Esztergom és Vidéke, 1898

1898-02-13 / 13.szám

holmi tpfuj >-féle közbekiáltásnak semmi nyoma. A jelölt kiemelte, hogy vallási ügyekben nem enged, tudja kötelességét. Mert hisz oly bizalmi állást foglal el, mint a papnevelőintézet kormányzója, melynek fontosságát Isten és ember előtt átérzi. A helybeli pagságot egy szóval sem emiitette. A nyitrai püspök Ur O Méltóságának személyét itteni egész be­széde alatt egyszer sem emiitette, se reá nem hivatkozott. A beszéd végén, a- nép lelkesedéssel kisérte lakására. Egyes községek küldöttségei laká­sán köszönetüket kifejezve a beszé­dért, újra felkérték jelöltjüknek. A hol a nép ragaszkodása ilyképen nyilatkozott meg, ott csendőrökre nincs szükség. Az állítólagos etetés és itatásról pedig tu­domásunk nincs. A zsidóság az egész mozgalomtól távol tartja magát. Mindaz tehát, ami a két fennebb emiitett közle­ményben foglaltatik nem egyébb, mint a közönség félrevezetésére szolgáló és szán­dékos ferdítés és hazugság. Végül tanúsítjuk, hogy a nép különb­ség nélkül nagy tisztelettel viseltetik a jelölt iránt, ott ahol megjelenik szeretet­tel üdvözli s mindennapi szent miséjén tömegesen vesz részt. Kelt. Kisutca Ujhelyen, 1898. február 3-án. Klucsil Kajetán s. k., községi főjegyző. Vondrácsek Gyula s. k., községi biró. Pakos Vincze s. k., községi helyettes biró. Veszély Dömjén s. k., tanácsnok. Sujánszky Antal s. k., tanácsnok. Pakos József s. k., tanácsnok. Kollárik Ignácz s. k., tanácsnok. Vármegyénk népoktatásügye. Esztergom, febraár 12. Mint előre jeleztük, itt közöljük Var­gyas Endre kir. tanfelügyelőnek tanul­ságos január havi jelentését lehetőleg bő kivonatban, mindenekelőtt felemiitvén, hogy e jelentés a tanfelügyelő által ja­nuár hó folyamán meglátogatott szentlé­lek! r. k., kirvai r. k., unyi r. k. és ref. dághi r. k., csolnöki r. k. sárisápi r, k,, annavölgyi bányai, epöli r. k., bajnai r, k., dunamocsi r. k., bucsi ref. és karvai r. k. népiskolákra vonatkozik. I. Az iskolai épületek tekintetében a törvény kívánalmainak teljesen megfele­lőnek találta a bucsu ref. és a bajnai r. k. népiskolát. Mindakettő díszére válik a népoktatásnak. Elég jók: a kirvai r. k., a nagysápi ref. és r. k., az epöli r. k., a dunamocsi ref. és a karvai r. k. isko­laépület. Már a dorogiban és a csolno­kiban a tantermek szűkek, keskenyek és az utóbbiban a gyermekek a világosság­gal szemben ülnek. Az annavölgyi iskola két tanterme is szűk és homályos. Min­den bírálaton alul állanak s egészségügyi szempontból tűrhetetlenek a dunamocsi r. k., az unyi ref. és r. k. és a szentlé­leki r. k. iskolák. A dunamocsi közvetle­nül az istáló mellett van, magassága a gerendákig csak 2.45 m., két kicsike ab­lakán alig jön be a világosság, ugy hogy a gyermekek szemei tönkre mennek s szellőztetni nem lehet, igy levegője fül­lett, falai piszkosak. Hasonló állapotok­ban van az unyi református iskola is, melynek fala a hegyoldal felül nedves s dohos szagot áraszt. Ugyancsak alacsony és sötét az unyi r. k. iskola is, amely pedig csak az ősszel épült. A szentlé­leki r. k. iskola is, melynek ajtaja szin­tén az udvarról nyilik. csak 2 l / t méter magas, tehát alacsGny s mivel felső fe lét hegyviz mossa, nedves, levegője ful­lasztó s a gyermekekre ártalmas, holott hygienikus