Esztergom és Vidéke, 1900

1900-02-22 / 14.szám

tan, lehajtott fővel álldogálnak a terem közepén, avagy máris vígan söröznek a mellékhelyiségekben !. A többé-kevésbbé figyelmen kívül ha­gyott, vagyis a táncteremben ismeret seggel nem bíró hölgyek bizalmasan megKérnek egy ismerőst, hogy >szerez­zen* nekik táncosokat. Az illető oda is lép valamelyik jó barátjához s azt mondja neki: »Jer, bemutatlak egy jó táncosnő­nek U S a megszólított a helyett, hogy sarkon fordulna s karonfogva követné a barátját: minden áron látni akarja a protezsált kisasszonyt s azt oly annyira sxemügyre veszi, mint akár a vásári portékát. Végre is különféle arcfiintori­tás mellett kijelenti, hogy Így, meg amúgy, most fáradt, most nem tud tán­colni, hogy majd később ugy is oda megy stb. stb. A távolabb ülő leány pedig mindezekből azt látja, hogy ime, az ismerős mennyire kapacitál s a má­sik vállat vonva s fitymálva adja tud­tára, hogy vele nem hajlandó egy ta­podtat sem táncolni. A terem közepén gyakori hasonló jelenetek, hogy mily hatással lehetnek az érdekelt hölgyekre, azt talán nem is kell tovább magya­rázgatni. Figyelemre méltó az a figyelmetlen­ség is, a mi táncközben tapasztalható. A helyet, hogy a táncosok szép rend­ben haladnának egymás után : az, egyik visszafelé táncol, a másik átugrik a te­rein túlsó leiére, a harmadik heves iram­mal el akarja kerülni az előtte, levőket, a negyedik megáll a körben, az ötödik félóraszám áll a táncosnő előtt, mikor fo.kéri, vagy megköszöni neki a táncot, s nem törődik azzal, hogy az a hely, a hol áll, a táncolók körébe, esik. Ily álla­potok mellett azután nem csuda, hogy egyik másik pár oly heves oldalba üté­séket kap, s oly tyúkszem-fájdalmakat érez, a melyeknek kiheveréséhez napok keUenek. A ferdeségek koronája a francia-négyes utolsó »figuraja< szokott lenni. A ren­dező urak jóvoltából egy-egy nágyes sokszor fárasztóbb, mint egy kisebbszerű búrháboru. Mert hát azt gondolják, hogy nem is négyes a?,, a melynek a,végén egy ne­gyedóráig tétlenül nem áll az ember, a melyben egy negyedóráig.nem forgoló­dik s egy negyedóráig nem sétál föl és alá. Hát még a bujkáló figurák! Egy­szer az urak, másszor meg a hölgyek csinálnak kapukat a kezükből. Tessék azután itt percekig bujkálni az erősen fűzött hölgyeknek s a megtermett de­rekú uraknak, miközben a részint isme­rős, részint ismeretleri kapufar.tók tigy vágják a hölgyeket hátba, hogy szegé­nyeknek a lelkük majd kiszakad, de a frizurájuk bizton petrencze alakjában kerül ki a kapuk alól. Az is épületes dolog, mikor a hölgyek karjai alatt buj káló árak, csupa véletlenségből is, ugy oda ütődnek a hölgyekhez, hogy majd­nem elütik őket lábukról. A tíz percig tartó »dupla sén« meg éppen elég ah­hoz, hogy a mulatságba tisztára, bele szédüljünk és a két karunkat alaposan Összeráncigálják. Látható tehát, hogy tanácsos lenne . a legelőkelőbb bálok mintájára a francia négyes örökös konfúzióval, zűrzavarral, vásári lármával végződő hatodik részét teljesen elhagyni, a mely nem másra való volt eddig, mint arra, hogy bizal­maskodó urak a tetszetősebb hölgyek kacsóit alaposan összeszorongassák, min­den közelebbi ismeretség nélkül. Vannak alakok, a kik a tánezterem­Segmával szivaroznak mindaddig, mig a rendező rájuk nem szól. Vannak alakok, a kik mintha csárdában lennének, külö­nösen éjfél után, a czigány közé ülnek s onnan pöfékelnek a tánezolók közé. A szünóra alatt nem egy esetben le­foglalja magának a czigányt egy-egy feltűnni vágyó ur, nem tekintve, hogy a teremben még mások is vannak jelen, a kik nem kíváncsiak arra, hogy az illető süvegének árvalányhaj a bokrétája, vagy hogy »Hortobágyon nem ihatnak már lovat,» Éjfél után jön a > hölgyválasz*. (Igazi