Esztergom és Vidéke, 1903

1903-12-20 / 102.szám

g.lbb ajánlata fogadtatott el, ezen ok­b'ól, mig a kövezésre szánt 200000 ko­rona kölcsön felvételét, általában nem h gyta jóvá, különcsen pedig mivel e ce ra 20 évnél hosszabb időre szóiló tör­le íztéses kölcsönt jóvá nem hagy. E kérdés tárgyalásánál polgármeste­ri, ik, mint az esztergomi takarékpénz­tárral érdekeltségi viszonyban álló, áz e - toki széket Hoffmann Ferenc pénzügyi ta rácsosnak adta át. A tanács és pénzügyi bizotísig ujab­ban is azt javasolta, hogy a takarék­p nztár ajánlata fogadtassák el, annál is inkább, mivel a pótadó fejében és elmen 50 évig évenkint fizetni kötelezett eredetileg 4000 koronát, ujabban a ta­karék 4844 koronára, vagyis oly ösz­szegré egészítette ki, mint (amennyi az j évi differentia a takarék és a pesti bank ajánlata között. Érdemben ketten s óllottak e tárgyhoz. Dr. Horn Károly a tanács javaslata elén, mig dr. Helcz Antal mellette. Dr. Horn egészen uj pályázat kiírását indítványozta, a kövezési kölcsönt pedig egészen önállóan tárgyalni, mivel az m ?g csak párhuzamosan sem tárgyalható a nagy kölcsönnel. A már eddig t. i. a •-. augusztus 5 iki ülésen felhozott érvei­hez kevés hozzátenni valója van úgymond. Két körülményt emlit fel mégis. Az ''CC.fik JU, JjQfpiLj* város a^p_esji bank ajanlatának elfogadása eseten 5000 koro­nát nyer, a második a pótadó ismert, kérdése, mit önámitásnak nevez. Anyag viszonyaink nem engedik úgymond, hogy helyi patriotizmust és érzelmi politikát űzzünk. A szőnyegen fekvő javaslat jelen alakjában, uj pályázat kiírása nél­kül szerinte nélkülözi a törvényes for­mat. Az csak a sötétben való tapoga­íódzás. Bártfay Géza alaki szempontból nem n;egy bele a tárgyalásba, mivel ugy­ai >rid a javaslat tárgyalása napirendre tű ve. nem volt, hanem csak a bel ügy mi­nister leirata. Dr. Helcz azzal kezdette felszól alását, h^gy a belügyministeri leirat a mi be­látásunkat egy mécsecskével sem vilá­gította meg. Tiltakozik dr. Horn azon állítása ellen, hogy a tanács javaslatá­nak elfogadása lokál patriotizmus, ér­aiíittatta össze. Külön teremben van el­helyezve és 12000 koronára biztosítva. Messze túlszárnyalja a nevezett gyűj­teményeket a müncheni Schmederer-féle, amely a maga nemében az egész vi­lágon páratlan. Sehmederer Miksa dúsgazdag müncheni - bankár körülbelül husz év előtt súlyos betegségbe esett. Kénytelen volt a téli hónapok alatt szobáját őrizni. Unalmá­nak elűzése céljából és hogy legalább képben élvezhesse a természetet, amelyet nélkülöznie kellett, bethlehemet kez­dett építeni. Munkája közben oly elő­szeretet fogamzott meg lelkében a mű­vészet ez ága iránt, hogy gyűjteni kezdé a régibb alkotásokat. Áldozatot nem kí­mélvén, a legnevezetesebb művek jutot­tak birtokába. Egymásután szerezte meg Steinmetz, Zettler, Gröffi, Kolditz, Schopf, Hammerl, Seiler készítményeit. Gyűjte­ményébe jutott a nagyszerű Moser-féle bethlehem, továbbá számos nápolyi, szi­cíliai mű, amelyeken Sammertinó, Gori, Mosca, Vasallo, Sommá. Capiello, Má­téra, és hasonló művészek dolgoztak. A rendkívül érdekes és gazdag gyűj­temény Sehmederer nagylelkűségéből je­lenleg a müncheni nemzeti múzeum tu­lajdona. Kisebb-nagyobb termekben van elhelyezve és összesen 1000 • métert foglal el. A korábbi