Esztergom és Vidéke, 1903

1903-07-12 / 56.szám

— Pénzügyi bizottsági ülés volt tegnap d. u. a városházán, mely a conversió kérdését, illetve a két milliós kölcsön ügyében beadott három ajánlatot tárgyalta, mellyek közül az esztergomi takarékpénztár ajánlatát aján'ja elfogadásra. — A barakkok ügyét legutóbbi ülé sén tárgyalta a tanács, midőn is a két terv elbírálása volt napirenden. Az egyik szerint a favázas épület téglából, mig a másik szerint az ugyancsak favázas épület parafakőlemezból van tervezve. Az összes munkálatok, mintegy 50000 koronába jönnek, melyekre a tanács most hirdet pályázatot. — Pályázat zenetanári állásra. Az érseki tanítóképzőben üresedésbe jött zene és énektanári állásra pályázat van hirdetve, melynek határideje augusztus 10 én jár le. Amennyiben az állás segéd tanárral töltetnék be, úgy annak javadalmazása lakbér illetménnyel együtt évi 1800 kor., mig a rendes tanáré : 2400 kor. fizetés és 400 kor. lakbér. A képesít si és működési bizonyítványokkal felszerelt kérvények az egyházmegyei főtanfelügyelő hivatalnál nyújtandók be. — Betörés. Szatmáry Béla Kossuth Lajos utcai órás üzletében ismét éjjeli látogatók voltak, kik ezideig még, mint ismeretlen tettesek szerepe'nek ugyan, azonban a gyanú ugylátszik biztos nyomokon halad. Az ismeretlenek nyolcadikán éjjel a külső üzletajtó betétjét vésővel kifeszítették s a nyíláson at behatoltak a külső és bplső ajtó közötti űrbe, majd benyomva a belső ajtó üvegtábláját az üzleti helyiségbe hatoltak, honnét 113 kor. értékű holmikat vittek e

!

, mellyek fejében egy erős nyelű bognár vésűt, I drb. szappant és 4 drb. cigarettát hagytak hátra majd néhány csepp vért. f — Zárlat felülvizsgálata. Farkas Ferenc és Neumann ErnŐ duna radványi lakósok, a Duna-Mocson megállapított ragadós száj és körömfájás felülvizsgálatát kérték a földmivelésügyi ministernél. Nevezettek ugyanis Duna-Radványból 100 drb. hízó marhát akarnak elszállítani, minek a zárlat útját állja. = Orvosi körökben már rég ismert tény, hogy a Ferenc József keserűvíz va

1 amennyi hasonló vizet, tartós hashajtó hatása és említésre méltó kellemes izénél fogva, már kis adagban is tetemesen felülmúlja. Kérjünk* határozottan Ferenc József keserűvizet. Kapható : Leitgeb János, Metz Sándor, Vörös József és Vilii József üzletében. megett. Valami hideg borzongás vonult végig a testén s ugy érezte, mintha a szive összeszorult volna. Félre ment az ágytól s letörülte a szemébe lopódzó könnyeket s mikor megpillantotta a kis alvó gyermek ssőke fürtös fejecskéjét, mosolygó arcát — melyet az ártatlanság glóriája ragyogott körül — hát megint könyezett. Mielőtt elment voina, valamit súgott a sírdogáló öreg asszonynak s átnyújtott neki valamit. Az öreg asszony nagyot bámult, nem tudta magának megmagyarázni a történteket. — A kis gyermek pedig, ne féljen jó asszony, nem lesz árva — súgta az orvos és elment. A imp éppen nyugvóra szállt; biboroa sugarai átszűrődtek az ablak függönyein 8 félhomályban derengett az ágyra, sugaraival behintve a fehér lepedővel letakart, mozdulatlan testet. A nap is eltűnt. Esteledett. III. A szép, keményfa koporsót, tele koszorúkkal, kitették az udvarra. Szemfödelét pajkosan himbálta a szél, A kis gyermek is mosolyogva játszadozott anyja szemfödelével s gyönyörködve bámulta, hogy mily sok nép jött most az ő udvarukba. Nevető szemekkel nézte a kis teremtés, mikor a kántor oly szivhezszóióti, szomorúan énej kelt, Szegényke nem is sejtette még, hogy kit vesztett e'. A koporsó