Esztergom és Vidéke, 1903

1903-10-22 / 85.szám

• A „VARMEGYE KÖZPONTI MEZŐGAZDASÁGI BIZOTTSÁGÁÉNAK ÉS AZ „ESZTERGOMVIDÉKI GAZDASÁGI EGYESÜLET"-NEK HIVATALOS LAPJA. Megjelenik Vasárnap és csütörtökön. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : „ _ __ _ 12 tor. - 81. _____ 6 kor. - fii. N évre _______ 8 kor. — Ш. E_r>»•» »t:ini ára: 14 fi!Fél évre Felelős szerkesztő : Dr. PROKOPP GYULA. Laptulajdonos kiadók : . Dr. PROKOPP GYULA és BREMNER FERENC Szerkesztőség és kiadóhivatal : (hovaakéziratofc, előfizetéseit, nyiltleret ás birdetésefe kfildendők) Kossuth bajos (azelőtt ßuda) utca 485. szán). -5>; Kéziratot nem adunk vissza. r-SfSzüreti elmélkedések. Esztergom okt. 20. II. Szőlőszetünk végtelen hátrányára van végre a szőlő kezelésben való járatlanságunk és tudatlanságunk. A szőlő okszerű és eredmény teljes kezelése, az ezer új ellenséggel szemben ma már valóságos kis tudomány, ennek dacára gazdáink legnagyobb része még mindég vakon, a 30 év előtti nyomon jár, a gyakorlatban jól bevált, ujabb nagy vívmányokat meg nem nem tanulja, sőt tudomásul sem veszi legfeljebb az egy — kétszeri hiányosan eszközölt permetezést sorozza régi munkái közé, ezt is csak azért, mert ennek elmulasztását szemlátomást és azonnal szomorúan tapasztalja. Vannak együgyű, öreg szőlős gazdáink, kik egész életüket a szőlőkben töltik el és dacára ennek s a siralmas 25 évi pusztításnak, még a phylloxera létezésében is kételkednek. Teljesen tájékozatlanok vagyunk arra nézve, hogy melyik talajba ültethetünk sikeresen szénkénegezés alá hazai szőlőt és melyikben lehetne jobb eredményt amerikai alanyra nemesitett ojtványokkal elérni, ar. iz „Esztergom és lie" tárcája. MIÉRT? Gyakorta mondád nékem jó anyám, Mért töröm magam vágygyal vágy után ? Hogy nem a földön, biztos talajon . . . járok a légben céltalan szilajon. Vágyódom el nem érhető után Ábrándos szívvel, álmaim utján. Miért van, hogy szivem érzése lázban, Magam meg örökös álmodozásban? Célt sohse érve, magamat űzve, Egy Örvényből ki s be!e a tűzbe ; Lobogva égve, fogyva szüntelen, Bánkódva azon, hogy senki velem, Mért van, hogy mégis csak tovább járok ? Nem állitnak meg lobogó lángok, Sirva kacagva mindég tovább csak, Változó képben másikat lássak. *. Hogyha meg olykor megtel a szivem, Magamnak dalolok rím nélkül, s rímben, — Szivem érzési, bánatos dalok Ti is cél nélkül, tört szárnynyal szóltok — Bántana, hogyha el nem mondanám, Mért van ez mégis, mond meg jó anyám ? E. f. szántóföldje után előirányoz 21.526 korona bérjövedelmet, a mely bérjövedelem átlagban holdanként nem egészen 37 koronának felel meg. Azt hiszem nincs Magyarországban birtokos, a ki kultúra alá vett szántóföldjét ily magas áron tudná értékesíteni. Kétségtelen drehát, hogy város a most követett rendszer mellett a legnagyobb jövedelmet élvezné, ha a 21.526 korona béröszszeg mind egy fillérig befolynék és ugyancsak ha ezen bérjövedelem után a városra teher nem háromolna ; itt van mindjárt a város földadója, a mely évenkint 4932 korona és ezzel a haszonbér jövedelem leszál 16594 koronára és a holdankénti átlagos jövedelem 28 koronára. Látjuk az 1902. évi zárszámadásból, hogy az 1902. évvégén a haszonbéri hátralék 15 459 korona, és eme utóbbi összegnek az 1901. évi hátralékkal való összehasonlitásából arra a szomorú tapasztalatra jutunk hogy az e cimeni hátralék nemhogy apadna, hanem inkább emel kedik, emelkedett pedig a hátralék 1124 koronával. Eme számadatokkal csakis két fontos körülményt akarunk igazolni. ról meg éppen fogalmunk sincsen, hogy melyik talajfélesegbe, milyen amerikai alany felel meg. A szénkénegezést gyakran igen helytelenül végezzük, a négyszög méterenkint feltétlenül megkívánt 24 gram, illetőleg az 1200 négyszögöles magyar holdanként okvetlenül szükséges 1 métermázsa szénkéneg helyett rendszerint sokkal kevesebbet használunk fel, szénkéneget, nem a terület, hanem igen helytelenül a tőkék száma szerint osztjuk be és azután csodálkozunk, hogy szőlőink a gyérítés dacára visszaesnek. Szőiőmunkásaink, a harmatgyökerek elszedésének szükségességéről, a szakszerű választásról mely a jövő évi termés alapvető munkálata a tavaszi mély kapálásról, a fedés utáni talaj lazításról és egyébb céíszerű munkálatokról mit sem tudnak, sőt a tavaszi metszésnél is a lehető legprimitívebben, 1 rendszerint kopasz fejre dolgoznak, a csapos, csercsapos és szarvmetszésről még fogalmuk sincsen és nagyon sok szegény szőlősgazda a hibás tavaszi metszésnél már félig leszüretelte termését. Szőlőinket sűrűn ültettetjük, egyik Rákóczy emlékezete. A polgári egyesület Rákőczy-ünnepén felolvasta dr,.Helc Antal* »Hazank szentje, szabadság vezére, Sötét éjben fényes csillagunk, О Rákóczy ! kinek emlékére, Lángolunk és sírva fakadunk.* A költői ihletnek századok ködhomályán áttörő világos látásával és tömör kifejező erejével ekkép állítja szemeink elé Rákóczy Ferencnek a magyar nép lelkében élő képét utolsó szabadságharcunk lánglelkű Tyrtaeusa, Petőfi. Valóban, hazánk szentje, a hazaszeretet bátor lelkű hitvallója, a hazáért mindene feláldozásáig, vérének ontásáig, a hazafiúi vértanúság elszenvedéséig odaadó leghívebb fia volt Rákóczy, a ki a magyar népet elnyomó és kizsaroló idegen hatalom tűrhetetlenné vált igájának lerázására és a magyar nemzet régi híres szabadságának visszaszerzésére szólította fegyverre és harci zászlói alá nemzetét,' melyeken a Szűz Mária képe körül ez a felírás tündökölt: pro libertate ! a sza! badságért ! »Az isteni gondviselés elküldött a * Ez a felolvasás semmi igényt nem tart eredetiségre. Különböző történeti müvekből jórészt változatlanul van kiirva. A felolvasó csak az alkalomhoz mért formába öntötte, s a szerkesztő kértére engedte át közlésre. A felolvasó. tőke a másik rovására éi és egymást árnyékolja be, a fürt alig kap napsugarat és csak kínjából érik, mi természetesebb tehát, hogy ily körülmények között a bor sem lehet első rendű ! Mindezeknél fogva szőlészetünk jövője megköveteli: hogy szőleinkkel mihamarább a jó fekvésű hegyekbe vonuljunk fel, hogy ott kipróbált, kiváló jó fájókat ültessünk. hogy a szőlőszet mellett minél többen a szakszerű borkezeléssel ís foglalkozzunk, végre hogy szakértelmünket mielőbb a mai kor igényeinek megfelelő fokig fejlesszük, mert csak ugy lesznek boraink verseny képesek és keresettek s csak ezek figyelembe vételével lesz szőleinkben örömünk, terméseinkből pedig jól kiérdemelt hasznunk. Bleszl Ferencz. Gazdasági programmpontozatok. Esztergám, okt. 20. vi. Ma a város, mint az 1903. évi költségvetés tanusitja, az 585 hold puszta hazába, hogy fegyverre és szabadságra kiáltó szózat legyek. És megháftlá a szózatot az ország minden népe.« Igy szól emlékirataiban maga a fejedelem, a kinek emléke lángra gyújtja és sírásra fakasztja a késő utódokat is. Lángra gyújtja szivünket nemzetünk szabadságának hő vágya és szeretete, azé a szabadságé, melyért Rákóczy katonái, a kurucok küzdöttek, vérzettek és haltak meg tízezrével nyo'c hosszú esztendőn által, 1703. május 21 tői, mikor Esze Tamás és Kis Albert a beregmegyei i Tarpán Rákóczy zászlóit kibontották,

