Esztergom és Vidéke, 1900

1900-07-15 / 55.szám

Az elszállásolás. Vaszary László primási gazdasági ta­nácsos, mint az elszállásoló és fogadó bizottság elnöke, akik a külső diszitések nagy munkáját is ismert européer ízlésé­vel és tapasztalataival vezeti, a követ­kező felhívást tette közzé: Esztergom város T. közönségéhez ! A közeledő augusztusi fényes ün­nepségek alkalmával remélhetőleg nagy tömegekben érkeznek hozzánk idegenek, kiket hogy illendően elhe­lyezhessük, — mint a rendező bizott­ság elnöke — azon kérelemmel fordu­lok a T. közönséghez, miszerint nél­külözhető szállásaikat e célra áten­gedni és erről az érseki tanítóképző intézetben folyó hó i6-ától működő bi­zottságot értesíteni szíveskedjék. Esztergom, 1900. évi július hó 12. Vaszary László mint rendező bizottsági elnök. A kormány és az ünnep. Az a szenzácíóhólyag, amelyet egy fővárosi lap tiszteletreméltó erejű tüdő­vel, ugyancsak kövérre felfujt, huszon­négy óra alatt elpukkadt. A kormány félhivatalosan jelentette ki, s maga a meg­nevezett államtitkár is nyilatkozott, hogy az az állítólagos bizalmas rendelet, amelyet a belügyi kormány az alispánokhoz inté­zett volna, hogy a kilencszázados ünnep­ségekben a hatóság részt nem vehet, teljesen apokrif, minden betűje kohol­mány. Egyébként a kormány álláspontját eléggé jelzi a »Magyar Hírlap«, a mi­niszterelnök lapja, csütörtöki számának vezérközleménye, amely igy végződik: A katolikus egyház ünnepe a ki­lencszázados jubileum s rendezi és vezeti a katolikus főpapság. Rajtuk áll, hogy az ünnepet minél nagyobbá, minél fényesebbé tegyék. Hívják meg az egész országot s meg fog jelenni az egész ország; kormány és törvény­hozás és minden hatóság és minden vallás. Ha pedig valakit ki akarnak zárni a dicsőséges ünnepből, zárják ki a néppárti ünneprontókat, akiknek mes­terségük a konkolyhintés s akik még legszentebb ünnepüket is leráncigál­nák a politikai agitáció hitvány pos­ványába. Sajnosán kell konstatálnunk, hogy még epar excellence katolikus ünnep fényes­ségének, sikerének megrontására is a néppárt Herosztrateseí készséggel vállal­koztak. A » Magyarság < tudósítójánál kissé hitelesebb forrásból jelenthetjük, hogy az esztergomi ünnepen a miniszterelnök és a kabinet több tagja megjelenik. És a nemzeti trikolár büszkén fog lengeni a magyar királyság kilencszáza­dos évfordulóján. Készülődés. A főszékdsegyházba való ünnepi fel­vonulás alkalmával, miként 1856-ban gróf Forgách Ágoston, 1867-ben Liponniczky István, dr. Komlóssy Ferenc apátkano­nok, országgyűlési képviselő magyar papi díszben, pompás fekete paripán lóháton fogja vinni az apostoli keresz­tet az egyházfejedelem előtt. Az egyházfejedelem testőrségét hat daliás, lovas erdészlcgény fogja képezni, akik most gyakorolják magukat az ün­nepi karekterü lovaglásban. Niedermann József rendőrkapitány teg­nap délután, több óra hosszáig tartó ta­nácskozáson beszélte meg a rendőrség tisztikarával, hogy a jubiláris ünnepsé­gek alkalmával a rendőrség szolgálatát hogyan foganatosítsa. Gamma. A kerületi betegsegétyző pénztárak or­szágos kongresszusa. — Az esztergomiak szereplése. — Esztergom, július 14. A vidéki kerületi betegsegélyző pénz­tárak szerdán és csütörtökön tartották az 1891. évi XIV. t. c. módosítása és reformálása tárgyában, dr. Matlekovits Sándor v. b. t. t. elnöklete alatt orszá­gos kongresszusukat, amely a miniszté­rium által elkészített és véleményezés végett minden érdekelt pénztárnak és hatóságnak megküldött reformjavaslat véleményezésével foglalkozott. Az esztergomi kerületi pénztárt dr. Walter Gyula