Esztergom és Vidéke, 1901

1901-03-31 / 26.szám

emberek igen jól tudják, hogy a Széli­kormány alatt a >hivatalos jelöltek * ideje lejárt. Sem a doroghi, sem más választókerületben nem jelölt eddig, s ezután sem fog jelölni az országos szabadelvű párt képviselőjelöltet —* hanem — végre valahára vagyunk már ott és annyira : jelöl és választ maga a kerület. Ennélfogva — a jelenlegi mandátum lejártával — kizárólag és egyedül, a doroghi kerület dolga, hogy kit jelöljön és válaszszon meg országgyűlési képvi­selőjévé. Esztergom, 1901. márc. 29 kiváló tisztelettel Dr. Hulényi Győző s. k. országyülési képviselő. — Március 28. — A városi képviselőtestület e havi köz­gyűlését f. hó 28-án délután tartotta. A 17 pontból álló tárgysorozatban fontos tárgyak is szerepeltek, közöttük az idei fatérmés értékesítése, amely évek hosszú során át mértföldes földművesvitákat provokált. Az idén csak Tátus János szólalt fel; az is higgadtan és nyugod­tan. Welche Wendung! — mondogatták örömmel, ahogy örömmel konstatáljuk, hogy az egész ülés lefolyása komoly és rendes volt, csak a póttárgysorozat idé­zett fel jogosult, de szintén komoly, ér­demleges vitát. Miután a dajkaságba adott gyerme­kekre vonatkozó szabályrendeletet a tör­vényhatóság kívánsága szerint módosí­tották s belevették, hogy a ker. orvos a gyermekek gondozóját havonként várat­lanul meglepni tartozik, törülték a házi­pénztárban >közoktatási jövedelmek*, ci­mén vezetett 4300 korona követelést. Ez ugyanis úgy volt vezetve, hogy 1861-ben a vármegye a reáliskola javára állítólag megszavazta, a törvényhatóság irataiban azomban az ígéretnek semmi nyoma sincs. A szentgyörgymezei új iskola immár elvileg kimondott építését részleteiben is elfogadtak, s az árlejtés hirdetését elhatározták. A kétosztályú, két tantermű épületet az úgynevezett községi kertben úgy épitik, hogy könnyen bővíthető le­gyen. Ax építési költségekre — mint megírtuk — a belügyminisztertől 10,000 korona öt év alatt visszafizetendő köl­csön felvehetésére engedélyt kérnek. Kol­lár Károly gazd. tanácsos azt indítvá­nyozta, hogy az épület hátulsó, csak fa­behozatalra szánt kapuját 1000 korona költséggel fedettnek készítsék, amit azzal indokolt, hogy az új építészeti szabályrendelet kimondja, hogy a szom­széd falához támaszkodó rész tűzfallal látandó el. Miután a mérnök kimutatta, hogy a kapu a szomszédtól 3—4 méter­nyire van, indítványát elvetették. A régi iskolaépület felhasználására vonatkozó indítvány megtételére az iskolaszéket kérték fel. Az uj tűzoltókaszárnya építésére vonat­kozólag elfogadták a tanács tervét, hogy az építésre árlejtést hirdetnek s a gépé­szeti berendezéssel a soproni neves Seltenhoffer Frigyes és Fia nevű czéget bízzák meg 7248 kor. árban. E cég aján­lata a legkedvezőbb s még annak kere­tében is nagyobb engedményekre haj­landó. A referens előadta, hogy a p. ü. bi­zottság által letárgyalt kimutatás szerint a f. évben a város erdejében összesen 883 drb. szálfa (123-52 m 3 ), 2379 m. I-ső, 1889 m. Il-od, 641 m. Ill-ad, 2684 m. IV-ed rendű és 1641 m. süge termelte­tett. Ebből deputátumra kijárul tatandó 144 m 3 I r. s ajándékkép kiadandó 224 rn. II. rendű (puha) fa, város szükségle­tére a majorba szállítandó 60 m. szálfa és a m. évi vágásból fennmaradt 850 sz. III. dorongfa. Ekként értékesítésre marad a) szálfa 63*52 m 3 b) a látóhegyi erdő­részen I. r. 425 m. á. 6 kor. II. r. 253 m á. 5 kor., III. r. 182 m á. 3 kor., és 1641 m. süge. A külső vágásban I. r. 1810 m. á. 5 kor., II. r. 1634 á. 4 kor., III. r. 641 m. á. 3 kor. és IV. r. 2318 m. á. 2 kor. 50 fillér. Továbbá 1—21 cm. vastag szálfa ára a belső vágásban 14 koronában, 21—30 cm. vastag fáé 20 koronában a külső vágásban 1—21 cm. vastag fa kra.