Esztergom és Vidéke, 1903

1903-07-12 / 56.szám

2 ESZTERGOM és VJDÉKK, (56. szám.) 1 3 július 12 sarc, érdekeink elől elzárkózott vidéki helyre szállitatik. Vájjon nem fogná-e ennek hatását a stagnatio, dc talán a visszafejlődés tüneteit mutató városunk fájdalmasan megsinyleni ? ! Az esztergomi takarékpénztár által benyújtott és a képviselőknek is megküldött conversionalis ajánlatban találkoztunk egy oly érvvel, melynek higgadt megbirálása elől senkinek, ki az adózók érdekeire figyelemmel lenni kivan, — kitérnie nem lehet. És ez a pótadók kérdése. Meg nem cáfolható tény, hogy azon esetben ha a két milliónyi kölcsön a helyi piactól elvonatik, —

ц ezen ügyletből folyó állami adó utáni községi pótadótól a város elesik s e téren beálló sok ezer koronányi hiány nem egy évre, hanem évek során át az adózó lakosságra fog nehezedni. Nem ismerjük a conversio ügyében beérkezett fővárosi pénzintézetek ajánlatait és ezért azok tárgyában számszerű párhuzamot nem állíthattunk össze és egyedül arról értesültünk, hogy az Összes ajánlatok közt lényeges eltérés nem jelentkezik. Ez okból csupán utalni kívántunk azon iránytadó szempontokra, melyeket a döntés kérdésénél mérvadó sulylyal biroknak kell tartanunk. Azt hisszük, hogy a város atyáinak tapintatossága kellően mérlegelendi, és bölcsességök eltalálandja, hogy: az ajánlatok között netalán mutatkozó számszerű kisebb nagyobb differentia eléréséért a helyi piac, és a lakosság érdekeit áldozatul hoznia nem szabad ! Esztergomi. által lehet szilárd alapját lerakni a magyarosodásnak. Ezt hagoztatja a magyarosodás terén sok buzgalommal és áldozatkészséggel működő F. M. K. E. is, melynek évkönyvében olvasom : > A kisdedóvó intézetek a nemzeti irányú népoktatásnak és nevelésnek megbecsülhetetlen szolgálatot tesznek. »S csakugyan azt tapasztaljuk, hogy az idegen ajkú gyermekeknek a magyar nyelv ismeretébe való bevezetése leginkább ott jár sikerrel, hol az alapot az óvintézet veti meg. Továbbá a kisdedóvás által mozdíthatjuk elő a magyar nemzeti művelődést; az óvóintézetekben fejleszthetjük ésszerűen már a 3 — 6 éves gyermek lelki tehetségeit, nemesíthetjük erkölcseit. Igaz ugyan, hogy a kisded első és természetes nevelője a család s abban főképen az anya. Senki sem érti meg úgy a kisdedet, mint az édes anya, és senkit sem ért meg úgy a kisded, mint az édes anyát, a kinek szivéhez legközelebb áll. Az anyának feladata gyermeke szivébe a jónak, az erénynek csíráit beüttetni. Minden gyermeknek az anyai szívből kellene szívnia az erényességet úgy, mint a gyümölcs a maga fájából, melyen képződött, szívja az életnedvet. De a legtöbb szülő sokféle anyagi gondja miatt nem felel meg e kötelességének. (Folyt, köv.) Számord Ignác. Megszűnt a bányász sztrájk. július II-ев. Két hétig tartott a makacs ellenállás a bányatársulat és a munkások között, mig végre pénteken kölcsönös engedékenységgel véget ért. Miként minden ily természetű ügynél, úgy a bánysztrajknál is kerestek bűnbakot, és pedig Palkovics László szolgabíró személyében. A sztrájkolok ugyanis feljelentést tettek a belügyministernél nevezett szolgabíró ellen azzal vádolva őt, hogy a bányatársulat javára részrehajló, a sztrájkolok ellen erőszakos, hogy intézkedései két emberáldozatot követeltek már is, hogy 5 egyént alaptalanul letartóztatott, s ínég egyébb apróbb doldokkal. A minister rendelkezése folytán Palkovics visszahivatott, s helybe dr. Perényx Kálmán szabadságon lévő főbiró lett behiva, illetve a sztrajkolókhoz kiküldve Hogy a Palkovics ellen emelt vádali mennyiben birnak alappal, azt az ellene folyamatba telt vizsgálat fogja felderí teni, annyit azonban már előre is jelezhetünk, hogy nevezett szolgabíró mindenben a törvény intézkedéséhez tartotta magát. Igy a többek között a letartóztatott öt egyént azért tartóztatta le mivel azok munkából elbocsájtott külföldi munkások voltak, kik dacára, hogj távozásukra háromszor huszonnégy órái kaptak, a hatósági meghagyásnak nen engedelmeskedtek, hanem tovább is iz gattak. mire Palkovics igen helyeset elrendelte eltoloncoltatásukat, s addigra mig illetőségük megállapíttatik, le lettéi tartóztatva, hogy ártalmatlanná tétessenek. Dr. Perényi Kálmán csütörtökön délben ment ki a sztrájkolok közé s ujbó! megkezdődtek a társulat és a bányamunkások vezetője, Izrael Jakab között г tárgyalások, mi a már előkészíteti talajon kölcsönös engedékeny- segge eredményre is vezetett pénteken d u, 5—6 óra közötti időben, minél hogy a talphid elkészült, ebből kifolyólag gyanítottuk, hogy kitörés készülődik. Az időre pontosan megjelentünk a várban, s kívülről még három zászlóalj érkezett oda, nevezetesen a 3-ik, 9-ik és a Schvarzenberg ezred harmadik zászlóalja és a valóban hűvös éjben, éjfélig dideregtünk ott. Midőn Kné2ics ezredes megérkezett >Rendre fiuk, indulj!