Esztergom és Vidéke, 1901

1901-04-14 / 30.szám

sí tette, mint Illésházy mondja : »Hogy Isten után az eUenségtől semmit sem fél vala benne c A Duna mellett épített erős körönd, e kastélyok egyike, most Mattyasovszky Lajos kertje. Ez indo­kolja, hogy a tövében levő Dunapartot Pálffy Miklós nevével ajáedékozzuk meg. Balassa Bálint-utca. A Víziváros egykori városházától a patikáig terjedő »Malom utca* nyerné e nevet, az ennek vidékén hősiesen küz­dött és halálosan megsebesült ifjú költő : Balassa Bálint után. Az 1594-ben május havában Esztergo­mot ostromló kereszténysereg arra töre­kedett, hogy a Vizi- vagy kis várost bevegye; azért ennek falait ágyukkal erősen törette. Végre a nyugati résseu tizenöt lépésnyi rés támadt. Az ezen történendő behatolásra a kirendelt Ku­rucz-féle ezredhez Önként csatlakoztak a bátor magyarok közül :Pá!ffy Miklós, vele a költő Balassa Bálint, Nádasdy, Praun, a komáromi kapitány és mások. Május 19-én éjjel történt a roham, azonban nagy meglepetésükre volt a támadóknak, midőn a leomlott fal mel­lett agyagos árkot találtak, melyen át­kelni nem lehetett ; ezentúl pedig két­ezerötszáz ember sorfala őket sűrű go­lyózáporral fogadta. Pálffy ugy mene kült, hogy valamely emlékszobor mellett vonta meg magát. Balassa Bálintnak mindkét eombját ólomgolyó járta át. anél­kül, hogy csontot sértett volna. Össze­sen kétszázan estek el. A többiek visz­szavonulni voltak kénytelenek. Balassát a csatatérről a városba vitték, ahol ápolták. Ő keresztény türelemmel viselte szenvedéseit. Dobokay Sándkr jezsuita atyának példásan meggyónt és május 26 án befejezte hősi életét. A mellett, hogy az ostrom ép ezen utca környékéről történt, az is bizonyít, mert Pálffy, mint Esztergom kapitánya, e vidék biztosítására erőditvényeket állí­tott, Habár e félreeső utca nem egészen méltó a hős költő nevének megörökíté­sére, mégis a történelmi hűség megőr zése kedveért szükséges emez elnevezése ezen utcának. Katona István-utca. Hazánk történetírói között Katona István az első helyet foglalja el. Élt 1132-től 1811-ig. Ki midőn az egyetemen tanszékét a magyar történelmet 1782-ben II. József megszüntette 50O forint nyug­díjjal Esztergomba vonult és a vízivárosi sz. János utcában nyert lakást a kút mel­lett levő épületben, ahol 1790-ig tartóz­kodott és 42 kötetes művéhez ott gyűj­tötte az anyagot. Esztergomra dicsőség volna, ha nem is emléktábla jelelné a házat, melyben Katona lakott, hanem az útca, melyben lakóháza még most is áll, kapná*nevét; azért a Szent János ut­cának azon része, mely a Haudinger­háztól a Dunáig terjed, volna Katona István utcának nevezendő, mig a többi része régi nevét megtartaná. Rudnay Sándor-tér. Rudnay és divékujfalusi Rudnay Sán­dor bibornok (1819—1831) Esztergom ja­vát igen szivén viselte, mint ezt az ér­sekségnek és káptalannak Esztergomba történt visszahelyezése, a bazilika épí­tése, a várhegy szabályozása, a Sötét­kapu készítése stbi. tanúsítják. Ezeken kivül oly emléket is hagyott maga után, mely kiválóan kedvelt műve volt. A szerit Annának szentelt kerektemplom, melynek alapkövét maga Rudnay tette le 1828. július 2-án. Felépítése 80,000 váltóforintjába került. E templomot há­lából emelte, mert kórosi plébánoskodása idejében a gyilkosok kezéből szerencsé­sen megmenekült. Ez indokolja nagy szeretetét és vonzalmát a templom iránt; méltó tehát, hogy a templomot környező tér nevét viselje. Kopácsi Jóssef-tér. Kopácsi József 1838-tól 1847-ig eszter­gomi érsek, hercegprímás, nagy előd­jétől, Rudnay bibornoktól megkezdett emelését Esztergomnak tevékenyen foly­tatta. A főtemplom építése és egész a kupola kereiztfeltételéig befejezése az Ő költségén történt. A tanítóképzőt ő állí­totta Esztergomban és nyitotta meg a szenttamási iskolában. A város utcáinak és tereinek szabályozásához nagy költ seggel hozzájárult, a Dunán állandó hi­dat készíttetett. A kis piacon idejéig mély árok volt rozoga fahiddal, ezt mel­lőztette. Az átjáró a kis piacról a királyi városba szük kapunak romjai között volt, melyek eltávolíttattak és az átjáró szélesbittetett, ekkor a nagy hévvizi tó betöltetett és helyébe a Fürdő vengéglő épült. Mindezekért méltó, hogy a Kispiac nyerje Kopácsi József nevét. Knausz Nándor-út. Vílághirü történetbúvárunk, ki jófor­mán egész életét (1831—1898.) Esztergom­ban töltötte, kinek becses művei: Ma­gyar Sión, Monumenta, Szent Benedek apátság története stbbi., Esztergomban láttak napvilágot, aki Esztergom múltját oly sikerrel tárta fel, mint előtte senki más, aki ásatásaival rég eltűnt és elfe­ledett palotát és zárdákat mutatott be a most élő nemzedéknek, aki Esztergom kulturális fejlődését is előmozdította, so­kat áldozott a szőlészet és kerteszet fejlesztésére, megérdemli, hogy neve em­lékezetessé tétessék egy oly utcának e'nevezésével, melyen gyakorta járt. Ezen utca a régi kanonokházaktól, Knausz lakásától, mely a téglavető mellett a szélső ház, a Vörös Kereszt kát ház felé vezető eddig névtelen üt. Boltizár József-utca. Boltízár József felszentelt püspök, esz­tergomi kanonok (1874. okt. 3. óta) egyike azon je'es főpapoknak, akik nem csupán az egyház és vallás érdéi iránt buzdulnak, hanem lelkesen felkarolják Esztergom szab, kir. város érdekeit is. Magas kora melleit ő mindig örömmel vesz részt a város ügyeit vezérlő tanács­kozásokban és a város javára célzó in­tézmények létrehozatalát áldozatkészség­gel, nemeslelküleg támogatja. Ki-ki tudja és ismeri, mily áldott lélekkel vi­seltetik Boltizár József püspök úr köz­ügyeink iránt; azért általános az óhaj, hogy örökítessék meg neve azon utcá­nak megjelölésével, mely lakhága és a Hamar-féle háztél Szentgyörgymezőre vezet. Dr Lipthay János, f 1830-1901. A vármegye ünnepnapjaira való készü­lődés közben, hogy a csütörtöki nemzeti ünnep alkalmából kitűzött lobogókat bevonták, fekete zászló bontakozott ki Esztergomvármegye kúriáján. A várme­gyének halottja, gyásza van. Mély gyásza, ha nem is aktiv tagját vesztette el, de oly férfiút, aki csak azután vonult nyu­galomba, hogy egész munkabíró életét a vármegye közegészségügyének szentelte. Csütörtökön reggel tudatta Lipthay mérnök az alispánnál, hogy édes atyja: dr. Lipthay János, a vármegye nyugal­mazott tiszti főorvosa f. hó n-én Buda­pesten elhunyt. Bár az öreg ur már évek óta nagyon gyengült, betegeskedett, a távirat s a fekete zászló szomorú megle­petést keltett az egész városban. Mert a boldogultnak, aki negyven év­nél tovább élt közöttünk, haragosa soha sem volt, csak tisztelői és barátai. Az elhunyt élete nem bővelkedik vál­tozatos nagy eseményekben, mint a ki­tartó, becsületes munka embereié rende­sen. 1830. szeptember 6 án született Bécs­ben, Apja kisfaludi Lipthay Mihály gróf Berchtold Lajos jószágigazgatója volt. Az osztrák fővárosban töltötte gyer mekéveit, majd tanulókorát s az ottani orvosi egyetem fakultásán nyerte el 1856. februán 5-én diplomáját. Egyelőre még azután is Bécsben maradt s kórházi gya­korlatot folytatott 1858-ig. Ekkor került a megyénkbe, még pe­dig Muzslára. ahol egy esztendei meg­szakítással (1870 ben Doroghon működött, mint bányafőorvos) huszonegy esztendeig, tehát 1879-ig működött, mint járási orvos. Ekkor választották vármegyénk főorvo­sává s ezt a diszes állást 1898-ig viselte. 