-e 12 kor. 21—31 cm. 18, 31 — több 22 kor. A város szükségletére beszállítandó fa fuvarozásának ellenőrzésére Kitfer János, Tátus János és Meszes Ferenc képviselők küldettek ki a gazd. taná­csossal és számvevővel. A faváltás meg­kezdésének határnapja april 1, a fa hor­dathatásának ideje özhirré lesz téve. A fuvardíj a belső vágásból a szálfá­nál köbméterenkint 6 kor., a tűzifánál 1 kor. 50 fill., a külső vágásból a szálfá­nál 8 kor., a tűzifánál 2 kor. 25 fillérben lett megállapítva. Az erdőbelí galyak értékesítésével a gazd, tanácsost és erdőmestert bízták meg, elvetvén Tátus János indítványát hogy azok gyűjtése feléből adassék ki, ami az erdőben levő ölezett fa meg­dézsmálásának veszedelmét rejtené magá­ban, A majorban uj gazdalakás építése 11,800 k. költséget igényelne. Tekintettel a város anyagi viszonyaira, egyelőre annak felépítésétől eltekintenek, s 309 k. költséggel a régi lakást, melyből a kocsisokat kiszállásolják, kitatarozzák. Ezzel elesik a gazda jelenlegi 200 kor. lakbére. Annak idején Tilt Mihály bádogos­mesier lényeges kifogásokat emelt az épülő uj közkórház bádogos munkájára vonatkozólag. A vádak elbírálására bizott­ság küldetett ki, mely három helyszíni szemle után, három nagyon részletes s minden aprólékosságra kiierjedő jegyző­könyvben pontról pontra kimutatta az Összes vádak legteljesebb alaptalanságát. A vizsgálatban résztvett ifj. Bobula Já­nos műépítész s Vajda Géza kir. főmér­nök is. A marháslevelek kezelésére vonatkozó­lag elfogadták az új szabályrendelet ter­vezetét, arnely szerint az űrlapokat a pénztárból a rendőrkapitányi hivatal megszámlálva veszi át s minden befolyó dijat, amelyeket eddig nem is tartozott, a városi pénztárba szállít be. A gazdasági anyagszámadás-X az 1899-ik évről, melyet Kottra Kálmán volt gazda­helyettes készített, nagy örömmel fogad­ták. Húsz évig vártak ez örömre. Kimondották, hogy jövőben a számadást a gazd. tanácsos és a számvevő is alá­írni tartozik. A Öreg téglaház, mely hajdan szép napokat látott és jövedelmező objektum volt, évek óta bérlő nélkül van s a ké­ménye és a száritója immár összedüléssel fenyeget. Ezért a tanács javaslatára el­határozták, hogy mind a kettőt lebontatják. A kemenczét árlejtés utján, a száritókat házilag. Ez ügyhez többen hozzászólot­tak s mind azt vitatták, hogy ha város évenkint kellőképen tataroztatta volna az épületet, nem ébredünk erre a kellemet­len meglepetésre. Dr. Földváry István is ebben a nézetben volt, erős szavakkal hibáztatta a gazd. tanácsost, hogy bár a szervezési szabályrendelet szigorúan meghagyja, hogy minden évben a bérbe adott városi ingatlanokat egy bizottság­gal megvizsgálni s a tapasztalatokról részletes jelentést tenni tartozik, ezt még egyetlen egyszer sem tette meg. Indít­ványára kimondotta a képviselőtestület bár Kollár Károly nagy elfoglaltságára hivatkozott, hogy ez évi vizsgálatnak meg kell lennie s annak megtörténtéért a tanácsot teszi felelőssé. Perveszteség folytán két tegetóbér-hÁt­rálék volt törlendő. Itt Brutsy János kér­dést intézett a főügyészhez vájjon van e immár nagyobb garancia a legelőbérek be­folyására. Az ügyész ugy volt