Esztergom és Vidéke, 1898

1898-12-11 / 99.szám

AZ „ESZTERGOMVIDÉKI GAZDASÁGI EGYESÜLET" HIVATALOS LAPJA. M

e

Üelenik Vasárnap és csütörtökön. • j> »<» • JSLŐFIZETÉSI ÁRAK I Egész évre — — — — 6 frt — kr. Fél évre - - - — — 3 frt — kr. Negyed évre — — — 1 frt 50 kr. ÍS szám ára: 7 kr. Felelős a szerkesztésért: MUNKÁCSY KÁIxMÁNLap tulajdonos kiadókért: DR- PROKOPP GYUlxASzerkesztőség és kiadóhivatal: (hoya a kéziratok, előfizetések, nyiltterek és hirdetések 'küldendők Szée^enyi-tér, 330. száiq. ~^-í Kéziratot nem adunk vissza. Szőlőhegyeink betelepítéséhez. Esztergom, december 8. Esztergom város határának egy jó része szőlőterület, hegyei pedig legnagyobb részt lehetőleg kedvező körülményekkel bírnak a szőlő számára. Hogy mennyire alkalmasak, azt bebizonyították az elmúlt idők bő szüretei, melyek sajnos oly hirtelen letűntek akkor, a midőn a hihetetlen gyorsasággal pusztító phyloxeravész romboló útjában feltartózhatatJanul rohanva végig Európán, hazánkban is tönkre tette ugy ezen, mint más kitűnő, sőt világhírű borokat termő hegyek szőlőit, csaknem lehetetlenné téve ezáltal sok ezer családnak megélhetését. Évek multával végre, amidőn ezen kiszámithatlan veszteséget okozó pusztulás nyomasztó hatása alól felocsúdott az ország szőlőbirtokossága, tudatában annak, hogy megsemmisült vagyonát ismét viszszaállitania ugy saját maga, mint családja, de hazája érdekében is kötelessége, hozzáfogott a szőlők reconstructiójához. És minden nevezetesebb borvidéken voltak lelkes férfiak, kik áldozatoktól vissza nem riadva, — melylyel pedig tagadhatlanul össze voltak kötve az első, s mondhatnám: inkább kísérletezés számba menő telepítések, gyakorlati tudásuk és az elméleti útmutatások egybevetésével újra ültették elpusztult szőlőiket, példát mutatva vidékük szőlőbirtokosságának.. Hogy mennyire sikerült az igy megindult reconstructió, az amint most már megbírálható, vídékenkint változó s pedig aszerint, a hogyan az egyes telepitőknek, csaknem a véletlen folytán, bevált-e az ajánlott felújítási mód, avagy sem ? Csakis véletlennek nevezhetem ugyanis azt, hogy az annak idejében országszerte ajánlott s mint hazai szőlészetünk egyedüli megmentőjének nevezett amerikai fajták egyes vidékek talajában sikeresen beváltak. Azon kényes és sok igényű amerikai fajták ilyen szerencsés körülmények közé jutottak pld. az AradHegyalján, ahol ismét boldoggá tették annak népét, újra visszavarázsolhatták az elmúlt vig szüreteket, újólag virulóvá változtatva a kitűnő fekvésű, már-már elkopárodott hegyoldalakat. Sajnos, hogy ugyanazon fajták Esztergom város hegyeiben nekik csak nagyon kevéssé megfelelő viszonyok közé kerülve, pusztulásnak indultak, miáltal hosszú időre el vették kedvét a birtokosságnak a hegyek betelepítésétől. Ennek oka pedig, amint azt az ehhez hasonló eredmények tanulmányozása által azóta szerzett tapasztalatok immár érthetővé teszik, az itteni talajok nagy részének túlságos szénsavas mésztartalmában rejlik. Ez okozta tehát, az annak idejében ámbár a legnagyobb jóhiszeműséggel ajánlott, jóságra nézve, külömben is nagyon vegyes minőségű Ripáriák kipusztulását. Eenek következtében kerültek le azután a szőlők az immumis homoktalajokra, s csak helyenként maradtak fel régi állapotukban még mai napig is, hogy mintegy útmutatók lejhessenek a további tennivalókra nézve. Ezek azok a szénkéneggel feltartott szőlők, melyek szinte természetszerűleg kínálkoznak követésreméltó példának, vagyis arra nézve, hogy mit kell tennünk, ha azt akarjuk elérni, hogy ismét felújulva láthassuk az esztergomi hegyi szőlőket. Legkevésbé sem lehet célom a homoki szőlőket talán értékükben kisebbíteni, de az általánosan ösmert külömbségek közül, melyek a hegy és homok közt vannak, a szőlősgazdára nézve csak azon anyInyira veszedelmes fagyokat említve, j kérdem, vájjon nem-e volna nagyon ; is kívánatos a hegyi szőlők mielőbbi betelepítése ? Azt hiszem, csakis egy válasz lehet erre s ha igen, ugy lássunk I hozzá a munkához, s állítsuk vissza ' újra jövedelmező tőkévé azon tönkjrement vagyont, mely a volt szőlŐ| területek kipusztulásával elveszett. I És amint mindenütt ott, ahol már \ nagyobb arányban meginduít a szőlők reconstructiója, a szőlőbirtokosság intelligenciája volt a kezdeméi I I Az .Esiterp és Vidéke" tárcája, szereiéin. Csodálatos jószág az á szerelem ; Hol fölemel, hol lever ez érzelem. Mint a szélvész, ha a pelyhet elkapja : Hol az éghez, hol a földhöz csapkodja. Így vergődik a szivem is mindegyre, Mert nem tudja, hogy a szived szeret-e f Ha nem szeret, akkor jobb a föld alatt, Mint hogy mindég bántson e bús gondolat. Esztergom, december 7. K. K. Megpatkolt székelyek. — Az cEsztergom és Vidéke« eredeti tárcája. — Történt, hogy Kapy György uram ujolag megházasult vala, elvevén hites társul Bánfy Ágnest. A szép Bánfy Ágnest, a ki immáron harmadszor esküdött örök hűséget. Minekutána tizennégy éves korában nőül mene Barcsay Ákoshoz, ennek halálával pediglen Rhédei László uramhoz. De mivelhogy Rhédei László is az örök nyugodalmas világba költözött, a szép Ágnes másodszor is özvegy marada. O nagysága Apafy Mihály uram, a méltóságos fejedelem nagy tiszteletben tartja vala az özvegy asszonyok bánatos szépsépét, s órásházából szerelmes szívvel szivesen ki-kirándult volna olyik nagyasszony szívbéli keserűségeit kisebbíteni; hanem Bornemissza Anna, a kegyelmes fejedelemasszony szerette minden dolgoknak rendjit kiismerni, s mikor Mihály uram ő kegyelme titkos utakon tévedezne, a hűséges hitvescárs iparkodott férje urát az üdvösséges jó útra visszairányítani. Bánfy Ágnes erényeit is félti vala a kegyes nagyasszony, s harmadízben egybe házasitja Kapy György urammal, a kinek már több eladó hajadonjai valának. A nagy lakodalom után a mostoha nagyasszony a Maros-parti vár ablakánál ül vala két leányával, s nagy gyönyörűséggel tekintgetik Kapy uramnak aranynyal kivert narancssárga kaftánját, a kit annak idejében Ali basától vett vala ajándékban. — Ejnye anyámasszony, szólalt meg az egyik Kapy lány, nézze csak kegyelmed azt a székelyt, a ki ím most tutajon megyén a Maros vizén. — Ugyan mi az é^des lyányom ? — Nézze csak kegyelmed. ímhol most bukkanik föl a habok fenekéről. Lefordult a bestye lélek a tutaj széléről. Bizony részeg lehet. S mig a székely nagy mótuszokkal a tutajhoz kerül, másik társa segítvén, felrántja helyére. A Kapy-familia hangos vigassággal örül a székely esésén, a mi meghallatik a tutajig s a két székely figyelmét felköti vala. Látják im, hogy őket gúnyolják nagy csúfolódással. A vízbe fordult székely füles módjára ' nagyot rikkantván, ordítozik, s gúnyáját ledobván, az ablaknál ülő kisasszonyokat istentelen gonoszsággal megfenyegeti vala. Nem vevé eszébe a szerencsétlen, j mely dolgot cselekszik. Éppen jönne Kapy uram az ablakhoz, ' hogy szerelmetes társát gyönyörűséggel szemlélje, ím hát láttatik, hogy a nagyasszony a kisasszonyokkal nagy pirulás! sai szégyenkeznek vala. Nagy hirtelenséggel szörnyű • dühödés j támad Kapy uram belsejében s nagy; fenhangon elkiáltja torkának majdnem szakadtával: — Állj meg bestye lélek, állj meg [ kutya székely! A tutajos székelyek ellenben tova' úsztatván, nem veszik elméjükbe Kapy rettentő fenyegetéseit. De még ők újra megfenyegetőznek vala mindketten. Valamint kergetett toportyán, csattogtatván fogait, futamik vágtató ugrással, | azonképen iramlik Kapy uram szolgáinak közéje, kiknél elrendeli a gyalázatos székely ebeknek csolnakkal való elfogatását. Elindulának a szolgák nagy sietséggel, s csolnakukon, mint agár nyulat az erdőben, üldözni kezdek a két székelyeket, a kik im most bezzeg megijedeznek. Mind hasztalan ő iparkodásuk, mivel hogy elfogattatnak és egybenkötöztetnek vala. Kapy uram ő kegyelme már nagy fúriával várja a székely rabokat, s istentelen szókkal megszidván, botjával rájuk vág, és várának kovácsát szózattal ím maga elé rendeli: — Lovaimnak patkolója, lásd ime ezen két székely ebeket. Menj műhelyedbe, s verj egy-egy lábuknak meztelen sarkára tüzes patkót, tüzes szegekkel. Igy bünteti Kapy a szemtelen kutyát, ki szerelmetes társát és szerelmetes magzatjait megbántani merészkedik. Híjába való immáron két székelyeknek keservesen siránkozó könyörgése. Haszontalan vala. A kovácsmester ura ő nagyságának parancsát annak rendi szerint megvégezi vala. És mikoron nagy jajgatással végben menne az kínos patkolás, a székelyek elholtan a vár kapuja elé kidobatnak. Jőve arra éppen egy talyigás székely, ki is könyörületes szívvel két társát talyigára helyhezvén, elviszi őket Apafy Mihály ő nagysága a méltóságos fejedelem elé, hogy panaszukkal élnének Kapy György uram ő nagyságának istentelen patkolása ellen. Horti Béla.