Esztergom és Vidéke, 1899

1899-02-23 / 16.szám

Csütörtök, február 23. es AZ „ESZTERGOMVIDÉKI GAZDASÁGI EGYESÜLET" HIVATALOS LAPJA. Megjelelik Vasárnap cs csütörtökön. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre — — — — 12 kor. Fel évre— — — — — 6 kor. Negyed évre — — — 3 kor. Egyes szám ára: 14 fii. fii. fii. fii. Felelős a szerkesztésért: MUNKÁCSY KÁLMÁNLaptulajdonos kiadókért: DR. PROKOPP GYULA Szerkesztőség és kiadóhivatal: (hOYa a kéziratok, előfizetések, nyiltterek és hirdetések küldendők) Széc^crjyi-tér, 330. szánj. Kéziratot nem adnnk vissza. A közkórház ügye. Esztergom, február 22. A »Szabadság* f. hó 9-iki számában az >uj kórházról* cikket közöl és bár a létesítendő intézmény iránt sok jó indulatot mutat, mire a cikk végére érünk elmondhatjuk róla : Adtál Uram esőt, de nincs köszönet benne. De nem is annyira a kórház érdekében lett a cikk megírva, mint inkább azért, hogy egy sorsjáték mellett csináljon hangulatot, melynek jövedelméből akarja a cikkíró a még hiányzó építési költségeket fedezni. Meg lehet győződve róla a cikkíró hogy ha ezen sorsjáték érdekében mozgalmat indít, mi örömest fogjuk támogatni eme törekvésében, s bármily nagy, vagy kis összeggel fog e réven az építési költségekhez hozzájárulni, hálával kell, hogy adózzunk önzetlen buzgalmáért. Mi részünkről nem bánunk el oly röviden az ő tervével, mint ő a kórházigazgatóéval, nem vonjuk kétségbe, hogy a hiányzó 30—40000 frtot sorsjáték utján fogja tudni megszerezni, hanem sok szerencsét kívánunk vállalkozásához, de ugyanekkor csak helyeselni tudjuk a kórházigazgató tervét a felveendő kölcsönre vonatkozólag, mert legalább ha a sorsjáték nem hozza meg a kívánt eredményt, a kölcsön kiegészítheti a fennmaradó hiányt. Az tény, hogy a mi szegény városunknak oly sok megoldandó kérdése van, hogy nem volna igazunk, ha köztük első helyre a körházat állitanók, de azt nem tagadhatja senki, hogy ma Esztergom közönsége sokkal jobban át van hatva az uj kórház létesítésének szükségétől, mint valaha. Bizonyítják azon jelentékeny összegek, melyeket a hatóságok és egyssek az utolsó évben is ajándékoztak, vagy ebbeli szándékukat már bejelentették. Mi teljes tudatában vagyunk annak, hogy eddig az építésnek legnagyobb akadályait ama bizalmatlanság képezte, melylyel az építési költségek fedezete iránt viseltetett a közönség, ép azért, mert a tervek feltevésekre voltak építve. A amidőn most a kórház igazgatója még ama mintegy 15000 frtnyi összeget sem vette számításba, mely az együtt lévő 65000 forinton felül biztosan be fog folyni, de amely összegről az adakozók iránti tapintatból nem illik még most beszélni, ez épen az ő számításának realitását bizonyítja, hogy a szükségesnél nagyobb kölcsön felvételét akarja kieszközölni, a melyet épen csak oly mértékben vennének igénybe, amenynyiben még mindig hiány mutatkoznék. Midőn a kórház igazgatója tervezetet nyújtott be az orvosok fizetésének emelése s egy önálló gondnoki állás rendszeresítése iránt, ugyanoly számítás alapján (t. i. a betegforgalom következetes növekedése alapján) tette ezt, mint most, mikor a kórház építése érdekében terjesztette be tervezetét és akkor nem mondottak felette oly könynyen ítéletet, mint a cikkíró, de a bizottságok, melyeken a tervezet keresztül ment, helyesnek találták az igazgató számítását s a belügyminiszter megengedte, hogy fizetésfelemelések címén 1200 forint állíttassák be a kórházi költségvetésbe. De csodálatos, hogy a cikkíró pálcát tör a kórházigazgató eme törekvése felett, hisz az ő (cikkíró) általa is ajánlott és 1894. szept. 3-án a kórház bizottsághoz benyújtott sorsjátéktervezetben szószerint ez áll: »A kisorsolás által a kórházköltségvetést évenkint 1000 frt tőketörlesztés terhelné. Az első évben 1500 frt kamatfizetés esnék a kórház terhére s igy az első évben 2500 tehertöbblet állana elő a mostani teherhez képest, a mi alig tekinthető tehernek egy olyan modern közkórháznál, a minőt a javaslat szerint felépiteni és berendezni tervezünk.