Esztergom és Vidéke, 1898
1898-02-13 / 13.szám
holmi tpfuj >-féle közbekiáltásnak semmi nyoma. A jelölt kiemelte, hogy vallási ügyekben nem enged, tudja kötelességét. Mert hisz oly bizalmi állást foglal el, mint a papnevelőintézet kormányzója, melynek fontosságát Isten és ember előtt átérzi. A helybeli pagságot egy szóval sem emiitette. A nyitrai püspök Ur O Méltóságának személyét itteni egész beszéde alatt egyszer sem emiitette, se reá nem hivatkozott. A beszéd végén, a- nép lelkesedéssel kisérte lakására. Egyes községek küldöttségei lakásán köszönetüket kifejezve a beszédért, újra felkérték jelöltjüknek. A hol a nép ragaszkodása ilyképen nyilatkozott meg, ott csendőrökre nincs szükség. Az állítólagos etetés és itatásról pedig tudomásunk nincs. A zsidóság az egész mozgalomtól távol tartja magát. Mindaz tehát, ami a két fennebb emiitett közleményben foglaltatik nem egyébb, mint a közönség félrevezetésére szolgáló és szándékos ferdítés és hazugság. Végül tanúsítjuk, hogy a nép különbség nélkül nagy tisztelettel viseltetik a jelölt iránt, ott ahol megjelenik szeretettel üdvözli s mindennapi szent miséjén tömegesen vesz részt. Kelt. Kisutca Ujhelyen, 1898. február 3-án. Klucsil Kajetán s. k., községi főjegyző. Vondrácsek Gyula s. k., községi biró. Pakos Vincze s. k., községi helyettes biró. Veszély Dömjén s. k., tanácsnok. Sujánszky Antal s. k., tanácsnok. Pakos József s. k., tanácsnok. Kollárik Ignácz s. k., tanácsnok. Vármegyénk népoktatásügye. Esztergom, febraár 12. Mint előre jeleztük, itt közöljük Vargyas Endre kir. tanfelügyelőnek tanulságos január havi jelentését lehetőleg bő kivonatban, mindenekelőtt felemiitvén, hogy e jelentés a tanfelügyelő által január hó folyamán meglátogatott szentlélek! r. k., kirvai r. k., unyi r. k. és ref. dághi r. k., csolnöki r. k. sárisápi r, k,, annavölgyi bányai, epöli r. k., bajnai r, k., dunamocsi r. k., bucsi ref. és karvai r. k. népiskolákra vonatkozik. I. Az iskolai épületek tekintetében a törvény kívánalmainak teljesen megfelelőnek találta a bucsu ref. és a bajnai r. k. népiskolát. Mindakettő díszére válik a népoktatásnak. Elég jók: a kirvai r. k., a nagysápi ref. és r. k., az epöli r. k., a dunamocsi ref. és a karvai r. k. iskolaépület. Már a dorogiban és a csolnokiban a tantermek szűkek, keskenyek és az utóbbiban a gyermekek a világossággal szemben ülnek. Az annavölgyi iskola két tanterme is szűk és homályos. Minden bírálaton alul állanak s egészségügyi szempontból tűrhetetlenek a dunamocsi r. k., az unyi ref. és r. k. és a szentléleki r. k. iskolák. A dunamocsi közvetlenül az istáló mellett van, magassága a gerendákig csak 2.45 m., két kicsike ablakán alig jön be a világosság, ugy hogy a gyermekek szemei tönkre mennek s szellőztetni nem lehet, igy levegője füllett, falai piszkosak. Hasonló állapotokban van az unyi református iskola is, melynek fala a hegyoldal felül nedves s dohos szagot áraszt. Ugyancsak alacsony és sötét az unyi r. k. iskola is, amely pedig csak az ősszel épült. A szentléleki r. k. iskola is, melynek ajtaja szintén az udvarról nyilik. csak 2 l / t méter magas, tehát alacsGny s mivel felső fe lét hegyviz mossa, nedves, levegője fullasztó s a gyermekekre ártalmas, holott