apátkanonok, pénztári el­nök és Erős Soma titkár képviselték, a kik is mindketten mint a központi vég­rehajtó-bizottság tagjai is szerepeltek. Miután a központi bizottság mandátuma lejárt, a kongresszus újból megválasztott tisztikarában dr. Walter Gyula alelnökké és Erős Soma másodjegyzővé lettek megválasztva, amely mandátum a köz­ponti bizottságban is következő három évre, esetleg a törvény életbeléptetése esetén addig terjed, mig a főhivatalok felállítása kapcsán, e bizottság működése Önként megszűnik. A kongresszus megnyitása után dr. Walter Gyula rendkívüli hatást elért be­szédben ismertette a Betegsegélyző-Pénz­tárak intencióját, vázolta az elért sociá­lís eredményeket és végül viharos él­jenzések és óriás tetszés közepette jegy­zőkönyvi köszönetet és elismerést sza­vaztatott dr. Matlekovits Sándor elnök és dr. Horváth János ügyvivő-elnöknek. Beszéde, amely költői hasonlatokban rendkívül gazdag volt, óriás hatást kel­tett és a jelenlevő miniszteri tanácsos azt, a minisztériumra vonatkozó részei miatt is, megköszönte. A két napig tartott kongresszus rész­letesen tárgyalta a kibocsájtott törvény­módosítás tervezetének minden pontját, melynek folyamán Erős Soma titkár több oly indítványt javasolt, amely a kong­resszus részéről elfogadtatott. Különö­sen az igazgatóságra nézve kimondandó paritást, a családtagoknak minden pénz­tárra nézve egyöntetüleg kimondandó és kötelező ingyenes orvosolását és gyógy­szerekkel való ellátását, a legmesszebb menő segélyezés kimondását és az or­vosi-ügy rendezését. A kongresszus legfőbb eredményét képezi, hogy az uj törvény életbelépte­tése után csupán kerületi pénztárak fog­nak továbbra fenállani, a többi pénztá­rak, úgymint ipartestületi, gyári válla­latai és magánegyesülésiek, mind a ke­rületiekbe fognak beolvasztatni, valamint, hogy egy központi szövetségi tanács és biztosítási főhivatal fog szerveztetni, amelyek keretében a tisztviselők nyug­díjintézménye ís felállíttatni fog. Nemo. Esxtergom, július 14. Huszárosán. A »Győri Hírlap« f. hó 12-iki számá­ban olvassuk a következőket: — >Három nyúlánk, szőke gyerek<... Már bizony jó egypár évvel ezelőtt le­hetett látni a három nyúlánk szőke fiút Győr város utcáin. Szakasztott egyforma volt mind a három ; lenszinü szőke haj­jal, kék szemekkel s üde, mosolygós azculattal. Vargyas Endre volt győri kir. tanfelügyelő büszkesége volt a három szőke gyerek; az ő fiai, az ő nevének örökösei voltak ők. Idő fordult, idő perdült. Vargyasék elköltöztek Győr­ből s a három nyúlánk szőke fiu szép szál legénynyé fejlődött. Édesatyjuk vas­marokkal fogta kezébe a nevelésük gyeplőjét s mindhármukból számottevő embert nevelt. Egyikük a papi pályára lépett s most a Pazmaneumban van; a másik jogász lett s Pestvármegyénél mint közigazgatási gyakornok működik. A harmadik a katonai pályára lépett. Jelesen végezte a tanfolyamot s most a szegedi 3-ik honvédhuszár ezrednél mint hadnagy szolgál. Ez Vargyas Andor, kinek egy huszár-bravúr vég­hezvitele alkalmából a »Budapest* ké­pes politikai napilap legutóbbi száma közli az arcképét, a következő sorok kíséretében : A napokban fejezte be a m. kir. lo­j vassági felügyelő szokásos szemléjét a ' szegedi 3-ik honvéd-huszár ezrednél. A kitűnően sikerült gyakorlatok között voltak úszópróbák is. A tisztikarból kapuvári Vargyas Andor tényleges ál­lományú huszárhadnagy s Kertész Tódor tartalékos huszárhadnagy, önként arra vállalkoztak, hogy teljes huszártiszti fel­szereléssel : málhatáskákkal, csákóval, zsinóros zubbonyban, karddal, kartus­sal, vörös nadrágban, csizmával, keztyü­vel, kantáros