szempontból a gyermekeknek éppen ebben a korban minél több s mi­nél jobb levegőre s minél több világos­ságra van szükség. II. A népiskolai törvény a hitfele­kezeti iskolákra nézve is megszabja, hogy egy tanteremben 60 gyermeknél több helyet nem foglalhat s egy-egy tanitó, — az ismétlőkötelesekkel együtt — 80 gyereknél többet rendesen nem taníthat. A törvény ezen szabványával szemben túlzsúfolt tantermek vannak a következő iskoláknál : 1. A bajnai r. k. iskolánál, ahol mind a három tanterem tágas, világos, minta­szerű kítünő tanhelyiség ugyan, de egyik tanteremben 92, a másikban 106, sőt a harmadikban 150 tanköteles gyermek van, mint tényleg iskolába járó beirva. A 348 tanköteles létszámhoz mérten, itt még 3 tanteremre elkerülhetetlenül szük­ség van, illetőleg a leánygyermekek ré­szére külön három tantermű leányiskola létesendő. 2. Túlzsúfolt a csolnoki r. k. népiskola is, ahol összesen 210 tanköteles és isko­lába járó növendék számára csupán két tanterem lévén, egyik tanterembe 93, a másikba pedig 117 tanuló van összezsú­folva. Mindkét tantetem itt oly keskeny hogy a gyermekek nem férnek el a pa­dokban s a bennülök egymástól mozogni is egymástól alig birnak. Itt egészen ujolag szervezendő, legalább három tan­termű iskola szükséges. 3. Tűrhetetlen az állapot a sárisápi iskolánál is, ahol az egyik szük tanteremben 119 tankötelest talált any­nyira összetömve, hogy a gyermekek majdnem egymás ölében ülnek s akik még igy sem férnek el, a padokon kívül a padlón üldögélnek, úgyannyira, hogy a tanitó mozogni is alig képes. Itt is egy harmadik tanterem elengedhetlen. 4. Epölön a meglevő egyetlen tante­! rem nem elég tágas, de egy tanteremre I s egy tanítóra a tényleg iskolába járó i 116 növendék túlságos nagy szám s egy ' második tanterem feállitása itt az elo­I dázhatlan. 5. A bucsi, különben kitűnő s egész­ségügyi szempontból is kifogástalan tan­termekkel rendelkező iskolánál is az egyik tanterembe kerek 100 tankötelest talált beirva, itt azonban a túlzott szá­mot főleg a pusztai s részben más val­lású tankötelesek szolgáltatván, a szük­séges uj tanterem felállításának kötele­zettsége nem a hitközség református hí­veinek terhére irandó. III. Taneredmény tekintetében a tan­felügyelő kifogástalannak találta a nagy­sápi ref. iskolát. Ennél az iskolánál Mo­hácsy Bálint és Borsos Borbála tanké­pesített tanítónő előadnak minden tan­tárgyat, tehát; irást, olvasást, számolást, nyelvtant, történetet, természetrajzot, természettant, alkotmánytant és egész­ségtant. Minden tanuló minden tantárgy­ból el van látva minden szükséges tan­könyvvel. Ebben az iskolában öröm hall­gatni a noveadékek szabatos, okos felele­teit. — Továbbá jónak találta a tan­eredményt a sárisápi r. k. a duna-mocsi ref., az annavölgyi bányai s a bucsi ref. ismétlő iskolában. Mindezeknél az isko­láknál előadatnak mindazok a tantárgyak melyek a tantervben az illető osztályok számára elő vannak irva. — A többi is­kolában nem tanulnak a gyermekek sem természettant, sem egészségtant, még & tisztán magyarajku községek iskoláiban sem, tehát éppen ezen, a nép számára oly fontos ismeretekből alig visznek ki valamelyes ismeretet az életben az illető iskolák tanulói. Taneredmény tekinteté­ben legsilányabb a szentlélek!, r. k. és