Esztergom és Vidéke, 1901

1901-04-14 / 30.szám

AZ „ESZTERGOMVIDÉKI GAZDASÁGI EGYESÜLET" HIVATALOS LAPJA. Megjelelik Vasárnap és CSÜtÖrtÖfc^>n. Felelős a szerkesztésért: Szerkesztőség és kiadóhivatal: p LÓFIZE^ ÁRAK • MUNKÁGSYKÁIÍMÁN- (hova a kéziratok, elöflzetések, nyiltterek és hirdetések küldendők ffi*" ~~ _ ~ _ ~ _~ ~~ - l

t k

0F

' - fll' Laptulajdonos kiadókért: SzécfyeQyl-tér, 330. SZáflQ. ^^ü,,.

8

" DR. PROKOPP GYULA. I > Uj utcanevek. Esztergom, april 12. Ólomlábon, évekre terjedő pihenőket tartva, végre elbotorkáltunk odáig, hogy meg van az alapos reményünk arra, hogy lassan megszűnnek városunkban is a névtelen utcák, a nadrágról, gólyáról s hasonlóképen elnevezettek, a >jóiilatu s közök«, az egyes városrészekben levő utcák egyforma elnevezése. Dr. Walter Gyula primási irodaigazgató már a nyolcvanas évek derekán egész lelkesedéssel indított mozgalmat, hogy a hazánkban és főleg városunkban szerepelt nagyok, kiváló történeti alakok legalább az utcanevekben örökítessenek meg. Sőt éppen e lapok hasábjain nagy gonddal és kiváló történeti érzékkel kidolgozott tervezetet is tett közzé. Az eszme általános helyeslésre talált, a cikket sürü fejbólin^ tásokkal olvasták, azután elmúlt másfél évtized és teljes megelégedéssel sétáltak tovább a Nadrágutcában, Káplár-utcában stb. A volt polgármester idejében mi voltunk azok, akik újra napirendre hoztuk a kérdést, amelylyel régen végzett Kajászó—Szent Péter és Nagy Kukutyin, de amint minden beszéd, minden jóakaratú tanács

1 hiábavaló volt akkor, felszólalásunkra, szerény tervezetükre sem vetettek ügyet. Hát hallgattunk mi is. Mikor bekövetkezett az uj régime,

