Esztergom és Vidéke, 1898

1898-10-13 / 82.szám

élesednek ki, a heves Összetűzéseket az állandó idegenkedésnek még veszélyesebb és nehezen megdönthető jégfala váltja fel, bár a békerontók állandóan még sem tudnak pihenni s gyülölségük olthatatíanságával, ismételt tipró-attakokkal tovább is adják a jó példát — a felebaráti szeretetre, a régi patriarchális béke visszavívására. Akik tehát igazán sajnálják a régi idők elváltozását, az elfajult miniatűr keresztes háborúkat, azok lépjenek sorompóba. A társadalmi helyzetet csak társadalmi uton lehet orvosolni. A fáklyalobogtatók kezéből kell kicsavarni a lángot: addig napirenden lesz a gyújtogatás. Magukra kell hagyni minden alkalommal és minden téren e Nero-epigonokat, sőt ha módunkban van, egyegy általuk elvetett szikrát gyorsan, gondosan eloltani. A társadalom lelke nincs még annyira inficiálva, hogy alkalmas medicinával s a ragályterjesztők ártalmatlanná tételével, a visszamaradt néhány bacilíust elölni ne lehetne. De erre csak egy medicina van, amely a szeretet, a jóindulat, a kölcsönös bizalom ingredienciáiból van Összeöntve. Amennyivel jobban tudnak gyűlölni azok, annál jobban kell szeretni a többieknek, hisz egy nagy szeretet valamikor elegendő volt az egész bűnös emberiség megváltására ! Scipió. Iparfejlesztés. Esztergom, október 12. Még nincs befejezve a legnagyobb kérdés, hogy mi lesz a két állam közgazdasági berendezkedé sével, de azért a napi munka során tanácskozott a magyar képviselőház pénzügyi bizottsága a közgazdasági tárca költségvetéséről. A kereskedelmi miniszter budgetjét is csak ugy tárgyalják, mintha semmi sem változhatnék a föld alatt, pedig ha valahol, ennél a tárczánál kell kifejezésre jutni az uj helyzetnek és az uj helyzet követelményeinek mélyreható átalakulásokban. A költségelőirányzat tételeiben régiek a nyomok minden tekintetben, még az összegek is alig változnak, melyek az iparfejlesztésre vannak fölvéve. Pedig itt már csak indokolt lett volna a nagyobbszabásu elhatározás, mind a két eshetőségre. Arra is, ha áttérünk az önálló gazdasági berendezkedésre, arra Ís, ha megújítjuk a kiegyezést Austriával. E*>ben az utóbbi esetben is a lehető legmagasabb hatványra kell emelni az államnak az iparfejlesztésben való közreműködését. Egyelőre minden a tavalyi alakban maradt, minden, még csak az ipari szakoktatásra sem gondoltak bőkezűbben, ott is csupán a már létesített intézmények szükségszerű fejlesztésére vannak meg a fedezetek. Az iparfejlesztési cimen pedig még ennyi sincs, holott ki vannak merítve a közgazdasági, az országos kereskedelmi és iparalapok és nincs a szakministernek rendelkezésére semmi, ha arról nem lenne szó, hogy már igazán intenzív iparfejlesztési akciót csináljunk, miután meggyőződtünk róla, hogy az osztrákok egyenesen a kifosztásunkra törnek és hogy ha megújítják is most még a kiegyezést, az kétségkívül az utolsó kiegyezés lesz. A szakminiszter az ő tárcájának tárgyalásánál a törvények revízióját igérte meg. Kívánatos a törvények átalakítása. Az ipartörvény, a kereskedelmi törvény revíziója csak agy kis részlet lehet a teendők hosszú sorozatában és részlet a hazai iparnak állami kedvezményekben való részesítéséről szóló törvény megújítása is, amit Dániel Ernő szintén kilátásba helyezett, mivel e törvénynek érvénye a jövő esztendő végén lejár. Ennek a törvénynek létezése mindig fájt egy kissé osztrák testvéreinknek, mert valami csekély kedvezmény mégis csak biztosíttatik benne uj gyárak alapitóinak. De igen, igen csekélyek ezek a kedvezmények és leginkább a tizenöt évig terjedő adómentességre vonatkoznak, ami távolról sem elég az iparfejlesztés célzatának komoly megközelítésére. A kérdés tehát az, miképpen fog szólani az uj kedvezményi törvény. És ez a kérdés annál tontosabb, mert ennek a magyar törvénynek meghozásában, ha nem nyilvánosan is, titokban erősen beleavatkozik az osztrák kormány, igyekezvén fönt ellensúlyozni a magyaroknak azon kísérletét, hogy az állami támogatás megfelelő mérvével segítsék fejlődésében az iparukat. Már most, akár lesz kiegyezés, akár nem lesz, Isten segedelmével mind a két esetben rendkívül fontos érdekek fűződnek az állami kedvezményekről szóló törvény