Esztergom és Vidéke, 1903

1903-10-22 / 85.szám

Az egyik az, hogy nálunk a lélekszámot tekintve a kultúra alá vett föld vajmi kevés és éppen ez az oka annak, hogy a földműveléssel foglalkozók és napszámból élő emberek nem tekintve azt, valljon a bérbe vett földek kitermik-e a bérösszeget, megfizetik-e a belevetett magot, az ab a fordított munkát, meglehetős magas bérösszegért egymásra Hezitálva, bérlik a város földjeit. De hozzájárul ehhez, hogy a bérlők legnagyobb része, abból a szegény napszámos emberekből kerül ki, kiknek se ökre se lova se szamara nincs, nincs tehát trágyája a mellyel az ő bérföldjét javítani, termőképessé tudná tenni Mikövetkezik mindezekből? Természetes folyománya ennek az, hogy a bérlő az ő bérföldjéből hasznot nem igen lát, a város földje pedig mind soványabb lesz. Ez szörnyű egészségtelen gazdálkodási rendszer mert a bérlő csak veszteséggel munkálja az ő bérföldjét és előmozdítja a szegénységét, a város pedig hova tovább abba a kellemetlen helyzetbe jut, hogy földjeink tökéletes kimerülése folytán annak értéke minimumra száll alá. Fontolóra kell a városnak venni, mind eme körülményeket, eme igazságokat, és ennek során be kell látnia, hogy ezen a bajokon, csakis úgy lesz segítve, ha — mint máielőbbi cikkünkben is kifejtettük — a város az ő földjeit egyesek tulajdonába bocsájtja. Nem egyszerre kell ezt a müveletet megtenni, mert hisz ennek esetleg a város vallaná kárát, de évről évre előnyös feltételek, hosszú lejáratú fizetési kötelezettségek mellett, a város pénztárára meg a kisgazdákra is haszonnal volna foganatosítható. Aliquis. i686-ban Budavár visszafoglalásának hatása alatt az 1687. évi október 18 ára Pozsonyba összehívott országgyűlés törvénybe iktatta a Habsburgok ingának öröklési jogát, hálából, mint a törvény kifejezetten mondja, melylyel az ország a Habsburgok uralkodó családjának Buda visszahóditásáért s Magyarország legnagyobb részének a török iga alól felszabadításáért tartozik ; eltörölte II. Endre király aranybullájának 31. cikkét, mely a rendeknek bizonyos esetekben jogot adott, hogy egyenkint vagy együttesen fegyveres ellenállást fejthessenek ki a királyi hatalommal szemben ; örökös királyának fogadta s december 9-én nagy fénynyel és pompával meg is koronázta Lipót király elsőszülött fiát, a kilenc éves József főherceget, a ki ekkép Magyarországnak a Habsburg házból származó első olyan királya lett, aki nem a nem zet választásából, hanem örökösödési jogon nyerte el az ország koronáját Hitleveléből, melyre koronázási esküt tett, kimaradt, hogy legalább három évenkint országgyűlés tartassék ; hogy a magyar ügyeket csak magyarok intéztézzék: kimaradtak belőle a nádor hatáskörére és választására, a véghelyek kapitányainak magyar voltára, az idegen zsoldosoknak az országból eltávolítására, a vallásszabadságra s általában a vallásügyre vonatkozó határozatok. Az új Ipartestületünk ünnepsége. Esztergom, okt. 20. Városunk ipartestületi helyisége .szokatlanul mozgalmas képet nyújtott f. hó 18-án, vasárnap déle'őtt. E napon osz tották ki a jól megérdemelt jutalomdijakat és elismerő díszokleveleket mindazon iparos segéd és tanoncoknak, kiket erre a győri iparkiállitás jurije méltóknak talált, kiállított munkájuk szakszerű megbirálása után. Az ünnepélyre Sclichter Lajos, a győri kamara ipari szakosztályának elnöke és Szendrői Mór titkár is lerándultak, kiket a füzitői pályaudvarnál Dóczy Ferenc ipartestületi elnök és Neményi Károly titkár fogadott, s akik aztán a város diszhintaján az ipartestület fe'diszitett helyiségébe hajtattak. Itt városunk vezető személyiségei közül jelen voltak ; Frey Ferenc örsz. képviselő, Vimmer Imre polgármester, dr. Földváry István főügyész, Niedermann József rkapitány, Rothnagel Ferenc városi főjegyző, Hof man Ferenc p. ü. tanácsnok, Reusz József takarékptári, ATtfdw János ker. és iparbanki igazgatók, majd Nagy Antal reáliskolai, Welle Olivér keresk. tanonciskolái és Miklósny József iparos tanonciskolái igazgatók, városunk tantestületének tagjai és igen számosan iparosaink közül. A feldíszített elnöki