Esztergom és Vidéke, 1899

1899-04-06 / 28.szám

támadó pengéjét játszí könnyűséggel forgatott kardjával elhárítja, inkább még jobban megtöri a távolságot, mi­közben a pengék káprázatosan változa­tos pengessél érkeznek, biztos szeme megtalálja a parányi rést, amelybe acélja villámgyorsan cikkázik be ellen­fele testére. S ha eltér is a vonaltól, biztos acélja ilyenkor is vértezi a leg­ármányosabb támadások ellen is. Alig véd mást mint, ami húsra megy." — A helyőrségből. Háziezredünk helyben állomásozó zászlóaljához Mold­rich Antal főhadnagy zászlóalj-segéd­tisztté neveztetett ki. A napokban ér­kezett meg Bécsből s állását immár el­foglalta. — Temetés. Vasárnap temették el nagy részvét mellett Kohn Éliás keres­kedőt, dr. Aldori Mór tanácsorvos atyját. A temetésen az orvosi és gyógyszerészi kar dr. Mátray Ferenc egyesületi alel­nök vezetése alatt testületileg jelent meg, valamint a városi tisztviselői kar sok tagja. A halott felett dr. Weisz Izsák főrabbi igen szép, megható magyar bú csuztató beszédet mondott. — Pénzügyigazgatóság Esztergomban. A „Pester Lloyd," amely a legjobban és legközvetlenebb forrásból értesült lapok egyike, húsvéti számában olvassuk, hogy Ipolyságh még ez évben kap pénzügy­igazgatóságot s a miniszter ezen kivül a legközelebbi években még hat városban fog ily hivatalt felállítani, közöttük Esztergomban is. Jó ezt tudnunk és résen lennünk, hogy az a „legközelebb" tény­leg minél közelebb legyen. Most, hogy ismerjük a kormány terveit, az illeté­kes faktorok jól cselekszik, ha lépéseket tesznek a terv mielőbbi megvalósítása ér­dekében. — A Bártfay contra Amstátter ügy­ben, amelyben tudvalevőleg Bártfay Géza súlyos testi sértés elkövetésével vádolja Amstátter Imre jelenleg lévai kereskedőt, a helybeli járásbiróság f. hó 25-ikére tűzte ki a tárgyalást. — A pénzügyi bizottság ma ülést tar­tott, hogy a holnapi közgyűlés tárgyait előkészítse. A fontos ülésről a polgár­mester — nem sejthető okból — el­maradt. —- Közgyűlés. Az iEgyesült Tégla­és Czementgyár r. társaság* gyári alkal­mazottjai betegsegélyző pénztárának Lá­batlanon március 26-án volt V. rendes közgyűlése, amely az áldásos intézmény igazán örvendetes felvirágzásáról tett tanúságot. A gyűlésen Wendland Ká­roly igazgató előterjesztette, hogy a be­tegsegélyzésről szóló törvény 14. §-ának rendelkezéséhez képest, a tartalékalap, az évi kiadások utolsó 5 évi állagáig szaporítandó lévén, minthogy a jelen zárszámadás előterjesztésével a pénztár az első 5 évi működését fejezte be, a tartalékalap magasságának megállapítása a közgyűlés határozatának van fönn­tartva. Tekintve pedig, hogy az elmúlt 5 év kiadása összesen 21062 kor. 17 fil­lért tett ki, s ennek 5 évi állaga 4212 korona ; a tartalék tőke pedig csupán 3383 kor. 31 fillérből áll, indítványozza, hogy ezen Összeg 5000 koronára egé­szíttessék ki, s e célból a vagyontőké­bői 1617 kor. 69 fillér a tartaléktőke be­téti könyvébe|helyeztessék át. A köz­gyűlés az elnöki indítvány elfogadásával a tartalékalapot a törvény rendelkezésé­hez képest 5000 koronában állapította meg, s fölkérte az elnököt, hogy a tar­talékalapot tartalmazó takarékpénztári betétkönyvet a vagyontőkebetéti köny­vébői ily összegre kerekítse ki. A felü­gyelőbizottság jelentését dr. Burián Já­nos, mint elnök, nagy gondossággal ál­lította össze. Az egyesületnek dec. 31-én 238 tagja volt, 31-el több, mint az elmúlt év hasonló szakában. Ápolt 205 tagot, táppénzül 602 kor. 19 fillért fizetett ki. A betegápolási napok száma 713 volt. Az intézmény vezetősége büszke lehet reá, hogy oly eredménynyel dicseked­hetik, mint kevés a társegyesületek kő­iül. — Az Izraelita Betegsegélyző Egyesü­let közgyűlését hétfőn tartotta, amelyen