Esztergom és Vidéke, 1899

1899-05-18 / 40.szám

csodatévő képét állítsák a főoltárrá- éne­keljék a >Veni, créator spiritus«-'t s az égtől kérjék a döntést. És ugy is tettek. A Szűz-anya ezüst szobrát oda állították az oltár közepére, lábához két oldalt a virágcsokrokat. Aztán az oltár előtt az érsek kegyelmes hangja teljes erejéből elkezdte énekélni a >Veni, creator spiritus«-t, mig a nővé­rek gyengébb hangon kisérték énekét, a papnövendékek füstölőiket lóbálták « a szobrot, az érseket s a virágokat illatos füst felhőbe burkolták. Ekkor történt, hogy az ének és töm­jénfüst közepett a Madonna jobb kezét felemelkedni látták, a mint vele- Gentile nővér csokrára mutatott, mely balkézfe­lől állott mellette. Az ének félbensza­kadt s csak egy kiáltás hallatszotti a templombán : >Csoda, csoda, csodált S nem ez volt az egyetlen csoda; mikor az oltárhoz közeledtek, látták, hogy Gentile nővér virágai, melyeket ő papírosból készitett, elevenekké és üdékké váltak s átváltoztak georginákká. Ettől kezdve Gentile nővér lett a ko­lostor apátnője s azóta virul Mexikóban a georgina, honnét a világ valamennyi kertjébe szétszóródott. Mondják, hogy Theodolinda nővér nem aggkori gyenge­ségben, hanem sárgaságban halt meg. Máté Pal. ESZTERGOM és .VIDÉKE. (40. szám.) íf 1899. május 18. arányban vegyüljünk"bele az össz­hangba. Tehát: tisztelt urak ! nagyobb szorgalmat és több kötelességér­zetet ! A tanácskozási terem igy ahogy berendezve van, célszerűtlen s nem­sokára használhatatlanná válik. A képviselők el vannak osztva jobb és balszárnyra^-középen pedig üresség vezet az elnökhöz. Ennek folytán ha az előadói asz­taltól beszélnek, az a beszéd az ürességnek szól első sorban, vagy a jobb szárny nem érti, vagy a bal, legtöbbször egyik se. Ha pedig egyik szárny a másik­hoz átbeszél, akkor a beszélő kür­töt formál a szája körül, a hallgató pedig ugyancsak kürtöt a füle kö­rül, emellett az egyik elrekéd, a másik elfárad, 1 — rettenetes az akusztika. * Segíteni lehet.ezen ugy, ha a te­rem székeit három mezőre osztják, középen egy nagy mezőre,'ahol he­lyet foglalnak 'azok, , akik a> köz­gyűlésén és vitákban" ''rendszerint résztvészhek, az oldalin erőkön azok, kik ritkábban^ járnak :eL s élénkebb részt a tárgyalásokban j nem ve§z-' nek.. . =...,.'. tfiüt Igy a helyszűkén is segítve le­end. Természetesen jóval keske­nyebb asztalokkal a jelenlegieknél.. * Egyelőre ennyit! Speetator, Meze} Dénes jubileuma. Esztergom, május, 15. Isten kegyelméből erőben, i••'egesfc'ség-rj ben; becsületes munkában, ugyanegy vaun kakörben eltöltött fél száz esetendp.n^in-J dég megérdemli, hogy méltóan megün­népei j ük s melegen, lélekből üdvözöljük azt. akinek az élet é ritka kedvezményt niegadta.: Kétszeres ünnep'volt nekünk a .vasárnapi,mertMezey Dénes, a jubiláns, a város egyik legtiszteltebb, legrokon­szenvesebb régi polgára, aki úgy maga, mint. szép és nagy családja részére min­denha a legteljesebb, jól megérdemlett szimpátiát tudta kivívni magának. Igy csak természetes, * hogy azoknak, akik hoz-aá legközelebb állanak :, tiszttársainak ünneplése ,am,ily spontán,, ép oly lelkes volt, de ami még fokozottabb jelentősé­get ad a vasárnapi dátumnak, impozáns, szép dokumentálása annak ..a viszonynak, amelyben a földesúrnak és gazdatisztjeír nek állani kel!.. A főkáptalan, amely kü­löpben mindég méltányos, elismerő és humánus .volt gazdatisztjeivel szernBen, ezúttal is megmutatta, hogy a földesuraknak nemcsak jogait, de kötelességeit is ismeri s hogy hű, becsületes