd meg neki a mit ő mint ember és mint király kíván, hogy igy népét szentségben és igazságban sokáig szerencsésen kormányozhassa, a siron tú! pedig az örök élet koronáját elnyerhesse. legparányibb részlete művészi gonddal van kidolgozva. Az emberi alakok hűen visszatükröztetnek minden érzelmet, a mely bensejükben felébredt; minden cselekvést, amelyet végeznek; minden viszonyt, amelyben egymáshoz állanak. Meglátszik ez alkotásokon, hogy a művész nemcsak maga mélyedt el a történetbe, amelyet megjeleníteni óhajtott, hanem oda is törekedett, hogy a szemlélő is átélje és átérezze az eseményeket. Az ilynemű bethlehemek készítésében leginkább a hollandi művészek fáradoztak, akiktől a »bethlehem" elnevezés is száimazik.jEmlittetnek azonban olaszok is. Nevezetesen : Mazzoni Quido (1450—1518.), deli' Arca Miklós (f 1492), Begarelli Antal (1468—1565.) és mások, akik különös laragványaik által örökítették meg emléküket. A legrégibb ily beth'ehem az lehetett, amely Brüggeben, a karmeliták templomában volt felállítva, de — sajnos — csak az 1537-ből fen maradt leltár adataiból ismeretes. Más két ilynemű bethlehem egyike а XV. század végéről Ypresben, a másik а XVI. század első tizedeiből Lőwenben őriztetik. Hasonló volt még az, amelyet 1478-ban Pipe a nápolyi Agoston-rendűek temploma számára az Alamanno testvérek által készíttetett. A művet teljes egészében nem ismerjük. Fogalmat nyújt azonban nagy méreteiről, elrendezéséről és művészi kiviteléről az a szerződés, amelyet az ajándékozó a művészekkei kötött.

4 Jóllehet az előző századokból fenmaradt adatok kétségtelenné teszik, hogy a bölcsők felállításának és tiszteletének szokása nagy elterjedésnek örvendett a keresztény népeknél, mindazáltal bizonyos, hogy általánossága csak a XVII. és későbbi századoknak volt fentartva. Hatalmas lendületetet adott e szokás és tisztelet terjedésének az ellenreformáció, amely a XVII. század folyamán vette európaszerte kezdetét. Feladata volt uj életre kelteni, ápolni és megszilárdítani a vallásosságot. Ismervén azt a kegyeletet és vonzódást, a melyet a hivek az Üdvözítő születésének különböző alakú megjelenítése iránt a régebbi századokban tanúsítottak, hévvel karolta fel a mozgalom a bethlehemek eszméjét és mindent elkövetett, hogy azokat minél kedveltebbekké, hatásosabbakká varázsolja. Ezen törekvés megvalósitását rendkívül megkönnyítette és előmozdította az e századokban uralomra emelkedett ba rock és rokokó ízlés, amelynek egyik fő jellemvonását éppen a gazdag, nem ritkán a túlzásig menő díszítésben találjuk. Olyannyira elterjedtek a bethlehemek a XVII. és XVIII. században, hogy alig volt templom, amelynek leltárában kisebb vagy nagyobb, egyszerűbb vagy díszesebb ne szerepelt volna. A régi « L'Artt. 1899. 328. számadási könyvek sok adatot tartalmaznak a különféle kiadásokról, amelyeket a bölcső javítása, felállítása okozott.

5 A legnagyobb mértékben Bajor-, Olaszés Szászországban volt a bölcső felállítása és tisztelete kifejlődve. Könnyen elképzelhető, hogy a nagy elterjedéssel nem állott egyenes arányban a bethlehemek művészi becse. Nagyrészük igen kezdetleges alkotás volt. Stetten Pál, a XVIII. század egyik kiválóbb műbirálója, nagyon kicsinylőleg nyilatkozik az általa megtekintett bethlehemek túlnyomó részéről. »A jászolok — úgymond — amelyek karácsony idején felállíttatni szoktak, jelentéktelen alkotások . . . Kár, hogy nem készülnek oly módon, hogy gyönyörrel szemlélhetnék a felnőttek. A készítőknek behatóbb ismeretekkel és fejlettebb ízléssel kellene rendelkezniük, hogy alakításukba több igazságot, elrendezésükbe tökéletesebb öszhangot és díszítéseikbe nagyobb arányosságot öntsenek. «

e Voltak azonban valódi remekművek is a bajorországi és íőleg müncheni; a tiroli ; szászországi ; az olasz, első sorban római, nápolyi és szicziliai bethlehemek között. Lábat elragadtatással szól egy bethlehemről, amelyet 1709 ben Rómában látott. Egy nagy főrangú palota 5 Hager, f. rn. 34, 6 Hager f. m, 35. j teljes egészében volt a születés megjeI lenitésére átalakítva.

