Esztergom és Vidéke, 1903
1903-05-10 / 38.szám
A „VAKMEGYE KÖZPONTI MEZŐGAZDASÁGI BIZOTTSÁGAINAK ÉS AZ „ESZTEKGOMVTDÉKI GAZDASÁGI EGYESÜLET"-NEK HIVATALOS LAPJA. M e Éí e ^ c r?ik Vasárnap és csütörtökön. pLŐFIZETÉSI ÁRAK \ Eíéiu évr — Fel évre — — — 12 kor. — fii. T$ kor. — ill. Nagy ed évre — — — — 3 kor. — fii. Egyes a iám ára: 14 fii. Felelős szerkesztő : Dr. PROKOPP GYULA. Laptulajdonos kiadók : Dr. PROKOPP GYULA és BRENNER FERENC. Szerkesztőség és kiadóhivatal: (hovaalféziratok, előfizetések, nyilüerefc ós hirdetések küldendői Kossuth bajos (azelőtt Buda) utca 485. szám. -§H Kéziratot nem adunk vissza. A Esztergom május 8. Hetvenkilencz szóval huszonegy ellenében győzött a villamvilágitás a gáz felett. Kétségkívül a győzelem teljes, melyen változtatni akarni célravezető már nem lenne, mert a formai többség akaratát a kisebbség akaratának, legyen ez bár még oly hasznára a városnak, aláveti nem lehet. Hogy a többség akarata lesz-e a városnak oly hasznára, miként a kisebbség akarata lett volna, azt a jövő fogja beigazolni, miben mí kételkedünk. Vajha azonban csalódnánk ! i Bár véleményünk szerint — s ezt i fentartjuk —a kérdés úgy előkészítve,' hogy a felett lelkiismeretesen lehe- j tett volna dönteni, nem volt, az eddig beszerzett s rendelkezésre álló adatok alapján máris kétségtelenül be volt igazolva, hogy a gáz a városra pénzügyi tekintetben sokkalta előnyösebb, s ezt a tanács is kénytelen volt elismerni javaslatának indokolásában. Hogy a nagy többség ennek daczára a kevésbbé jobbat és drágábbat választotta, ahhoz sem volna s lehetne szavunk Iz „Esztergom is fiié" tárcája. A magyar kath. tanítók római zarándoklata*) Irta: BÁRDOS GYULA. Folytatás (III.) Majd megtekintettük a világ e legne- ; vezetesebb templomát. Bizony jól mon- i dorn, hogy „csak megtekintettük," mert i bogy alaposan megnézhettük volna, < arra a rendelkezésünkre álló csekély i idő semmiesetre sem volt elegendő. Az 1 a sok gyönyörű mozaik kép, relief, re- 1 mek szobor, számtalan s mindmegannyi л műkincs, melyeknek tanulmányozá- 1 sára rövid egy-két órai idő vajmi ke- v vés. Reám művészi hatás tekintetében — hogy a sok közül egyet mégis kiemeljek, Michel angelónak ama világ- ^ hirü szoborcsoportozata tett legmélyebb r benyomást, melyet az ihletett művész „Mater Pietá"-nak nevezett el. A bold. 1 * Szűz, kinek gyönyörű arcáról a végte! ^ len szülői fájdalom megható hűséggel ! n tükröződik, ölében tartja sz. Fiának a j -g keresztről levett s immár kihűlt holt' ^ testét. Ezt a jelenetet ábrázolja a mű. j 0 Michel angelo kritikusai a szűz Mária ! v arcára vonatkozólag, — mint azt ft. dr. I ^ Huszár Elemér úr beszélte el a hely 1 -y. szinén, — azt jegyezték meg, hogy ez i ff a szobor oly fiatal nőt ábrázol, a ki- j ^ tiek még nem lehetne olyan idős fia. Aj^ művész erre azon emlékezetes választ j ^ adta, hogy Szűz Máriának nincsen ! kora. [I — . U< *) Szerzőnek az esztergom-járási r. k. tanitóegye- ^ l (ület f. é. ápril 30-iki közgyűlésén tartott felolvasása. lí ha a város anyagi helyzete nem volna reá utalva a takarékosságra. Igaz, hogy miként egy megtörhetlen villamos párti mondotta, a mi [zsebünkre megy t. i. kik a villajmot akarják, s hogy a városra a : husz évi bérlet időtartama alatt I kockázattal járni nem fog, de mi lesz akkor, ha a bérlet nem fog reusálni ? s vájjon nem a város kára lesz e, ha a haszonrészesedés százaléka kicsi, avagy éppen semmi sem lesz ? De figyelmen kivül hagy!ták e mellett azt, hogy évi — bizj tos, legkisebb számítással is — huszI huszonötezer koronáról mondott le j a többség, melyben nemcsak ő maga, hanem a nagyközönség is részesedett volna. \ Csodálkozunk