hygienikus szempontból a gyermekeknek éppen ebben a korban minél több s minél jobb levegőre s minél több világosságra van szükség. II. A népiskolai törvény a hitfelekezeti iskolákra nézve is megszabja, hogy egy tanteremben 60 gyermeknél több helyet nem foglalhat s egy-egy tanitó, — az ismétlőkötelesekkel együtt — 80 gyereknél többet rendesen nem taníthat. A törvény ezen szabványával szemben túlzsúfolt tantermek vannak a következő iskoláknál : 1. A bajnai r. k. iskolánál, ahol mind a három tanterem tágas, világos, mintaszerű kítünő tanhelyiség ugyan, de egyik tanteremben 92, a másikban 106, sőt a harmadikban 150 tanköteles gyermek van, mint tényleg iskolába járó beirva. A 348 tanköteles létszámhoz mérten, itt még 3 tanteremre elkerülhetetlenül szükség van, illetőleg a leánygyermekek részére külön három tantermű leányiskola létesendő. 2. Túlzsúfolt a csolnoki r. k. népiskola is, ahol összesen 210 tanköteles és iskolába járó növendék számára csupán két tanterem lévén, egyik tanterembe 93, a másikba pedig 117 tanuló van összezsúfolva. Mindkét tantetem itt oly keskeny hogy a gyermekek nem férnek el a padokban s a bennülök egymástól mozogni is egymástól alig birnak. Itt egészen ujolag szervezendő, legalább három tantermű iskola szükséges. 3. Tűrhetetlen az állapot a sárisápi iskolánál is, ahol az egyik szük tanteremben 119 tankötelest talált anynyira összetömve, hogy a gyermekek majdnem egymás ölében ülnek s akik még igy sem férnek el, a padokon kívül a padlón üldögélnek, úgyannyira, hogy a tanitó mozogni is alig képes. Itt is egy harmadik tanterem elengedhetlen. 4. Epölön a meglevő egyetlen tante! rem nem elég tágas, de egy tanteremre I s egy tanítóra a tényleg iskolába járó i 116 növendék túlságos nagy szám s egy ' második tanterem feállitása itt az eloI dázhatlan. 5. A bucsi, különben kitűnő s egészségügyi szempontból is kifogástalan tantermekkel rendelkező iskolánál is az egyik tanterembe kerek 100 tankötelest talált beirva, itt azonban a túlzott számot főleg a pusztai s részben más vallású tankötelesek szolgáltatván, a szükséges uj tanterem felállításának kötelezettsége nem a hitközség református híveinek terhére irandó. III. Taneredmény tekintetében a tanfelügyelő kifogástalannak találta a nagysápi ref. iskolát. Ennél az iskolánál Mohácsy Bálint és Borsos Borbála tanképesített tanítónő előadnak minden tantárgyat, tehát; irást, olvasást, számolást, nyelvtant, történetet, természetrajzot, természettant, alkotmánytant és egészségtant. Minden tanuló minden tantárgyból el van látva minden szükséges tankönyvvel. Ebben az iskolában öröm hallgatni a noveadékek szabatos, okos feleleteit. — Továbbá jónak találta a taneredményt a sárisápi r. k. a duna-mocsi ref., az annavölgyi bányai s a bucsi ref. ismétlő iskolában. Mindezeknél az iskoláknál előadatnak mindazok a tantárgyak melyek a tantervben az illető osztályok számára elő vannak irva. — A többi iskolában nem tanulnak a gyermekek sem természettant, sem egészségtant, még & tisztán magyarajku községek iskoláiban sem, tehát éppen ezen, a nép számára oly fontos ismeretekből alig visznek ki valamelyes ismeretet az életben az illető iskolák tanulói. Taneredmény tekintetében legsilányabb a szentlélek!, r. k. és