Örömömre, csak hármat láttam e farsang­ban.) Az egyes báloknak a legkiálhatat­lanabb része. A fiatal urak visszavonul­nak az ivóba s kíváncsiskodnak, vájjon X. vagy Y. kisasszony majd keresi, s ha keresi megtaiálja-e ? A hölgyeknek pe­dig valóságos gondot okoz mindazokat fölkeresni, a kik velők tánczolta'. Mert ha ezt nem teszik, vagy arra nem jut idejük, hát akkor kész az aprehenzió s a fiatal ur dühösködik. A szegény leány pedig reggelig nem győzi magát eléggé ekszkuzálni, hogy miért is nem kereshette hát föl a ruhatárban elbújva lévő tán­cosát. A hölgyválaszt az előkelő bálokon már régen elhagyták. Ideje volna, ha az végképen letűnnék minden táncrendről. Legkevésbbé, tartom helyesnek, ha nyilványos táncmulatságok táncrendjébe oly táncokat is felvesznek, amelyek nem általánosan ismeretesek és befogadottak. Ez a divat pedig nálunk szintén járja! Graciana, (még a Deák-estélyen is !) pas des quatres, sirroger is. volt! Öt-hat leány táncolja, a többi pedig ül és bosszankodik először azért, mertül, má­sodszor, mert nem tudja azt a >diva­tost táncot. Az ily általános bosz­szankedás felkeltése pedig semmiesetre sem lehet egy rendezőség törekvése. A fővárosi elite-bálokon nem , táncol­nak semmi »eksztra-táncot,< a négyes utolsó figurájában legfeljebb >etét, van ; a hölgyválasz régóta leszerepelt. Igy is kell lenni egy elitebálon. Nálunk ennyi figyelemmel csak a ^Katolikus Kör* mu­latságának rendezősége volt, a hatodik figura ott is kisértett. Volna még sok mondani valóm, de sok a, morgásbóí is megárt. Maradjon valamit a böjtre is. Akkor majd újra beszél az: Öreg ember nem vén ember. MM»W Mit (aKEBb B«a^ MOIMM Esztergom, febuár 21. Farsangi naptár. Február 24, A helyőrségi tisztikar társas estélye tréfás előadásokkal Február 25. A »Polgári EgyleU társas estélye. Február 26. A «Kath. Legényegyesület» batyubálja. Február,27.. Tréfás féríiestély a Í Katolikus Kör«-bea, Február 27. Polgári Bál. — Lapunk szerkesztőjével — a szer­kesztőségen kívül — mindennap délelőtt 8—9, délután 2—3 óra között beszél­hetni a lakásán: Széchenyi-tér Taka­rékpénztár épület. I. emelet. — Ünnepi istentisztelet volt kedden reggel a főszékesegyházban. Á nagy misét Boltizár József püspök, érseki vi­kárius pontifikálta XIII. Leo pápává vá­'asztásának harminchetedik évfordulója alkalmából. — Személyi hirek. ; Szentimrey Lajos betétszerkesztő aljárásbiró, a betétszer­kesztői munkálatokkal a két Szolgyén községben elvégződvén, városunkba visz­szaérkezett. — Bernhardt Rezső szőlé­szeti és borászati felügyelő, aki e minő­ségben városunkban is hosszabb ideig tartózkodott, Beregszászról Sopronba he­lyeztetett át. — Névnapok. Vajda Géza kir. főmér­nök, az államépitészeti hivatal vezetője f, hó 25-én, Reviczky Győző, az eszter­gomi járás népszerű főszolgabírója f. hó 27-én tartja névünnepét. Cserny Mátyás járáseirósági jegyzőt szombaton gratu­lálják. — EskÜVŐ. Horváth Gaál István köz­ponti számtiszt, a főkáptalani uradalmak gazdatiszti karának ambiziózus és buzgó fiatal tagja tegnap esküdött örök hűsé­get szép menyasszonyának: Bellovics Karóimnak, Bellovics Ferenc reáliskolai nyug. tanár leányának. Az örömapa gyengélkedése miatt az esküvő a leg szűkebb családi körben s a legnagyobb csendben folyt le. Az egyházi szertar­tást a főszé-kesegyház Bakács-kápolnájá­ban a menyasszony nagybátyja : Seyler Károly bajcsí píébános végezte. Nászna­j gy°k : Meszéna Lajos szentistvání pri­másí intéző és Nadhera Pál főkáptalani erdómester voltak. Tartós, felhőtelen boldogságot kívánok az ifjú párnak. — Építőmester. Tiefenthal Gyula vá­rosunk buzgó mérnöke négy heti sza­badságidejét arra használta fel, hogy az építőmesteri oklevelet megszerezze. Őszin­tén gratulálunk. — A