sáfárjai munkássá­gát tudja is honorálni, akarja is teljes mértékben. S ennek a nemes gondolko­dásmódnak eredménye azután, t hogy á gazdatiszti kar legigazságosabb prötektorá: dr. Rosszival István büszkén említhette fel pohárköszöntőjében, hogy a főkápta­lan gazdatisztiszti kara magas nívón áll s vetekedik bármely uradalméval. A jubiláris napról ezeket mqndja el tudósítónk: ; A gazdatiszti kar tagjai vasárnap, .reg­gel a Káptalanházán az igazgatósági irodában gyülekeztek, Ott voltak: Mun­kácsy Károly ígazgató-főszámveVő, Nad­hera Pál erdőmester, Büttner Róbert számvevő, Geiger Ferenc (Nána) és Ne­deczky Miklós (Szentmiklós) tiszttartók, Schmoli József (Bozók) kasznár, Cselka J János (Kistata), Kemény József (Központ), Sólyomi Lajos (Szebelréb) Szabó Géza (Központ) ispánok, Mészáros Lajos szám­tiszt, Herczmánczky Alajos (Kesztölcz), Obert Zsiga (Letkés), Pintér Ferenc (Dö­mös) erdőgondnokok, Magurányi József, Niedermann Pál kir. tanácsos és dr. Pal­kovics Jenő ügyészek, dr. Feichtinger Sándor kir. tan. káptalani orvos, Gaál István és Récsey Antal gazd. segédek és Dobó Jenő erdőgyakornok. Összegyülekezvén, testületileg vonultak fel a várba, ahol a Bakácskápolnában dr. Roszival István apátkanonok, orszgy. képviselő mondott szent misét, amelyet a jubiláns családjával együtt végighall­gatott. Visszatérve a káptalanházára, tíz óra­kor Munkácsy Károly vezetése alatt átmentek az ünnepelthez, ahol az igaz­gató meghatottan és őszinte meghatódást»| keltve szép, meleg, keresetlen szavakkal fejezte ki mindazokat az érzelmeket, amelyek az ünneplő kollegáit, barátait e napon eltöltik. Majd. átnyújtotta a fő­káptalan Sujánszky Antal nagyprépost által aláirt s igen meleg hangon tartott üdvözletét, kérve hogy azt felolvashassa s igy valamennyien tudomással bírhassa­nak róla. Majd átnyújtotta a tisztikar emléktárgyait. Az egyik egy 20 cm. magas filigrán, szép művű ezüst Wert­heim'-szekrény, rajta a főkönyv, a szőlőfürt, a kalász, amelyek a jubiláns mun­kakörének szimbólumai, átnyújtotta to­vábbá a kéksárga selyembe kötött M. D. monogrammos diszalbumot, amelynek minden lapja egy-egy gazdatiszt dedi­kácioját tartalmazza. Az ünnepelt termé­szetesen a legnagyobb megindulással válaszolt s hosszasan elbeszélgetett ven­dégeivel. Majd kocsikra ültek s felmentek gróf Csáky Károly püspökhöz, aki a jubileum egyik leglelkesebb támogatója volt s aki maga készítette az emlékszekrényke mű­vészi rajzait is. E pártfogását köszönte' 'meg az igazgató s maga a jubiláns is, akit a püspök — magas szárnyalású be­széd kíséretében — pompás keretbe foglalt; — arcképével ajándékozott meg. Déli fél ! 1 órakor volt az ebéd, amelyet a, »Fürdő« szálloda kis termében a jubi­láns adott s amely Schleifer kitűnő kony­háját dicsérte. Az asztalfőt dr. Rosszival István .apátkanonok foglalta, el, jelen vol­tak a fentemiitetteken kivül Frey Ferenc örszgy.' képviselő, Féigler Gusztáv és Pfalcz József káptalani építészek K és iR^dly Gyula intéző, a jubiláns veje. Kiemelkedő része vojt a barátságos lakomának az a nagyszabású pohárkö­szöntő, amelyet dr. Rosszival István apátkanonok mondott, s amelyben a fő­káptalan gazdatiszti karának érdemeit tüntette fel. Hangsúlyozta, hogy ez a tisztikar az, amely a mai kor színvona­lára emelte az uradalmakat s amely bát­ran kiállja a versenyt bármelyik tiszti­karral. Iparkodni is fog mindent elkövetni, hogy az a memorandum, amelyet a tiszt­ség, fizetésrendezése ügyében, a káp­talannak benyújtott, mielőbb érvényre emelkedjék. A zajos