Esztergom és Vidéke, 1902

1902-12-11 / 98.szám

A „VÁRMEGYE KÖZPONTI MEZŐGAZDASÁGI BIZOTTSÁGÁÉNAK ÉS AZ „ESZTERGOMVIDÉKI GAZDASÁGI EGYESÜLET"-NEK HIVATALOS LAPJA. AfeáJelemik Vasárnap és csütörtökön. jáCLŐKIZETÉSI ÁRAK '. Beész évre — — — — 12 kor. —• fll. fél évre— — — — — 6 kor. — fll. .legyed évre — — —3 ker. — fii. Egyes siáni ára: 14 fll. Dr. Felelős szerkesztő: Dr. PROKOPP GYULA. Laptulajdonos kiadók : PROKOPP GYULA és BRENNER FERENC. Szerkesztőség és kiadóhivatal: (hova a kéziratok, előfizetések, nyiltterek és hirdetések kőiden dö Kossutlt Lajos (azelőtt Buda) utcza 485. szám. --#-< Kéziratot nem adunk vliiia. Gáz vagy villamvilágitás? ii. Az eddig tapasztaltaktól teljesen eltérő és igen tanulságos viszonyok vannak Nagybecskereken. A 27,000 lakossal, de semmiféle vagyonnal sem rendelkező város villamvilágitása 1895 évben létesült, 560.000 korona költséggel házi kezelésben. Az utcákon és tereken alkalmazott 560 izzólámpa és 40 Ívlámpa után a város állandóan évi 24000 koronát térít meg a telepnek, ennek dacára 4 év előtt 20.000 Kor., 3 év előtt pedig 11,000 Kor. deficittel záródott az évi mérleg. Ekkor azonban 36 utcai ivlámpát leszereltettek és a polgármester fizetésénél nagyobb javadalmazással egy uj igazgatót szerződtettek, ki nagyobb újítások, a vezetékek célszerű átalakítása és az egész üzem tapintatos, üzletszerű vezetése által — az amortizátió és értékcsökkenés számbavétele nélkül — 2 év előtt 22.000 korona, mult évben pedig 32.000 K. nyereséget produkált és reményli, hogy folyó évben még nagyobb hasznot fog kimutatni és igy az 50.000 K. értékű közvilágításért eddig fizetett j 24,000 K.-át jpvő évben máj 12.000 jK-ra fogják leszállítani. i j A nagyobb jövedelem főleg abból ered, hogy az utcai izzók legnagyobb része csak 10 gyertyafényű és dacára ennek, a vezeték helyes rendezése és az izzólámpák szorgalmas megújítása folytán oly fényt adnak, mint más városokban a 16-os lámpák. A 4 ívlámpából egy a főtéren, három pedig egymástól 130 méterre a főutcán van elhelyezve és mert utóbbiak az utca közepén függnek, páratlan effektust fejtenek ki. Az oszlopokon egymástól 25-50-100 méterre álló és egész éjjen át égő utcai izzólámpák általában sokkal jobban világítanak, mint Temesvárott vagy Versecen, de azért fél annyi fényt sem terjesztenek, mint az Auer égő s gázlámpák, sőt a szállodák előtt álló közönséges utcai petróleum lámpa erős concurenciát csinált a 16 gyertyafényű villamlámpáknak. Itt az utcai lámpákat szintén egyenként gyújtják és ojtják el, mert külön vezeték és központi kapcsolás mellett a villáma-1 4111 ••• »IIBIIWWIMWMy