képtelen válaszolni, hogy csak annyiban van, hogy a legelőbér fele előre fizetendő s csak akinek erről nyugtája van, hajthatja ki marháját. Ámde ezt az intézkedést köny­nyen kijátszák. Mikor a pásztor regge­lenként kihajt a marhaállásra, a marha ­tulajdonosok egyszerűen kicsapják álla­taikat, ha nem is fizettek érette. A pász­tor nem hajthatja egyenkint vissza, kény­telen-kelletlen beveszi a csordába. Épen ezért az elnök indítványára kimondották hogy mivel a pásztornak tudnia kell, kik mutattak be állataik után fizetési bárcát, mindennap vegye számba az idegen álla­tokat s tegyen jelentést. Következett az utolsó tárgy : a Lóri»c­utca szabályozási vonalának kérdése. Ez­zel lapunk vezércikkében foglalkozunk. A tárgy ki lévén merítve, a tanácsi javas­lat ellenzői névszerinti szavazást kértek, hogy tudják azt utódok: kik felelősek az ügyben. Az elnök elrendelvén a név­szerinti szavazást, sokan hirtelen eltá­voztak. Nem tudjuk, az egyenesek-e, vagy a görbék közül valók. Igy 28 szavazat­tal 21 ellen elfogadták a görbe javas­latot. A tanács tagjai közül ellene sza­vazott a gazd. tanáesos, nem szavazott a főjegyző. Praesens. Az ipartestületből. — A Betegsegélyző Pénztar közgyűlése. — Esztergom, mírcz. 29, Az Ipartestület betegsegélyző-pénztára vasárnap délután — a város székházá­nak tanácstermében — tartotta VIII. — évi rendes közgyűlését Dóczy Ferenc igaz­gató elnöklete alatt a kiküldött munka­adók s alkalmazottaik nagyszámú jelen­létében. Első sorban az igazgatóság számolt be lefolyt évi működéséről. A jelentés általános örömre ad okot, mert a pénz­tár viszonyai fokozatos s ma már hatá­rozottan eredményes fejlődésnek örven­denek úgyannyira, hogy fonnál!hatása teljes mérvben biztosítva volna; továbbá mert a cél, melyért az igazgatóság min« denkor küzdött, a biztosított tagok ér­dekeinek kielégítése volt. Ez állítás va­lóságát bizonyítják azon számadatok is, melyek a bemutatott s helyesnek talált zárszámadásban feltüntetnék. Nevezete­sen a pénztár 5474 kor. 01 fillért tevő kiadásából 4053 kor. 41 fillért fordított betegeinek ellátása és gyógykezelteté­sére. A taglétszám az év végén 691 férfi és 34 nő volt, összesen 725, amig a mult év végén 709, 11 nő, összesen 720. A létszám legmagasabb volt október hava ban 801, legkisebb januárban 700; így az ingadozás igen csekély. Tápdijban vagy kórházi ellátásban részesült 122 férfi, 2 nő, összesen 124; — 656 kórházi s 966 tápdijas nappal. Ingyenes orvosi segélyben és gyógykezekben részesült 351 férfi, 3 nő, Összesen 354. A pénztár bevéte'e 7160 kor. 14 fill. kiadása 5474 kor. 01. fillér volt. A tényleges tarta­léktőke az 1900. évi egyenleg beszámí­tása nélkül 3933 kor. 36 fill. Egyen'eg (az évi kezelés feles'ege 1832 kor. 37 fill.) melyből a) tartalékalap gyarapítá­sára fordíttatott 689 kor. 99 fill. b) a jövő, 1901. évi kezelés javára Íratott 1142 kor. 38 fill. A tényleges tartaléktőke 1900. évi egyenleg beszámításával 4623 kor. 35 fill. A szabályszerű tartaléktőke nagysága 4623 kor. 35 fill. A tényleges tartaléktőke tehát a szabályszerűvel tel­jesen egyenlő. A tagok közül: segéd 357, tanuló 317, önkéntes férfiak 21, köte­lezett nő 29, önkéntes nő 5. A halálo­zási esetek száma 5 volt. A közgyűlés a felolvasott felügyelő­bizottsági jelentés tudomásul vétele után a íelmentvényt úgy az igazgatóság, mint a tisztviselők részére egyhangúlag meg­adta — a bizottsági tagok választását pedig következőkép ejtette