megújításának, illetőleg átalakításának kérdéséhez. Mert ezt a törvényt ugy keli megcsinálni, hogy a céljának megfeleljen és hogy a hatása ne maradjon el, amint elmaradt mindeddig. Nagy és értékes előnyöket kell biztosítani e törvényben az ipar fejlesztői részére, beleértve a műhety-ipart is, mert különben ujabb tiz esztendő múlva megint csak ismétlődnek a sopánkodások, a mikkel most van tele a levegő. Ha példa kell a magyar kormánynak, mily alapokon kell az ipart támogatni és segíteni, ott van példának a Szerbiáé, melynek iparkedvezményi törvényjavaslata mintául szolgálhat a magyar kormánynak. Ha ugyan kegyesen megengedik Bécsben, hogy Magyarország valamikép segítse az iparát és ha meg nem állítják a buzgóságunkat azzal a szóval, hogy : jámbor magyarok, nektek nem szabad ipart fejleszteni, mert ez veszedelmére válik az osztrák iparnak. • Egy esztergomi iparos. Esztergom, október 12. — Gratuláció. A vármegyei tisztikar és a kezeM személyzet B. Szabó Mihály főjegyző vezetése alatt holnap, csütörtökön délelőtt fog tisztelegni a névnapját ünneplő Kruplanicz Kálmán főispánnál. — Személyi hir. Andrássy János alispán, családi ügyekben, néhány napra a fővárosba utazott. * — Államsegóiyek. Frey Ferencz országgy. képviselő örvendetes hirt hozott magával a fővárosból. Biztos tudomást szerzett ugyanis arról, hogy a kultuszminister az 1899. évre költségvetésébe az esztergomi uj gymnásium épitési költségeinek részben való fedezésére 44.000 frtot, a reáliskola segélyezésére pedig az eddigi 3000 frt helyett 4000 frt államsegélyt vett fel. A jó hir kinos nyoi mástól szabadította fel a tanügybarátok és a szülők lelkét. — Esküvő. F. hó 15-én esküszik örök hűséget dr. Nógrády Jenő, a győri Kereskedelmi Akadémia tanára s lapunk volt felelős szerkesztője szép arájának: Jenvay Valéria kisasszonynak, Jenvay Ferenc sümegi ügyvéd leányának. Mi, akiket oly szoros, régi, bizalmas kötelék füz a rózsaláncok felvevőjéhez, aki kitűnő tollával még ma is buzgón segíti elő ügyünket, mindenesetre nemcsak hálából, de igaz, kollegiális szeretettel kívánunk e napon neki nagyon sok boldogságot, — A közigazgatási bizottság Kruplanicz Kálmán főispán elnöklete alatt f. havi ülését kedden tartotta, amelyen ! mindenekelőtt az ipartanács tagjaivá — jjövő évi szeptember 30-ig tartó mandáj tummal — idősb Brenn r Józsefet és Mayer Jánost, póttagokká Marosi Józsefet és Neumayer Károlyt választották meg. Majd engedélyt adtak a primaciális uradalomnak s Barta Tivadar és érdektársainak arra, hogy a tilalmi időbért is vadászhassanak az elszaporodott őzsutákra. A belügyminiszterhez pártolólag terjesztik fel Haán Rezső állami anyakönyvezetőnek és Fekete Rezső hely. annyakonyvvezetőnek állami fizetési- és j rangosztályba való bevétele iránt való i kérelmét. Vargyas Endre kir. tanácsos, tanfel- j ügyelő havi jelentésében előadta, hogy a szorgalmi idő beálltával, őszi hivatalos látogatásait újra megkezdette s ez ideig J Szentlélek, Kesztölcz és Csév r. k. isko| Iáit látogatta meg. Szentléleken uj tanI erő működik Szkladányi Jenő személyében, KesztölcÖn a hiányzó II. tanítót egyelőre Szorecz János plébános pótolja, Cséven a sokat emlegetett Benedekovits j kántortanító helyettesítésével az egyház{ megyei főhatóság, a helyettesített költ' ségére, Csupor Edét bizta meg, a második buzgó tanerő egy óvónő. Hogy diplomás tanítót egyik helyre sem kaptak, szomorú jele az általános tanítóhiánynak. A három iskolában, látogatásakor, a 459 tanköteles közöl 395-Öt talált az iskolában, amely szám a tanév első havában, főleg a mult évihez képest, kedvező eredmény. | Majd bejelentette az előadó, hogy ujabban a következő tanítóknak eszkö! zölte ki fizetésüknek 400 frtra való kiei gészitését : Balázs János karvai r. k. ta| nitónak (145 frttal), Rojtsek József pár1 kányi r. k. (87) és Stoklász Vilmos nagy; ölvedi r. k. tanítónak (42 frttal). Ezenki! vül kieszközölte a . következő be nem ! töltött, vagy újonnan szervezendő állá| sok dotációjának 400 frtra való kiegészítését : a bátorkeszi r. k. iskola második (-J- 74), a n.-ölvedi r. k. iskola II. (-f- 83) a nyergesujfalusi r. k. iskola II. (-}- 61), és III. (-j- 61), a bajnai r. k. IV. (-f- 350), és V. {-{--350), végül a kőhídgyarmati r. k. iskola II. tanítójának (-j- 76 frt.) Ötödéves korpótlékot ujabban kieszközölt Simcsák János .dömösi r. k., Nemcsík Dániel bátorkeszi ref., Fekete István nánai r. k., Benedekovics József csévi r., Szabó István nagysápi r. k., Sípos Lajos unyi ref., Heinczelmann Antal nyergesujfalusi r. k. és Fajkoss István kícsindi r. k. tanítóknak, személyenkint 50 frttal, A tanítók sorsa iránt ezzel tanúsított buzgólkodásáért a tanfelügyelőt megéljenezték. Vajda Zsigmond kir. mérnök bejelentette, hogy a párkánynána-esztergomi ut teljes jó karba hozását, amire a kormány 4000 frt államsegélyt adott, már megkezdette. Az ülés végén felemelkedett még, Vimmer Imre bizottsági tag s igen szép kis beszédben gratulálta meg közeledő népünnepe alkalmából az elnököt, a főispánt, aki az üdvözlő szavakra az Ő lekötelező, szives modorában a legszeretetreméltóbban válaszolt. — Közgyűlés. Az Esztergomvidéki Orvos és Gyógyszerész Egyesület szombati közgyűlésén a régi tisztikart egyhangúlag, újból megválasztották. — Vadászat- A primási főerdőmester nagyobb vadászatot rendezett a pusztamaróthi erdőségekben. A vendégek : Damaskin Arzén (negyvenezer hold vadászterület bérlője) és Vojnits Béla ismert nevű sportmanek voltak, Kivülök a vadászaton résztveitek : Usztanek Antal jószágfelügyelő, Csupor István főerdőmester, Vaszary Antal főerdész és Pisúth Aladár gazdatiszt. Teritékre csak egy tizágancsos, de hatalmas bika került, leteritője Pisúth Aladár volt. — Hivatalvizsgálatok. Az egyes helyi lapok már ismételten hozták és pedig tévesen, a főispáni hivatalvizsgálatok dátumát. Minden félreértés kikerülése végett jelentjük, hogy a terminusok majd csak a vizsgálat után közölhetők pontosan és megbízhatóan, ami külömben az ügy természetéből folyik. — A h. Ó. vasút ellen panaszt kaptunk. Beszüntette a reggeli tehervonatot s igy a teherkocsikat is a reggeli személyvonat hozza. A sok tolatás rendesen nagyobb késéssel jár, igy a vonat ma is fél 9 óra helyett majdnem 3

/± 10 órakor érkezett. Ez a késedelem pedig — kütünösen az új a sommás eljárás miatt — a a jogkereső közönségre igen sok hátránynyal járhat, miért is jól teszik az érdekeltek, ha nehézményüket illetékes helyen is előadják. — A SZÓ vita VÓge. Stanader Ferencné munkásnőt a napokban Köbölkútról a helybeli közkórházba szállitották. A beszállítást a hátán késsel ejtett súlyos seb tette szükségessé. A sebet egy téglagyári munkás ejtette, akivel az iszákos, zsörtölődő asszovy munkaközben összeszóllalkozott s akit doronggal támadott meg. A késelőt elfogták s Muzslára bekisérték. — Halálozás. Idegenben, a fővárosi Vörös Kereszt kórházban hunyt el hosszú betegeskedés után Aldori Manó zsolnai könyvnyomda- és laptulajdonos, dr, Aldory Mór tanácsorvos fivére. A magyarosodás terén is szép érdemeket szerzett s korán elhunyt férfiú holttestét hozzátartozói városunkba hozták s itt temették el kedden délután igen nagy részvét mellet. A halálesetről a következő gyászjelent vettük; « Alulírott úgy a saját, mint egyetlen gyermeke, Imre nevében fájdalommal eltelt szívvel jelenti hogy szeretett, felejthetlen férje, Aldori Manó úr, könyv-, papírkereskedő és könyvnyomdatulajdonos, munkás élete 41-ik évében, f. hó 9-én hosszú szenvedés után Budapesten elhunyt. A megboldogult hült tetemeit f. hó 11 én, délután 3 órakor az esztergomi izr. sírkertben fogjuk örök nyugalomra tenn'b Zsolnán, 1S98. évi október hó io-én. Aldory Manóné, sz. Kempinski Ilona. — A régi hídmérleg még mindég ott áll a Schönbeck-féle üzlet előtt és a jó vidékiek, akik mit sem tudnak a változásról, hűségesen elfáradnak oda szekereikkel és sokszor várakoznak órákig, hogy a bódé ajtaja megnyíljék, amíg valami szamaritánuslélek felvilágosítja őket. Ha már a hatóság nem teljesiti is a képviselőtestület rendelkezését a régi mérlegnek a Vízivárosban való felállítása iránt, legalább vinné el jelenlegi helyéről azt s kímélné meg a közönséget ily felesleges zaklatástól. — Fegyelmi vizsgálat, fegyelmi büntetés. Maiina Lajos polgármester fegyelmi vizsgálatot rendelt el Hajnali Gyula városi ellenőr ellen ama rendetlen könyvelési esetek miatt, amelyek az 1896. évi zárszámadás pénzügyi bizott-