; mikor feléledt reménységünk valóságos halálálmából, mi is kinyitották azt a mély kriptát, amelybe az elmúlt években temetgettük félve-, tett eszméinket, kérelmeinket, javaslatainkat. Egymásután felhoztuk újra | s kedves kötelességünk konstatálni, hogy alig kellett azóta az ásóhoz nyúlni. Felelevenítettük újra az utpakeresztelés és a házszámozás kérdését is s a polgármester már tavaly kiküldötte az előkészítő bízott- j ságot. E bizottság működéséről nem hallván, — bár abban nem kétel-j kedünk, hogy a megbízott gazda- j sági tanácsos és a mérnök előkészítették az alapvető munkát: a tér- j képrajzot, annál kellemesebb meglepetés volt az a nagyszabású ja-j vaslat, amelyet a kiküldött bízott-; ság egyik tagjától: Némethy Lajostól, a nagy tudományú kiváló történésztől vettünk s amelyet egész terjedelmében bemutatunk olvasóinknak. Ez a javaslat munkásságra fogja bírni azokat a bizottsági tagokat ís, akik eddig a > ráérünk még* elvét vallották. De tudomásunk van róla, hogy nagyon becses adatokkal fog szolgálni Pór Antal kanonok, a nagy történettudós s két másik jeles hisztorikusunk : dr. Walter Gyula, és Rózsa Vitái szintén nagy gondI dal és szeretettel kutatnak, buvárI kodnak ugyané téren. S reméI nyeljük, hogy a bizottság többi • tagjai is fognak tudni felhozni oly j emlékeket, oly eseményeket, oly j embereket a múltból, — a jelenről í sem kell megfeledkeznünk, — ameI lyek szintén becses anyagot képezen! denek. Mert nemcsak azokat a történelmi (nagy alakokat kell keresnünk, akik specialiter a mieink voltak; azokat is, akik egyaránt nagy alakjai a : az egész nemzetnek. (Kossuth nel vét sem örökítette meg még a kegyelet.) Valamint oly kisebb kaliberű alakokról sem szabad megfeledkeznünk, akik neve bár nem az ország kitűnőségeinek aranykönyvében, de a mi városunkéban egy előkelő lapot foglal el. Igy eljutunk nemsokára oda, ahova Szentgyörgymező már az egyesítés előtt eljutott. Némethy Lajos javaslata a következő : Béla király tere és Béla partja. IV. Béla király (uralkodott 1235. okt. 14. — 1270. május 1.) emlékére a belvárosi plébánia előtt levő tér és a Kis dunapart a Ló'rincz-hidtól Tabánig volna elnevezendő. Béla király Esztergomnak egyik legnagyobb jótevője és kedvelője volt. Fehér zászló elővitele mellett, melyet a hagyomány szerint ő maga vitt, hozta be Magyarországba és pedig Esztergomba, a Ferencrendiieket, akiknek itt két zárdát, templommal együtt, épített. Egyet 1240 körül a segitő szűz Máriának, a másikat szent László tiszteletére. Előbbiben még éltében épittetett magának sírt a Mária oltára előtt, melybe 1269 ben fiát Béla herceget, nejét Máriát és 1270-ben a királyt magát temették. A tatárvész után az igen megviselt város Béla király hathatós segítsége mellett épült föl újra. Azért Bélát méltán nevezhetjük Esztergom ujjáalkotójának. Mivel a Ferenciek temploma, Bél Mátyás és mások bizonyítása szerint ott volt, ahol most a belvárosi plébániatemplom áll: azért a templom előtt levő tér volna Béla terének nevezendő. Ezzel kapcsolatban a Kisdunapart a LőrinchidtóJ a tabáni árokig kapná a Bélapart nevet. Csanád utca. Telegdi Csanád esztergomi érsek (1367—1375.) nevét nyerné az esztergomvizivárosi úri utca a primási palotától a vasgyárig. IV. Béla király 1239-ben szept. 29-én kelt okmányában, melyben az esztergomi érseket Magyarország prímásának jelenti ki, megengedi, hogy érseki várost építsen saját területén az esztergomi vár és érseki palota alatt, melyben, szombaton egész nap vásárt szabadjon tartani. E várost Béla király minden szabadalom mai, mely a városokat megilleti, megajándékozta. Terjedt pedig a Dunaparton kezdve a meleg forrástól, meíy a vár alatt van és a Kisdunába folyik, egész az érseki Veprech nevű toronyig. Eme területet voltakép Csanád érsek tette falakkal védett várossá és emelte a várat is olyanná, hogy korábban egyike lett a legtekintélyesebbek közül. Szent Adalbert templomának szentélyét, mely alaposan fel volt dúlva, teljesen lebontatta és faragott kőből újra felépíttette ; azt szép faragványokkal, oszlopokkal, csodás szépségű boltozattal és színes üveg ablakokkal díszítette, az egész templomot újra fedeleztette. E templomot gazdagabb felszerelésben részesítette, mint bármelyik elődje. A várnak falait és tornyait, melyek régiségük miatt már pusztulásnak indultak, megújít tattá, a leomlottakat pedig felépíttette. SŐt a vár szilárdítására több erős, magas uj tornyot épittetett. A várnak gyöngébb részében uj erődöt állíttatott. Ezeken kivül pedig, habár a vár szilárd volta és számos tornya végett bevehetetlen volt, azt mégis külön