az unyi ref. iskola. IV. A magyarnyelv tanítását a tanfelügyelő az idegen ajkú községrk iskoláiban szigorú vizsgálat tárgyává tette, főleg a magyarnyelvben elért eredményt. A magyar nyelvben legkiválóbb eredményt mutat fel a sárisápi r. k. iskola, ahol Kalina Károly és Dogosi Árpád tanítók igazi hazafias buzgalommal s kiváló szakértelemmel, minden tantárgyat teljesen magyarul tanítanak s a növendékek értelmes feleletei meglepőek. Ez az iskola teljesen magyarrá lett nyelvben és érzelemben. Másrészt azonban az ifjú nemzedék teljes meg magyarosodásának nagy hátránya az, hogy a vallásoktatás nyelve ellenben teljesen tótnyelven folyik nemcsak a mindennapi, hanem az ismétlő iskolásoknál is. Az illető lelkész, Schramek Károly, azt adja okul, hogy a szülők annyira idegenkednek a magyar biblia- és katekizmustól, hogy azokat beszerezni nem hajlandók. Pedig ha a vallástani oktatás lépést nem tart az iskola anyanyelvével, az istenitisztelet nyelve. Sárisápcn sem lesz magyarrá soha. Egyébbként oda nyilatkozott a nevezett lelkész, hogy jövőre, ha más forrásból nem lehetséges, az iskolamulasztási pénzbüntetésekből szerzi be a vallástani magyar könyveket. (Különös, hogy erre a nemes elhatározásra csak most, a tanfelügyelő erélyes fellépésére jött reá.) A magyarnyelv tanításának eredményét kitűnőnek találta az annavölgyi bányai iskolánál is, ahol a gyermekek szintén teljesen magyarul tanulnak minden tantárgyat s a magyar nyelvtanból itt hallottam a legkitűnőbb feleleteket, ami dicséretére válik Hruszka Matild tanképesitett tanítónőnek s Balek József tanítónak. Itt a hittant is teljesen magyarul tanítják a tanítók. — Módszertanilag jónak találta a magyarnyelv tanítását a a kirvai r. k. iskolánál, ahol Szedlacsek Ferenc tanitó buzgólkodik. A csolnoki, dághi és epöli iskoláknál az illető tanítók szintén tanítják a magyarnyelvet, ugy amint az törvényszerüleg elő van irva, de ezen iskolákban, noha egyes tárgyakat teljesen magyarul adnak elő, a tanulók túlságos létszáma mellett, a midőn még a fegyelem fentartása is nehézségekkel jár s csendes foglalkozást adni alig lehet, az eredmény nem egészen kielégítő. A magyarnyelvi tanítás tekintetében legsilányabb a szentdéleki iskola, ahol a gyermekek se olvasni, se számolni nem tudnak magyarul. Minthogy a tanitó a beszéd-értelemgyakorlat módszertanát nem is ismeri, az értelem fejlesztés és az egész mondatban való feleltetés teljesen figyelmen kivül van hagyva. A felső évfolyamuaknak, akik folyékonyan szintén nem tudnak magyarul olvasni, éppen a tanfelügyelő látogatásakor volt az első földrajzi órájuk, Mde a tanitó nem volt képes egyetlenegy mondatot kierőszakolni az egész iskola összes tanulójából. Ennek a siralmas állapotú iskolának a tanítóját különben Ti 11 Jánosx&k hívják, aki csak két évi képezdei tanfolyamot végzett, gyakorló iskolát tehát sohase látott s vizsgát magánúton tett. V. A jelentés szerint a legszükségesebb taneszközökkel a legtöbb iskola el van látva, kivéve az unyi ref. iskolát, ahol a zsoltáros könyvet használják olvasókönyvül is. A dághi gyerekek néhány levélből álló iró füzetből tanulnak, de legalább magyarul. Az unyi ref. iskola tanítója szintén összetákolt irott füzetekből tanit. * Ez