körül álló asszonyok meg is szánták nagyon : — Én Istenem, mi lesz szegény kis árvából ? se apja ... se anyja . . . hova sodorja majd a sorsa. Fölzendült a gyászének s megindult a menet ki a temető kertbe. Az asszonyok meg sugdostak: — Nini még a doktor ur is itt van. Mikor fölhantolták a koporsót, egy sudár termetű uri ember bontakozott ki j a tömeg közül, oda ment a kis fiúhoz, ; megfogta a kis kezét : j — Jöjj velem kis fiam, elmegyünk haza ! Az asszonyok kíváncsian összenéztek s halk suttogás támadt köztük . . . (Vége.) Találkozás. Irta: TUBA KAROLY. — Nem biz' én tens' uram. Nincs ennek a szegény léleknek senkije, azon a kis gyermeken kivül, a ki ott alszik. Csak itt laknak nálam vagy négy éve ; igen becsületes teremtés volt mindig. Olyan sokat sírt éjjel, nappal; nem tudtam megvigasztalni! Hiszen úgyis az viszi a cirba szegényt. Valaki után nagyon epedik. — És a férje ? — kérdé az orvos. Az öreg aaszony nem szólhatott. A beteg a hangokra megmozdult. Az orvos oda lépett az ágyhoz, megfogta azt a kiszáradt kezet s hosszan nézte sorvadt, de érdekes arcát. Minél tovább nézte, annál hevesebben dobogott a szive. A beteg fölnyitotta nagy, kék szemeit s az orvosra meredt. Majd egy kissé felemelkedett s úgy bámult. Különös érzés futott végig az orvos egész lényén. — Ne féljen édesem. Bizeék az Isten kegyelmében. — Én nem . . . nem félek — szólt bágyadt szemeit mindinkább az orvosra szegezve. Aztán boldog mosolylyal léhanyatlott egy alig hallható nevet susogva s az orvos kezét irtózatos erővel szoritá. Fölismerték egymást. Az a hatalmas, szálas ember megreIRODALOM. f Jókai a Magyar Könyvtárban. A Wodianer-cég e népszerű vállalata, mely eddig csak Jókai kisebb elbeszéléseit, rajzait, beszédeit tette közzé, legújabb sorozatában kibővíti programmját és rátér a mester regényeire is. Kezdi pedig azok sorát azzal az époly érdekfeszítő, mint mesterien megirt munkával, a mely Jókai késő öregségének legméltóbban csudált remeke: az »Öreg ember nem vén ember< című regénynyel, mely tudvalevőleg akkor keletkezett, mikor a költő pár évvel ezelőtt újból házasságra lépett, s a melyhez az inspirációt is saját éle tének ez a mozzanata szolgáltatta. Ez a regény, mely bájos fantasztikumával Jókai legszebb művei mellé sorakozik a Magyar Könyvtár kiadásában csak három számot (a 341—343.át) tölt meg, ennélfogva ára csak 90 fillér. A vállalat összes eddig megjelent számaiból kimerítő, számos író arcképével díszített jegyzéket bárkinek ingyen küld a kiadóhivatal : Lampel R. (Wodianer F. és Fiai) cs. és kir. udv. könyvkereskedése, Budapest, Andrássy-út 21. sz. 2ST3rIlttér.*) 9 forint 90 krNyers Bast-Selyem tói 43 frt 25 krig egy teljes ruhához. Bérmentve és már megvámolva házhoz szállítva. Gazdag minta választék postafordultával. Henneberg selyemgyár Zürich, (5) 2ST3rIlttér-*) 1901 B. 604/18 szám. Kiadmány. О Felsége a király nevében! A muzslai kir. járásbíróság mint büntető bíróság rágalmazás vétsége miatt feljelentett Hegedűs Béla és becsületsértés vétségével visszonvádolt Bernhardt Lajos elleni bűnügyben Bernhard Lajos magánvádló és Hegedűs Béla viszonvádió által emelt vád fölött a Muzslán 1903. évi február hó 20. napján Keresztessy József jegyzőkönyvvezető dr. Wipplinger Ödön védé részvételével megtartott nyilvános tárgyalás alapján a vád és védelem meghallgatása után következőleg itélt. A kir. járásbíróság Bernhardt Lajos 32 éves ág. evang. vallású, szőllőszeti intéző, nős, családos, állítólag vagyonos jelenleg budapesti lakos viszonvádlottat a Hegedűs Béla sérelmére elkövetett és a btk. 261. §-ába ütköző becsületsértés vétségében bűnösnek mondja ki s őt ezért a btk. 261 §-a alapján az 1892. évi XXVII. t.