7 ] Nagy dicséretekkel emeli ki a nápolyi ; bethlehemeket Goethe 1787-ben Olasz. I országból irt leveleiben.

8 Ugyanezen idő j körül látogatta meg Dantehazáját Saint! Non francia iró, aki egyebek között ezeket mondja : »Leirhatlan a báj, amely e nagy műizléssel készült alkotásokon elömlik, t Hozzáteszi még, hogy vannak bethlehemek, amelyek 60—80000 Urába kerülnek.

9 Minő alkotásókat hozott e téren a I i hit és művészet létre, arról a megmen! tett becsesebb maradványok is fogalmat ! nyújthatnak. ) Parisban (Cluny múzeum), Bécsben (néprajzi múzeum), Salzburgban, Augsburgban (Riedinger múzeum) Nürnbergben (Germán múzeum), Nápolyban (SanMartino múzeum) láthatók érdekesebb bethlehemek. Az 1900. évi párizsi világkiállításon körülbelül 20 régi francia bethlehem volt közszemlére kitéve. Hazánkban Budapesten a „Jó Pásztort intézetben látható egy XVII. századbei szicíliai bethlehem, a melynek 127 alakja а XVII. századból származik. San Marco hg. a nagylelkű alapitónő férje szerezte az alakokat Szicíliában és Pasanisier tanár által 7 P. Lábat. Voyages en Espagne et en Italie. Paris. 1730. III. »92. 8 Italienische Reise. 1787. május 27. 8 L'abbé de Saint-Non. Voyage fittorelque. Pari« I781. I. 241. árosultak teljes megelégedésével eszözöltetett. Adorján János a választ nem vette udomásul, a gazdaközönségre apellál, nely zúgolódik és elégedetlen, hasonló;épen Strobli József. Bártfay Géza sürgeti, hogy valamit enni kell, mivel az erdők melletti föllek nagy érték csökkenésnek vannak átéve az állandó vadkárok folytin. Hosszasabban szóllott a tárgyhoz Kiffer János, ki a képviselőket rendre s utasította, mivel azok kellő figyelem pel nem hallgatták felszóllalását. »Micor én beszélek — úgymond — mindég :ajongnak, ha odahaza betanultam volna ;gy toasztot, azt is elfelejteném.

с Hegyibe még a polgármester arra figyelneztette, hogy a tárgynál maradjon, nire azzal válaszolt, hogy a zajongók civerik a tárgyat a fejéből. Azt indítvavyozta, hogy tartsanak hajtó-vadászato

5

, i a bérlő állitasson fel vadőröket. Dr. Helcz Antal e ismeri a panaszok eljajdulásának jogos ágát, amivel szeniэеп a legjobbnak talált orvosságot altalmazták, elfogadták. Az emberi gyarósígban keresendő — úgymond — egyrészt a megtorló intézkedések tökéletensége, másrészt a károsultak igényélek túlzása. Mindeniknek megfelelő, absolut jóságú szabályokat csinálni lehe:etlen, s igy kik a legjobbnak találttal kérelmeiket orvosqlya^n.ejn látják, azoknak nyitva áll igazukat a bíróságnál keresni. Tóth Jánus és Patkóczi Ferenc hozzászólíása után Nozdroviczky Miklós erdőmester utalt arra, hogy a vadak nem a városi erdőkben tenyésztetnek, . hanem a pílis-maróthi közalapítványi és visegrádi koronái erdőségekből jönnek át, hol ezer számra tenyésztetnek, amit pedig megakadályozni nem lehet. A képviselőtestület nagy többséggel tudomásul vette a polgármesteri jelentést, amivel viszont elégtételt szolgáltatott a városi erdőmesternek, az ellene intézett támadásokkal szemben. Ezután következett a belügyminiszter leirata a conversio ügyében, melynél fogva -a képviselőtestület azon határozatát, mely szerint a takarékpénztár drá-