Esztergom és Vidéke, 1903

1903-10-22 / 85.szám

• A „VARMEGYE KÖZPONTI MEZŐGAZDASÁGI BIZOTTSÁGÁÉNAK ÉS AZ „ESZTERGOMVIDÉKI GAZDASÁGI EGYESÜLET"-NEK HIVATALOS LAPJA. Megjelenik Vasárnap és csütörtökön. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : „ _ __ _ 12 tor. - 81. _____ 6 kor. - fii. N évre _______ 8 kor. — Ш. E_r>»•» »t:ini ára: 14 fi!­Fél évre Felelős szerkesztő : Dr. PROKOPP GYULA. Laptulajdonos kiadók : . Dr. PROKOPP GYULA és BREMNER FERENC Szerkesztőség és kiadóhivatal : (hovaakéziratofc, előfizetéseit, nyiltleret ás birdetésefe kfildendők) Kossuth bajos (azelőtt ßuda) utca 485. szán). -5>; Kéziratot nem adunk vissza. r-Sf­Szüreti elmélkedések. Esztergom okt. 20. II. Szőlőszetünk végtelen hátrányára van végre a szőlő kezelésben való járatlanságunk és tudatlanságunk. A szőlő okszerű és eredmény tel­jes kezelése, az ezer új ellenség­gel szemben ma már valóságos kis tudomány, ennek dacára gazdáink legnagyobb része még mindég va­kon, a 30 év előtti nyomon jár, a gyakorlatban jól bevált, ujabb nagy vívmányokat meg nem nem tanulja, sőt tudomásul sem veszi legfeljebb az egy — kétszeri hiányosan eszkö­zölt permetezést sorozza régi mun­kái közé, ezt is csak azért, mert ennek elmulasztását szemlátomást és azonnal szomorúan tapasztalja. Vannak együgyű, öreg szőlős gaz­dáink, kik egész életüket a szőlők­ben töltik el és dacára ennek s a siralmas 25 évi pusztításnak, még a phylloxera létezésében is kételkednek. Teljesen tájékozatlanok vagyunk arra nézve, hogy melyik talajba ültethetünk sikeresen szénkénegezés alá hazai szőlőt és melyikben lehetne jobb eredményt amerikai alanyra nemesitett ojtványokkal elérni, ar. iz „Esztergom és lie" tárcája. MIÉRT? Gyakorta mondád nékem jó anyám, Mért töröm magam vágygyal vágy után ? Hogy nem a földön, biztos talajon . . . járok a légben céltalan szilajon. Vágyódom el nem érhető után Ábrándos szívvel, álmaim utján. Miért van, hogy szivem érzése lázban, Magam meg örökös álmodozásban? Célt sohse érve, magamat űzve, Egy Örvényből ki s be!e a tűzbe ; Lobogva égve, fogyva szüntelen, Bánkódva azon, hogy senki velem, Mért van, hogy mégis csak tovább járok ? Nem állitnak meg lobogó lángok, Sirva kacagva mindég tovább csak, Változó képben másikat lássak. *. Hogyha meg olykor megtel a szivem, Magamnak dalolok rím nélkül, s rímben, — Szivem érzési, bánatos dalok Ti is cél nélkül, tört szárnynyal szóltok — Bántana, hogyha el nem mondanám, Mért van ez mégis, mond meg jó anyám ? E. f. szántóföldje után előirányoz 21.526 korona bérjövedelmet, a mely bér­jövedelem átlagban holdanként nem egészen 37 koronának felel meg. Azt hiszem nincs Magyarország­ban birtokos, a ki kultúra alá vett szántóföldjét ily magas áron tudná értékesíteni. Kétségtelen drehát, hogy város a most követett rendszer mel­lett a legnagyobb jövedelmet él­vezné, ha a 21.526 korona bérösz­szeg mind egy fillérig befolynék és ugyancsak ha ezen bérjövedelem után a városra teher nem háromolna ; itt van mindjárt a város földadója, a mely évenkint 4932 korona és ezzel a haszonbér jövedelem leszál 16594 koronára és a holdankénti átla­gos jövedelem 28 koronára. Látjuk az 1902. évi zárszámadás­ból, hogy az 1902. évvégén a ha­szonbéri hátralék 15 459 korona, és eme utóbbi összegnek az 1901. évi hátralékkal való összehasonlitásából arra a szomorú tapasztalatra jutunk hogy az e cimeni hátralék nem­hogy apadna, hanem inkább emel kedik, emelkedett pedig a hátralék 1124 koronával. Eme számadatokkal csakis két fontos körülményt akarunk igazolni. ról meg éppen fogalmunk sincsen, hogy melyik talajfélesegbe, milyen amerikai alany felel meg. A szénkénegezést gyakran igen helytelenül végezzük, a négyszög méterenkint feltétlenül megkívánt 24 gram, illetőleg az 1200 négyszög­öles magyar holdanként okvetlenül szükséges 1 métermázsa szénkéneg helyett rendszerint sokkal kevesebbet használunk fel, szénkéneget, nem a terület, hanem igen helytelenül a tőkék száma szerint osztjuk be és azután csodálkozunk, hogy szőlőink a gyérítés dacára visszaesnek. Szőiőmunkásaink, a harmatgyöke­rek elszedésének szükségességéről, a szakszerű választásról mely a jövő évi termés alapvető munkálata a tavaszi mély kapálásról, a fedés utáni talaj lazításról és egyébb céíszerű mun­kálatokról mit sem tudnak, sőt a tavaszi metszésnél is a lehető leg­primitívebben, 1 rendszerint kopasz fejre dolgoznak, a csapos, csercsa­pos és szarvmetszésről még fogal­muk sincsen és nagyon sok sze­gény szőlősgazda a hibás tavaszi met­szésnél már félig leszüretelte ter­mését. Szőlőinket sűrűn ültettetjük, egyik Rákóczy emlékezete. A polgári egyesület Rákőczy-ünnepén felolvasta dr,.Helc Antal* »Hazank szentje, szabadság vezére, Sötét éjben fényes csillagunk, О Rákóczy ! kinek emlékére, Lángolunk és sírva fakadunk.