és kengyeles teljes nyereg, készlettel úsztatják át lóháton a Tiszát­Az életkockáztató átusztatás, a megá­radt folyó sebes hullámai között dere­kasan sikerült. Elsőnek Vargyas Andor huszárhadnagy jutott át a túlsó partra. Az altábornagy nagyon megdicsérte a látványosságnak is szép, de merész bra­vúrt, melynek sok nézője is volt. A fiatal huszártiszt, Vargyas Endre tanfelügyelő­nek s ismert Írónak a fia. A hirlapelárusitó helyi üzletek kira­kataiban is ugyancsak sok nézője akadt a látványos képnek. Elképzelhető azon­ban, hogy mennyire meg lehetett le­pődve — az édesanya, midőn a lap élén meglátta ő is az életkockáztató jelenetet. Hogy is volt csak ?! A szegedi hármas határ — Ahol jön egy deli huszár! Gondol egyet, Tesz merészet: Hollőszinü paripáján — Átúsztat a Tisza árján. Ne féltsd őtet édesanyja . . Ilyen az a huszár-fajta! Nála nincsen Lehetetlen . . Bátorságtól forr a vére, — Nem fél még az ördögtől se. S ha úgy hozza majd a sorsa, Oda áll a csata-sorba S ott aratja Hősi kardja A vitézség vér-rózsáit — Igy terem a dicsőség itt . . . *r- Személyi hírek. Altorjai Imre m. kir. csendőrőrnagy, néhány napi tartóz­kodásra, városunkba érkezett. — A ta­nács dr. Vándor Ödön kórházi alorvos­nak f. hó 15-től ujabb tizennégy napi szabadságot engedélyezett. — Zemplényi [ Gyula posta- és táviró főtiszt két heti] szabadságra utazott. — Niedermann Jó­zsef rendőrkapitány hétfőn, f. hó 16-án kezdi meg két hetes szabadságidejét. — Dombay Nárcisz, főgimnáziumunk új tanára, városunkba érkezett. — Vác püspöke és Esztergom. Gróf Csáky Károly váci püspök igen meleg hangú levélben tudatta a város közönsé­gével, hogy installációját székhelyén augusztus hó 5-én tartja s nagyon örülne, ha a város, amely pnnyira szivéhez nőtt, elfogadná meghívását s képvisel­tetné magát. Az üdvözlők sorából nem is fog városunk hiányozni. — Rózsaszínű rovat. Becher Ferenc, a budapesti Ganz-gyár R. T. tisztviselője jegyet váltott Zsiga Natália kisasszony­nyal, Zsiga Zsigmond gyógyszerész vá­rosi képviselő nagy szépségű és kiváló­müveltségü leányával. Sok boldogságot kívánunk. — Jour. A kovács-pataki mulatságok történetében, sikerben megközelithetlen estélye volt a csütörtöki, annak az aranyifjuságnak, a melyre társadalmunk szórakoztatása van bízva és a mely a szokottnál jóval nagyobb mérvben igyek­szik megfelelni mindenkor a nevéhez méltán hozzáfűzött várakozásoknak. A mikor a rendes szombati estélyt az eső miatt megtartani nem volt képes, rög­tön gondoskodott arról, hogy e dátum veszendőbe ne mehessen, miért is ven­dégeit csütörtökre hívta egybe. Nem­csak a város, hanem a megye elitebál­jainkon megjelenő crémje is eljött e málatságra, tudatában annak, hogy egy oly est élvezésében lesz része, a melyre mindenkor örömmel fog visszagondol­hatni. A hét első napjai komoran, őszies, esős hangulatban folyván le, sok leányarc gondterhesen nézte a majd összegyülekező, majd szétmenő fellege­ket, mig végre csütörtökön teljesen kiderült az ég. A pici lábak mozgásba jöttek, az Öröm általános lett és így történt, hogy a délutáni propellerek zsúfolásig megtöltve érkeztek ki a Ko­vácspatakhoz. Mikor pedig a minden oldalról érkező vonatokon is berobog­ták, a várt vendégek és a társaság tel­jes számban együtt volt, kezdetét vette a tánc, a mely egyfolytában, kedélyesen, fáradhatlanul éjfélig tartott. Hogy félbe kellett szakítani, annak sem az ifjúság, hanem a türelmetlenül fütyülő propeller volt az oka, a mely immár idegesen ringott a gyönyörű, tiszta és derült hold­világos éjszakában. I A főrendezés Erős