meg: Igazgatósági Draxler Alajos, Rothnagel László, Frítz György önálló iparosok, Kocsi Sándor, Szőke Antal, Vékony Sándor, Markó Kálmán, Muzslaí János, Polczer János, Vinkler Balint, Juhász István, Heim János, Nóvák József és Vodicska Géza biztosított tagok. Felügyelő-bizottság: Magyary László, Mészáros József Önálló iparosok, Velebni János, Lerner Kálmán, Helli József és Saliga József biztosított tagok. Választott birózág: Dudás Ferencz, Farkas Tivadar, Kántor Endre Önálló iparosok, Fokter Lőrincz, Falud Pál, Frühvirt József, Zimmermann József. Héder Antal és Pásztor József biztosított tagok. Az 1901. évre szóló költségvetés bevé­teli Összege a mult évi 1142 k. 38 fill. pénzmaradványnyal 8095 k. 06 fillér, a kiadás pedig 6685 koronában állapíttatott meg, mire a közgyűlés Dóczy Ferencz igazgató eluöknek szives ügy buzgalmáért hálás köszönetét nyilvánítva, szétoszlott. Riporter. 1 helyőrség tisztikarának vivoestélye. Esztergom, március 29. A helyőrség tisztikara a téli vívó­kola befejezéseként egy hangversenynyel egybekötött nyilvános estély keretében csütörtökön este mutatta be a vívásban elért eredményét, melyre a farsangi mu­latságain résztvevőket hívta meg vendé­gekűl. Hogy a befejező akadémiának na­gyobb fényt és érdekességet kölcsönöz­hessen, vetélkedésre a hadtest összes ezredeinek tisztikarát felkérte. A felhívás eredményeként már szerdán láthatók voltak az utcán más ezredek ée fegyver­nemek kiküldöttjei, hogy kiküldő ezre­deik hírét és ügyességét a vívásban elért sikerükkel növelhessék. Szerdán este ismerkedési estély volt a Fürdő vendéglőben, a hol a következő i nap esélyei képezték a társalgás mene­tét. Csütörtökön délelőtt 9 őrakor ült össze Hartmann Gusztávnak, a 26. gya­logezred zás-tlóalj-parancsnok ezredesé­nek elnöklése alatt a jury, a mely a következő tagokból állott: Ruff Gusztáv Gernot Lajos 26. gyalogezredbeli kapitá­nyok, lovag Arlow Gusztáv és Khayll Frigyes 76. ezredbelí kapitányok, Mold­rik Antal 26. gyalogezredbeli és Czikely i István 76. gyalogezredbeli főhadnagyok, Kaltschmid Pál 26. gyalogezredbeli és Novak Kálmán 76. gyalogezredbeli had­nagyok. Előttük az összes jelentkezőknek a jelentkezők mindegyikével assautra kelletett kiállani. A ielölések és helye­zések az egész napot igénybe vették, a melyből kifolyólag egyesek nem bocsáj­tattak az esti akadémiára, a többieket pedig helyezéseik szerint beosztották. A helyezések a következőkép történ­tek : 1. Czikély 76. ezredbeli főhadnagy Cavallar 19. vadász-zászióaljbelí hadnagy­gyal rapirvívás; 2. Bartunek 76. ezred­beli főhadnagy Hofbauer 19. ezredbeli tiszthelyettessel, kardvívás ; Ring 26. ezredbeli főhadnagy Hausmann 19. ez­redbeli tiszthelyettessel kardvívás ; Geyer 15. hadosztály tüzérezredbeli főhadnagy Scheible 76, ezredbeli hadnagygyal kard­vívás ; Guary 5. huszárezredben főhad­nagy Kaltschmid 26. ezredbeli hadnagy­gyal, kardvívás; Czikély 76. ezredbeli főhadnagy Hennevogl 19. ezredbeli had­nagygyal, kardvívás ; Czikély 76. ezred­aeli főhadnagy Kaltschmied 26. ezred­beli hadnagygyal rapirvívás ; Guary 5, huszárezredbeli főhadnagy Nóvák 76. ez­redbeli hadnagygyal kardvívás ; Cavallar 19.. vadász-zászlóaljbeli hadnagy Kaltsch­mid 26. ezredbeli hadnagygyal, Henne­vogl 19. ezredbeli hadnagy Scheible 76. ezredbeli hadnagygyal, kardvívás és végül Czikély 76. ezredbeli főhadnagy Kaltsch­mid 26. ezredbeli hadnagygyal kard­vívásra.

Next

/
Thumbnails
Contents