századokban csak templo­mokban és kolostorokban állították fel a bölcsőket és adták elő a karácsonyi já­tékokat. )izottság! lag eme!kedett ezután szólásra i a megye közönsége nevében üdvözölte i főispánt azon alkalomból, hogy ma­jának Steindel Olga úrhölgyet eljegyezte. *íem hivatalos tisztelet az — úgymond — mi szódásra készti, hanem azon iszinte szeretet és nemes lelke iránti agaszkodás, mely ót a közönség részé­ől környezi. Szép és mélyen átérzett izavait azzal végezte, hogy kisérje a Vigyet állandóan a boldogság angyala. Megköszönve a főispán a jókivánato­tat, azon szomorú gyász esetről tett je­entést, mely József főherceg családjá­ban, leányának Klotildnak elhalálozása olytán történt, s indítványára elhatá­rozta a bizottság, hogy ezen fájdalmas bs megrendítő eset alkalmából érzett nély részvétének jegyzőkönyvileg és tá­viratilag is ad kifejezést. Következett a napirend. A jegyzői nyngdijalapra 58 szóval 8 ellenében 1 %* os pótadót szavaztak meg, majd a kormányról lelépett tagokhoz köszönő felirat küldését határozta el a aizottság, különös hangsúlyozásával a nemzeti irányban tanúsított törekvések­nek, mig a kormányra lépő uj tagok­hoz üdvözlő és alkotmányos törekvésük­ben támogatást igérő felirat küldését liatározta el. Több rendbeli ministeri leirat fel- j 3í\'á^5e--4_^^ 0 ™ásul vétele után kü­lönféle bizottságok kíe^és^tésjí^ követ­kezett. Az igazoló választmányba 1904. évre elnökké : Reusz József, tagjaivá : Frey Ferenc, dr. Földváry István, dr. Kom­lossy Ferenc, Vadászfy Jenő, Vimmer Imre, Etter Gyula, Zsiga Zsigmond, dr. Horn Károly választattak," illetve elnö­kileg neveztettek ki. A lóavató bizottságba és pedig az esztergomi járásba elnökké: Gotthard Ede, becsüsökül : Vimmer Imre, Reviczky Károly, Berzeviczy József, állatorvosul: Beck János, a párkányi járásba elnökké: Vancsó Gyula, becsüsökül : Geiger Fe­renc, Hartmann Márton, Etter Gyula, állatorvosul: Pitz István Albert válasz­tattak meg. A közigazgatási bizottságból kilépett Reusz József, Frey Ferenc, Geiger Fe­renc, Heya Tivadar és Kobek István KilU I Ii и Ii —————— I I . _M burgi egyházi hatóságok is azzal az in­doklással, »hogy szent vallásunk legfőbb titka nem a színpadra való.* Néhány évvel később, 1787. márc. 4-én Mainzban, majd 1803. november 3-án Bambergben beszüntették a karácsonyi előadásokat is, mivel — mint a rende­let mondja — »a vallási történetek ér­zékeltető megjelenítése csak oly időben lehetett hasznos, sőt szükséges, midőn az iskolai viszonyok még fejletlenek vol­tak és a nép a műveltség oly alacsony fokán állott, hogy könnyebb volt a tár­gyak bemutatása, mint szóval történő előadása által értelmére hatni és emlé­kezetét támogatni, t 13 Németország határain tul azonban, I ahol ily tilalmakat szükségeseknek nem tartottak, az előbbi szokások fenmarad­tak. A tilalmak sem lettek szigorúan végrehajtva. A régi szokások tehát a a XVIII. század közepe táján uj életre ébredtek. 14 Napjainkban a bethlehemeket a kará­csonyfa nem csekély mértékben szorí­totta háttérbe. Mindazáltal nem lehet mondani, hogy hiányoznak. Olaszországban, főleg Róma és Ná­poly vidékén, ahol a házak tetején szok­ták felállítani, továbbá Francia-, Csehor­szágban és hazánkbán elég nagy elter­jedésnek és kedveltségnek örvendenek. 