az unyi ref. iskola. IV. A magyarnyelv tanítását a tan­felügyelő az idegen ajkú községrk isko­láiban szigorú vizsgálat tárgyává tette, főleg a magyarnyelvben elért eredményt. A magyar nyelvben legkiválóbb eredményt mutat fel a sárisápi r. k. iskola, ahol Kalina Károly és Dogosi Árpád tanítók igazi hazafias buzgalommal s kiváló szak­értelemmel, minden tantárgyat telje­sen magyarul tanítanak s a növendékek értelmes feleletei meglepőek. Ez az is­kola teljesen magyarrá lett nyelvben és érzelemben. Másrészt azonban az ifjú nemzedék teljes meg magyarosodásának nagy hátránya az, hogy a vallásoktatás nyelve ellenben teljesen tótnyelven folyik nemcsak a mindennapi, hanem az is­métlő iskolásoknál is. Az illető lelkész, Schramek Károly, azt adja okul, hogy a szülők annyira idegenkednek a magyar biblia- és katekizmustól, hogy azokat be­szerezni nem hajlandók. Pedig ha a val­lástani oktatás lépést nem tart az iskola anyanyelvével, az istenitisztelet nyelve. Sárisápcn sem lesz magyarrá soha. Egyébbként oda nyilatkozott a nevezett lelkész, hogy jövőre, ha más forrásból nem lehetséges, az iskolamulasztási pénz­büntetésekből szerzi be a vallástani ma­gyar könyveket. (Különös, hogy erre a nemes elhatározásra csak most, a tanfel­ügyelő erélyes fellépésére jött reá.) A magyarnyelv tanításának eredményét kitűnőnek találta az annavölgyi bányai iskolánál is, ahol a gyermekek szintén teljesen magyarul tanulnak minden tan­tárgyat s a magyar nyelvtanból itt hal­lottam a legkitűnőbb feleleteket, ami di­cséretére válik Hruszka Matild tanképe­sitett tanítónőnek s Balek József tanító­nak. Itt a hittant is teljesen magyarul tanítják a tanítók. — Módszertanilag jó­nak találta a magyarnyelv tanítását a a kirvai r. k. iskolánál, ahol Szedlacsek Ferenc tanitó buzgólkodik. A csolnoki, dághi és epöli iskoláknál az illető taní­tók szintén tanítják a magyarnyelvet, ugy amint az törvényszerüleg elő van irva, de ezen iskolákban, noha egyes tárgyakat teljesen magyarul adnak elő, a tanulók túlságos létszáma mellett, a mi­dőn még a fegyelem fentartása is nehézsé­gekkel jár s csendes foglalkozást adni alig lehet, az eredmény nem egészen kielégítő. A magyarnyelvi tanítás tekintetében leg­silányabb a szentdéleki iskola, ahol a gyermekek se olvasni, se számolni nem tudnak magyarul. Minthogy a tanitó a beszéd-értelemgyakorlat módszertanát nem is ismeri, az értelem fejlesztés és az egész mondatban való feleltetés teljesen figyelmen kivül van hagyva. A felső év­folyamuaknak, akik folyékonyan szintén nem tudnak magyarul olvasni, éppen a tanfelügyelő látogatásakor volt az első földrajzi órájuk, Mde a tanitó nem volt képes egyetlenegy mondatot kierőszakolni az egész iskola összes tanulójából. Ennek a siralmas állapotú iskolának a tanító­ját különben Ti 11 Jánosx&k hívják, aki csak két évi képezdei tanfolyamot vég­zett, gyakorló iskolát tehát sohase látott s vizsgát magánúton tett. V. A jelentés szerint a legszüksége­sebb taneszközökkel a legtöbb iskola el van látva, kivéve az unyi ref. iskolát, ahol a zsoltáros könyvet használják ol­vasókönyvül is. A dághi gyerekek né­hány levélből álló iró füzetből tanulnak, de legalább magyarul. Az unyi ref. iskola tanítója szintén összetákolt irott füzetek­ből tanit. * Ez a jelentés