földmives képviselőinken, kik egy-két kivétellel lemondottak arról a biztos haszonról, mely önként kínálkozott, amelyet elvetettek maguktól s megvontak megbízójuktól. Épp földműves osztályunk az, mely legjobban érzi a közterhek, a pótadó súlyát, s mely minduntalan kopogtat a képviselőtestületnél, s kér elnézést, halasztást, engedményt, támogatást, s most, midőn a maga sorsán könnyű szerrel segíthetett Engedjék el azonban m. t. hölgyeim és uraim az Összes római műkincsek, templomok s nevezetes épületek felsorolását és leírását, mert 1-ször is valamennyit nem láthattam, 2 szor azokról szakférfiak kötetes munkákat irnak és Írtak, és 3-szor azon egyszerű okból, mert mindez nem illeszthető bele egy rövid Felolvasás keretébe. Különben is a Baedecker lehetőleg mindent elmond. A út a dolog érdekel, abban megtalálja. Térjünk vissza a Santa Martnába, a nely szállodának különös érdekessége ibban áll, hogy kizárólag a messze idegenből érkező katholikus zarándokok iéljaira épült. Paulai szt. Vince leáiyai, — kedves, szerény apácák kezeése alatt van e két emeletes épület. )e meg is látszik rajta, mert úgy kittiről, mint belülről, a földszinttől ezdve föl egész a II. emeletig, csak gy tündöklik minden a tisztaságtól. Két közös háló termünk volt, melyek űndegyikében hófehér ágyak várták a ' imerült zarándokokat. Az étkező tesm hatalmas helyiség, melyben étkeBs idején egy hosszú asztal mellett 1 )glaltimk helyet. Az ételekről azon- j m nem sok jót mondhatok — mert hej ! 1 sm magyar gyomorba valók azok. ! fecske, birka, füstölt borjúhús, tengeri 1 4, mind olajban sütve, bab, borsó, rizs 1 bajjal, szóval minden olajban és olajjal. 1 em is birtunk belőle enni, inkább л aplaltunk s rajtam csakhamar mutat- 1 3ztak a bőjtölés nyomai. Egyik colié- 1 ím szerint „lassan hervadtam, mint a z rág, a mellyen titkos féreg foga rág." I z egyik nővér, ki a német nemzetnek t íánya s a kit e cimen rokonnak, só- h úrasszonynak tekintettünk, szívesen g -rsalgott velünk. Egy izben mikor már t •rkíg volt az általunk otthagyott éte- li kkel, így szólt a többek között: — A is j De nemcsak szerkesztőnk, hanem a jgáz mellett állást foglaló többi felszóllaló j is hasonló bánásmódban részesült a j»jövő«-ért küzdők részéről, mig a villám mellett történt felszóllalók, csendben mondhatták el, mit akartak. Általában a közgyűlés lefolyása távolról sem viselte magán annak a jellegét, I midőn komolyságot és higgadtságot igénylő nagy horderejű ügy tárgyaltatik. Csodálkozunk a város polgármesterének türelmetlenségén ki az ügyhöz tartozó adatoknak, a tanulmányútra kiküldöttek jelentésének nagyon is kivonatos felolvasása felett is türelmetlenkedett, mert mi úgy tudjuk, hogy a szervezési szabályok nemcsak ahhoz adnak jogot, hanem ahhoz is, hogy a kiküldöttek által a tanulmányútról szerkesztett jelentés az ügy érdekében egész terjedelmében felolvastassék. A zajos közgyűlés lefolyása a következő volt. Polgármester megnyitván az ülést, kéri a megjelenteket, hogy a szőnyegen lévő nagyfontosságú ügyeket az azokhoz szükséges és megkívántató higgadtsággal tárgyalják. A főispán válaszának, — melyet a névnapja alkalmából hozzáintézett üdvözlésre adott — felolvasása után, a polgárszoknyáikat, akárcsak a budapestiek Azonban ennek meg is adják az árát, mert a nyájas idegenek azon felfedezést kénytelenek tenni, ho^y az olasz hölgyeknek nagy a lábuk, avagy túlságosan nagy cipőket viselnek. íme a boszúló Nemesis! Hát mért emelik a keletténél magasabbra a kvótát. Meglátogattunk természetesen egynéhány vendéglőt is, — hangsúlyozom, hogy csak tanulmányozás céljából, — hol mindenütt jó és olcsó bort, vagy pedig igen