Esztergom és Vidéke, 1903

1903-10-04 / 80.szám

2 ESZTERGOM és VIDÉKE. (80. SZÁM.) 1 3. október 4 tárgyát az 1903. évi pót és a jövő évi rendes kórházi költségvetés képezte. Bizonnyára élénk emlékében lesz még olvasóinknak a városi köz kórhiíz személyszaporitásának éles vitára okot adott ügye, melyet a törvényhatóság bizottsága július 31-én tartott rendkívüli ülésében vett tárgyalás alá es pedig kapcsolatosan az ez idei pót és a jövő évi rendes költségvetéssel. A/. á landó választmány a tisztifőorvos referádája alapján számtalan alaki hiányokat látván fennforogni, az egész ügyet a város képviseletéhez visszavezérelni javasolta. Különösen figyelembe veendő döntő mozzanatként hozván fel azt, hogy a városi kórházbizottság, mely az ügyet a városnál előkészítette és tárgyalta, nem volt törvényesen megalakítva. A törvényhatósági bizottság ülésén jelen volt dr. Gönczy Béla kórházigazgató főorvos és tiszteletbeli megyei főorvos előadta, hogy a kórház alapszabályai, amelyek szerint az uj városi kórházbizottság megalakítandó lesz, jelenben felsőbb! jóváh gyás alatt vannak s igy addig mig azok jóváhagyva le nem érkeznek, az uj bizottság nem alakítható meg, s addig a régi bizottságnak kell működnie, hogy fennakadás ne legyen s" annak működése kell, hogy irányadó és érvényes legyen. A megye ülésén többen szóllottak a tárgyhoz, igy dr. Helcz Antal is, ki az előadói javaslatot szőrszálhasogatásnak tekintette, s annak adott kifejezést, hogy reá a javaslat azt a benyomást ke

!

ti, hogy mennél több okot lehessen felhozni a visszautasításra, 12 szóval Ii ellenében az előadó javaslata fogadtatott el, s az ügy újbóli előkészítés és a kórházi bizottság újbóli megalakítása végett a városnak visszaadatott. Az ügy másodízben is tapétára került a megyénél és pedig a közigazgatási bizottságnak július havi ülésén. A közigazgatási bizottság üléséről irt referádánkban akkor, a szőnyegre került kórházügyről a következőket irtuk, mit tájékozás végett ide iktatunk. >Következett a város kérelme, mely a kórházi bizottság megalakítása ügyében hatvan napi halasztást kért, mi a törvényhatóság ismert határozata folytán tárgytalanná volt. Andrássy János alispán e tárgynál jzóvá tette a városi közkórház ismert ügyét. Nézete szerént, ha való az, hogy a kórház módosított alapszabályai a miniszterhez lettek jóváhagyás végett felterjesztve, mire nem emlékezik, úgy a minisztert kell megsürgetni a jóváhagyás végett, s nem a várost zaklatni, mivel addig mig az uj kórhár bizottság megalakittatik, csakis a régi járhat el, s tartozik eljárni, hogy pedig az uj megalakítható legyen s törvényesen működhessen, kell, hogy előbb azon szabályok hagyassanak a felsőbb hatóság által jóvá, amelyek szerint az újnak eljárni ktll. A bizottsági elnök kérdésében is az a nézete, hogy ha a bizottság elnöke, a város gazdasági tanácsosa fel van függesztve, úgy a törvények alapján helyettesítésére megválasztott főjegyző kell; hogy legyen elnöke a kórhizbizottságnak, mivel elnök nélkül bizonytalan időkig az nem lehet: A maga részéről úgymond, hacsak roszakaratot nem lát, az alsóbb fokú hatóságokkal szemben bizonyos méltányos bánásmód álláspontjára szokott helyezkedni és segítéssel iparkodik azok tévedéseit — ha vannak — reperálni, s erre kéri tiszttársait is. Dr. Sseiler Emil tiszti főorvos óvást emelt az ellen, hogy a közigazgatási bizottság, mint albizottsága a törvényhatóságnak, (Ez már nem ál! A szerk.) annak határozatát felülbírálja. Az alispán és tiszti főorvos között folyt s kiélesedni kezdő vitának, az alispán tapitatos eljárása vetett véget. Dr. Helcz Antal nézete szerint ezen ügyben kérdés volna intézendő a ministerhez. A kínos űgy azzal nyert befejezést, hogy az alispán a jóváhagyást megsürgeti. A vita jelentős része a körül fordult, való-e, bogy a módosított szabályok a kórház által felterjesztettek, mire senki sem tudott válaszolni, mig a vita végén a a tiszti főorvos kijelentette, hogy igaz, december végén adatott az be az alispánhoz, s január első napjain lett felterjesztve, azt azonban — úgymond a főorvos — csak privative tudja s nem hivatalosan, habár azt látta s olvasta." Alispánunk a felterjesztett alapszabályok jóváhagyását megsürgette, melyek azóta a ministertől leérkeztek jóváhagyás nélkül azonban, mivel a minister pótlásokat rendelt el, egyben pedig tudatta leiratában, hogy mindaddig mig a jóváhagyás alatt lévő alapszabályok jogerősekké nem válnak, a mig azok alapján az uj kórház bizottság meg nem alakul, addig a régi kórházi bízottság működését érvényesnek tekinti. Ezzel az ominosus ügy végelintézést nyert. Hogy a városi kórház bizottság csütörtökön tartott ülésében mégis foglalkozott a hozzá visszavezérelt 1903 évi pót és a jövő évi rendes költségvetéssel, annak oka abban keresendő, mivel azon idő ota midőn a költségvetésekkel a bizottság foglalkozott, 2 betegforgalom/ fokozatos növekedése folytán célszerűnek látta ezen körülménynek figyelembevételével némely módosításokat eszközölni. „ A gazdasági egyesülete-bői. Meghívó. Az Esztergora vidéki gazdasági egyesület által f. év október hó 10-én d. u. 3 órakor az egyesület helyiségében tartandó választmányi gyűlésre. Tárgy : I. Megyei központi mezőgazdasági bizottsággal leendő egyesülés tárgyalása. 2- Miniszteri leiratok. 3. Folyó ügyek. Az elnökség. Értesítés. A gazdasági egyesület hivatalos helyiségét október i-től a Kollár-féle házból Szenttamásra, a Leitgeb-féle házba helyezte át. — Én megbocsátok ezért a nagy fájda