* A költői ihletnek századok ködhomá­lyán áttörő világos látásával és tömör kifejező erejével ekkép állítja szemeink elé Rákóczy Ferencnek a magyar nép lelkében élő képét utolsó szabadság­harcunk lánglelkű Tyrtaeusa, Petőfi. Valóban, hazánk szentje, a hazaszeretet bátor lelkű hitvallója, a hazáért mindene feláldozásáig, vérének ontásáig, a haza­fiúi vértanúság elszenvedéséig odaadó leghívebb fia volt Rákóczy, a ki a ma­gyar népet elnyomó és kizsaroló idegen hatalom tűrhetetlenné vált igájának le­rázására és a magyar nemzet régi híres szabadságának visszaszerzésére szólította fegyverre és harci zászlói alá nemzetét,' melyeken a Szűz Mária képe körül ez a felírás tündökölt: pro libertate ! a sza­! badságért ! »Az isteni gondviselés elküldött a * Ez a felolvasás semmi igényt nem tart eredeti­ségre. Különböző történeti müvekből jórészt válto­zatlanul van kiirva. A felolvasó csak az alkalom­hoz mért formába öntötte, s a szerkesztő kértére engedte át közlésre. A felolvasó. tőke a másik rovására éi és egy­mást árnyékolja be, a fürt alig kap napsugarat és csak kínjából érik, mi természetesebb tehát, hogy ily körül­mények között a bor sem lehet első rendű ! Mindezeknél fogva szőlészetünk jövője megköveteli: hogy szőleinkkel mihamarább a jó fekvésű hegyekbe vonuljunk fel, hogy ott kipróbált, kiváló jó fájókat ültessünk. hogy a szőlőszet mellett minél többen a szakszerű borkezeléssel ís foglalkozzunk, végre hogy szakértel­münket mielőbb a mai kor igényei­nek megfelelő fokig fejlesszük, mert csak ugy lesznek boraink verseny képesek és keresettek s csak ezek figyelembe vételével lesz szőleinkben örömünk, terméseinkből pedig jól kiérdemelt hasznunk. Bleszl Ferencz. Gazdasági programmponto­zatok. Esztergám, okt. 20. vi. Ma a város, mint az 1903. évi költségvetés tanusitja, az 585 hold puszta hazába, hogy fegyverre és sza­badságra kiáltó szózat legyek. És meg­háftlá a szózatot az ország minden népe.« Igy szól emlékirataiban maga a fejede­lem, a kinek emléke lángra gyújtja és sírásra fakasztja a késő utódokat is. Lángra gyújtja szivünket nemzetünk sza­badságának hő vágya és szeretete, azé a szabadságé, melyért Rákóczy katonái, a kurucok küzdöttek, vérzettek és hal­tak meg tízezrével nyo'c hosszú eszten­dőn által, 1703. május 21 tői, mikor Esze Tamás és Kis Albert a beregmegyei i Tarpán Rákóczy zászlóit kibontották, ! 1711- június 23 ig", a mikor utolsót dör­dült Rákóczy ágyúja a munkácsi várfo­kon ; azé a szabadságé, melynek szere-1 tétét az idegen hatalom annyiszor, oly kegyetlenül és mégis eredménytelenül igyekezett kitépni a magyarok szivéből, \ melyből azt soha semmi erő, semmi ha-' talom kiirtani képes nem lesz. És sirva ] fakadunk a tengernyi szenvedés, véron-! tás, ínség, nyomor és gyász ezer nemé- j nek elgondolásán, mely ezt a korszakot,! a kurucvilágot, mint akkor nevezték, | Rákóczy háborúját megelőzte és kisérte, J s a tömérdek áldozat eredményét még J sem hozta meg ; sirva fakadunk azon, hogy annyi sziv hiában onta vért, s ke­servben annyi hű kebel szakadt meg a honért ; hogy ész, erő és oly szent aka­rat hiába sorvadoztanak egy átoksúly alatt. És sirva fakadunk a balsors ke­mény végzetén, mely ezt a nemesszivű és fennkölt lelkű fejedelmet, ki hazájá­nál semmit jobban, és kinél jobban senki a hazát nem szerette, a hónából való kibujdosás és hontalan epekedés égető kínjával sújtotta, kinek még azt is meg kellett érnie, hogy nevére a hűtlenség és hazaárulás bélyegét sütötte saját nem­zete, melyért óriási értékű vagyonát, családi boldogságát, egy szóval mindenét áldozatul hozta. Hazánk története nem szűkölködik gyászos és véres lapokban ; ám e:ek közt is a legsötétebbek egyikét az a korszak tölti be, mely Rákóczy támadá­sát megelőzte. Erre az időre esik a tö­rök uralom megtörése, s a karloviczi béke, melyet I. Lipót király 1699. évi február 26-án szentesitett, örökre véget vetett Törökország túlsúlyának Európában. Ámde a békét Lipót mint császár kö­tötte, s a békeszerződés csupán császári határokat és alattvalókat emlit. Ez a felfogás felelt meg az új „jogelméletnek, melyet Bécsben az 1687 dik évi törvé­nyek alapján hirdettek. Kara Musztafa nagyvezérnek Bécs falai alatt 1683-ban ban történt súlyos megveretésének, Esz­tergom, Érsekújvár és egyébb várak erre következő visszavételének, m^jd

Next

/
Thumbnails
Contents