Esztergom és Vidéke, 1898

1898-02-13 / 13.szám

Dr. Rosszival képviselő! Esztergom, február 12. Esztergom városa csak pénteken délelőtt értesült a hírről, hogy dr. Rosszival István kanonok, papnövel­déi igazgató a várnai választó kerü­letben pártonkívüli programmal és tiz szótöbbséggel országgyűlési képviselővé választatott a néppárti Markovics János ellenében. A dróthiradást már a csütörtöki nap folyamán türelmetlenül várták városszerte s a táviróhivatalban ismé­telten láttunk oly érdeklődőket, akik rendesen nem szoktak személyesen odafáradni. A tegnapi hirek meg­lehetősen bizonytalanul hangzottak s mind két jelölt hiveit egyaránt nyugtalaníthatták és biztathatták, mig azután tegnap kitudódott az autentikus eredmény. Magunk is, akik ugy dr. Rosszival személyét, kiváló tulajdonságainál fogva, nagyrabecsüljük, valamint mindég tisztelettel tekintettünk reá elvhüségeért, nemesen szabadelvű gondolkozásáért s a bátorságért, amelylyel elvei mellett, bármily ol­dalról és bármily eszközökkel tá­madtak is ellene, mindég nyiltan szembeszállott, — magunk is ki­váló érdeklődéssel vártuk a kisucza­ujhelyi táviratot s benső örömmel, igaz megelégedéssel vettük azt kézbe. A képviselőház az uj (legalább ez ülésszakban uj) képviselőben mindenesetre előkelő, nagytehet­ségű taggal gyarapodott, akinek különösen nevelésügyi, kulturális, sőt nemzetgazdasági kérdésekben is kiváló hasznát veendi s éppen ezért közérdek szempontjából csak örülni tudunk a várnai győzedel­mes ütközetnek, ha még egyidőre el is ragadná körünkből a főpapot. De örülünk különösen a győze­lemnek, mert az a világosság, az egyenesség, a meggyőződés dia­dala volt, a sötétség, a bujká­lás, a fanatizmus fölött. Kétség­telenül nem csekély erkölcsi bátorság kellett hozzá ily törek­vésekkel szembeszállni. Dr. Rosszival tudta, előrelátta, hogy azok iparkod­nak majd legjobban megtépdesni, rágalmazni, lehetetlenné tenni őt, akik az isteni szeretet kapcsánál fogva hozzá legközelebb állanak, ő azonban a lelkiismeretével számolt s annak engedelmeskedett, miként vallási ügyekben, ugy egyéb téren sem engedvén semmi pressziónak. Aki figyelemmel kisérte a kü­lönböző pártállásu napilapokat s higgadt gondolkozással, tiszta szemmel olvasta azok tudósításait, kénytelen beismerni, hogy mig az ellenzéki lapok Rosszival párthivei­'ről minden rosszat, de csak en bloc, a sablonos képviselőválasztási rekriminációk stereotyp modorában Az .tatep és Vidéke" tárcája, A magyar zongora. — Thék Endre zongoragyára. — •— Az sEsztergoni és Vidéke« eredeti tárcája. — Mikor a napokban a Vigadó diszes hangverseny-termében a Schunda-jubileum alkalmával a fényes bankett előtt az em­lékezetes hangverseny lefolyt, melyen az országos közélet legmagasabb kitűnősé­geinek créme-je előtt a fehérhajú mester, Sipos Antal zongorához ült, igazán meg­illetődve hallgatta az egész terem azo­kat a lágy, ezüstbe olvadó hangokat, amelyeket a mester a pompás hangszer billentyűi alól kicsalt. Az ilyen bravúros zongorahomlokon már megszoktuk azt a cifra felírást, hogy „X. X. WIEN." De megszoktuk az egész egyszerű polgári szobák zon­goráin is, úgyszólván kivétel nélkül Viennel dicsekesznek azok. Es íme ezen a hangszeren, egész meglepetésként nem ezt olvastuk, hanem a következő szittya kijelentést: „Thék Endre Budapest" Meg van tehát törve a jég ezen a té­ren is ! S az úttörő az az erős testű és lelkű magyar iparos, ki előző napon, az ipar jubileumi ünnepén olyan önérzetes, polgártársai szivéből vett szavakkal fo­gadta és üdvözölte Dániel minisztert. Thék Endrét, mint a remekbe dol­gozó faipar legkiválóbb magyar képvi­selőjét ismerik szerte az országban s messze tul a határokon is. Ebben az uj minőségben azonban most lett először ünnepélyesen bemutatva e fényes társa­ságban, melynek alig győzte gratulációit fogadni. Az ily iparosokban látjuk mi az ön­álló magyar vámterület igazi úttörőit, s ezek között küzd az elsők sorában Thék Endre, a magyar zongoragyár megala­pítója. Neve a magyar műípari vállalko­zások terén régóta örvend első osztályú hírének. Az orosházi születésű magyar iparos, ki éveket töltött párisi műhelyek­ben, hogy ismereteit gyarapítsa, Ízlését elmondottak, pozitív esetet azonban egyet sem tudtak előhozni, addig az ellenfélről kiderült, hogy a temp­lomból csinált piacot, asszonyokat fanatizált, hamisítással dolgozott oltár előtt inzultálta az ellenjelöltet, s igazán képtelen rágalmakkal iz­gatta ellene a könnyenhivő, együ­gyű tót lakosságot, ugy hogy a jobbérzésü lelkészek maguk ott hagyták a pártot. Ez a agitáció nem csak ott a küzdelem szinterén, itt is csúnya modorban lolyt ellene s ott támadták, támadtatták, ahol tudták, hogy az inzultus a legfájóbb sebet fogja okozni ... Ily egyen­lőtlenek lévén a két fél fegyverei, hogyne Örvendenénk az igaz uton haladó győzelmének ! . . . Valóban dr. Rosszival is elmond­hatta ott és elmondhatja itt néme­lyeknek dr. Pór Antal nevezetes szavait: — >Én katholikus pap vagyok, Önök pedig a katholikus neveze­tet megtagadó néppárti papok. Én — ha megengedik — a szeretet­nek vagyok apostola, önök pedig szövetségesükkel Lueger úrral együtt a gyűlöletet terjesztik.