Soma kezében volt, a ki a jourmulatságoknak már a szervezés óta fáradhatlan, buzgó rende­zője. A négyest 42 pár táncolta és Jstvánffy Elemér sok leleménynyel ren­dezte. A mulatságon a következők voltak jelen : dr. Burián Jánosné és Böske, Bokros Margit (Bpest), dr. Berényi Gyu­láné és Krausz Marianne (Pécs), Engel­manné (Bpest), Geiger Ferencné és Ilonka (Nána), Frey Ferencné, dr. Hora­csek Gyuláné, Holényi Ferencné és Jolán (Nagy-Czétény), Hajas Simonné és Olga, Gomperzné ésMargit (Bpest), Kaán Károly­né, Klein Eliz (Bpest), Niedermann Jánosné, Nógrádi Jenőné (Győr), Marosi Józsefné, Marosi Ferencné, dr. Molnárné (Bpest), Mezey Dénesné, Ilonka és Manci, özv. Müller Gyuláné, Pethes Kálmánné, Maca és Margit, Pfeiferné, Heda és Sárika (Bpest), Pórfi Gyuláné, Irma és Margit (Bpest), Perényi Árpádné, Szecskay An­talné és Valika, Szecskay Kornélné és Margit, Szilárd Anna (Détár), Szentta­mási Béláné, Irén, Sári és Panni, dr. Spítzerné (Trieszt), gróf Sternberg Jó­zsefné (Bpest), Sípos Tivadarné (Bpest), Usztanek Antalné és Margit (Csenke), Vantsó Gyuláné és Annika (Szölgyén), Weinerné, Paula és Olga (Bpest). Itt említjük meg, hogy ma, szombaton este Pórfi Gyula budapesti gyártulajdo­nos, az aranyifjúság néhány tagját nya­ralójába vendégekül hivta meg, a hol viszonzásképen az élvezett mulatságo­kért jourt rendezett, a mely a fővá­ros több előkelő családjának meghívásá­val kapcsolatosan, a vendégszeretetéről jól ismert család körében a késő éjjeli órákban a legkedélyesebb hangu­latban, vidám tánccal végződött. Nemo. — Esküvő. Dr. Szabó László pénzügyi fogalmazó ma déli n 1 /^ órakor vezette oltárhoz szép menyasszonyát: Szalkay Miczikét, Szalkay Józseínek, az Iparbank főkönyvelőjének leányát. A fényes eskü­vőn, mint nászasszonyok szerepeltek : Ma­gurányi Józsefné és Donáth Szilárdné (Nagy-Maros). Mint násznagyok: Magu­rányi József és Donáth Szilárd ügyvé­dek. Mint koszorusleányok: Szalkay Mar­git, Szalkay Félike, Magurányi Olga, Magurányi Ditta, Szabó Ilonka és Szabó Aranka. Mint vőfélyek: iljabb Clemen­tísz Zsigmond polgári iskolai tanár, Alapi Gyula fővárosi tanár, Reitter Ala­jos vasúti tiszt, Szalkay Alfonz, Magu­rányi Jenő, Marosi Károly joghallgató. Az esketési szertartást Wenczell An­tal kanonok, papnöveldéi kormányzó vé­gezte, A fiatal pár — a gazdag lakoma után — Budapestre utazott. — A reáliskolai tanárok. A tanügyi bizottság, mint említettük, sorrendbe fog­lalta a reáliskolai tanári állásokra pá­lyázókat s az első három helyen jelöl­tek közül valót ajánlotta megválasztásra. A tanács részben elfogadta, részben meg­változtatta e javaslatot. Elfogadta a ma­gyar és német nyelvi rendes tanári ál­lásra első helyen Welle Olivér oklev. rendes tanár, 2-ikon Mathias Arthur, 3 ikon Gál Ferencz jelölését, valamint a mennyiségtani és természettavi tanszékre egy évre helyettes tanárul Nagy Antal, második helyen Altmann Henrik, harma­dikon Bodnár Imre jelölését. Ellenben a másik magyar és német nyelvi tanszék­nél mind a hét jelöltet választás alá bo­csátani proponálja s a nem helyezett Váraljai Sándort negyedik helyen kandi dálja, E szerint a sorrend a következő: Krebsz Ernő (egy éve az intézetnél), Ko­vács Géza, dr. Hajnal Dávid (mind a hárman szak- és alapvizsgával), Váraljai Sándor (3 éve az intézetnél, szakvizsga nélkül, de okleveles tanár), HackmüIIer Béla, Elser Árpád, Katona József. Propo­nálja továbbá a hétfői választó közgyű­lésnek, hogy a megválasztás abszolút többséggel történjék s felhatalmazást T"! I' I , > I 1 1 wETl I twi I mi HS -

Next

/
Thumbnails
Contents