18 Regierungsblatt für die Churpfalzbayerischeu Fürstenthűmer in Franken. 1803. 277. lap. 14 Hager, f. m. 27. :agok helyett megválasztattak : Frey Ferenc 69, Haan Rezső 44, Maty a­wvszky Lajos 37, Reusz József 36, Boh Hzár József 34 szavazattal. A Brucsy fános lemondása folytán megüresedett :agság — törvény ellenesen — a ha­odik helyen a legtöbb szavazatot nyert :aggal töltetett be. Hatodiknak legtöbb szavazatot ketten nyertek egyenlő szám зап, Kobek István ^országgyűlési kép­viselő és dr. Prokopp Gyula, lapunk azerkesztője. A főispán a kettő között el­rendelte újból a névszerinti szavazást, niközben felállott dr. Prokopp Gyula s kijelentette, hogy ezúttal megválasztása ssetén nem reflektál a bizottsági tagságra s igy Kobek Istvánnal töltetett be a megüresedett hely. Egy csomó jövő évi rendes és pót­költségvetés, kérvény, jelentés és egyébb kevésbbé felemlitésre méltó tárgy kö­vetkezett ezután, mellyek között Tokod község zárgondnokán&k jelentése kel­tette fel az általános érdeklődést, mert arról van szó, hogy ha a megye közön­sége nem segíti a községet, avagy a kormány, ugy elpusztul az, mindenét el­árverezik. Egy küldöttség kéretett fel, annak megkísérlésére, nem adna-e a kor­mány kölcsönt, avagy nem-e venné át a vasúti törzsrészvényeket s fizetné ki azok árát, melyekből a községek kellemetlen helyzete származik. — r. — Szeméíj>4»ir. Haán Rezső ur, ál­lami anyakönyvvezető, az Esztergomi Közlöny szerkesztője és kiadótulajdonosa, Esztergom vármegye cimfl hivatalos lap­nak szerkesztője és kiadója, tiszteletbeli megyei főjegyző, törvényhatósági bizott­sági tag, az állandó választmánynak és a közigazgatási bizottságnak tagja részt vett a pénteken délelőtt volt megye­bizottsági ülést megelőzött napon, csü­törtökön este a » Fürdő* vendéglőben tartott főispáni vacsorán, melynek folya­mán cerclet tartott. Sorba járta egynek kivételével a szavazattal bíró vendég­bizottsági tagokat- s mindenikhez volt egy-egy leereszkedő barátságos szava. Ezzel kapcsolatban emiitjük meg, hogy Haán Rezső urat a csütörtökön tartott megyebizottsági ülésen nagy szótöbb­séggel (második volt) s lelkesedéssel vá­lasztották meg közigazgatási bizottsági taggá. Legújabban 1894-ben Szászországban „bölcsőegylet" alakult, amely a régi áhí­tatos szokást ismét életre kelteni ügyek­szik. Bécsbe Gruscha Antal bibornok kez­deményezésére indult meg néhány év előtt (1901) egy mozgalom, amely fel­adatává tette, hogy újból meghonosítsa a bölcsők felállítását, amelyek a kicsinyek­nek ée felnőtteknek egyaránt sok örö­met és élvezetet nyújtanak. * * A bethlehemi szent éj csodálatos ese­ménye kezdettől fogva örömre gyújtotta, vígságra hangolta, áhítatra indította a sziveket. Magasztalásában — mint röviden vá­zolni szerencséra volt — versenyre kel­tek a hit őrei, a költészet felkentjei, a véső és ecset bajnokai. Vetélkedtek a hivők, hogy méltó ki­fejezést kölcsönözzenek annak az öröm­nek és hálának, amelyet a Balaam által hirdetett >Csillag* megjelenése bense­jükben ébresztett. A legkülönfélébb alakban nyilvánul­tak a kereszténység millióinak érzelmei. Gyöngéd, bensőségteljes, áhítatos szo­kások fűződtek a karácsonyi ünnephez, amelyek gondosan őrizett hagyományokká fejlődtek. Át fognak ezek szállani kétségkívül a