« halk, majdnem suttogó vezényszavára megindultunk és a másik három zászlóalj kis időközökben követett bennünket. Midőn a talphidra értünk az a zászlóalj súlya alatt erősen inogott s a felesapó viztől lábunk átvizesedett. Keresztül menve, a Csillag erődig haladtunk, midőn a félig suttogó hangon kiejtett „Állj* szóra, mit a zászlóalj a zajtalan éjbe még is meghallott — megálltunk. Ekkor még a setét éjben nem volt semmi egyébb kivehető, mint az Ujszőnyön égő három szélső ház. Miután kétes volt, vájjon az égő házak közelében nincs-e megtámadás esetére készenlétben katonaság, Knézits hátrafordult és Zakónak súgott valamit, ez ismét Benkner Gyula századosnak, kl oda közeledve hozzám, halk hangon igy szólt: „Horváth őrmester vegyen magához három embert és közelítse meg az égő falut és fürkéssie ki, nem áll-e ott ellenség ? és a tapasztaltakról sietve tegyen jelentést, с Én az első tagot (rótta) a század legmagasabb emberével Dömötörrel kiválasztva, a parancs végrehajtására megindultam, s lehetőleg netztelenül haladtam a tűz felé. Tiz év*) Nem jubileumot akarunk ülni, sem zajos ünnepséget tartani, hiszen intézetünk mindenkor szerényen, szinte visszavonultan töltötte be hivatását ; minthogy azonban képzőnk — dacára a megszüntetését ismét és ismét hirdető jóslásoknak — még a mult iskolai évben betöltötte fennállásának tizedik esztendejét, ez alkalmat nyújt arra, hogy visszapillantsunk tiz évi működésére, munkájának eredményére. Visszapillantást vetni a múltra mindenkor tanulságos, mert okulhatunk belőle; de e mellett a mult világánál biztosabban megtalálhatjuk az irányt, mely felé a jövőben haladnunk kell. Az elmúlt tiz év rövid idő ugyan egy intézet életében, de elég arra, hogy működéséről tájékozást nyerjünk. Intézetünk, ha nem is kivan magának valamely előkelő helyet a magyar kultúra épületében, de annyit mégis állíthatunk, minden szerénytelenség nélkül, hogy a magyar nevelés monumentális épületében egy homokszem szerepe méltán megilleti képzőnket. Lássuk tehát iskolánk tíz éves múltját. * * * Az 1891. évi XV. t.-c. szentesítésével új korszak látszott felderülni a magyar kisdedóvás ügyére, mely törvényileg szerveztetvén, országszerte megindult a mozgalom az óvóintézetek létesítése iránt. S erre nagy szükség volt, mert a kisdedóvás által remélhetjük, hogy hazánk kisdedeit a számtalan testi lelki veszedelemtől megmentjük, a nagy gyermekhalandóságot apasztjuk és az idegen ajkú kisdedeket édes magyar nyelvünkre megtanítjuk. Különösen ez utóbbira nézve el kell ismerni, hogy csak az óvintézetek *) Az esztergomi érseki kisdedóvónő-képző intézet 1901—1902 és 1902—1903 iskolai éveiről kiadott értesítőjéből. A szerk. Midőn már mintegy százlépésre voltunk, megállítottam embereimet s majdnem csúszva előre lopództam mindaddig, míg áttekintésemmel biztos meggyőződést szereztem arról, hogy senki sincs a tűz körül. Akkor aztán lehető gyorsan, de nagyobb zaj nélkül visszatérve zászlóaljamhoz jelentem, hogy a tűz körül senkit sem vettem észre. Erre aztán halkan kiadatott a parancs, hogy tömeget, az az roham oszlopot képezzünk, de egyidejűleg az is meghagyatott, hogy az első fölszólító lövésre, a majdan felmerülő sáncokat rohanjuk meg. Midőn már a sáncok közelébe értünk, észrevettek bennünket, mert három puskalövés intéztetett felénk a sáncőrök által. Knézits e pillanatban az alsó és második századnak Ujazőny-felé előnyomulást parancsolt, a hátra maradt négy század pedig a sáncot rohanta meg. A rohamra vezényelt négy század macska gyorsasággal hágta meg a sáncokat, s mielőtt a princ Hohenlohe ezred negyedik zászlóalja álmából felébredve erélyesebb ellentállást fejthetett volna ki, az osztrákokat lefegyverezte, az elléntállásra buzdító őrnagyot pedig lelőtték és ez által a várfelé irányzott ostrom ágyukat is elfoglalta és az imént emiitett zászlóaljat fogolylyá tette. Ugyanekkor a bennünket követőleg átjött három zászlóalj hangját is meghallottuk, mely „Éljen a magyar с riadalommal hatolt be, a nekik kitűzött sáncokba. (Folyt, köv.) folytán a munkások szombaton reggel munkába állottak. A munkákok két fő követelményének, a 8 órai munkaidőnek és a béremelésnek a társulat helyt nem adott, hanem гппек fejében a következő engedményeket tette. 1. Az Összes sztrajkolóknak teljes és feltétlen amnestía adatott, kik összes régi jogaikban csorbítatlanul visszahelyeztettek. 2. A munkások a társládába az eddigi 5% helyett 5 %"