1861-ben kelt össze a nejével s 1896-ban ünnepelte házasságának huszonötödik év­fordulóját, j A helybeli >Orvos és Gyógyszerész* egyesület 1896. február 5-én nagy meleg­séggel ünnepelte meg az elhunyt dok­torrá való avatásának negyvenedik év­fordulóját. A királyi kegy sok érdemeit a Fe­renc József rend lovagkeresztjénak ado­mányozásával honorálta, Az elhunynak általánosan ismert tu­dományosságai! kivül főjellemvonása volt, hogy mindenkor a legelegánsabb, legjobb kollégaként viselkedett, szeretetreméltó egyéniségeiért mindenki szerette. Erre nézve jellemző, hogy amikor Muzsláról télnek idején városunkba költözött, ötven egyszerű földműves felajánlotta szánkó­ját hurcolkodásához. ­A vármegye tisztikara táviratban kon doleált s koszorút küldött ravatalára, va­lamint a megyebeli orvosok és gyógy­szerészek is. A gyászoló család a következő gyász­jelentést adta ki: Dr. Lipthay Jánosné szül. Mandl Fanny ugy a maga valamint ha Ká­roly m. kir. államvasút! mérnök és az összes rokonok nevében is, mélyen szo­morodott szívvel tudatja, hogy felejt­hetetlen jó férje, a legjobb atya, rokon és a legnemesebb emberbarát lubellei és kisfaludi dr. Lipthay János Esz­tergom vármegye nyug. tiszti főorvosa, a Ferenc József rend lovagja folyó hó 11-én reggeli 5 órakor, életének 7i-ik, nemes hivatásának 44-ik évében, hosz­szas szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után az Úrban csen desen elhunyt. A drága halott földi maradványai folyő hó 13-án délután 3 órakor fog­nak a gyászházban : VII. ker., Almássy­tér 9. szám alatt, a róm, kat. vallás szertartása szerint beszenteltetni és a központi uj sírkertben örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent miseáldozat az elhunyt lelkiüdveért folyó hó 15-én délelőtt n órakor az erzsébetvárosi plébániatemplomban fog az egek Urá­nak bemutattatni. Áldás emlékére ! R. § Választási mozgalmak. Párkányban f. hó 21-én, valószínűleg magának Kossuth Ferencnek jelenlétében, megalakul a 48-as és függetlenségi pártkör, természetesen nem azért és most, hogy akcióba ne lépjen. Amint tudjuk, már ezen az ülé­sen kimondják, hogy mindenesetre állíta­nak jelöltet a doroghi kerületben, sőt itt-ott jelöltet is emlegetik Dobokay Ágost ügyvéd személyében, de emiege­tői is egyelőre csak annyit tudnak róla, hogy az apja Neumann Rafael, a német birodalom budapesti konzulátusa­jogtanácsosa. Ugy látszik tehát, hogy az ismeretlen, leendő politikusoknak a do­roghi kerület kiválóan tetszik. Ifjabb Eggenhoffer József mérnök sza­badelvűpárti programmal lép fel a ne­mesócsaí kerületben Komárom megye ben. Esztegom, ápril 13. — Április II. Voltak lobogók, misék, s a tanintézetekben házi ünnepélyek és szüneteltek az előadások. A vármegye tisztikara a kir. városi plébánia templom­ban hallgatott misét. Feltűnt, hogy sem a városi hatóságok, sem a többi köz­hivatal együttes, vagy külön istentisz­teleten részt nem vett. A főgimnáziumi ifjúságnak az ünnepi misét Bausz Teodorik tanár mondotta, a tartalmas, szép emlékbeszédet, amelyet énék és szavalás előzött meg s köve­tett, Panghy Özséb tanár. Az érseki kisdedovónő-képző intézetben a következő kitűnően sikerült program­mal tartottak hazafias ünnepséget: 1. »Fohász* Oláh Károlytól. Három hangra énekelték a II. osztály növendékei. 2. »Ha­vasi rózsát Tompa Mihály tói, szavalta Stepán Katalin. 3. >Katona temetése Honfitól, előadta a zenekar. 4. »Rákóczy temetése* Varga Gyulától, szavalta: Halasy Mariska. 5. >Háromszínű lobogó* Káldy Gyulától,- > A szabadságharc dalai és indulóiból.* Énekelték a II, o. növen­déket. 6. »Nagy Lajos* Rosty Kálmán­tól. Szavalta: Hofbauer Cziczelle. 7. »Népdalok« három hegedűre. Előadták a II. o. növendékei. 8. ^Pusztaszer* Vécsey Sándortól. Szavalta Héjj Erzsi. 9. > Szó­zat* Egressy Bénitől. Zenekisérettel elő­adta : az énekkar. Végül Szántord Ignác, intézeti igazgató intézett emelkedett hangú hazafias beszédet a növen­dékekhez, az 1848. évi törvények korszakalkotó fontosságáról és jelentő­ségérőt. Az általában még a legnagyobb igényeket is kielégítően sikerült prog­rammpontok közül külön is meg kell dicsérnünk a pompásan betanított zene­számokat, a melyek különösen tetszettek. — A főispán installációja. Mint előre jeleztük, Kakass László főszolgabíró szer­dán Budapestre utazott, hogy a foga­dást rendező bizottság programmját a főispánnak bemutassa. A főispán teljes egészében jóváhagyta azt s kijelentette, hsgy f. hó 26 án délután a bécsi gyors­vonattal érkezik Párkány-Nánára, néhány bizalmas embere kíséretében. A honti és Selmecbányái urak már előbb megér­keznek s ugyancsak az állomáson vár­ják be volt főispánjukat. A vármegyei tisztikar részéről a perronon a főjegyző üdvözli a kormányképviselőt s azután megkezdődik a bevonulás. — Itt emiit­jük meg, hogy a f. hó 20 án tisztelgő küldöttség tagjai — a főispán egyenes óhajtására — díszmagyart nem öltenek. — Ünnep a főgimnáziumban. A hely­beli kat. főgimnázium április 20-án, szom­baton d. u. fél 5 órakor a főgimnázium dísztermében igazgatója: Hollósy Rupert tiszteletére iskolaünnepélyt rendez. Az érdeklődő t. közönséget ez uton hivja meg: a rendezőség, — Keresztfeltétel. A szép uj Kálvária­kápolna tornyára holnap teszik fel a keresztet, Az ünnepi aktust d. u. $ óra­kor dr. Fehér Gyula plébános végezi. — A villamos vasút mellett Őszinte részvéttel hilljuk, hogy kedves ismerő­sünket: Csutak Béla honvéd főhadnagyot, Glatz Ödön nyug. őrnagy vejét komoly baleset érte. Mint a soproni lapok irják, ezredese megkérte, hogy trenírozza há­tas lovát a villamos vasút megszokásá­hoz. A ló tegnapelőtt az egyik kocsi mellett megvadult, felágaskodott s lova­sával együtt hátra vágódott. A főhad­nagy fején súlyos zuzódási sebeket s agyrázkódást szenvedett. A mai örven­detes hirek szerint, állapota kedvezőre fordult. — Elhalasztott szí ni szezon. Balogh Árpád színigazgató, tekintettel arra a körülményre, hogy a főispáni beiktatás ünnepnapjain a »Fürdő* nagy termét nem használhatta volna, a szini szezon megnyitását f, hó. 28-ára halasztotta. — Hivatalvizsgálat. Dombay Lajos pénzügyigazgatósági titkár városunkba érkezett, hogy a városi adópénztár mű­ködését megvizsgálja. — A Párkányi Takarékpénztár ülése. A Párkányi Takarékpénztár mult üzleti évének teljesen kielégítő mérlegét már ismerteltük. Igy csak természetes, hogy a szerdai közgyűlés az igazgatói jelen­tést tudomásul vette s a buzgó és lel­kiismeretes vezetőségnek hálás köszö­netet mondott. Meghatva hallgatták, amint Haudinger Ignác vezérigazgató keresetlen szép szavakkal elparentálta néhai Kruplanicz Kálmán intézeti elnö­köt és Putz Ármin elhunyt cégjegyiőt. Az elnökválasztás céljából annak idején rendkívüli közgyűlést hivnak össze, a cég­jegyzői állást Haar Adolf kereskedővei töltötték be. Elhatározták, hogy a rég­óta betegeskedő Riedl Tivadar könyve­lőt nyugdíjazzák s helyébe Istvánffy Elemért, az intézet lelkes, szakértő tiszt­viselőjét, aranyifjúságunk vezető tagját választották meg. Az igazgatóválaszt­mány megüresedett helyét Farkas Tiva­dar nyerte el. Az ülés fél óráig tartott. — Felfüggesztett jegyző. Országh Elek nagyölvedi jegyzőt a párkányi járási főszolgabíró, a törvényszéki ügyészség felhívására, állásától felfüggesztette s helyettesül Szurovi János farnadi másod­jegyzőt nevezte ki. — A Lőrinc utca szabályozása. Teg­nap volt az utolsó nap, amelyen a Lő­rinc-utcai szabályozási vonal tárgyában hozott képviselőtestületi határozat ellen a fellebbezés beadható volt. Kettő is

Next

/
Thumbnails
Contents