emelvényen helyet foglaltak : középütt Schlichter elnök, tőle jobbra Vimmer polgármester és Szendrői titkár, balra dr. Földváry és Dóczy Ferenc. Midőn a nagyszámú közönség a kath, legényegyesü'et e célra átengedett dísztermében helyet foglalt: szólásra emelkedett Schlichter Lajos kamarai elnök. Mindenekelőtt őszinte köszönetének adott kifejezést a város hatóságának, az előzékeny és szíves fogadtatásért. Azután velős rövidséggel buzdította az iparos ifjúságot a további kitartó munkálkodásra és öntudatos fejlődésre, mert csak igy lehet versenyképes a magyar ipar. Éltette a megjelenteket. Ezután Vimmer Imre polgármester beszélt. Üdvözölte a győri vendégeket és ígérte, hogy ahol a város iparának érdeke kívánja, olt az a hatóság támogatására mindig számithat. Ezután következett az arany, ezüst jutalmak és díszoklevelek átadása. hitlevéllel a magyar alkotmány sokkal lényegesebb változásokat szenvedett, mint a királyválasztás és az ellenállás jogának eltörlésével. Az a király, aki erre a hitlevélre tett esküt, jóval korlátlanabbul uralkodhatott, mint bármelyik előde. Az 1687 diki törvényekben csaknem tejesen elmosódik Magyarország önállóságának képe s a felszabadított Magyarország nem önálló állam gyanánt, hanem bécsi kormányzat alatt álló tartománykép jelenik meg. Ennek felelt meg s az új korszak irányát és szellemét is az jelzi legszembetűnőbb módon, hogy ez az országgyűlés nem kevesebb, mint 167 külföldit honfiusitott. Van köztük mindenféle nemzetbeli, német, olasz, francia, cseh, lengyel, jobbára katonák és császári fő- vagy kisebb hivatalnokok. Egy nemzetközi társaság vonult be ekkor Magyarországba s nyert birtókszerzési jogot, hogy az idegen uralom megszilárdításának eszköze legyen. Erdély is, addig a magyarság végvára és utolsó menedéke, még ez évben visszakerült Lipót főhatósága alá, s fejedelme Apafy Mihály árnyékfejedelemmé lett, kinek főhivatása az adók kivetése és beszedése volt, mig a tulajdonképeni uralmat a hatalmaskodó német tábornokok vitték. Munkács vára melyet Zrínyi Ilona, Rákóczy Ferenc anyja, akkor már Thököly Imre hitvese, a fenkölt lelkű, lér/. oszt, jutalmat, 20 kor. aranyat és díszoklevelet nyertek : Prommer István, Schneider Ernő, Toller Gábor, Lohtsky József, Síghy József, Zimmermann József, Mácsek Bála. II. oszt. jutalomdijat, 10 kor. aranyat és díszoklevelet nyertek. Harcsa Dániel, Markó Kálmán, Mendl Gyula, Frizsa Dezső, Kis Gyula, Bányik Ferenc, Mayer Sándor, Böhm István, Magyary Vilmos, Mexikof Ferenc, Szőke József, Picsek János, Nyirati Antal, Környey László, Berna Jenő, Török István, Schmidt Károly, Kucsera Lajos, Math Géza, Muzsik Géza. II-od oszt. ezüst jutalomdijat és díszoklevelet kaptak: Iványi Lajos, Simonidesz István, Suszter Márton, Su'i István, C^emmel Sebők, Speck Mátyás, Baranyai Károly, Postár István, Kopec/.ky József. Matancsevícs Lajos. Elismerő oklevelet kaptak. Sándor Józseí, Korencsy József, Fritz Ernő, Lasányi Lajos, Vajda József, Tokodi Lajos. A dijak kiosztása után Sclichter kam. elnök megemlékezett az esztergomi iparosok lelkes vezetőjéről Dóczy Ferencről és szívélyes szavakkal éltette azt. Dóczy Ferenc köszönetet mondott a győri vendégeknek, kik nem ismerve fáradtságot, eljöttek, hogy az ünnepség erkölcsi súlyát emeljék. Éltette a vendégeket. Véget érvén az ünnepség, a közönség szétoszlott, a győri vendégeket pedig Dóczy Ferenc látta magánál barátságos házi lakomára. Julius. A polgári egyesület Rákóczy ünnepélye. i Polgári egyesületünk e hó 18 án, vasárnap este a Magyar Király-ban egy igen szépen sikerült ünnepélylyel áldo; zott Rákóczy emlékének. I i h. terem a szó szoros értelmében zsúfolásig telt meg ünneplő közönséggel, melynek jelentékeny részét nők képezték. Bevezetőül a dalárda a szózatot énej kelte, mely után Dóczy Gizike gzavallata i következett a »Kuruc dalok.