jövő nemzedékekre is és minden időn át sértetlenül fenn fogják tartani szivneme­sitő uralmukat. (Vége.v eeimí politika lenne. A paritás úgymond azon fordul meg, elfogadjuk e a pótadó kérdését? Нг a pótadó kérdése dr, Horn szerint önámitás, akkor an­nak mellőzése vakság. E'rendeltet vén a névszerinti szavazás, mely­től a takarékkal igazgató tagsági s egyébb érdekeltségi viszonyban állók magukat távol tartották, az eredmény az lett, hogy a nagy kölcsönt 41 szóval 20 el'enében, tehát 21 szótöbbseggel az esztergomi takarékpénztárnál határozta el felvenni a közgyűlés. (Augusztus 5-én 44 sióval lett 16 ellenében ily határo zat hozva.) Ezután nyomban a 200.000 koronás kölcsön felett is határozott a képviselet, — mit csak 20 éves törlesz­tésre vesz fel, mig a nagy kölcsönt 50 évre, — s 34 szóval 11 ellenében ugyancsak az esztergomi takarékpénztár ajánlatát fogadta el. f. Megye gyűlés, Dec. 18. A mai rendkívüli ülésnek minden egy­hangúsága mellett szeuzatiója is volt. Haán Rezső urat a megye tiszteletbeli főjegyzőjét, a megye hivatalos lapjának szerkesztőjét, Esztergommegye törvény­hatósági bizottságának és az állandc vál a sz tmáíly-fl - 3£ g}á±**>~ki 1 a m i any гГ könyvvezetőt, az >Esztergomi Közlöny* szerkesztőjét, (Hát a királyi tanácsosi cim hol van ? A szedő.) beválasztották a közigazgatási bizottságba és pedig г legtöbb szavazatot kapott Frey Ferenc után közvetlenül, a legnagyobb szótöbb­séggel. Szensatió számba e megválasz tás azért megy, mivel a megye hívata los listáján nem ís szerepelt, s igy meg választását egyedül nagy népszerűségé nek és érdemeinek köszönheti. •к­- Megnyitván a főispán az ülést, köszö­netet mondott a bizottság tagjainak azon higgadt, komoly és alkotmányos magatartásukért, mellyet az elmúló é\ politikai eseményeivel szemben tanusi tottak. A közeledő karácsonyi és újév ünnepek alkalmából a tagok s azok csa­ládjainak boldog ünnepeket kivánt. Reusz József takarékpénztári igazgató Spanyolországból fenmaradt ugyan eg) karácsonyi sz njáték emléke, amely 1492 ben a salamancai herceg palotájába! adatott elő. Ez azonban úgyszólván a: egyetlen eset, amelyet e tekintetbet ^ismerünk. 10 I Boemus 11 és Franck, 12 akik a közép kor egyházi és társadalmi életét, intéz j menyeit és viszonyait, erkölcseit és szo I kásáit a legszorgalmasabban összegyüj tötték és az utókor számára megőrizték, roitsem említenek arról, hogy a bölcsők felállítása a családoknál is dívott volna. 1 Csak a XVII. század közepén vesz kezdetét az a szokás, hogy a családok bethlehemeket állítanak fel lakásaikbar és azokat a szerényebb karácsonyi elő adásokat rendezik, amelyek a régi mys teriumok halvány emlékei és gyöngí viszhangjai. Mintegy másfél századig nagy virág zásnak örvendett e szokás. A XVIII század vége felé — főleg Európa néme államaiban, ahol szigorú rendeleteket bo csátottak ki a vallásos színjátékok ellet — tünedezni kezdett. Először a hires oberammergaui passió játékokat tiltotta el III. Miksa választó fejedelem 1763-ban. Tilalmát magukéyj tették a passaui, salzburgi és régens 11 A. Schulcz, Deutsches Leben im XIV. unt XT. Jhund. 1892. 428. j w . Joanes Boemus. Omnium gentium mores. I520 и Sebastian F.-anck. Weltbuch, 1 533.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents