Esztergom és Vidéke, 1901

1901-03-31 / 26.szám

ESZTERGOM és VDÍKE AZ „ESZTERGOMYIDÉKI GAZDASÁGI EGYESÜLET" HIVATALOS LAPJA. Megjelelik Vasárpap és csütörtökön. Felelős a s«rkes*ésért: Szerkesztőség és kiadóhivatal: , I MUNKÁCSY KÁLMÁN- (honakéilrattk.tlölKKBtések.iirllttonkésblidetésekklldnddk) ELŐFIZETÉSI ARAK: ; - :

" ^évre^ ~ - - ~ — ~~ — 'í kor' — W* Laptulajdonos kiadókért: SzéctjeityÍ-té>, 330. SZáll). Negye™™ ^- ^^T" ^ 3 kor! - fii! D R- PROKOPP GYUbA- ******* A Lörincz-utcza szabályozása. Esztergom, március 29. Mikor a lőrinc-utczai romok — oly hosszú szereplés után — végre eltűntek s emelkedett utcahoszszat a hatalmas bérpalota, kezdtük csak észrevenni, hogy egyenes utca is létezhetik, még Esztergomban is s hogy az ilyen a szemnek mégis más képet nyújt, mintha a házak olyan vonalban dőlnek egymáshoz,