-c. 3 §ában meghatározott eélokra fordítandó, s az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett fizetendő, behajthatlanság esetén a btk. 53 § a alapján (5) öt napi fogházra átváltoztatandó (100) Síáz korona pénzbüntetésre ítéli, s arra is kötelezi, hogy a netán felmerülendő és az 1890. évi XLIII. t. c. 9 §-a értelmében behajtandó bűnügyi költséget is viselje. Ellenben Hegedűs Béla 36 éves rom. kath. vallású községi jegyző nős, családos, vagyonos kéméndi lakos vádlottat a Bernhardt Lajos által panaszolt a btk. 258. §-ába ütköző rágalmazás vétségének vádja alól а В. P. 326 §. 3. pontja alapján felmenti. Kötelezi ezenkívül még Bernhardt Lajos viszonvádlottat arra is, hogy Hegedűs Béla viszonvádló részére 24 К utánjárás!, 16 К tanudij, 58 К ügyvédi díj összesen 98 К költséget 15 nap alatt különbeni végrehajtás terhe mellett megfizessen. Dr. Silber Mór ügyvéd diját Bernhardt Lajossal szemben 80 К 90 fillérben, dr. Wipplinger Ödön ügyvéd diját Hegedűs Bélával szemben 58 K.-ban állapítja meg. Végül elrendeli a jelen ügyben hozott ítéleteknek jogerőre emelkedés után Kéménd község elöljáróságával leendő közlését, és a btk; 277 §-a alapján a jogerős ítéletnek az »Esztergom és Vidéke* cimű lapban Bernhard Lajos költségére leendő közzétételét. Indokolás. Bernhard Lajos törvényes időben rágalmazás vétsége miatt tett feljelentést Hegedűs Béla ellen azért, mert ez Esztergommegye igazoló választmányához magánvádló megyebizottsági taggá történt megválasztása ellen beadott fellebbezésében többek közt azt irta, hogy Bernhard Lajos piszkos erőszakkal nyerte el a megyebizottsági tagságot, hogy foglalkozás nélküli egyén és hogy oly diszes testületben mint a megyebizottsági tagság, helyet nem foglathat. Hegedűs Béla vádlott kijelentette, hogy bűnösnek nem érzi magát, bár az incriminált tartalmú fellebbezést ő irta Bernhardt Lajos megyebizottsági taggá történt megválasztása ellen és felmentését kérte azon az alapon, hogy a fellebbezésben használt erősebb kifejezéseket jogos magánérdekeinek megóvása részint közérdekből a feletti felindulásában használta, hogy magánvádló a korteskedés folyamán ellene és érdekei ellen izgatott, őt nyilvánosan gazembernek nevezte, a miért viszonvádat is emelt Bernhardt Lajos ellen becsületsértés vétsége miatt, s kérte viszonvádlott megbüntetését; kérte továbbá a valódiság bebizonyításának megengedését a tekintetben, hogy magánvádló a korteskedés folyamán az ő érdeke ellen izgatott és igy fellebbezésének célja jogos magánérdekeinek megóvása és előmozdítása volt. Magánvádló a valódiság bizonyításának elrendelését illetve megengedését ellenezte, mint viszonvádlott pedig a terhére rótt becsületsértés elkövetését tagadta. *) Ezen rovatban közlőitekért nem vállal felelősséget. A seerk. A kir. járásbíróság Hegedűs Béla vádlott beismerése alapján tényállásként megállapította, hogy a feljelentésben hivatkozott fellebbezést ő irta és hogy abban az ineriminált kitételek beníoglaltatnak. Tóth János, Tóth István és Tungli János tanuk esküvel megerősített vallomásai alapján pedig azt, hogy 1901. évi őszön a raegyebizottsági tag választás napján Bernhardt Lajos viszonvádlott Hegedűs Bélát Kernenden a nyilt utcán 10—15 főből álló csoport előtt több Ízben „huncut gazemberének nevezte. Kétségtelen, hogy az utóbbi kifejezések