Esztergom és Vidéke, 1899

1899-05-14 / 39.szám

ESZTERGOM es VIDÉKE AZ „ESZTERGOMVIDÉKI GAZDASÁGI EGYESÜLET" HIVATALOS LAPJA. MeáJ^ 1 ^ Vasárpap és csütörtökön. JILŐFIZETÉSÍ ÁRAK : Egész évre — — — — 12 kor. Fél évre— — — — — 6 kor. Negyed évre — — — 3 kor. Egyes szám ára: 11.4 fii. fii. fii. fii. Felelős a szerkesztésért: MÜNKÁGSY KÁLMÁN­Laptulajdonos kiadókért: DR. PROKOPP GYULA­Szerkesztőség és kiadóhivatal: (hoYa a kéziratok, előfizetések, nyiltterek és hirdetések köldendők) Szécl^cf^yi-tér, 330. szánj. ~jM Kéziratot nem adunk viasza. A városi erdők kezelése.*) Esztergom, \május 13. A városi képviselőtestületnek a szerdai ülésén kellett volna hatá­roznia ama nagyfontosságú kérdés­ben : vájjon a községi erdők álla­mosításának bekövetkeztével az ál­lam kezelésébe bocsátja-e eg§dk leg­főbb jövedelmi forrását: az erdőt, avagy igénybe veszi az erre vonat­kozó mult évi XIX, t. c. ÍL Jvának .ama kedvezményét, mely szerint ama rendezett tanácsú városok, ame­lyek erdejük használata után tiszta jövedelmet tudnak produkálni, .nem tartoznak állami kezelésbe bocsátani erdeiket. A kérdés, erősen belemarkolván nem -túlságosan rózsás anyagi vi­szonyainkba, kétségkívül elsőrendű fontossággal bir reánk s éppen azért* teljesen osztozom dr. Rosszi­val István képviselő úr panaszában, *)Hogy .e [fontos kérdést minél jobban megvilá­gosíthassuk, .készséggel adunk helyet lapunkban bármely irányú, szakszerű véleménynek. A szerk. Hí .Esztergom és léle" tárcája. yiegévteti. A jó Isten Leszólt hozzám, Felülről az égből • Beszélnék el egyet és mást A földi erényről. Én nem szálltam, Csak pirultam, Szemem kónybe lábbadt . . . Látta az Úr és sóhajtott: >Hagyd fiam, a választ!* Balassa Antal. A georgina regéje. — Mantegazza Virágregéiből. — Alig dőlt meg az Aztek-birodalom, a spanyolok azonnal hozzá láttak Mexikó kizsákmányolásához s templomok és ko­lostorok épitéséhez, hogy az országot megtisztítsák a báiványimádástól, mely oly sok évszázadon keresztül uralkodott benne. A leghíresebb kolostorok között emlí­tik a taclecoit, melyet alapitója, Encar­nacion de los Angeles, egy dominikánus­hogy a tárgy napirendrehozatalá­ról alig néhány órával előbb érte­j sült a képviselőtestület. Meg is lát­szott a legnagyobb tájékozatlanság, sőt a habozás még a tanácstagokon is, akik szintén csak előző nap fog­lalkoztak a kérdéssel s nem ttidtak megegyezni. Éppen ezért nagyon helyeslem a megszavazott két heti halasztást, amely idő alatt a lelkiismeretes vá­rosatyák komolyan fontolóra vehe­[ tik a kérdést, mérlegeltetik minden szempontból, megszerezhetik a szük­séges és hiteles adatokat Mert hisz a gyűlésen láttuk, hogy még a nyomtatott adatok sem egyeztek meg. Megvallom: nem volt tudo­másom, hogy a kérdés ily aktuális és magam is csak a szerdai gyűlés után kezdettem foglalkozni a kér­déssel s ha e foglalkozásom eredmé­nyét közzéteszem, talán az is tisztázni fogja egy kissé a helyzetet. A kérdés megoldásánál minde­nekelőtt az erdők jövedelméről és a kezelésükkel járó kiadásokról kell biztos adatokkal binwink. A gazda­sági bizottság jelentéséből hallott adatokat veszem mérvadókul, amelyek valódiságáb n nem kételkedhetem, de különben is a pénzügyi bizott­ságnak módjában lesz revideálni azokat. E szerint a sz. kir. város közön­ségének a városi erdő után évenkint átlag 17.807 frt 24 kr jövedelme van 5242 frt 84 kr jelenlegi kiadás mel­lett s igy 12,564 frt 40 kr évi ! tiszta jövedelemmel rendelkezik. Viszont az erdőre fordított szemé­lyi kiadások (az erdőmester és az erdőőrök fizetése) 2960 frtot tesz ki. Hogy fognák módosulni e szá­mok, ha az erdőt — erdőmester alkalmaztatása nélkül — állami keze­lésbe adjuk? Fel fog merülni min­denekelőtt a jelenlegi, harminc évet szolgált erdőmester nyugdíjaztatásá­nak szüksége, aki a nyugdijszabály­zat értelmében 1400 frt fizetés után 880 frt nyugdíjra tarthat igényt. Az állami felügyeletért katasztrális hol­apáca, a telztocotli templom romjain épít­tetett s tanácsadó szűz anyánk különös tiszteletének volt szentelve. Encarnacion nővér rendkivül szerette a virágokat s a kolostor alapitó-okiratában a többek között azt rendelte, hogy a templom főoltárát mindig üde, az apá­cák által készitett mővészivirágokkal diszitsék s apátnőül azt válaszszák, a ki a többség Ítélete szerint a legjobb virág­csinálónak bizonyul. A dominikánus apácák kolostora egy kopár bazalt szikla tetején állt felettébb hüs vidéken, úgy hogy a virág ott na­gyon ritka volt; annál