közkórház ügye. Igaz örömmel regisztráljuk, hogy az uj közkórház ter­vei — a kormány jóváhagyásával — a megyei törvényhatósághoz immár vissza­érkeztek. Igy az ujonan való építésnek semmi akadálya nincs. — Polgári bál. Az esztergomi előkelő polgárság immár több év óta élvezetes estét rendez a közönségnek. Aki kétel­kedik ebben, menjen fel a >Fürdő* ven déglőben rendezett s folyó hó 27-én tartandó estélyre. Alapos cáfolatot fog találni. — A Ronacher-est. A szombati kato­natiszti Ronacher-estélyre városunk egész elite-közönsége készül, amit nem is cso­dálunk, az élvezetes és változatos prog­ramm mellett. Figyelmeztetjük azomban a készülőköt, hogy pontosan jelenjenek meg, mert az előadás 8 órakor azonnal meg fog kezdődni. — A Szentháromság szobor. Kiss György szobrászművész, Szentháromság szobrunk megteremtője szombat délután váratlanul városunkba érkezett, mire Bol­tizár József elnök nyomban összehivatta a szoborbizottságot A művész a bizott­ság tagjainak bemutatta, a szobor mel­lékalakjainak fényképét (Szent István, Szent László, Szent Rókus, Szent Sebes­tyén) s a bizottság valamennyit kiváló művészi alkotásnak találta. Valamint el­határozta, hogy az emelendő szobor alapépítményét, amely betonból készül, ifj. Eggenhoffer József vállalkozóra bízza, a lépcsőzethez szükséges márványt pedig Gurgulits bányatulajdonostól szerzi be. — Előadás a zárdában. Mint előre jeleztük, a Vízivárost nőnevelő-intézet belső növendékei szombaton megismé­telték farsangi előadásukat. Nagy, igazán élvező közönség volt jelen. Az ensembie éppen oly jó volt, mint a bemutató elő­adáson s a közönség elismerésének és kielégítésének szép szavakkal adott ki­fejezést dr. Walter Gyula primási iroda­igazgató, a kitűnő tanintézet e régi, ki­próbált barátja. — A szentgyörgymezei erdőbirtokos­ság gyűlése kedden reggel kezdődött meg s sokáig eltarthat. Jelen vannak az állam kápviseletében : Karvas Emil fŐer­dész és Mezey Arthur erdőgondnok. Fon­tos elvi kérdésről van szó, amely eset­leg a szentgyörgymezei erdőbirtokosság megszűnésével végeződhetik. Itt ugya­nis urbariális viszonyról nincs szó, ameny­nyiben a » zsellérek* is tagjai a közbir­tokosságnak. — Deák-táncestély. Nagy, előkelő kö­zönség vett részt a főgimnáziumi ifjúság tegnap esti táncestélyén, amilyenben immár két év óta nem volt részünk. Azok a bájos kicsi leánykák, leendő s a kész gavalléroknál sokkal figyelmesebb tán­cosok ezáltal sem hiányoztak, a rende­zőség figyelmesség tekintetében igazán kifogástalan és példaadó vott, mégis sajná­lattal kell konstatálnunk, hogy a szép mulatságnak nem volt meg a hagyomá­nyos — >diákbáU karaktere. A deákok táncoltak ugyan a legtöbbet és fáradha­tatlanul, de a táncosnők nem valánakful nyomóanrövidruhás, félős, édes kicsi leány­kák. Alig láttuk rövid, bokamutató szoknyát kettőt-hármat. A helyőrség tisztikarának előkelőségei, élükön az ezredparancsnok­Ifalegyütt táncoltak a deákokkal. A főpap­ság — nem tudjuk miért, távol maradt. A különben a saison legszebb mulatságán társadalmi életünk kiválóbb tényezői majdnem kivétel nélkül megjelentek s a mulatság nagy sikere kiváló meg­elégedésére szolgálhat a főrendezőnek : Csapb Antonín tanárnak s adjutorának: Reviczky Elemérnek. A nemzetiszínű váll­szalagos rendezők általában megmutatták, hogy tudják a vállszalaggal elvállalt kö­telezettséget, hogy pedig a > Magyar Körre* került a sor, amelyet igazán daliásan és délezegen jártak, bebizonyí­tották azt, hogy az a legszebb magyar tánc — szép, megkapó, hatásos nemzeti ruha nélkül is. A közönség a legnagyobb elismeréssel tartozik Reviczky Győző főszolgabírónak, aki a szép tánc iga­zán művészies betanítása fölött felügyelt. Édes apja méltó követőjének mutatko­zott