Esztergom és Vidéke, 1899

1899-04-06 / 28.szám

Ami a repertoárt illető, kevés kifogásolni való darabot találunk benne s ha betartható lenne, talán több élvezetes estéje lehetne művészetkedvelő közönségünknek. Ám azt halljuk, hogy a direktor már is visszavonulást akar rendezni, mert nem tapasztal pártolást a közönség részéről s igy csak még néhány előadást tervez. Ami a direktor ur eme szándékát illeti, ha csupán őt magát tekintjük, bizony nincs szándékunk őt lebeszélni erről s ha távozik, nem fogjuk visszahívni. Mert a direktor ur a szinpadon kivül oly bemutatkozást produkált, amelyet felemlités nélkül nem hagyhatunk. A második előadást oly kinos incidenssel zavarta meg, amelynek hire midőn a közönség közt elterjedt, nagyon kellemetlen visszatetszést szült. Ily esetek nem fogják megszerezni a közönség bizalmát a direktorral szemben, azt bátran állithatjuk ; mert elvégre is olyíéle nyilatkozatok, melyet tisztelettel aluljegyzett szinireferensnek is kellett hallania a direktor úrtól, hogy u. i. »a közönség van a szinigazgatóért és nem az igazgató a közönségért", meg hogy ,.köszönetet szavazhat neki Esztergom közönsége, hogy társulatával ilyen (nem reprodukálható jelzőt használt) várost meglátogatott'-, — éppen nem alkalmasak arra hogy művelt és inteligens közönségünk támogatásában részesitse. Sajnálnók a társulat tagjait — bár egy-két előadás után a művészi niveauról teljes képünk nem lehet, hogy ha a direktor úr ilyen eljárása miatt kellene megválniuk közönségünktől. J- I Esztergom, április 5. — Ünnepek után. Az ünnepek elmultak, viszatértek a szürke, csendes hétköznapok s a mai nappal megkezdődtek újra az iskolai előadások is. Visszajöttek a vakációzók, viszont elhagytak azok, akiket a vakációk ide húznak. Az idegenforgalom ez évben talán kisebb volt városunkban, mint rendesen, amiben része lehetett a bizonytalan, változó, kény levélen még érezte szája meleg leheletét. Egy őszi napon, mely olyan szép volt mint egy tavaszi nap alkonya, a vadgalambok a fenyőfán utoljára javítgatták a fészküket ebben az évben, turbékoltak és csókolództak. Ulrik és Lida szorosan egymás mellett ültek s épen újra hozzá akartak fogni a csókjátékhoz, midőn bámulva vették észre, hogy azokon a helyeken, ahol ajkaik a levélkék és a moha sürü fátyola által elválasztva találkoztak, egész csoport tűrtszirom (cyciamen) virág nőtt és virult. >Né7d csak, nézd!« kiáltá a gyermek szárnyas csókok hullottak az égből, a jó Isten küldte üdvözlésünkre és szerelmünk ünnepélyére. Nem látod-e, hogy a kehely ajkai mint takarják a csókot, s szirmai, mint meganynyi szárnyak, koszorút alkotnak körülötte. A jó Isten azt akarja, hogy egymás ajkait csókoljuk meg s ne hideg virágon és leveleken át csókolózzunk. S a két boldog ártatlan megcsókolta egymás száját, mialatt a vadgalambok a fatetőn turbékoltak s ez évi utolsó költésök fölött szintén csókolóztak. De az emberek csókjaira a földön s a galambokéra az ágak között oda fenn a magasban az angyalok csókjai felelnek, akik a földi teremtmények szerelmének is Örvendenek. Fordította: Máté Pál. igazi áprilisi időjárásnak, amely az egyik ünnepen feleslegessé tette a felöltőt, a másikon vékonynyá a legprémesebb téli kabátot. Azonban Így is eleven, mozgalmas volt az élet az ulcákon, leglátogatottabbak természetesen a templomok. Igen nagy közönség gyűlt össze a feltámadásnál a kir. városi templomban, ahol karstenfelsi és hegyaljai Pacor József kapitány vezénylete alatt a 76-ik gyalogezred egy díszszázada és a teljes ezredzene is megjelent. Mindazáltal nem (kisebb volt az ájtatoskodók száma a főszékesegyházi feltámadásnál, ahol