! a milyen a részeg ember járása. 5 S hogy ezt láttuk, elijedtünk attól; a gondolattól, hogy ha az utca másik része az idők folytán nem ugyanígy, nem ugyanabban az egye-1 düi természetes s lajkusok által is megállapítható vonalban épül, nem lesz mégsem modern, esztétikus, szabályos az az utca, mely telkeivel, csatornázásával, kövezésével rengeteg pénzébe került az adózó közön! ségnek amely meghozta mindezt az áldozatot azért, hogy elvégre Eszter-1 gomnak is meg legyen a maga kis sugárutja, legalább egy rendszeresen, korrekt kiépült utcája. A városi tanács, amint illik, tudomást vett az aggodalmakról s köte-j lességének tartotta azok elosztásához i módot nyújtani. Ezért még 1899 március havában egy javaslatot ter-| jesztett a képviselőtestületeié, mely-] ben kimondatni kérte, hogy az \ építési vonal az utca jobboldali részén is a Lőrinc-hid tengelyével párhuzamos legyen, mert ha a mai vonalat magtartanók, — csak nézzünk végig az utcán a Vörös-sarokról —; kapunk egy cik-cakos görbe vonalat! j S hogy a javaslatot az általános vá- 1 rosszabályozási terv előtt teszi, meg- j indokolta azzal, hogy épitési szabályrendeletünk még nem jogerős s j megeshetik, hogy mielőtt az azzá válnék, valaki ott építkezni akar. A közgyűlés teljesen helyeselte a tanács propozicióját, előrelátását s egyhan-; gulag megszavazta az egyenes vo-, nalat. j A csütörtöki közgyűlésnek volt egy póttárgysorozata, az első, amióta közgyűlésekre emlékezünk. Egyetlen pont szerepelt azon: a két évvel ezelőtt megállapított lőrincuteai szabályozási vonal. Meglepett a kis cédula. Még nagyobb meglepetést keltett a tanácsi, javaslat, ugyanazé a tanácsé, amely a 99-ikit hozta s amelynek tagjai — egy kivételével — nem változtak. — Csak esztétikai érzékük. A Buzárovics-cég ugyanis régi házát ujjá, emeletessé akarja építeni s engedélyért folyamodott. Az építészeti bizottság, mint szakbizottság — természetesen ragaszkodott a szabályos vonalhoz, a tanács ellenben azt proponálta, hogy a 99-iki képviselőtestületi határozat megváltoztatásával, mondja ki a közgyűlés, hogy a szabályozási vonal a Schalkász-ház és a Hutt-telek irányában, vagyis a jelenlegi legyen. Megindokolta pedig változott véleményét azzal, hogy a Buzárovics-ház ellenkező esetben 70—130 centiméterrel kiszögellenék a jelenlegi házsorból s ez nagyon kellemetlenül hatna a szemlélőre, annál ís inkább, mert 100—200 évig eltarthatna az állapot, a Lőrinc-utca kiépítésére a közelebbi évtizedekben remény nem lévén. No, meg az a görbeség, amelyet 1899-ben megállapítottak, nem lesz olyan nagy ! És elvégre nem szabad elfeledkezni arról, hogy épitési szabályrendeletünk még nincsen jóváhagyva. Tessék összahasonlitani a két tanácsi javaslatot s igy mérlegelni a tisztelt urak következeteségét, csak a legutóbbi indokot tekintve, mely 1899-ben s szerepelt — éppen ellenkező érvül. Mindenkit, aki megszokta, hogy a tanács csak komoly, jól megfontolt, okos és előrelátó javaslatokkal lép fel, nagyon meglepett, hogy ezúttal ennyire megtévedett s nem törődve szakértő tanácsadóival, a mérnök és a építészeti bizottság ellenkezésével, önmagát akarja dezavuálni. Hát nem tudják a tanács tagjai: mi a szabályozás, hogy szokott az végbemenni, milyen következményekkel jár? Nem tudják egyszerre, hogy új. városrészeket nem lehet felfújni, azok kiépüléséhez, átalakításához idő kell ab urbe condita? S hogy reménykedhetünk a szabályozás egyáltalán való létrejöttében, ha annak megkezdhetése alkalmával maga a tanács szegeti meg az e részben hozott s eddig egyedül álló határozatot? Minden uj élet fájdalommal jön létre ; terhes a megelőző idő s mennyi évbe, gondba kerül, amig az anya erős, daliás férfiúnak látja szülöttét. Hát inkább fojtsuk meg az első fürdőben, mert sir és csúnya . . . Nevetséges a 100—200 esztendőkel való dobálódzás, hiszen a ma álló Esztergom, minden épületével, alig több, mint 200 év alatt épült fel. És melyik ház fog a Lőrinc-utczában 200 évig állani ? Az üres Hutt-telek az elsülyesztett Hutt- és Feichtingerházak, a Leitgeb—Olmósi, az eladó Rauchház, vagy a rozoga Kiliánféle, melyre ki van tűzve az árverés ? Ezek, bizonyosra vehetjük — 20—30 év alatt mind újra épülnek a Schalkhász^sarokkal együtt, amely leghelyesebben lebontandó volna s meg fognyilni a fő-utca folytatása a Simor János-utcával. Meg fognak pedig ezek az építkezések annál inkább történni, ha a jelenlegi épületek egy-két kiugró házzal árnyékba, háttérbe kerülnek. Újjáépítésük sokáig ugy sem késhet, ezzel csak siettetnők. Hosszabb fennmaradásról itt csak a Pisuth- és Gerendás-háznál lehet szó, ámbár ezek sem lesznek csak ágyukkal elpusztíthatok, mint egy képviselő megjegyezte. Az idő erősebb Krupp-nál és Long Tom-nál. Legyen ugy, hogy száz évig állanak ! Eléjök kis kert, vaskerítéssel s meg van a szabályos, mintaszerű sugárutunk. Az esztitikai megbotránkozással ivaló megokolás pedig önzés, szűkkeblűség is, amennyiben egy vávárosnak nem csak a jelenlegi generáció szemének gyönyörködtetésére szabad gondolni, egy város élete nem egy emberöltő. >Csak az én szemem legyen elégedett, azután »aprés moi le deluge. * Mit bánjuk, hogy a későbbi generációknak tönkretesszük legszebb utvona| lukat. Hálátlanság is, mert elvégre elődeinktől is vettünk át egyet-mást, amit ők már nem élvezhettek s jól esik a gesztenyefák árnyában sétálni. Azt a kiszögellést megszokná szemünk, ahogy megszokta a gimnáziumét, mert tudja, hogy mi annak a célja. És az érkező idegen ? Azt fogja gondolni: >No végre ez az elmaradt város is megkezdette a rendezkedést, szabályozást.« Az épitési szabályrendeletre való hivatkozás érthetetlen. Ha Tabánban kis házikó épül, ott alkalmazkodni kell a nem jogerős szabályrendelethez, mikor főforgalmi utunk mindenkorra való elcsúfitásáról van szó, megsemmisítjük a városnak jogerős határozatát. Mindezeknél fogva el kell mondanunk, hogy ez az ügy nemcsak meglepett, de nagyon elszomorított is s nem lehet, hogy fellebbezés nélkül maradjon. Magunk sem engedjük. S ha nem sikerül? — Jó éjszakát, szabályozás ! — Jó éjszakát, tanács ! Megyünk Glogovácra. Memor. §. A doroghi választókerület. Az > Esztergomi Lapok * legutóbbi számában foglalkozott a doroghi választókerület választási esélyeivel. A közlemény folytán dr. Hulényi Győző^ a kerület jelenlegi országgyűlési képviselője, a következő levelet intézte a lap szerkesztőjéhez : Igen tisztelt Szetkesztő ur ! B. lapjának f. évi március 28-án megjelent 25 száma, egy hir keretében, csekélységemmel oly módon volt szives foglalkozni, hogy az félreértésekre ad alkalmat s homályt hagy az olvasóban. E homály eloszlatásához kérem az igen tisztelt Szerkesztő úr hozzájárulását azzal, hogy e soraimat b. lapjának legközelebbi számában közzétenni szíveskedjék. Azt mondja ugyanis e hir, hogy engem a saját pártom az országos szabadelvű párt,» mellőzött* és >cserben hagyott*, — a mennyiben a doroghi kerületben Szaczelláry György urat jelölte. Azután pedig azon töpreng, , megkérdezett-e pártom jövendő terveim felöl •— de valószínűnek tartja: igen, mert a mellőzésre okot nem szolgáltattam. Hát ez a hir érthetetlen is, valótlan is ! Mert hogy egy képviselő a pártját bizonyos körülmények között, és nem elvi kérdésekben, elhagyhatja, az érthető és nem ritka dolog. De az országos párt egyes tagját csak úgy, »hagyhatja cserben*, csak úgy >mellŐzhet«, ha kebeléből forma szerint, párthatározattal kizárja. De akkor már nem kérdezi meg jövendő tervei felöl. Az előbbi nem történt meg velem! Az utóbbi nem történhetett meg. Mert hisz maga a hirecske mondja, hogy reám egy más — kormánytól függő — missió vár. Már pedig olyan embert a kit pártja el — és cserben hagy, sőt egyenesen mellőz, egyetlen kormány sem jelölné valamely állásra. Pedig a szóban forgó hir ezt is állítja — minden alap nélkül. Nyugodjék meg a hir írója és sugalmazója : politikai dolgokban jártas