1 ómért, a mit nekünk okoz. Áldja meg az Isen ! Ha csalódni fog, ha fájdalma lesz, ha elfogja feledni azt a csábos nőt, jöjjön hozzánk, itt részvétre fog találni. En nem feledem el soha ! . . . Bonyhádi nem tudott felelni e nemes szívből jött szavakra. Némán hajtotta meg mb'gat. Csak a szemeiből ömlő könnyek tudatták, hogy nagyon szenvedett e percben. A mint Bonyhádi elment, Berta zokogva borult nagyanyja keblére. A szegény öreg asszony vigasztalólag monda : — Az Is'en Így akarta, legyen meg • az ő szent akarata . . . * * * Két éve volt már, hogy Bonyhádi V. színésznő csábos légkörében élt s nem tudott tőle szabadulni. Minden nap ujabb és ujabb csáberővel láncolta magához az ügyes színésznő Bonyhádit, mivel az neki nagy hasznára volt. Bonyhádi ugyanis magasztaló cikkeket irt róla a lapokban s ez általa kezdő szép szinésznő ünnepeltté lőn. De ekkor már unni kezdte Bonyhádit, mive' a legelső gavallérok hódoltak szépségének, a legszebb ékszerekkel, drágaságokká! halmozták el. V. azok kö/é a színésznők közé tartozott, akik nem annyira a művészetekkel, mint inkább a szépségükkel hódítanak a férfiaknál . . . Bonyhádi nem versenyezhetett a gazdag mágnásokkal, bár az egész fizetését V.-re költötte, sőt még adósságba is verte magát, csakhogy a csábos nőnek megszerezhesse, a mit as tőle kívánt. Jó barátai sajnálták, ellenségei (kinek ne volna az) örültek rajta, hogy tönkre teszi magát egy könnyelmű nőért. Bonyhádi belátta, hogy ez nem mehet így tovább, a féltékenység is gyötörte. . Karácsony este volt, ekkor nem volt a színházban előadás. Felkereste szerelmét. — Tudja e miért jöttem ? Megkérem kezét; legyen a nőm. Hagyja itt ezt a czifra festett világot; legyen egy szerény, de tisztelt asszony. Én szerelni fogom Örökké, s minden gondolatom az ön boldogítása leend. V. gúnyosan kacagott fel. A felesége legyek monda. Egy tanár neje, mikor mindennap királynő lehetek ? Megosszam önnel a nyomorúságot, mikor annyian rakják lábaimhoz vagyonukat ? Nem édes barátom, nincs kedvem az egyszerű élethez. Nekem palota kell, legyen az bár festett palota; de én már csak abban tudok mozogni. Egy szűk szobácska légkörében megfulladnék. — Én pedig így nem tudok tovább élni. Ha megmarad elhatározása mellett, nem látjuk többé egymást. — Az lenne a legokosabb mindkettőnkre nézve. £M3 JESZL — Ő felsége névnapja alkalmából ma a főszékesegyházban és a belvárosi plébánia templomban, mindkét helyen reggeli 9 órakor istenitisztelet lesz, melyen az összes hatóságok képviselői jelen lesznek. — Gyászmise az aradi vértanukért. Kedden, október 6-án reggeli 9 órakor a plébánia templomban a hősi halállal kimúlt aradi vértanukért nagy gyászistentisztelet lesz, melyen a város tisztikara és a képviselőtestület fog részt venni, mire ez utóbbiak ezúton is meghivatnak. — Uj tiszteletbeli főorvos. Főispánunk dr. Berényi Gyula kerü'eti orvost tb. megyei főorvossá nevezte ki. — Hivatal elfoglalás. Dr. Szilárd Béla közigazgatási gyakornok és tb. megyei aljegyző, kinek a megye, hogy katonai kötelezettségének eleget tehessen egy évi szabadságot adott, október elsejével újból elfoglalta a megyénél eddig viselt hivatalát. — Anyakönyvvezetöi kinevezés. A belügyminiszter a dunamocsi anyakönyvi kerületbe László István okleveles jegyzőt anyakönyvvezető helyettessé nevezte ki és őt a házassági anyakönyv vezetővel és a házasságkötésnél való közreműködéssel is megbízta. — A város költségvetése. A város jövő évi költségvetését a számvevő beterjesztvén, az október Mől 15-ig, a város közigazgatási irodájában közszemlére van kitéve. — A kaszinó Rákóczy ünnepének műsora. Jeleztük már, hogy kaszinónk Rákóczy emlékezetére október 11-én ünnepélyt rendez. A végleges megállapodás szerént az ünnepély műsora a következő : I. Bevezető. Mondja : az elnök. 