Esztergom és Vidéke, 1899

1899-05-18 / 40.szám

ESZTERGOM es VIDÉKE AZ „ESZTERGOMVIDÉKI GAZDASÁGI EGYESÜLET" HIVATALOS LAPJA. Me£Ü

e

l

ei

Úk Vasárnap cs csütörtökön. jiLLÖFIZETÉSI ÁRAK '. Egész évre — — — — 12 kor. Fel évre— — — — — 6 kor. Negyed évre — — — 3 kor. Egyes szám ára: 14 fii. fii. fii. fii. Felelős a szerkesztésért: MUNKÁGSY KÁLMÁNLaptulajdonos kiadókért: \ DR. PROKOPP GYULASzerkesztőség és kiadóhivatal: (hova a kéziratok, előfizetések, nyiltterek és hirdetések Széchenyi-tér, 330. szánj -jM Kéziratot nem adunk vissza. H£~ A mi külvárosaink. Esztergom, május 17. A mi külvárosaink — amennyiben Esztergomban ilyenekről beszélni lehet — ujabb keletűek. Nem oly régen még ugy nézett ki az egész magyar Róma, mint egy nagyobb város külvárosa, a történelmi mult és fejlődés jelei nélkül. Közintézetei alig, vasutai nem voltak s ma sincsenek oly arányban, a mint azt az ország első főpapjának, a hercegprímásnak székhelye megérdemelnie, megkövetelhetné. Hogy kit, kiket illet a felelősség azért a lassú sorvadásért, igen nehéz kisütni. Bajnak, kárnak nem szokott ura kerekedni. Nem is firtatjuk. Mert az ujab időben — ami ugyan nem a régime érdeme — haladás jelei látszanak s az ósdiság* ból kikecmergő Esztergom kezd legalább a mi szemünkben — imponálni. Katonai központ, két közép iskolája, egy polgári leány iskolája, hét-nyolc elemi iskolája, pardon : járásbírósága, szolgabirósága, adóhivatala, államépitészeti hivatala, tanfelügyelősége és vagy 25 egyesület dokumentálják e megyei központ, e szab. kir. város haladását. A mily fejlődött és kulturális intézményekkel ellátott belül, épp oly szegény külvárosaiban s lehetne mondani, hogy egészen koldus kültelkeinek rendezésében. Ezeknek utai, világítása, kövezése egyáltalán nincsenek. A sáros kerülő, tekervényes utakon — melyekben sokszor bereked a teher-szekér s benne marad a jámbor adózó polgár csizmája — oly nehezen megközelíthetők, hogy tüz esetén mig oda juthatnánk menteni, nem volna mit menteni. Éjjeli időben vakon kavillál az odavaló ember s folyton azt mormogja: miért fizetek útadót, világítási stb. pótadót én szegény kültelki polgár ? Szentgyörgymezőn, Tabánban, sőt a Doroghi-úton egyaránt szomjazzák a világoságot és nem értik, hogy ha már Auer-égőket nem állítanak nekik, miért nem tehetnének oda a régi petroleumos 'lámpákból egyet-kettőt. Az .Esztergom is Viie" tárcája. Buza között ... Buza között szép virágok is tenyésznek, Jót a széppel egyesíti a természet; Azt szeretem én is az én galambomban, Hogy egyformán ékeskedik szépben, jóban. Majd kicsattan, olyan piros az orcája, Búzavirág színben kéklik szemepárja, S ép oly puha, ép oly jó a szivecskéje, Mint a fehér buzakenyér tiszta béle. Hordom is most néki egyre a virágot, Mig a mezon csak egy szálat is találok. JLs mire az érett búzát lekaszálom, 0 lesz az én kenyérsütő életpárom. Luby Sándor.*) A georgina regéje. — Mantegazza Virágregéiből. — (Vége.) Igy uralkodott Theodolinda nővér évek óta a dominikánus apácák kolostoiában. Igy uralkodott ellentmondás és versenytárs nélkül szigorún, zsarnokilag, rész*)Mutatvány a kitűnő poétának legújabb verses könyvéből, amely »Vergödés« cim alatt, szép cimképpel június i-én jelenik meg. Az előfizetési ár (fűzött példány I frt, diszpéldány 2 frt), május hő 20-ig a szerző lakására (VI Eötvös-utca 23/B szám) küldendő. arányosan s remélte, hogy mint apátnő fog meghalni is, a mi eddig még egy apácának se jutott osztályrészül. Ekkor lépett a rendbe egy új apáca, Gentile nővér, a ki a fővárosban virágcsináló volt s valamenynyi nővérben újra életre keltette azt a rég eltemetett reménységet, hogy a szigorú apátnő uralma véget érhet. Mikor a verseny napja elérkezett, jó tanácsadó szűz anyánk ünnepnapja, a régi virágokat eltávolították az oltárról, — s minden nővérnek oda kellett állítania az önmaga által készitett új virág adóját. Gentile nővér szakitott a régi megszokott alakú, tisztán részarányos virágok készítésével, melyek épen úgy lehettek rózsák, mint kaméliák, vagy bármi egyebek s egy gyönyörű csokrot készitett, melyben minden virág különbözött a másiktól s a valódi virágot utánozta, a milyennek a nap tágas és gazdag vegyi műhelyében, a természetben alkotja. Volt benne jácint, nárcisz, ibolya és gyöngyvirág, mind szépen elrendezve, szebben, mint az az ósdi, kiszámított részarányosság. Ez a csokor valóságos lázadást és forradalmat jelentett ott az oltáron s a jó nővérek