a zeneértőket a Perosi-féle Te-Deum valóI ságos extázisba hozta. Ugyanott a vasárnapi ünnepi nagy misét Boltizár József püspök, érseki vikárius mondotta, aki celebrált az összes nagyheti ájtatosságokon, a szép szentbeszédet pedig a rendes ünnepi szónok: Csernoch János kanonok, mint várbeli plébános. Hétfőn az öntözködés vidám napja volt s mintha e kedves, hagyományos szokás újra fellendült volna ! , . . A piros tojásoknak szokatlanul nagy volt a keletjük. — Kruplanicz Kálmán főispán ur hosszú betegségéből, mint igaz és őszinte örömmel értesülünk, már annyira felépült, hogy az ünnepek alatt kikocsizhatott. — Személyi hírek. Dr. Kohl Medárd hercegprimási titkár az elmúlt héten közöttünk tartózkodott. — Az ünnepek alatt Haudinger Ignácnak, a Párkányi Takarékpénztár igazgatójának egészségi állapotáról aggasztó hirek voltak elterjedve. Mint értesülünk, az érdemes férfiú csakugyan tüdőgyulladásba esett, de állapota aggodalomra már nem ad okot. — Dr. Walter Gyula primási irodaigazgató és az udvari papság tagjai, akik a húsvéti ünnepeket főpapjuk oldalán a fővárosban töltötték, városunkba visszaérkeztek. — A hercegprímás a kórházról. Vaszary Kolos hercegprímás, aki ma reggel utazott a fővárosból Balatonfüredre, húsvéthétfőn magán kihallgatáson fogadta ifj. Bobula János műépítészt, aki a létesítendő uj kórház terveit mutatta be. A főpap a terveket hosszan és behatóan megszemlélte s azok fölött teljes tetszését fejezte ki. — Üdvözlet Ugrón Gábornak. A helybeli függetlenségi párt, szilágysomlyói képviselővé történt megválasztatása alkalmából, üdvözölte Ugrón Gábort. Hosszú, már-már évtizedes hallgatás után ez alkalommal szerepelt újra nyilványosan, mint függetlenségi párt. — A pártvezér az üdvözlésre Brutsy János helybeli pártelnökhez a következő választ intézte : Hazafiúi üdvözletükért szives köszönetet mondok. Iparkodni fogok nemzetemet ugy szolgálni, hogy lelke éberen álljon őrt jogai melletc, hogy tetterejének munkáján legyen áldás és ne gyalázzák meg becsületét, — mialatt elragadják keresetének gyümölcseit. Mély hálával üdvözlöm önöket és maradok stb. Ugrón Gábor. — Az Oltáregyesület nyilvános istentiszteletét folyó hó 9-én tartja a vízivárosi zárda templomában. Előtte való napon délután 5 órakor litánia van, mely alatt a hivek a gyónást végezhetik. Az imádási napon pedig fél 7, S, 9 és 10 órakor mise, délután 5 órakor beszéd és litánia. — Rózsaszínű rovat. Özv. Szegedi Sándorné párkányi földbirtokosnét eljegyezte : Bachl Lajos fővárosi kereskedő. Az esküvő május hóban fog megtartatni. — Áthelyezés. Badácsy Sámuel m. kir. államvasuti hivatali gyakornok Esztergomból Szaár kitérő-álomásra helyeztetett át. — Altorjai Imre csendőrŐrnagy eddigi állomáshelyéről: Székesfehérvárról Kolozsvárra helyeztetett át. — A szépek albumában. A ,,Magyar Szalon" A női szépség címen igen érdekes cikksorozatot közöl, amelyet meg is illusztrál a jelen kiválóbb női szépségeinek arcképeivel, Az áprilisi számban a szépek között egy esztergomit is találunk : a mi tőlünk elrepült primadonnát: Perényi Margit kisasszonyt. — Kinevezés. A király De Sorgo Miksa főhadnagyot, házi ezredünk e rokonszenves tagját pénzügyőri biztossá nevezte ki Fiumébe. — Jótékony adományok. Graeffel János, ez igazán nagylelkű, bőkezű, jótékony főpap a kórházra ezer, a Szentháromság szoborra ugyancsak ezer forintot adományozott. Amint halljuk, a Kereskedelmi és Iparbank a kórház ivén ötszáz forintot irt alá. — Estélyek. Húsvét első napján Frey Ferencz országgyűlési képviselő, hétfőn pedig Berzeviczy József pilismaróthi közalapítványi, számtartó vendégszerető házában