elnöknek, az agg korára valló hivatko­zással lemondott Wallfisch Henrik he­lyére, egyhangúlag dr. Wetsz Sándor ügyvédet választották meg. Wallfisch Henriket pedig, aki harminchárom évig a legnagyobb buzgalommal vezette az egyesület ügyeit, örökös tiszteletbeli el­nökséggel tisztelték meg. Az újonnan vá­lasztott tizennégy tagú választmány a többi tisztviselőt saját kebeléből legkö­zelebbi ülésén választja meg. — Halálozás. K. Bertalan Titusz veszprémegyházmegyei áldozár, szentpé­terúri plébános f. hó 3-án elhunyt. Ber­talan Vince tanitóképzőintézeti tanár testvérbátyját gyászolja az elhunytban. — Pályázó az uszodára. Újvári An­tal, aki magát viztermészetgyógyásznak és Írónak nevezi, beadványt intézett a város tanácsához, amelyben kijelenti, hogy hajlandó a Korányi féle uszodát átvenni és fentartani s ha a város neki tizenkét évre 200 írt. évi subvenciót ad -és egyéb kikötéseit teljesiti. A beadvány oly zavaros, hogy egyéb körülményektől eltekintve, már ezért is komolyan alig vehető. — A kiálló Cimtáblák. Az erre vonat­kozó szabályrendelet életbe lépvén, Nie­dermann József rendőrkapitány a kiálló utcai cégtáblákat mindenütt eltávolít­tatta. — BÚCSÚ. Stojanovics Sándor járásbi­rósági jegyző, aranyifjuságunk e kedvelt tagja tegnap távozott városunkból. Meg­előzőleg barátai hétfőn este a Porgesz vendéglőben szépen sikerült bucsulakomát rendeztek tiszteletére. — Városi közgyűlés. A vihar jegyében született holnapi városi köz gyűlés tárgysorozata a következő: 1. Dr. Fehér Gyula plébános jelentése arról, hogy Graefíel János apátkanonok úr és városi képviselő az építendő új kórház költségeire 1000 frtot-és hogy ugyanaz a Szentháromság szobor újra­alkotásának költségeire 1000 frtot ado­mányzott. 2. A kir. közigazgatási bíró­ság ítélete, a Budapest-iíiSztergom-Füzi­tői h. é. vasút részv. társaság legtöbb adót fizető képviselői jogának gyakor­lása tárgyában. 3. Főügyész jelentése Haubenthaller Jánosné hagyománya tár­gyában. 4. F. évi február és márczius havában tartott pénztárvizsgálati jegy­zőkönyvek. 5. Pénzügyi bizottsági javas­lat a Szentháromság szobor újra épitésé tárgyában. 6. Ugyanannak javaslata a lőrincz-utczai járda szegélyköveinek beszerzése, s a költségek födözése tár­gyában. 7. Ugyanannak javaslata a Grünwald-testvérek által az eszter­gomi takarékpénztárnak engedményezett 54.000 frtos tartozás kamatainak fede­zése tárgyában. 8. Tanácsi előterjesztés a katonai ágy raktár építése tárgyában. 9. Ugyanaz a Bognár Mária és Borz István-féle duna-utcai telkek megvétele tárgyában. 10. Nozdroviczky Miklós erdőmester kérelme szabadságidő enge­délyezése iránt. 11. Tanácsi javaslat az 1898-ik évben termelt erdei fa értéke­sítése tárgyában. 12. Pénzügyi bizottsági és tanácsi előterjesztés a városi függő tartozások tárgyában. 13. Tanácsi elő­terjesztés a börtönépületek átalakítása tárgyában. Az ülés délután 3 órakor kezdődik. — Vendéglős Ipartársulat. Néhány lelkes, buzgó férfiú kezdeményezésére országszerte mindenfelé mozgalom indult, hogy a vendéglősök és szállodások meg­alakítsák a helyi ipartársulatokat. E moz­galom már városunkban is megkezdődött s ez ügyben vasárnap Bokross Károly, akinek a mozgalom kiterjesztésében leg­több érdeme van, továbbá dr. Solti Ödön, B«rta Béla, F. Kiss Lajos, szer­kesztői a >Magyar Vendéglős és Kávés Ipar-«nak, amely az üdvös törekvés legbuzgóbb pártfogója, városunkba érkez­tek s a tekintélyesebb vendéglősökkel és szállodásokkal az ügyben értekezletet tartottak. Az ipartársulat valószínűleg még e hóban megalakul. — Tilos a koldulás. A hidnál, az ex­ponáltabb utcasarkokon már megjelentek azok a táblák, melyek a koldulás tilossá gát hirdetik. E héten már nem is lesz részünk a pénteki