ot fizetnek, mig 1 °/

a-ot helyettük a társulat fizet, mi körülbelül 8000 koronát tesz ki évenkint. 3. Az ácsolási dijakat, mit eddig a vájárok fizettek, ezentúl a társulat fizeti, mi havonként 380 kor. tesz ki. 4. Minden bányamunkás 5 méter szenet kap, melynek ára az eddigi 1 kor. 20 fillérrel szemben 60 fillérre szállíttatott le, mely szénmennyiség havonként 5000 métert tesz ki. 5. A munkások vasárnap munkásszünetet élveznek, kötelesek azonban a fentartási munkákat (bányátüz, vízelöntés stb. esetén) végezni, ugy azonban, hogy ezen esetekben 8 órai munkaidő egész napnak, 12 órai pedig másfélnek számíttatik, s с mellett a 8 órai munkaidő után I kor., a 12 órai munkaidő után pedig 2 korona pótdijat kapnak. 6- or. Emberségesebb bánásmód a társulat részéről a munkásokkal szemben. 7- er. A társládai és bányaszabályzat elavult intézkedéseinek átdolgozása s ezzel kapcsolatosan a büntetési maximumoknak felére leszállítása, biztosítása, továbbá annak, hogy kihágások esetén, azok szigorúan megvizsgálandók és végül 8- or. A zenéhez csak a vájárok fizetnek. Ezek azon vívmányok, miket a sztrájkolok maguknak kivívtak. Hogy ezekkei mily ideig fogják beérni, elgondolható, ha figyelembe vesszük azt, hogy a sztrájkolok vezetői nyíltan kijelentették, miszerint az adott engedményekkel csak egyelőre érik be, s igy a küzdelmet csak felfüggesztik, de adandó alkalommal újból felveszik. Végül meg kelt még emlékezni azon csodálatra méltó fegyelemről, mi a sztrájkolóknál tapasztalható volt, kik minden kihágástól és a hatóságokkali legkisebb Összekoccanástól óva óvakodtak. — ref. — Híreink egy része térszüke miatt kiszorult. — Szabadságon. Dr. Vándor Ödön kórházi alorvos négyheti szabadság megadása iránt kérvényezett a tanácsnál. — A gazdasági egyesületből. A kedvezőtlen időjárás folytán az arató gépek működésének bemutatása f. hó 16-ára halasztatott el. — Névmagyarosítás. Blau Miksa helybeli gabonakereskedő a saját, valamint Dezső, Ferenc és Béla fiai vezeték nevének »Biróc-ra leendő változtatását kérelmezte. — Halálozás. Vettük az alábbi gyászjelentést. »Alulírottak mélyen szomorodott szívvel jelentik, felejthetetlen jó anyjuk, illetve testvérjének özv. dr. Haugh Ignácné szül. Gerstner Anna úrasszonynak folyó hó 9-én esti 9 órakor rövid szenvedés után életének 82-ik évében történt gyászos elhunytát. A megboldogult hült teteme folyó hó 11 én délután 5 órakor fog a róm. kath. egyház szertartása szerint a szentgyörgy mezői sírkertben levő kápolnából örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent mise-áldozat pedig folyó hó 13-án reggeli 9 órakor fog a vízivárosi plébániatemplomban az Úrnak bemutattatni. Esztergom, 1903. július 10-én. Nyugodjék békében ! Dr. Haugh Lambert mostoha fia. Gerstner Mária férj. özv. Gerstner Antalné.t