volt nagyobb szabású estély. Mindkettőn társaságunk sok előkelő családja vett részt. — Elismerés a sajtónak. Csak mult számunkban emlékeztünk meg arról a szép elismerésről, amelylyel Havassy Imre honorálta a sajtó amaz érdemeit, amelyeket a lefolyt parlamenti küzdelemben szerzett s máris módunkban van egy nem kisebb értékű másik elismerésről írhatni, amelynek adója szintén közülünk való. Ez elismerő ugyanis dr. Komlóssy Ferenc apátkanonok úr, aki a Hírlapírók nyugdíjintézetének száz forintot küldött a következő sorok kíséretében : A napisajtó volt az egyedüli, a mely a siker biztos reményével küzdött, megoldásra egyengetve a talajt. E nemes versenyben politikai pártállás nélkül védte az alkotmány bástyáit, csakis a hazaszeretetben iparkodván egymást túlszárnyalni. A parlamenti rend helyreállott, az elkeseredett politikai harcot a béke váltotta föl, a fölizgatott kedélyeket megszállotta a nyugalom. Én, a ki az aktív politikát figyelemmel kisérem s képviselői állásomnál fogva abban legjobb meggyőződésem szerint részt veszek, hazafias kötelességemnek tartom, hogy e derék harcosok — a magyarországi hírlapírók — nyugdíjintézetének alapjához hálám és tiszteletem jeléül kétszáz koronával járuljak. Fogadják e csekélységet, mint húsvéti piros tojást szívesen. Dr. Komlóssy Ferenc, országgyűlési képviselő. — Fegyelmi vizsgálat. A polgármester ellen az alispán ma az 1898. évi hivatal vizsgálat után elrendelt pótlások nem teljesítése miatt fegyelmi vizsgálatot rendelt el. — Április II. A vármegye az április 11-iki nemzeti ünnepet Te Deum-mal összekötött hálaadó istentisztelettel üli meg, amely a kir. vár. plébánia templomban 9 órakor fog megtartatni. A törvényhatósági bizottság tagjai fél 9 órakor gyülekeznek a megyeházi tanácsteremben, a tisztviselők diszmagyarban. A megye zászlaját dr. Perényi Kálmán főszolgabíró viszi, a zászló diszőrségét Reviczky Győző főszolgabíró és Ivanovics Béla levéltárnok képezendik. Ez alkalomból az alispán a következő meghívót bocsátotta ki: Meghívó. Mellyel igen tisztelt Uraságodat, mint Esztergom vármegye törvényhatósága bizottságának tagját az 1848-dki törvények királyi szentesítésének Ötvenegyedik évfordulója alkalmából Esztergom szab. kir. város plébánia templomában 1899. évi ápril hó 11-én d. e. 9 órakor tartandó hálaadó Istentiszteire, annak közlése mellett, vari szerencsém meghívni, hogy az e célból való gyülekezés fél 9-kor a vármegyeház tanácskozó termében leend. Hazafiui üdvözlettel Esztergomban, 1899. március 31-én. Andrássy János kir tanácsos, alispán. — Öngyilkos önkéntes. A húsvéti ünnepekre jött haza szüleihez, de amelyeket a jó, szerető szivek örömnapoknak reménylettek: a gyász komor, fekete napjaivá váltak. A fiatal, szép jövőjű, anyagi gondokat soha sem ismert fiatal ember, akit külömben ideges s excentrikus természetűnek ismertek, egy végzetes és semmiesetre sem beszámítható pillanatban ott a szülei házban, amelyből egész életében csak a legnagyobb szeretet áradt feléje, eldobta magától életét. A megdöbbentő esetről levelezőnk a következőket irja: A húsvéti ünnepekre hazaérkezett Piszkére idősb Sziklay Lajos ottani vagyonos magánzó fia : Lajos, aki végzett gazdász s jelenleg Budapesten az egészségügyi csapatnál mint egyéves önkéntes szolgált. A megnyerő külsejű, jó modorú fiatal embert városunkban is jól ismerték, amenynyiben eredetileg a gyógyszerészi pályára készülvén, néhány év előtt több hónapokig gyakornokoskodott a vízivárosi gyógyszertárban. Vele jött egy helybeli gazdatiszt barátja is, akivel együtt hallgatta a gazdasági akadémiát Magyar-Óváron. A két jóbarát vidám mulatozásban töltötte a vasárnapi éjszakát, hajnalban még Lábatlanra is átmentek, ahonnan idősb Sziklaynak értük küldött kocsija hozta vissza őket. Otthon csak a rendes szeretettel fogadták a fiút, aki azután sorra járt öntözni az ismerős piszkei családoknál. Délben hazatérve, mikor anyja sürgette, hogy készülődjön, mert a délutáni vojnattal vissza kell térnie a fővárosba, egyszerre kijelentette, hogy nem megy