* Tehát akkor lehetett volna adósságot csinálni a közkórház költségvetésére és most nem ? és akkor jobbak voltak a viszonyok, mint most? akkor a közkórházat nem féltette úgy a Vörös Kereszt kórház concurrentiájától, mint most ? Az ő idejében jobb volt az élelmezés, mint most ? S a mig a fentebb is említett 1894. szeptember 3-án tartott kórházbizottságiülésben,— bizonyára a cikkíró hozzájárulása folytán is — határozatba ment, hogy a kórház terhére felvett kölcsön részben a napi ápolási díj felemelésével fedeztessék, mostan nem tartja megengedhetőnek az ápolási díj felemelését ? A midőn csak megnyugtatni kívánjuk a cikkírót, hogy a kórházigazgató javaslata szerint a napi ápolási dijat egy krajcárral sem lesz szükséges emelni, egy tévedésére kell felhívni a cikkírónak figyelmét. A kórházigazgató javaslatában az állíttatik, hogy az ujabb vidéki kór-' házakban mindenütt magasabbak az ápolási dijak, mint az esztergomi közkórházban s ennek bizonyítására fel is sorol 5—6 kórházat. A cikk- j író azonban >ezt irányadónak nem tekintheti, mert szerinte azon kórházaknak nincsenek concurrenseik,* j A véletlenség azonban úgy hozta j magával, hogy az igazgató oly példákat választott, a hol egy város-1 ban 2, 3, sőt 4 concurrens is fennáll | egymás mellett, igy : Debreczeenben kereskedelmi és közkórház. Nagy-Becskereken városi kórház! és központi megyei kórház. Szabadkán városi-, Mária-Valéria-, megyei kórház és szemkóroda. Szolnokon városi kórház, megyei kórház. | Nagy- Váradon irgalmasok-, izrae- 1 lita-, kereskedelmi- és közkórház. j Mikolczon izraelita- és közkórház. Temesváron irgalmas-,Városi közkórház. Mármarosszigeten városi- és közkórház. Annak pedig, hogy ezen közkórházak 90—95 kr. sőt 1 frtos napi ápolási dijak mellett is fenn tudnak maradni concurrenseik me-lett, oka abban rejlik, miszerint olyan városokban, hol a közkórház mellett magán kórházak is állanak fenn, ezen magánkórházakat elvből nem ruházzák fel a közkórházak előjogaival, vagyis, hogy ezek nem ápolhatnak az országos betegápolási alap terhére. Tudjuk nagyon jól, hogy a Vörös Kereszt kórház >magánkórházi* jellegénél fogva nem is akar versenyezni s a közkórház csak irigységgel tekint reá, hogy annyira biztos alapokon nyugszik, miszerint versenyre nincs is szüksége. Egy dolgot igy sem szabad azonban elfeledni, t. i. hogy ha a Vörös Keeszt kórház betegforgalmát növelni 1 kívánná, elmaradhatlan következimény volna ott is az administratio| nalis költségek növekedése miatt a .napi ápolási díjnak emelése, ami : kiegyenlítené a két kórház ápolási . dijai közt levő külömbözetet, anj nál is inkább, mert a közkórházban 1 |az ápolási dijat egy árva fillérrel ! sem akarják emelni. | A cikkírónak végre akkor sincs igaza, midőn az élelmezés ellen kikel • először is, mert mostanában a közkórházban igen ízletes kosztot kapnak a betegek, melyet csak úgy apácák főznek mint a Vörös Kereszt kórházban, másodszor pedig, mert az élelmezés reformja már is folyamatban van s misem áll útjában annak, hogy az élelmezés annak idején egy modern kórház keretébe teljesen beleüljék. Ezekből láthatja mindenki, hogy midőn az igazgató javaslatában a betegforgalom fokozatos emelkedését kimutatja, abból ép az ellenkező következtetést levonni és azt állítani, hogy ma a változott viszonyok nem kedveznek a kölcsönügynek, — felületes dolog, mert midőn az esztergomi közkózház betegforgalmának emelkedéséről beszélünk, nem szabad feledni, hogy a kórházügy az utolsó években az egész országban fellendült, mindenütt nagyobbítják a kórházakat, mindenütt szaporítják az orvosi létszámot, igy a közeli nagytapolcsányi kórházban is most rendszeresítenek egy másodorvosi állást stb. S minél jobban szokik a közönség a kórházhoz, annál jobban fog mindenütt emelkedni a betegforgalom; fog emelkedni minálunk is ugy a közkórházban, mint a Vörös Kereszt kórházban, a nélkül, hogy egyik a másiknak útjában állna. Mindezek után még egyszer ismételjük, hogy mi a sorsjátékot meg nem vetjük, ahogy köszönettel fogadjuk a legkisebb adományt is, mert a legutolsó krajcárra is szükségünk lesz s annál többre fogjuk becsülni, ha a sorsjáték a kölcsön felvételét egyáltalában feleslegessé teszi. Csak azt ne kívánja a cikkíró hogy a sorsolás eredményét bevárjuk, mert félős, hogy ez esetben csakugyan légvárakat építünk. Meg kell indít ini a mozgalmat ugy a sorsjáték, mint a kölcsön