« Altalános fias bátorságú nő, az anyai és hitvesi ! erények nemes mintaképe, két évnél to! vább halálra kész elszántsággal védett, 1688. január 17-én német kézre került, s • ezzel Thököly felsőmagyarországi fejedelemségének utolsó nyoma is ellünt. Zrínyi Ilonának gyermekeivel Rákóczy Juliannával és az ekkor tizenkét éves Rákóczy Ferenccel Bécsbe kellett költöznie, honnan a csiszár engedelme nélkül eltávozniok nem volt szabad, bár egyébként személyes szabadságuk élvezetében meghagyattak és az árvák vagyonukat is megtartották. Ettől fogva Magyarországot ^egyszerűen örökös tartománynak tekintették, melynek ép úgy nincs saját alkotmánya, mint Stájerországnak vagy Karinthiának. Úgy okoskodtak, hogy mivel a magyarok elfogadták a király örökösödését, ezzel országukat az Örökös tartományok sorába iktatták, melyet ennél fogva az örökös tartományok módjára lehet kormányozni. S a király tényleg úgy kormányozta. Országgyűlést többé össze nem hivott, a törökkel kötött békét országgyűlés elé, mint ezt a törvény rendeli, nem terjesztette, önhatalmúlag intézte a nemzet minden ügyét, s a régi magyar hatóságokat, amennyiben fennmaradtak, a meztelen önkény és idegen uralom eszközeivé sülyesztette le. A hosszú török uralom a régi magyar köztetszést aratott szavallatát nagy tapsvihar követte. Majd ismét a dalárda lépett fel s énekelt kuruc dalokat, mely után a műsor legkiemelkedőbb része, az ünnepély magva, dr. Helcz Antal felolvasása következett. Rákóczyról olvasott fel. A mintegy háromnegyed órán át tartott felolvasást nagy figyelemmel hallgatták a jelenvoltak, nemcsak annak tartalmánál fogva, mely a Rákóczy kor egyes mozzanatainak, eseményeinek ügyes csoportosítása volt, de azon szép és élvezetes nyelvezetnél fogva is, melylyel azt a szerző felolvasó megírta. Az érdekes felolvasást lapunk tárca rovatában találják olvasóink, melynek egész térje delmében való közlését mai számunkban kezdettük meg. A felolvasást ismét ének kö vette. Táky Gyula énekelt néhány kuruc dalt Kersch Ferenc székesegyházi karnagy zongora kísérete mellett. Jól iskolázott csengő hangja általános tetszést aratott. Az ünnepség egyik igen sikerült része volt dr. Berényi Zoltán szavalata, ki a Rákóczy Rodostóba cimű melodrámát adta elő, e téren nagy jártasságra valló rutinnal. Az érdekes előadást emelte Kersch Ferenc zongora kísérete, kinek zenésitése fokozta a szavaló által bensőséggel lelki szemeink elé tárt események színezését. A műsor látványosságban sem szűkölködött. Egy ügyesen csoportosított élőkép tárult elénk, mely azt a jelenetet ábrázolta, midőn Rákóczyt el fogják, kit Mied

1

.er Rezső személyesített élethű alakításban. Végül a dalárda a hyranust intonálta, mit az összes jelenvoltak énekeltek. A minden izében sikerült sz4p ünnepség után asztalhoz ültek, majd a fiatalság táncra perdült, s vig poharazás és tánc közepette a hajnali órákig maradt együtt az ünneplő közönség. Iskolai Deák ünnepélyek. I. A gymnásiumban. Főgymnásiumi ifjúságunk szombaton j délelőtt tartotta ünnepélyét, melyet j D.eák Ferenc emlékének szentelt. j jogi és közigazgatási intézményeket tény1 leg a legnagyohb mértékben megronI totta, néhol teljesen meg is szüntette; • sürgős szükség volt tehát ez intézméI nyek gyökeres reformjára. Csakhogy j Bécsben a reform főcéljául nem az orI szág és a magyar nép igazi szükségleteinek kielégítését, s megszámlálhatatlan bajának és szenvedésének orvoslását, hanem a magyarság elnyomását, az ország elnémetesitését tűzték ki. Ez a törekvés, vagyis a magyar elem túlsúlyának megtörése, Magyarországnak magyarságából való kiforgatása mind leplezetlenebb nyíltsággal lépett előtérbe. S Kollonics Lipót bibornok, utóbb a nagy Széchenyi György prímás halála után 1695. július 14-tőí esztergomi érsek, Lipót királynak a magyar ügyekben legbensőbb, sőt majdnem egyedüli tanácsosa és vezetője, abban a javaslatában, melyet Magyarország visszafoglalt részeinek katonai, pénzügyi és közigazgatási szervezése tárgyában a császár elé terjesztett, az idegenek, kivált németek betelepítését kimondottan avégből is sürgeti »hogy a királyság vagy legalább nagy része lassankint elnémitesittessék, a forradalmakhoz és zavargásokhoz szokott magyar vér a német által mérsékeltessék, s ezzel természetes, örökös királya és ura iránt állandó hűséghez és szeretethez szokjék.* (Folyt, köv.)