1 és ha mégis kényszeritik, inkább főbe lövi magát. A fenyegetést természetesen nem vették komolyan. Alig lépett ki azonban anyja a szobájából s távozott el barátja, magára zárta az ajtót s katonai revolverével fejbe lőtte magát. Maghalt azonnal, mélységes gyászt okozva szeretteinek könnyelmű, végzetes cselekedetével. Ravatala mellett megtörve állanak szülei, apja a derék negyvennyolcas harcos, anyja, két fivére, akik közül az ifjabb huszárszázados. A hivatalos orvosi jelentés megállapította a pillanatnyi elmezavart. Temetése ma volt. Részt vett azon Piszke egész közönségén kivül húsz önkéntes Budapestről, az elhunyt bajtársai. Legyen elég lelki erejük a szegény szüléknek a váratlan nagy csapás elviseléséhez ! — Vivóakadémia. A komoly, testedző sport művelői igazán élvezetes két órát töltöttek el héttőn este a „Magyar Király emeleti termében, ahol Lovas Gyulának, a neves fővárosi vívómesternek budapesti tanítványai mutatták be ügyességüket, maestrójuk vivási módszerét. Az érdekes, sikerült akadémia, amilyenben a helybeli közönségnek még nem volt része, igazán nagyobb közönséget érdemelt volna; néhány passzionátus vivón kivül, a Torna Egyesület és a Kerékpáros Club tagjai közül is alig, egy-kettőt láttunk odafenn. A produkciók sikere annál nagyobb, most a bemutatkozott tanítványok közül egy évnél egyik sem régebbi vivó. Amenyire ez idő alatt haladtak, teljes biztosíték arra nézve, hogy aki Lovas mester csütörtökön kezdődő tanfolyamába beiratkozik, a legjobb kezekbe kerül és biztos lehet az eredményről. A közönséget különösen meglepte és tetszését kinyerte az a metódus, amelylyel Lovas az olasz és a magyar vivás előnyeit nagy szakértelemmel kombinálta, amennyiben az alap az olasz modor ugyan, de a csuklóvágások is beillesztvék e keretbe. Láttuk az iskolavivást is, amelyet Lovas mester két kezdővel: Ehrenwald Imrével és Katonával s egy haladóval: Pollitzerrel mutatott be. Az assaut-vívásban részt vettek: Árvíz — Boross haladók, Ács kezdő — Serényi haladó, Katona — Deák kezdők, Politzer — Arviz haladók, Boross — Serényi haladók, Grünhut — Acs kezdők. A legszebb rencontreokat az utolsó három számban láttuk, amikor Lovas mester mérkőzött össze három kiváló tanítványával: Árvízzel, a legügyesebbel: Pollitzerrel és Borossal. Itt láttuk igazán a mester kiválóságát, bravúros fogásait. A közönség körében ott volt: dr. Földváry István, a Torna Egyesület elnöke, Nagy Antal a Kerékpáros Egyesület elnöke, a helybeli katonai vívómester, akik a közönséggel együtt melegen meggratulálták a vivómestert. Az akadémia után a jelenvoltak barátságos lakomára ültek Össze. A hétfői eredmény után kétségtelennek tartjuk, hogy a csütörtök este 3 órakor a „Magyar Király" emeleti termében kezdődő tanfolyam népes és látogatott lesz. Lovas vivómesterről egy szakértőnk igy nyilatkozott: n

Lovas középtermetű alakja, egész megjelenése alig sejtetik a kitűnő vivóbajnokot. De amint utolérhetetlen könnyedséggel garde-be áll s kardjával ellenfele pengéjét hatalmába keriti, a gyakorlott szem rögtön felismeri a championt. A mester, mint az olasz iskolák hivei általában, távolról sem ellensége a legkisebb távolságnak (corps á corps.) Ha pedig ellenfele