nagyobb szükség volt a csinált virágokra. Lehet mondani, hogy az imádkozáson s egyéb vallásos gyakorlatokon kivül az apácáknak semmi egyéb foglalkozásuk, örömük, vagy szen­vedélyük nem volt, mint a virágcsinálás ; szövetből, papirosból, viaszból, tollakból, sőt gipszbői és kőből is készítettek. Kényszeritették, hatalmukba kerítették a természet három osztályát, hogy a főoltár részére készitett művirágok díszítésében egymással versenyre keljenek. E lázas munkában, e heves verseny­ben természetesen nagyobb része volt a hiúságnak, mint annak a vágynak, hogy Istennek tessenek, mert nem egyszer }éles civódás támadt a miatt, hogy az első dijat s vele együtt a kormánypál­cát ki kapja meg ; nem egyszer magának a mexikói érseknek is közbe kellett lép­nie, hogy az egyenetlenkedő apácák kö­zött helyreállítsa a békét és rendet csináljon. Ha valamelyik apácát megválasztották apátnőnek, az mindaddig viselte a tiszt­jét, mig egy másik szebb virágot tudott készíteni, mint ő, s versenynek se volt szabad támadni közte s azon apácák között, a kiknél már erősebbnek bizo­nyult. De ha új apácát vettek fel a rendbe, ez az apátnővel versenyre kelhe­tett s ha azt legyőzte, jog szerint reá szállt a kormányzás tisztje. Azért nagy nyugtalanságot támasztott minden új nővér felvétele s élénk kíván­csiság forrongását, van-e kilátás arra, hogy benne az apátnő versenytársra leljen. Ezt a kellemes izgatottságot azonban a tatzlecoi apácák hosszú évek óta hiába várták, mert Theodolinda apátnő minden ellenfelét anynyira legyőzte, hogy távo­zására semmi reményük sem lehetett. Legalább is húsz nővér állította már művészies virágait az oltárra, de Theo­dolinda apátnő készítményeinek rendkí­vüli kiválósága valamenynyit legyőzte. dankint 16 kr lenne fizetendő, vagyis a felügyeleti járulék 449 frt 33 krt tenne ki. De mivel az állami erdőgondnok csak a művezetésre, ellenőrzésre vállalkozik, ha az erdőtermékek jö­vedelmét a legkomolyabb veszélyez­tetésnek kitenni nem akarjuk, erdő­mester hiányában okvetlenül szük­ségünk lesz egy oly szakemberre, aki e nem kicsinylendő feladatnak meg­felelni képes. S itt nem egyszerű > vizsgázott erdővédről* van szó, ahogy a közgyűlésen tévesen rebes­gették, hisz a jelenlegiek is azok, de nem alkalmasak a quasi erdészi teendők ellátására. Ily embert egyál­talán nem lesz könnyű találni, kivált most, hogy annyi új állás nyilik s épp ezért keveslem a gazd. bizott­ság által ennek fizetésére felvett 580 forintot. Személyes tapaszta­lataim alapján e cimen legkevesebb 700 frt-ot kell számításba vennem. Ezenkívül természetesen fennmarad a jelenlegi s a jövőben is alkalma­De nem volt még egy oly kevéssé kedvelt apátnő, mint Theodolinda s a kolostor alapítása óta soha se vágya­koztak anynyira egy új apáca után, a ki szebb virágokat készítene, mint elődje. A jó nénikék anynyira mentek, hogy a madonnához könyörögtek, küldene már egy olyan újoncot a kolostorba, a ki a rettenetes apátnőt legyőzné. Kilenc nő­vér lépett be évenként a kolostorba, de az első kísérletnél valamenynyien legyő­zötteknek nyilatkoztatták magukat. * Valóban rettenetes egy nő is volt ez az apátnő ; olyan szívtelen és kegyetlen, hogy ha férfinak születik, bizonyosan Torquemada, vagy Alba lesz belőle. Nő létére se volt szive s bár testileg e nemhez tartozott is, soha nem birta megérteni, hogy mi a szerelem. Azt állí­totta, hogy az Istent szereti és hitte is, de szent képet meg nem csókolt volna soha, mert azt piszkos, ártalmas dolog­nak tartotta. Az Istent szerette, mert a gonoszokat megbünteti s a poklot te­remtette s az Ördögöt igen nagyra becsülte, mert azt az isteni igazságosság kezelésében felettébb hasznos és igen magas-állású személyiségnek tartotta. Ha az nem lett volna istentelenség, inkább a pokolban lett volna kinzószellem, mind az üdv honában. Esztergom legjobb bevásárlási helye ! Gyönyörű kivitelű « tavaszi nöi kabátok és gallérok. Finom nöi ruhaszövet-újdonságok! Nagy raktár valódi rumburgi és irlandi vásznak, vala­mint legjobb minőségű női és férfi fehérneműekből. HETTERER Ci'VUIJA. vászon, fehérnemű, női és férfi divat-különlegességek üzlete az esztergomi takarékpénztár L ő r i n c-u tcai palotájában. Aki meggyőződést akar szerezni arról, hogy ez üzlet, ben kiváló finom és legdivatosabb árukból mily jutá­nyos áron szerezheti be szükségleteit, tegyen próba­bevásárlást. Mai és férfi nyakkendő-különlegességek! Kiváló finom selymek, bársonyok stb.

Next

/
Thumbnails
Contents