fia: Elemér a legfigyelmesebb fő­rendező. A mulatságon jelen voltak: Azszonyok: Berényi Zsígmondné, Ber­talan Vincéné, Brukner Albertné, Brutsy Jánosné, dr. Burián Jánosné, Büttner Ró­bertné, Csupor Istvánné, Dankó Ist­vánné, Dreyschock Sándorné, Etter Ödönné, Feigler Károlyné, Hamar Ár­pádné, Havas Vinczéné, Kartaly Istvánné, Kerschbanmmayer Károlyné, Kersch Fe­renezné, Lendvay Józsefné, Magoss Sán­dorné, Marányi Józsefné, özv. Marczeil Sándorné, Özv. Majer Imréné, Mezey Dé­nesné, Oblatt Lipótné, Pach Antalné, Pessiak Viktorné, Pethes Kálmánné, Petry Viktorné, Pfalcz Józsefné, Reviczky Győzőné, Riedly Jánosné, Rupprecht Henrikné, Ruttschnitt Pálné, Schönbeck Mihályné, özv. Schwarcz Samuné, Szaí­kay Józsefné, Szecskay Antalné, Szecs­kay Kornélné, Szenttamási Béláné, Szvo­boda Román é, Tiefenthal Józsefné, özv. Tölgyesi Lászlónéj özv. Varga Jánosné, Vajda Gézáné. Leányok; Bertalan Ilonka, Bruckner Margit, Brutsy Gizi, Burián Böske, Dankó Katinka, Dreischock Annuska, Fáy Ró­zsika, Feigler Neliike, Ghyczy Fran­ciska, Hamar Ilonka, Havas Sárika és Margit, Kecskés Ilonka, Kersch Etelka, Kollár Irma és Jancsika, Lendvay Klem­mike, Magos Erzsike és Mariska, Mar­czeil Erzsike, Mezey Mancika, Míedler Margit, Oblatt Anna és Rózsi, Pach Maigit, Pethes Maca és Margit, Re­viczky Arpadin és Margit, Riedly Ir­muska, Schönbeck Márta és Stefi, Schvarcz Sarolta, Szalkay Mici és Fé­like, Szecskay Valika és Marianka, Szenttamási Irén, Sárika és Pannika, Szvoboda Cornél, Tiefenthal Vilma, Töl­gyes' Ilonka, Varga Mariska, Vajda Jo­lánka, Weil Ilona. stb. stb. * — Szőlőbirtokosok figyelmébe Hege­dűs Sándor szőlészeti és borászati felü­gyelő f. hó 22-én és 23-án fogadja az érdeklődő leieket. A szőlőtelep forga­tása javában folyik : Vargha főfelügyelő csütörtökön tekinti meg a munkálatokat. — Batyubál. Az esztergomi Kath. Le­gényegyesslet ifjúsága saját helyiségében 1900. évi február hó 26-án, teljesen csa­ládias színezetű batyubált rendez. Kez­dete este 8 órakor. Belépő-dij; Hölgyek­nek egy jói megtermett batyu. — Tud­nivalók : nagyobb batyuk, melyekben találhatók holmi jobblétre szenderült kap­panok, jércék, anyányi tyúkok, vagy li­bák földi maradványai terebéseskednek ; fánkok, pogácsák, töltetlen és~töltött bé­lesek, nem különben rétesek, melyek jóizű társaságban mosolygó ábrázattal fogadtatnak és jó étvágygyal elfogyaaz­tatnak s ezzel nyugtáztatnak. Az ele­mózsiát vagy magukkal hozhatják a höl­gyek, vagy előre a helyszínére küldhe­tik. — Zavarok elkerülése végett kéret­nek a hölgyek, hogy az ételt szállító edények fenekére nevükkel ellátott papi­rost ragaszszanak. Ez estén az egyleti tánctanuló ifjúság nemzeti Öltözetben a magyar kört fogja lejteni. Különféle mu­lattató előadások, Nagy kotilion tánc. A hölgyek kéretnek egyszerű házi Öltözet­ben megjelenni. Itt említjük meg, hogy mindazok kik még eddig tévedésből meg­hívót nem kaptak s arra igényt tarta­nak, ebbeli igényeiket jelentsék be az egyesületi házfelügyelőnél. — Utóállitás. A tegnapi utóállitáson előállított két hadköteles közül egy be­vált, egy apát keresetképtelennek talál­tak. — Szentgyörgymezei Knauz-alapít­vány címen megjelent hírünkre vonatko­zólag megjegyezzük, hogy az alapító levél irányában való eljárást — köteles­ségéből kifolyólag — a városi főügyész kezdeményezte s a szentgyörgymezei plébános nem szerepelt szűnt panaszos, csak akkor jelentett — ugy, ahogy meg­írtuk — amikor erre hivatalos uton fel lett szóllitva. — Katona beszállásolás. A helyben lévő 26-ik gyalogezred 3-ik zászlóaljához folyó évi március hó i-én nyolc heti ki­képeztetésre 172 póttartalékos fog bevo­nulni, mindannyi egyes házakhoz lesz beszállásoltatva.

Next

/
Thumbnails
Contents