éljenzéssel fogadott beszédet Geiger Ferenc tiszttartó köszönte meg. ,v " Felköszöntötték külömben dr. Rosszi­val István, Frey Eerenc, Niedermann Pál a jubilánst, Mezey Dénes, dr. : Rosszivalt, vendégeit és külön Frey Ferencet, majd az ügyvédi kart, mint a gazdatisztség kiegészítő részét, Frey Ferenc Munkácsy Károlyt, mint a legközelebbi szeniort. Geiger Ferenc és Frey Ferenc az 'épí­tész, urakat, majd Büttner Róbert felol­vasta, a kiskomáromi uradalom tisztikará­nak üdvözlő sürgönyét. A társaság a legjobb hangulatban az esteli órákig volt együtt. Ez rövid hiszto­rikuma a vasárnapi napnak, amelynek méltó megünneplésében a főrendezőnek: Geiger Ferenc tiszttartónak igen sok érdeme van. Riporter. son volt a királynál, hogy legfelsőbb kitüntetéseért köszönetet mondjon. — Képesítő vizsgálatok. Az eszter­gomi^óvónő képzőintézetben f. é. június hó 14. és 15., valamint a férfitanitó képezdében június 16. 17. és 19-én tar­tandó képesítő vizsgálatok vezetésével O Eminentiája a Hercegprímás dr. Ro­szival István apátkanonok és országgyű­lési képviselőt, a nagy tapasztalatú pae­dagógust bízta meg. — Névnap. Az az általános tisztelet és szeretet, amely vármegyénk első em­berét, a legigazságosabb és legbuzgóbb alispánt Andrássy János kir. tanácsost környezi, impozánsan nyilatkozott meg tegnap névünrinpe alkalmával. Még köz­gyűléseken sincs a megyeháza lépcsőin oly sürü jövés-menés, amilyen kedden délelőtt volt s a tágas alispáni lakás valósággal »szűknek bizonyult* a tisztel­gők, a gratulánsok befogadására. Az alis­pán ur valóban megnyugvást, örömet találhatott az igy megnyilatkozott osz­tatlan, őszinte ünneplésben. A vármegye tisztikara természetesen testületileg tisz­telgett szeretett főnökénél. Üdvözlő szó­nokuk B. Szabó Mihály volt, aki teljes meggyőződéssel mondhatta, hogy az általa vezetett sereg tűzbe-vizbe megy rajon­gott vezéreért. In corpore jelent meg a városi tisztikar is Maiina Lajos polgár­mester vezetése alatt. Ott voltak a fő­papság, a katonaság, a biróság tagjai 3 s közéletünk minden notabilitása. S el­hangzott sok jó kívánság között a mi szerény szavunk is. — Sok gratulansa volt Major Jánosnak, az érdemes vete­rán tanférfiunak is, akit kollégái szintén testületileg üdvözöltek, valamint Nieder­mann János gyárosnak, a Propeller ve­zérigazgatójának. , ­— A nagy napok után. A feledhetlen P erényi-esték, az utazás fáradalmai kissé ártalmára voltak a mi páratlan prima<$o­nánknak: Perényi Margit úrhölgynek. Már a >Lili* előadása alatt nem érezte jól magát, úgy hogy elutazását elhalasz­totta, mégis szerdán betegen érkezett meg Nagyváradra. Ez este a »Nebánts­virág* ban kellett volna szerepelnie, p"de fel sém. ; léphetett. Reményeljük, hogy ma már gyönyörködhetnek a. szerencsés nagyváradiak édes, ragyogó hangjában — Kinevezések. A kultuszminiszter Kakass Kálmán jogügyi tanácsosi cím­mel felruházott közalapitvádyi ügyészt, városunk fiát valóságos jogügyi taná­csossá nevezte ki, A jól megérdemlett, szép előléptetés városunkban is általános Őrömet okozott. — A belügyminiszter Takács Lajos községi Írnokot., Piszkére helyettes anyaköny vezetővé,.nevezteyki. — Érettségi vizsga. Az érettségi vizs­gálatok írásbeli részé, a helybeli főgim­náziumban tegnap kezdődött, meg......s,.,. be­zárólag f. hó 23-ig tart. A szóbeli is még e hó folyamán lesz. *1 — Képesítés. Wohlmuth Józsiéi, ainely­beli főgimnázium legifjabb tanára a bu­dapesti tudomány-egyetemen a legjobb sikerrel letette. a paedagógiai vizsgát. Gra­tulálunk! - • ' BXÜH — A primáskert megnyitása. A pri­máskert, alapos újjáalakítása befejeztével, pünkösd után újra megnyílik a,flagy^kö­zönség előtt.. Hétköznapokon reggeltől esti 8 óráig lesz nyitva, ünnep- és vasár­napokon délig s igy elkerülhetővé.tétetik, hogy éjjelenkint gyanús indivldÖútnok menhelyéül szolgáljon s ünnep 5 délutáno­kon a mindenféle népség pusztításénak legyen kitéve. Ez üdvös v rendsza.b$yok eredményéül reményeljük, hogy a szép kert eredeti rendeltetésének ujból (U meg fog felelni s azért előre is hálás' köszö­netet szavazunk a reform életbeléptető­jének : Vaszary László 1 gazd. tanácsos úrnak. : — Betétszerkesztés Esztergomban. Szentimrey Lajos betétszerkesztő-biró már visszaérkezett városunkba s igy most ennek területére nézve kezdődnek meg a betétsze^s|fői; m^nkj|at<&. — Jegyzőink közgyűlése. Az ^Eszter­gom-megyéi" "községi és kar jegyzők egye­sülete* f. évi május hó 20-án, a vármegye közgyűlési termében délelőtt pontban io órakor tartja rerides taVászí közgyű­lését, amelyet délelőtt 9 órakor választ­mányi ülés előz meg. A közgyűlés ^tárgy­sorozata, a következő : 1. Elnöki jelenté­sek. 2. Az 1898. évi számadás fölülvizs­gálása. 3, Jelentés a nyugdijszabályzat­ról. 4^ A bihar-megyei jegyzőegyle^ in­dítványa a. közjegyzői pkmánykényszer ellen. 5« Tolna-megyei jegyzőegylet in­dítványa a raarhajárlati, dijak felemelése i 1 1 r—r. r— . — Személyi hirek. Lászlófalvi dr. Véltes Lajos, a berlini osztrák-magyar nagykövetség ügyvezető-tanácsosa, nagy­nénje : Özvegy DeszáthJózsefné . látoga­tására, tegnap városunkban időzött s eg alkalommal Boltizár József érseki hely­nöknél is tett látogatást. — Bach Mária Remigia zárdafőnöknő tegnap kihaígatá­hogy a város pezsgő közélete sók tanácskozási tárgyat dob felszínre. De nem látjuk arányban állónak és egyenletesnek e sok fontos tárgy­gyal a képviselő urak szorgalmát. Ugy találjuk, hogy a belső vá­rosrész képviselői közül sokkal ke­vesebb tesz eleget kötelességének, mint a külső városrésziek közül. Aki eljön a gyűlésre, az is inkább egy-egy kiválasztott tárgy kedvéért teszi s ha azzal végez, gondtalanul távozik. Mire azután a gyűlés folyama előbbre halad, nem marad, más a teremben, mint a tanács és a fold műves képviselők, kiknek hángula- . tára van azután bizva az, hogy kéjelegjenek-e a tanács leszavazásá­ban, vagy jó humorral és biráíatlanul eresszék le az ügyeket az előadói zsilipről. Ilyen módon megbillen áz az egyensúly, melyét a város külön­böző felfogású, irányzatú és gondol­kodású képviselete az egységes ta­nácskozásban kifejezne éjt sokszor egéseen hamis képet kaMnk a köz­gyűlések szelleméről. Heteken' át tartó bizottsági munka után néha bekerül egy-egy tárgy, .melyijgy elhagyott csónakként le­beg a közgyűlési hangulat tenger­tükrén s egy-egy apropos-ra, min­den mélyebb utángondolás nélkül tett köhhentés felbillenti azt. Hiába magyaráz a előadó, mert; az egy-' más mellett ülök kedélyes és nép szerű szolidaritása nem érzékeny^ a kapacitálásra. Ha egyszer az egyik azt találta biccenteni, hogy "»helyes«, akkor >helyes az egész* vonalon,' még ha maga a helyeslő is meg­bánta volna a »helyes <-t és viszont. A k|zgyülésep ^ind^ki meg­gyozodése szerint tesz-vesz, beszél, szavaz, De hogy ezek a szétszórt meggyőződések akként egyesüljenek,' hogy a határozatba foglalt akarat a "város meggyőződéséként «űnjön ki, kell, hogy minden osztály és irány­zat egyenlő arányban helyezkedjék ' el a serpenyőben, kell hogy min­dért hang és felfogás, egyforma

Next

/
Thumbnails
Contents