invázióban, ami minden esetre nagy előny a közönségre. S éppen azért nem értjük, hogy a kákán csomót keresők azt allegálják, hogy az állapot nem változott, amennyiben az aggok há­zának egy tagja hetenkint egyszer ezen­túl is gyűjteni fog. Egy kis külömbség talán mégis van a dologban, ha egy meg­bízható ember kopogtat be adományért, vagy hetven-nyolcvan toprongyos alak, akik közül nem lehet kiválasztani az iga­zán segélyre szorulókat. De meg igen so­kan sokkalta könnyebben róhatják le he­tenkint a jótékonysági adót, mint hogy havonkint ezt előre, egyszerre teljesítsék. Az uj intézkedés egészen helyén való; komoly gondolkozással nem lehet kifo­gást emelni ellene. ZfcT^ilttér.*) Koszönetnyilványitás. Fogadják mindazon nagyra­bccsült rokonok, jóbarátok s ne­mes szivü látogatók hálás kö­szönetemet, kik szívesek voltak a mindig fáradhatlan jó édes anyám : özv. Farkas Károlyné, szül. Müller Magdolna elhalá­lozása folytán annak földi ma­radványai örök nyugalomra történt elhelyezése alkalmából megjelenni s az által nemcsak az én, de összes hozzám tarto­zói — ezen pótolhatlan veszte­ség által megsebbzett szivére enyhítő vigaszszal hatni. Esztergom, 1899. ápril hó 5. Farkas Adolf, fia, Farkas Adolfné szül. Véber Lujza, menye. Globus-tisztitó-kivonat többszörösen kitüntetve, a jelenkor elismert legjobb m fém­^Éíllisztité-szere és sokkal jobb, mint a tisztító ­kenőcs! Minden kísérlet okvetlenül ál­landó hasz­nálat vált föl. Dobozok 5, 8 és 15 krjával mindenütt kaphatók. Fritz Schulz jun., Leípzig a tisztító kivonat feltalálója. (62.) Valódi ezzel a védjegyei. Vörös esik glóbussal. 861/9 tkvi- szám. Árverési hirdetményi kivonat. Az esztergomi kir. járásbiróság mint tkvi, hatóság közhírré teszi, hogy Veisz József nánai lakó? végrehajtatónak Sáska Imre (nős Zsákovics Ágnessel) kicsindi lakos végrehajtást szenvedett elleni Vj frt 26 kr tőkekövetelés, ennek 1894. augusz­tus 20-tól 6°/ 0-os kamatai, 5 frt 86 kr per, 5 frt n kr végrehajtási és ezúttal megállapított 6 írt 65 kr árverés kérvé­nyezési költségek kielégítése iránti vég­rehajtási ügyért a kicsindi 296. sz. tkvL betétben A I. 1—2. sorsz. 70/2 és 75, hrszámu ház és közös udvarra 400 frt kikiáltási árban, ugyanazon betétben A III. 1—15. sorsz. 326, 227, 373, 374, 582,583, 734, 735, 736, 969, 970,1154,1155, 1566 és 1567. hrsz. alatt felvett zsellér birtokra 245 frt kikiáltási árban az ár­verés elrendeltetvén, árverési határnapul 1899. évi június hő 5-ik napjának d. e. 10 Órája Kicsind község házába kitüzetett azzal, hogy ezen határnapon fentjelzett ingatlanok esetleg a kikiáltási áron alul is el fognak adatni. Bánatpénzül leteendő az ingatlanok kikiáltási árának io°/ 0-ka. Árverezni szándékozók tartoznak a bánatpénzt készpénzben vagy ovadékké­pes értékpapírban a kiküldöttnek kezei­hez letenni vagy annak a bíróságnál elő­zetesen történt elhelyezéséről szóló elis­mervényt átszolgáltatni. A vételár tetszésszerinti részletekben 60 nap alatt fizetendő, az árverés nap­jától számított 6°/ 0-os kamatokkal. Az árverési hirdetmény kibocsájtásá­val egyidejűleg megállapított árverési feltételek a hivatalos órak alatt a tkvi hatóságnál és Kicsind község házánál megtekinthetők. Esztergomban, a kir. járásbiróság mint tkvi. hatóságnál 1899. február 14-én. Környey Imre, kir. járásbiró. Saját termésű KITŰNŐ FEHÉR ÉS VÖRÖS BOROK KAPHATÓK BRENNER JÓZSEF PINCÉJÉBEN ESZTERGOMBAN ELADÁS NAGYBAN ÉS KICSINYBEN. s a, & 00 * B " 5' g 2 N £ ddS'S" B (Lg « jr-Be »E5 • & HH" <ra 2 2 B' A m E m s* P B 1 Ho » n » Sk « p. • 2L ** o S-' •5 m-f gfl s-ő-iT (• S jq ED 30 58 P f i 19 111 ű p N I te n P CB £ UN I § B CB­B SS B *s • B B •3:* SS s.«s B "Ven WtS » g-tru Bg w mg

Next

/
Thumbnails
Contents