meggyalázok és használatuk a becsületsértés tényálladékát helyreállítja azért abban Bernhardt Lajos viszonvádlottat bűnösnek kimondani, s az enyhítő és súlyosító körülmények mérlegelése után vagyoni viszonyaihoz is mérten megfelelő büntetéssel sújtani indokoltnak találta. A büntetés kiszabásánál büntetlen előélete vétetett enyhítő kürülménynek, ellenben súlyosító gyanánt tekintetett viszonvádlott intelligentiája, melynél fogva tudnia kellett, hogy a községi jegyző, egy köztisztviselő ellen nyilt utca során a választás izgalmaitól talán úgyis áthatott csoport előtt több izben is hangoztatott meggyalázó kifejezések mennyire képesek a köztisztviselő hivatalos tekintélyét, jó hírnevét lerontani. A költségekre és az ügyvédek járandóságaira vonatkozó intézkedés a Bp. 479.480 és 485. §-ain alapszik. Ellenben fel mentendőnek találta a kir. járásbíróság Hegedűs Béla vádlottat a Btk. 258. § ába ütköző rágalmazás vétségének vadja alól, mert a magánvádló által incriminált kitételek a rágalmazás tényállásának helyreállításához megkívánt alkotó elemeket nem foglalják magukban. Nincs ugyanis törvényünk arra, hogy a ki megyebizottsági tagságot >piszkos« eszközökkel nyer el, vagy aki »foglalkozás nélküli < egyén, hogy az ellen, magában ez a körülmény a büntető eljárás megindításának okát képezhetné; közmegvetésnek pedig egyáltalában nincs kitéve nálunk az, a ki megválasztatásának útját barátságos poharazás közben az adófizető népnek tetsző dolgokkal, Ígéretekkel egyengeti. A mennyiben pedig a vádba helyezett kifejezések meggyalázok s a becsületsértés tényálladékát megállapítják, e tekintetben vádlott kérelméhez képest a Btk. 263. §-ának 5. pontja alapján, mely sze,rint az állított tény illetőleg kifejezés j valódiságának bebizonyítása meg van engedve, ha vádlott igazolja, hogy állításának célja a közérdek vagy jogos magánérdek megóvása vagy előmozdítása volt, a valódiság bizonyítását megengedni kellett. Minthogy pedig ezen bizonyítási eljárás során Holy Gergely és Jancsovics Vidor érdektelen tanuk esküvel megerősített vallomásával beígazolást nyert az, hogy Bernhardt Lajos az 1901. évi megyebizottsági megválás ?tál' előtt a választók közül többet magához hivatott, s ott poharazás közben előttük kijelentette, hogy ha sikerül magát megyebizottsági taggá megválasztatni, ő sokat fog tenni a község érdekében; levonatja a pótadót, elvonatja a jegyzőtől az iroda átalányt, eltörölteti a segédjegyző fizetését, elveteti a jegyzőtől a világítási átalányt, szóval sok felesleges kiadástól menti fel a községet. Továbbá úgy nyilatkozott, hogy minek a segédjegyző tartás, ha a jegyző elakarná végezni a kötelességét, s ha betartaná a hivatalos órákat, segédjegyző nélkül is elvégezhetné, csakhogy akkor nem járhatna künn a szellőjében, vagy vadászni! minthogy ezen nyilatkozatokból, de viszonvádIottnak egyébb alkalmakkorri magatartásából is viszonvádló arra a meggyőződésre jöhetett, hogy viszonvádlott minden uton módon és alkalommal ellene tör, hogy most azt az ellenséges indulatot, melyet megyebizottsági taggá való megválasztása előtt is ha módjában áll kimutatott — miként a csatolt 1902. В. I. 145. sz. feljelentés mellékletéből is kitűnik, mint megyebizottsági tag még fokozottabb mérvben fogja érvényesíttetni és érvényesíteni: minden rendelkezésére álló eszközt megragadott arra, hogy viszonvádlott megválasztatását megsemmisíthesse és ez által jogos magánérdekeit a viszonvádlott ígéreteiben kilátásba helyezett támadásoktól megóvja;