2. Kuruc dalok. Énekli: 7áky Cyula 3. Rákóczyné. Arany Jánostól. Szavalja : Reviczky Erzsike. 4. Rákóczy kesergője. Húber Sándortól, zongorán előadja: Brenner Juliska, 5. Rákóczy halála. Lambert Gézától. Szavalja : Fischer László. 6. Rákóczy és kora. Történeti tanulmány, Váralljai Sándortól. 7. Rákóczy hamvai, Kún Bélától szavalja : dr. Kabina Sándor. 8. RáKóczy induló, Liszt Ferenctől, zongorán előadja : Brenner Juliska. — Ülések a városnál. Holnap, hétfőn d. е. II órakor a kórház építő nagybizottság, a kórházépítési végleges számadások megvizsgálása végett ülést tart amivel aztán functiója megszűnik. Ugyancsak holnap d. u. 4 órakor a pénzügyi bizottság tart ülést, mig kedden tanács ülés lesz mely a szerdai közgyűlésbe vezérelt ügyeket veszi tárgyalás alá. — Városi közgyűlés lesz szerdán d. u. 4 órakor, melynek tárgysorozata azonban eddig még megállapítva nincs, j A közgyűlési terminusok kitűzése j miatt volna észrevétetünk, mely— Tehát nem szeret, vagy nem is szeretett soha ? De hisz akkor hazugság volt minden esküje, minden fogadása. — Ne feledje édes barátom, hogy színésznő vagyok s én a szerelmes szerepeimet mindig elszoktam próbálni az udvarlóimmal . . . Bonyhádi tántorogva hagyta el a kacér, szívtelen színésznő lakását. Ilyen szivtelenségre nem volt felelete. Belátta, hogy rútul meg lett csalva. Szerelme elenyészett, a nemtelen szívből jött szavak megölték szerelmét. Szégyelte magát, hogy annyi ideig rabja volt egy nemtelen szenvedélynek. Eszébe jutott az a szelid, kedves'leányka, a kit ő ma két éve elhagyott; mennyi könynyet hullatott azóta s talán e percben is sir, visszaemlékezve a múltra. Hát ha elmenne most hozzá, gondola magában, hiszen még nála van a jegygyűrű. Azt mondta neki két év előtt az a kedves szelid leányka, jöjjön vissza, ha csalódni fog. О várni fogja, nem fogja elfeledni soha. Igen, el fog menni rögtön; két éve hogy egy nagy sebet ejtett a szerető nő szivén, azt most kötelessége meggyógyítani . . . Bertáék még az asztalnál üllek, midőn a legnagyobb meglepetésükre Bonyhádi lépett a szobába. Arca most is oly hal vány volt, mint két év előtt s hangja a felindulástól éppen ugy remegett, mint midőn Bertához lépve monda: Eljöttem, Bertám kigyógyulva attól a bűnös szenvedélytől. Nincs szivemben más érzelem, csak a kegyed iránti mély, tiszta vonzalom. Elakarja-e feledni, két évi szenvedését, a mit okoztam, akar e nőm lenni, az én hű szeretett nőm ? Oh Bertám, ne mondjon nemet, mert hű, odaadó szerető férje leszek, a kinek minden törekvése az lesz, hogy elfelejtessem ama nagy fájdalmakat, melyeket értem szenvedett. Berta nem gondolkozott, hogy mit feleljen. Gyorsan felelt. Szép szemeiben könynyek csillogtak a boldogság szülte könnyek, odanyujtá remegő kis kezét Bonyhádinak s boldogan suttogá : — Legyen feledve minden. Én vártam önt, tudtam, hogy vissza fog jönni, mert nem szeretheti önt senki ugy a mint én szerelem . . . Az öreg szülők meghatottan nézlek boldog unokájukra s a nagymama áhítattal monda: — Az isten akarta igy, legyen meg az ő szent akarata . . .