fallal vétette körül egész a Dunáig. Az érseki palotát, mely elhagyott, lakatlan volt, nagy szorgalommal helyre állíttatta. Továbbá a várost, mely a várral kapcsolatban van szilárdan bástyafalakkal és tornyokkal megerősíttette. E várost Német-városnak nevezték. Ebben több templomot épittetett, melyeket bőségesen látott el a szükségesekkel. Mivel a Víziváros uri utcája e városnak legidősebb része, azért erre illik leginkább a Csanád-utca név. Vité* János tér. Zrednai Vitéz János (1465—1472-ig) Magyarország prímásai egyik legkitűnőbbje. Hunyady János fiainak : László és Mátyásnak nevelője érdemes reá, hogy nevét a kanonoki uj házak előtt levő tér hozza forgalomba. Vitéz Jánost elévülhetlen érdemei, magas műveltsége, Öntudatos jelleme, tántorithatlan hazafiassága méltóvá teszik arra, hogy neve Esztergomban megörökítve Jegyen, ki különben is Esztergom dicsőségének fokozásához a legnagyobb mértékben hozzájárult. Bonfini feljegyzéséből tudjuk, hogy a várban nagy csarnokot épített, mely előtt márványfolyosó volt, végében pedig a múzsák boltíves terme. A csarnokba helyezve valának a magyar királyok képei. A hegyoldalban kettős kertet készíttetett sétányokkal. Mindkettő között tornyot épített, melyben termek és szobák voltak. A Duna felett lakóházat készített, melyben folyton lakott, mert a szép kilátást, a kertnek kellemességét itt élvezhette. Sz. Adalbert templomát, hogy tűzvész ellen biztosítsa, üvegkérges cseréptéglákkal födette. Könytára a tudományok tárháza volt, mely Mátyás király könyvtárával vetekedett. A régi dicsőségnek fényét, melyet Vitéz Esztergomnak szerzett, leginkább visszatükrözteti a kanonokházak emez uj csoportozata csinos parkjával. Ferucci András utca. Andrea Ferucci da Fiesole neve ide genszerüleg hangzik ugyan manapság a magyar csengésű nevek között, e névnek azonban vissza kell emlékeztetni arra időkre, midőn Esztergomban az olasz nevek nem voltak idegenek, mert itt az olasz művészeknek, kalmároknak stbbi, külön sz. k. városok, a »Villa Latinomra* kiváltságos szabadalmakkal és oly gyönyörű pecséttel birt, melyet Esztergom városa büszke öntudattal használ most is. Vissza kell emlékeztetni e névnek arra is, midőn az esztergomi érsekek hazánban a tudományosság és művészet főmecenásai, esztergomi palotájukban az idegen tudósoknak, művészeknek nagyrabecsült otthont nyújtottak. Itt tartózkodott pl. a nagy Galeotto Martia, Mátyás királynak és Vitéz Jánosnak barátja, aki »De homine* cimű művét Vitéznek ajánlotta 1471-ben. Itt működött Regiomontanus János korának legjelesebb csillagásza, ki Mátyás királynak is meghitt embere volt. Művét >Tabulae déreetionum, profectiorumque* etc. 1467-ben szintén Vitéz Jánosnak ajánlotta. A számos külföldi művész közül csak Ferucci Andrást emiitjük: a Bakácskápolna alkotóját 1605. körül. Ennek neve megörökítésével kívánjuk a többiek emlékét is megőrizni és pedig oly utcának nevében, mely a tudományosság és művészet székháza, a papnevelde mellett fekszik és levezet Szentgyörgymezőre. Bakocs Tamás-utca. Erdődi Bakocs Tamás bibornok, esztergomi érsek (1497—1521.) nevére irandó a szentgyórgymezei úri utca a Hamar féle háztól egész a Vöröskereszt kórházig. Bakocs Magyarország prímásai és esztergomi érsekei közül az egyetlen, akinek mai napig épen fenálló műve a remek Bakács-kápolna, még most is hirdeti nagy nevét. Már ezen remek mű kedvéért, melyre Esztergom büszke lehel, megérdemli, hogy utca is legyen nevének szentelve és pedig az, amelyhez vári diszes palotájából üdülőhelyére, az úgynevezett Ákospalotába kijárni szokott, amelyben Knausz Nándor kutatásai alkalmával Bakocsnak kőből faragott címerét megtalálta. • Pálffy Miklós-part. A Dunapart a Koloshidtól a Szent Lőrinc z hidig kapná e nevet. Pálffy Miklósnak elévülhetetlen érdemei vannak Esztergom történetében. O az 1594-iki ostromban tevékeny részt vett. 1595-ben pedig Esztergom bevétele leginkább neki köszönhető. Ekkor hősiességeért Mansfeldtől arany láncot kapott, a felségtől pedig Esztergom parancsnok-kapitányságát nyerte, mely utóbbi tisztet 1600. márc. 23. bekövetkezett haláláig oly vitézséggel viselte, hogy Esztergomot a török az ő kezéből nem bírta visszavívni; sőt az esztergomiak nevét a törököktől meghódított vidéken rettenetessé tette. Pálffy a Szt.-Tamás hegyére erődítményt állított és attól fogva a Dunáig négy kastélyt épített, melyeket árkokkal körül vett és egymással Összekötött, ugy, hogy az egyikből a másikba védve járhattak. Ezekkel Esztergomot annyira megérőFerencz József keserűvíz az egyedüli elismert kellemes izü természetes hashajtószer.