^^^^^MM^^WMM^

j,^ I Í tz .Esztergom is WU tárcája. PANASZKODUNK . . . Panaszkodunk, hogy igy, meg úgy van, Hogy boldogság nincs idelenn, S bús vándorlásunk közt a merre Tekintünk, minden idegen. Kik járjuk csüggedt fővel, szívvel A iöld nehézkes utait, Csalódott lelkünk új reményre Alig ébreszti már a hit. És mégis, mig e bús világban Két érző sziv együtt dobog, Lesznek, kikről beszélni fogják : Ezek igazán boldogok ! . . . Fülöp Zsigmond. Bt gyöngye volt a falunak . . . (• lbeszélés.) Csodálkoztam a/.on, hogy a misének már régen vége volt, és a hívek, a kik máskor egymást lökdösve tolongtak ki a templomból ma meg seto mozdulnak, nyugodtan állva maradnak és hamuinak az oltár régi szent képére, mintha ma látnák először. Az idő is mintha megált volna. Egészen elkábultam a fiatal lányok keblére tűzdelt virágok átható illatától. Majd a kántor kezd lassan, vontatottan énekelni egy Mária éneket orgonaszó kíséretében. Végre ébredünk. Az egész falu népe, mert hát mind ott van vasárnap a templomban, felbuzdult és együtt énekelt a kántorral, az én lelkemet ez a keresetlen szívből jövő ének mindig olyan édes boldogsággal tölti be, oly megelégedett vagyok ilyenkor, hiszen ugy szeretem én a mi falusi egyeneslelkü jámbor népünket. Az ének utolsó hangjai is felszálltak már az egekbe és ismét csend van. Majd a sekrestyében lépéseket hallok ide-oda járkálást; ejnye hát mi zavarja, tartja itt a híveket ? A kis ministráns kinyitja az ajtót és a legkomolyabb arccal indult az oltár felé, utána a falu jóságos plébánosa. Az oltárnál megállnak és várnak. Ah csak most látom, hogy esküvő lesz. Ott jön az iíju pár! a legény gyönyörű ifjú alig pelyhedző állal, büszkén lépdel és a lányka egy szende barna szűz, lesütött fővel haladt mellette. A többi lány, legény és násznép illendően körülállja a házasulandókat és ájtatos szivvel hallgatja a plébános áldását. Egy bámészkodó kis lányt megkérdezve tudtam meg, ki ez a fiatal pár. A legnagyobb csodálkozással hallottam, hogy ez a Barna Józska, a menyasszonya pedig a falu legszebb lánya, Kis Rózsi. — De én ugy tudom, hogy a Barna egy másik lánynyal járt jegyben! — Igen a Pintér Mári, a zsellér lány volt a szeretője, dehát tudja, édes kisasszonykám, gazda legénynek gazda lánya való. Felelte a kis málé nekem, én csak azt tudtam, hogy szegény szép Mári de boldogtalan lehet. A lakodalmas nép kivonulását cigányzene várta, az uj pár boldogan bujt egymás mellé íelpántükázott kocsijákban és nagy kurjontgatás mellett elvonult a lakodalmas házba, ahol aztán volt nagy dinom-dánom és boldogság! . . ; * Délután kiültem a házunk előtt levő fapadra és mindig a harmadikra, arra a megcsalt szép Marira gondolva elmerültem a kedves tájék szemlélésébe. Oly szép volt körülöttem: a messze kéklő hegyek méltóságosan álltak a tova hömpölygő Duna mellett, melynek szigetéből egy pár jegenyefa ágaskodott az ég felé. A méhzümmögéssel és akác illattal betöltött levegőtől mámorosan lehunyt szemmel gondolkodtam a falu, két legszebb leányára. i petróleummal világították és ez 8000 ft.-ba került, a külvárosokban jelenleg is petróleum ég és csak a város központján és a forgalmasabb utcákon van villamvilágitás. A kültelkek petróleum világításáért még most is 10,000 koronát fizetnek, ezenfelül a 600 darab utcai 32, 16 és 10 gyertyafényű izzólámpa és a felszerelt 18 ivlámpából használatban álló 6 ivlámpáért a város 20.000 koronát térit meg a villám telepnek. A folyton szaporodó 400 magánfogyasztónál installált 8000 láng után a 8 fillér egységár mellett a vállalat évi 60.000 koronát kap. Ez összeg és a város által fizetett 20.000 K. éppen fedezi az évi költséget és amortisátiót és igy látszólag az üzem semmiféle hasznot sem ad. De a számadások betekintéséből láttuk, hogy a város az utcák, terek, színház, városház és a többi középületek világítására közel kétszer annyi áramot használ fel, mint az összes magánfogyasztók és igy könnyen kiszámítható, hogy a tényleges jövedelem a városi világításban keresendő. ! Az egyik lakodalmat ünnepel, mig a másik elrejtve kesereg elvesztett boldogságán. Ezeken gondolkodva észre sem vettem, mi történik körülöttem. Egy kis szürke fakoporsót hozott négy legény, a mit a plébánia előtt levő téren elkészített állványra helyezett. A legszegényebb temetés volt ez, alig egy pár koszorúval, amit a tanyán tettek rá, mert onnan hozták a koporsót, csendben, titokban, hogy a plébános eltemesse. Egy zsellér lány volt, a ki a töltésen valamit keresve, egyensúlyát elveszítette és a Dunába esett. — — — — — A koporsóra nagy esetlen betűkkel volt irva »Pintér Mária élt 19 évet.c A kis ministráns utat csinálva jött a plébánossal, aki megáldva a fiatal halottat, szomorúan bücsuztatta el rövid tövises életétől . . . A menet elindult és én lehajtva a fejemet kőnynyes szemekkel hallgattam a lélekharang bús kongását. — És halkan dúdoltam hogy: »Két gyöngye volt a falunak, két virága Mind a kettő ugy vágyott a boldogságra. Az egyiket elvitték az esküvőre. A másikat szép csendesen kivitték a [temetőbe.* Kriegs-Au Mella. ram és fényerő állítólag nem tue

1 teljes érvényre jutni. Különösen kiemelendő azonban hogy Nagy-Becskereken valamennyi városok között legdrágább a villamáram, mert itt a magánfogyasztók a felszerelt 8.200 láng után hektó wattonként 10 fillért és igy egy 16 fényű izzólámpa után óránként 5 fillért fizetnek, de tervbe van véve, hogy az egység árt, mihelyt a körülmények engedik, leszállítják. Általában azon nézet uralkodik a városban, hogy a villamtelep igen drágán lett berendezve és ma az egész művet jóval jutányosabban lehetne előállítani. Utolsó állomás Kecskemét volt. Ezen 57.000 lakossal bíró vagyonos alföldi város, mely méltán lehet büszke az ő aszfalt gyalog- és keramit kocsiútjára, fél millió koronás színház, 2 millió koronás új városházára, és 22 millió törzsvagyonára, — teljesen meg van elégedve a villamvilágitással, mely 1897 évben létesült és 600.000 koronába kerül. Az utcákat hat év előtt még