drága, de nem kevésbé jó sört kaptunk. Az egyik talián korcsmáros egy olyan pohár sörért, a melyért nálunk 20 fillért kell fizetni, jól emlékszem, 50 fillért követelt, mely uzsora áron egy liter jó bort is kaphattam volna. Megtekintettünk néhány üzletet, főleg sajtkereskedést és trafikot. Apropos ! Ггайк ! Erről jut eszembe, hogy egyik ledves collegánknak, a kit nevezzünk igész egyszerűen Inczének, elfogyott a hágott dohánya, akarom mondani, a ha;ai szivarja. Bement tehát a trafikba, Is néhány drb. úgy nevezett „Nápoli" zivart vett magának 15 fillérért. Rá s gyújtott ő ke'me, de meg is adta az irat, mert — szegény — az Umbertó :orzón, ezen a római Andrássy úton aegkapta tőle azt a betegséget, melyet , tengeren oly szerencsésen elkerült. Az lasz szivarok élvezhetőségét ezen pelanal semmi sem bizonyítja ékesen zólóbban. Bolyongás közben eljutotunk a róiái temetőbe,ebbe a csodaszép kertbe, s ebbe a gyönyörű múzeumba. A legímekebb, művészi becsű és magas anyagi fékeket képviselő síremlékek tárháza 5. Egy egy sírbolt felett nem egyszerű areszt vagy obeliszk áll, hanem ren isen az ott porladozónak művészi szobra volna, a bizonytalanért, feláldozza г biztosat. Ám maguk számoljanak a kö vetkezményekkel, de ne emeljék panaszra ajkukat, mert ki ezrekel dob el magától, ne kérjen százakat — a. Városi közgyűlés. május 7. Felette fontos és a város jövőjére nagy horderejű kérdés felett döntött ma a képviselőtestület. Százan jöttek ei tagjai közül, hogy részt vegyenek a küzdelemben, mig hetvenhárom még most sem, midőn a város százezreiről volt szó, látta szükségét annak, hogy megjelenjék. A küzdelem, melyet a világítás kérdése idézett elő, mindkét részről nagy volt, sőt elfajulásaiban még a szólás szabadságnak is gátat akart vetni. Lapunk szerkesztője, ki a gáz érdekében hosszasabban beszélt, valóságos támadásnak volt kitéve a sok közbekiáltás, zavarás és a tárgyalás komolyságával ellenkezq megjegyzések által. Számtalanszor kellett felszollalását percekre félbeszakítania a nagy zaj és árma miatt, melyet az e'nöki csengetyű s alig volt képes mérsékelni. rilág minden nemzetéből voltak már vendégeink, de azért egyik sem oly fényes gyomní, mint a magyar. — Leiét azonban, hogy ezen megjegyzés a ;udományára és hírnevére büszke tonyh a művész intrikájának volt a következménye. A rendelkezésünkre álló Öt napot a ehető legalaposabban igyekeztünk fel Lasználni. Ügyes és szives német vezeőink, — a pápa svájci gárdájából — lvittek bennünket mindenüvé^ a hol sak valami szépet lehetett látni. A számtalan világszép templom, mueum, képtár stb. mellett láttuk a Forum Lomamimot, hol festői romok emlékezetnek a pogány romaiak hajdani nagyágára; — a Colosseumot, e rengeteg agy circust, melyben a keresztényellees római császárok, de különösen Nero ralma alatt ezer és ezer hithű vértanú ére festette pirosra a rögöket. A Via .ppián találtuk a Sienkievitz regénye Ital ujabban világhírre szert tett Qui adis kápolnát. I Leszállottunk a katakombákba, hol 5 első keresztények isteni tiszteleteiét tartották s a hova kedves halottaiit eltemették. Megnéztük a Monte Pinciot is Romáik ezt a szép városligetét, hol olasz ttonazenét is halgattunk. Róma előkesége épen itt korzózott. Alkalmunk >lt tehát hamisitlan olasz tipusu szép ыпа férfiakat és hölgyeket látnunk. 1 zt mondhatom, hogy az olasz nők pa- i ,r eleganciával és ízléssel öltözködnek.! íltünő szépek. Arányos magas terme- ] ek, karcsúk és üdék, dús, szénfekete < jukkái rendkívül ügyesen^ bánnak, 1 -űnyörű ékességnek használják. Egy ( kintetben pedig veszedelmesen hason- e anak a mi budapesti szépeinkhez. Ok 1 épp oly chikkel emelik magasra с