vármegyénk népoktatás­ügyére vonatkozólag bizony nagyon sok szomorú adatot tartalmaz s csak az a vigasztalásunk, hogy a népnevelésügy élére oly tanférüu került, aki leghivatot­tabb az elmaradottság megszüntetésére s erre elég erővel, munkakedvvel és tehet­séggel rendelkezik. Bizunk a jövőben! Villamos vasút Esstergom, február 12. XI. Szállítási dijak. A teherszállítás tekintetében a vállal­kozó jogositva van a szállítási dijat köz­vetlenül az egyes felekkel megállapítani: legmagasabb szállítási dij gyanánt azon­ban métermázsánként IO kr —• egész vaggon rakomány után le és felrakás nélkül — 100 kilógrammonkint 6 kr szedhető. A városnak mint birtokosnak, vagy hatóságnak szállítmánya tekintetében egész vaggon rakomány után mmázsán­ként 4 kr kedvzményes ár köttetik ki. A trausitó áruk, valamint a IOO kg. súlyon alóli teher áruk díjtételeit a vál­lalat belátása szerint szabadon állapit­hatja meg. Az állami vagy vicinális vasutak által követelt mérlegelési dijak a vállalkozót nem terhelik. A 6. §. rendelkezéseinek figyelembe vételével az utasok csak annyi podgyászt vihetnek magukkal, mennyit kezükben tartanak, vagy az általuk elfoglalt ülő­helyek alatt elhelyezhetnek, ha ez által a többi utasok kényelmükben nem szen­vednek. Ilyen kézi pogyászokért, ha akár a kézben tartanak, akár az ülések alatt helyeztetnek el, dijak nem szedhetők. Minden egyéb darab podgyászt u, m. ; nagyobb bőröndöket, ládákat, hordkosa­rakat és ehhez hasonlókat, a vállalkozó a személyszállító kocsikon csak akkor köteles továbbítani, ha azok az útasók kényelmének zavarása nélkül a kocsiban vagy előterekben (perron) elhelyezhetők. Ezekért IOO klgrmig darabonkint io kr, több darab esetében darabonkint 6 kr fizetendő. Ha a vállalkozó a személy kiséret nélküli darab pogyászok és áruk szállítására külön kocsit indit, IOO klgrmmig darabonkint io krt és minden további io klgmmért i—I kr vitel dijat szedhet. A vállalkozó jogositva van ezen ugy a személy, mint teher-szállitás tekinteté­ben megállapított maximális dijakat le­szállítani, személy forgalomnál olcsóbb idény- és tanulójegyeket kiadni vagy egyéb kedvezményeket nyújtani. Később engedélyezendő vonalakra a személy és teherszállítási dij az enge­dély kiadása alkalmával fog ugyan meg­állapittatni, ezen megállapításnak mégis a fentiekben meghatározott elvekkel egybehangzónak kell lenni. Ha a vállalatnak az adókivetés alap­ját képező és a törvényes kellékeknek megfelelő évi méilege szerint a vasút és a fogyasztóknak villám áramot szolgál­tató telep évi nyereménye öt éven át a viliara világítási telepbe fektetett és a vasutaknak a miniszterileg megállapított esetleg későbbi beruházásokkal felemelt együttes tökéi io%-át meghaladja, ez esetben jogositva van a város közgyűlése fenti s-álitási dijakat a vállalkozó meg­hallgatásával oly arányban leszállítani, hogy a vasút és villám telep az öt év két utolsó évének forgalmát véve a számítás alapjául, a jövőben évi 10%-c-t jövedelmezzen. Viszont, ha a viteldijak leszállítása kö­vetkeztében bármely év tiszta nyere­ménye a törvényes kellékek megfelelő mérleg szerint a io%-ot el nem éri, kö­teles a város hatósága a vállalkozó elő­terjesztésérc a viteldijakat a következő évre aránylagosan felemelni.

Next

/
Thumbnails
Contents