a jelentés vármegyénk népoktatásügyére vonatkozólag bizony nagyon sok szomorú adatot tartalmaz s csak az a vigasztalásunk, hogy a népnevelésügy élére oly tanférüu került, aki leghivatottabb az elmaradottság megszüntetésére s erre elég erővel, munkakedvvel és tehetséggel rendelkezik. Bizunk a jövőben! Villamos vasút Esstergom, február 12. XI. Szállítási dijak. A teherszállítás tekintetében a vállalkozó jogositva van a szállítási dijat közvetlenül az egyes felekkel megállapítani: legmagasabb szállítási dij gyanánt azonban métermázsánként IO kr —• egész vaggon rakomány után le és felrakás nélkül — 100 kilógrammonkint 6 kr szedhető. A városnak mint birtokosnak, vagy hatóságnak szállítmánya tekintetében egész vaggon rakomány után mmázsánként 4 kr kedvzményes ár köttetik ki. A trausitó áruk, valamint a IOO kg. súlyon alóli teher áruk díjtételeit a vállalat belátása szerint szabadon állapithatja meg. Az állami vagy vicinális vasutak által követelt mérlegelési dijak a vállalkozót nem terhelik. A 6. §. rendelkezéseinek figyelembe vételével az utasok csak annyi podgyászt vihetnek magukkal, mennyit kezükben tartanak, vagy az általuk elfoglalt ülőhelyek alatt elhelyezhetnek, ha ez által a többi utasok kényelmükben nem szenvednek. Ilyen kézi pogyászokért, ha akár a kézben tartanak, akár az ülések alatt helyeztetnek el, dijak nem szedhetők. Minden egyéb darab podgyászt u, m. ; nagyobb bőröndöket, ládákat, hordkosarakat és ehhez hasonlókat, a vállalkozó a személyszállító kocsikon csak akkor köteles továbbítani, ha azok az útasók kényelmének zavarása nélkül a kocsiban vagy előterekben (perron) elhelyezhetők. Ezekért IOO klgrmig darabonkint io kr, több darab esetében darabonkint 6 kr fizetendő. Ha a vállalkozó a személy kiséret nélküli darab pogyászok és áruk szállítására külön kocsit indit, IOO klgrmmig darabonkint io krt és minden további io klgmmért i—I kr vitel dijat szedhet. A vállalkozó jogositva van ezen ugy a személy, mint teher-szállitás tekintetében megállapított maximális dijakat leszállítani, személy forgalomnál olcsóbb idény- és tanulójegyeket kiadni vagy egyéb kedvezményeket nyújtani. Később engedélyezendő vonalakra a személy és teherszállítási dij az engedély kiadása alkalmával fog ugyan megállapittatni, ezen megállapításnak mégis a fentiekben meghatározott elvekkel egybehangzónak kell lenni. Ha a vállalatnak az adókivetés alapját képező és a törvényes kellékeknek megfelelő évi méilege szerint a vasút és a fogyasztóknak villám áramot szolgáltató telep évi nyereménye öt éven át a viliara világítási telepbe fektetett és a vasutaknak a miniszterileg megállapított esetleg későbbi beruházásokkal felemelt együttes tökéi io%-át meghaladja, ez esetben jogositva van a város közgyűlése fenti s-álitási dijakat a vállalkozó meghallgatásával oly arányban leszállítani, hogy a vasút és villám telep az öt év két utolsó évének forgalmát véve a számítás alapjául, a jövőben évi 10%-c-t jövedelmezzen. Viszont, ha a viteldijak leszállítása következtében bármely év tiszta nyereménye a törvényes kellékek megfelelő mérleg szerint a io%-ot el nem éri, köteles a város hatósága a vállalkozó előterjesztésérc a viteldijakat a következő évre aránylagosan felemelni.