évek óta hozzá szokva, hogy mindig csak teljesen részarányos virágokat csodáljanak, e művet inkább különösnek találták, mint szépnek. Sokan tehát, ha kedvük ellenére is, az apátnőre adták szavazatukat, ki most legelőször Ha a falubirónak elrendeli a szolgabíró, hogy az utszélét betakarítsa, a burjánt kiirtsa, az ut tiszta, a posványos viz lecsapolva legyen és azután pár hét múlva utána is lát, példás rendet talál. Nálunk kifelé bozóttal, elhullott állatokkal megrakott utszéleken, bűzhödt mocsarak mellett vezetnek az utak. Innen van aztán, hogy mig a belügyminiszter köpések ellen szóló rendeletétől óvakodni kell és óvakodni könnyű, ott lenn minden fertőző baj első sorban dönti ágyba és teszi munkaképtelenné a külsőket, minthogy ez ellen plakátokkal nem indíthatunk irtó háborút. Tndjuk, hogy a folyton szaporodó igények és a város annyagi ereje fordított viszonyban állanak, de azért nem lehet elzárkózni az érdekek elől és rendre-rendre meg kell csinálni mindent az adófizető közönség egészsége, személy- és vagyonbiztonságáért. Ha nem tesszük, egyszer majd oly tömegesen fognak a város előtt állani kisebb-nagyobb követelésekkel a polgárok, hogy annak akkor eleget tenni éppen nem lesz valami könnyű. Régóta hangzanak panaszok a szoros értelemben vett külvárosok utcáiból, ^amelyekben a lakosság nagyobb JRi csak az adóból tudja, hogy az egyesítés óta Esztergomhoz tartozik, egyébként mostoha gyermeke a városnak szűkölködvén útban, vízben és világosságban. Hiszen megtörtént, pl. Szenttamáson tavaly, hogy tűzoltáshoz nem kaptak a közelben vizet, s a tűzoltókat rosz kézi lámpákkal kellett tájékoztatni sötét utcákban. De hát itt mi nem történhet meg? X. észrevehető aggodalommal várta a nővérek ítéletét. A szavazásnál Gentile nővér egyenlő számú szavazatot kapott az apátnővel s igy elhatározták, hogy a következő évben a versenyt megújítják. * A következő évben azonban Gentile nővér megtagadta finom szépérzékét s egész csendben olyan virágokat készitett, melyekkel a részarányosság túlzását, torzképszerűségét s nevetséges voltát akarta ábrázolni. Egy virágszirom se különbözött a másikától s egész sereg kupocska állt egymás mellett és sorakozott mértani pontossággal egy középpont körül. A változatosságot, mely a szemet gyönyörködtesse, a nélkül, hogy kifárasztaná, a színezés különféleségével idézte elő, melyben Gentile nővér csodálatos titkok birtokában volt. Gentile nővér egész titokban dolgozgatott a cellájában s ha onnét távozott, virágait és színeit elzárta egy kis szekrénykébe ; de azt nem tudta, hogy Conchita, a világi nővér áruló, a ki eladta magát az apátnőnek s neki mindent besúgott. Theodolinda nővér nagy jutalmat ígért neki s Conchita azt meg akarta szolgálni. Mikor Gentile nővér celláját takarította, ellopta a festékeket, szirmokat és sodronyokat s elvitte mind az apátnőhöz, a ki igy amannak virágait utánozhatta s a következő évi versenyen pártfogó mi asszonyunk ünnepén egyenlő fegyverekkel küzdhetett vele. A városi közgyűlések. Esztergom, május 17. A legutóbbi városi közgyűlések keltették fel bennem e gondolatokat. * A gyakori közgyűlések mutatják, És így is történt valóban. A virágokat az oltáron a készítő neve és jegye nélkül, ami őt elárulhatta volna, kellett elhelyezni, s az ünnepélyes szent mise alatt két egészen egyforma csokrot lehetett látni, egyforma tökéletességű színezéssel, egyenlő mesteri részarányossággal, úgy hogy egy kéz készítményeinek látszottak. Mikor az ítélethozatal órája elérkezett s a többi virágot mind eltávolították, csak az apátnő s Gentile nővér csokrai állottak szemben egymással. Az apácák kinyilatkoztatták, hogy legcsekélyebb különbséget se bírnak találni a kettő között. Elhatározták, hogy a mexikói érsekhez fellebbeznek, aki megörülve neki, hogy kirándulást tehet a tatzlecói festői szépségű vidékre, nagy fénynyel jelent meg a fontos kérdés eldöntésére, hogy a két csokor közül melyiké legyen a diadal. De mikor meglátta őket, olyan egyformának találta, hogy nem mondhatott azonnal ítéletet s egy napi gondolkozási időt kért. Ha lett volna táviró abban az időben, bizonyosan Rómába sürgönyözött vagy éppen telefonozott volna, hogy a Csalhatatlantól kérjen útba igazítást; de fájdalom, abban az időben nem volt még se táviró, se távbeszélő. A huszonnégy óra leteltével az érsek még kevésbé tudta, hogy melyik részre döntsön, mint azelőtt ; de ekkor egy jó ötlete támadt. Ajánlotta, hogy a madonna