« Végre is a győzelem az övé, az igazságé, az egyenessége, a magyar­ságé ; mi sem akarunk rekriminálni tovább. Csak üdvözöljük igaz lelke­sedéssel, szivünk egész melegével a főpapot uj állásában és óhajtjuk, finomítsa s a magyar ipar fejlesztésében tehetségének és becsvágyának megfelelő pozíciót szerezhessen : üllőiuti gyárában olyan iparvállalatot létesített, mely miben sem áll hátrább a Szajna mellett a világ­kereskedés központjában fennálló mű­ipari intézkedéseknél. Ami munka azokból a műhelyekből kikerül, az a magyar műipar becsületét, szolidságát és fejlettségét hirdeti. A mél­tánylás nem kerülte el a derék férfiút. A budai királyi lak kibővítéséhez szükséges épület asztalos munkáját, valamint az összes feldíszítések szállítását legújabban Thék Endrére bízták s az ő műhelyében készül az uj országház két üléstermének diszes famenyezete, mely a faipar tech­nikájának valóságos remeke. Legújabb nagy vállalkozása a magyar zongoragyár. Nagy ambícióval és nagy eszközökkel fogott hozzá. Nincs okunk félteni vállalatát, mely eddig is meglepő eredményeket produkált. A Thék-féle zongorák szalonokban épugy, mint hang­versenyekben máris diadalmasan versen­genek a gyakran erőszakosan favorizált külföldi gyártmányokkal. hogy a törvényhozók között hazá­jának, vallásának minél több szol­gálatot tehessen. Ad multos annos ! * A csütörtöki postával vettük Kiszuca- Uj helyről a következő hiva­talos nyilatkozatot, melyet igy csak most epilógusképpen ad­hatunk ki. Az >Alkotmány* ama két rágalmazó cikkével foglalkozik az, amelyek okot szolgáltattak a IV. éves theologusok éretlen tün­tetésére. Nyilatkozat. Kiszuca-Uj helyről január 24, kelettel az »Alkotmány* napilap január 27. szá­mában, Rosszival István képviselőjelölt programmbeszédére vonatkozólag két oly közlemény jelent meg, hogy mi a nagy­közönség s az érdekeltek tájékoztatása végett a következőket tartjuk szükséges­nek kijelenteni: Rosszival István esztergomi kanonok ur városunkba megérkezvén, a város kö­zönségének legelőkelőbb tagjaiból egy igen tekintélyes számú küldöttség által a képviselőjelöltség elfogadására felkére­tett. Mit ő pártonkívüli programmal el is fogadott. Programmbeszédét január 23-án tar­totta meg óriási közönség jelenlétében a városháza előtt. A nép a legnagyobb csendben, szeretettel s rokonszenvvel hallgatta a jelölt beszédét. Többszörös helyeslésének, ragaszkodásának adva közbe-közbe kifejezést. Türelmetlenség­nek, zugásnak morgásnak vagy pláne Thék Endre vállalata egészen uj csa­pást jelent a magyar műipar terén. O hazai anyagokkal magyar munkásokkal képes előállitatni a legkitűnőbb zongo­rákat, s a legközelebb már az elefánt­csont-billentyűzet is a nyers elefántcsont anyagból itthon készül a Thék-féle mű­ipari telepen. S ez a körülmény az, mely ennek az uj vállalatnak országos fontoságot köl­csönöz. A legkiválóbb szakértők, hírne­ves muzsikusok máris ugy beszélnek a Thék-féle zongorákról, mint melyek a zeneművészet legmagasabb igényeit is kiszolgálni képesek, sőt elegancia és tar­tósság tekintetében felülmúlják a legtöbb külföldi gyártmányt. A siker iránt nem lehet kétségünk, s ha még hozzáfűzzük, hogy a zongora a legkülönbözőbb műípari ágaknak léte­sítője és fejlesztője, mely négy-ötszáz iparos családnak szerez tisztességes megélhetést, ugy némi felvilágosítást nyújtottunk Thék Endre legújabb válla­latának társadalmi jelentősége felől is. Megjelelik Vasárnap és csütörtökön. jiLŐFIZETÉSl ÁRAK \ Egész évre — — — — 6 frt — kr. Fél évre — — — — — 3 frt — kr. Negyed évre — — — l írt 50 kr. Egyes szám ára: 7 kr. Felelős a szerkesztésért: MUNKÁCSY KÁLMÁN­Laptulajdonos kiadókért: DR. PROKOPP GYULA­Szerkesztőség és kiadóhivatal: (hoya a kéziratok, előfizetések, nyiltterek és hirdetések {küldendők Széchenyi-tér, 3SO. szánj. Kéziratot nem adunk vissza. VÁEOSI ÉS MEGYEI ÉRDEKEINK KÖZLÖNYE.

Next

/
Thumbnails
Contents