! 1711- június 23 ig", a mikor utolsót dördült Rákóczy ágyúja a munkácsi várfokon ; azé a szabadságé, melynek szere-1 tétét az idegen hatalom annyiszor, oly kegyetlenül és mégis eredménytelenül igyekezett kitépni a magyarok szivéből, \ melyből azt soha semmi erő, semmi ha-' talom kiirtani képes nem lesz. És sirva ] fakadunk a tengernyi szenvedés, véron-! tás, ínség, nyomor és gyász ezer nemé- j nek elgondolásán, mely ezt a korszakot,! a kurucvilágot, mint akkor nevezték, | Rákóczy háborúját megelőzte és kisérte, J s a tömérdek áldozat eredményét még J sem hozta meg ; sirva fakadunk azon, hogy annyi sziv hiában onta vért, s keservben annyi hű kebel szakadt meg a honért ; hogy ész, erő és oly szent akarat hiába sorvadoztanak egy átoksúly alatt. És sirva fakadunk a balsors kemény végzetén, mely ezt a nemesszivű és fennkölt lelkű fejedelmet, ki hazájánál semmit jobban, és kinél jobban senki a hazát nem szerette, a hónából való kibujdosás és hontalan epekedés égető kínjával sújtotta, kinek még azt is meg kellett érnie, hogy nevére a hűtlenség és hazaárulás bélyegét sütötte saját nemzete, melyért óriási értékű vagyonát, családi boldogságát, egy szóval mindenét áldozatul hozta. Hazánk története nem szűkölködik gyászos és véres lapokban ; ám e:ek közt is a legsötétebbek egyikét az a korszak tölti be, mely Rákóczy támadását megelőzte. Erre az időre esik a török uralom megtörése, s a karloviczi béke, melyet I. Lipót király 1699. évi február 26-án szentesitett, örökre véget vetett Törökország túlsúlyának Európában. Ámde a békét Lipót mint császár kötötte, s a békeszerződés csupán császári határokat és alattvalókat emlit. Ez a felfogás felelt meg az új „jogelméletnek, melyet Bécsben az 1687 dik évi törvények alapján hirdettek. Kara Musztafa nagyvezérnek Bécs falai alatt 1683-ban ban történt súlyos megveretésének, Esztergom, Érsekújvár és egyébb várak erre következő visszavételének, m^jd