Esztergom és Vidéke, 1898

1898-10-13 / 82.szám

élesednek ki, a heves Összetűzése­ket az állandó idegenkedésnek még veszélyesebb és nehezen megdönt­hető jégfala váltja fel, bár a béke­rontók állandóan még sem tudnak pihenni s gyülölségük olthatatían­ságával, ismételt tipró-attakokkal to­vább is adják a jó példát — a felebaráti szeretetre, a régi patri­archális béke visszavívására. Akik tehát igazán sajnálják a régi idők elváltozását, az elfajult mi­niatűr keresztes háborúkat, azok lépjenek sorompóba. A társadalmi helyzetet csak társadalmi uton lehet orvosolni. A fáklyalobogtatók kezé­ből kell kicsavarni a lángot: addig napirenden lesz a gyújtogatás. Ma­gukra kell hagyni minden alkalom­mal és minden téren e Nero-epigo­nokat, sőt ha módunkban van, egy­egy általuk elvetett szikrát gyor­san, gondosan eloltani. A társada­lom lelke nincs még annyira infi­ciálva, hogy alkalmas medicinával s a ragályterjesztők ártalmatlanná tételével, a visszamaradt néhány bacilíust elölni ne lehetne. De erre csak egy medicina van, amely a szeretet, a jóindulat, a kölcsönös bizalom ingredienciáiból van Összeöntve. Amennyivel jobban tudnak gyűlölni azok, annál jobban kell szeretni a többieknek, hisz egy nagy szeretet valamikor elegendő volt az egész bűnös emberiség megváltására ! Scipió. Iparfejlesztés. Esztergom, október 12. Még nincs befejezve a legna­gyobb kérdés, hogy mi lesz a két állam közgazdasági berendezkedé sével, de azért a napi munka so­rán tanácskozott a magyar képvi­selőház pénzügyi bizottsága a köz­gazdasági tárca költségvetéséről. A kereskedelmi miniszter budgetjét is csak ugy tárgyalják, mintha semmi sem változhatnék a föld alatt, pe­dig ha valahol, ennél a tárczánál kell kifejezésre jutni az uj helyzet­nek és az uj helyzet követelményei­nek mélyreható átalakulásokban. A költségelőirányzat tételeiben régiek a nyomok minden tekintet­ben, még az összegek is alig vál­toznak, melyek az iparfejlesztésre vannak fölvéve. Pedig itt már csak indokolt lett volna a nagyobbsza­básu elhatározás, mind a két eshe­tőségre. Arra is, ha áttérünk az ön­álló gazdasági berendezkedésre, arra Ís, ha megújítjuk a kiegyezést Austriával. E*>ben az utóbbi esetben is a lehető legmagasabb hatványra kell emelni az államnak az iparfejlesz­tésben való közreműködését. Egyelőre minden a tavalyi alakban maradt, minden, még csak az ipari szakoktatásra sem gondoltak bőke­zűbben, ott is csupán a már létesí­tett intézmények szükségszerű fej­lesztésére vannak meg a fedezetek. Az iparfejlesztési cimen pedig még ennyi sincs, holott ki vannak me­rítve a közgazdasági, az országos kereskedelmi és iparalapok és nincs a szakministernek rendelkezésére semmi, ha arról nem lenne szó, hogy már igazán intenzív iparfejlesz­tési akciót csináljunk, miután meg­győződtünk róla, hogy az osztrá­kok egyenesen a kifosztásunkra tör­nek és hogy ha megújítják is most még a kiegyezést, az kétségkívül az utolsó kiegyezés lesz. A szakminiszter az ő tárcájának tárgyalásánál a törvények revízióját igérte meg. Kívánatos a törvények átalakí­tása. Az ipartörvény, a kereske­delmi törvény revíziója csak agy kis részlet lehet a teendők hosszú sorozatában és részlet a hazai ipar­nak állami kedvezményekben való részesítéséről szóló törvény meg­újítása is, amit Dániel Ernő szintén kilátásba helyezett, mivel e tör­vénynek érvénye a jövő esztendő végén lejár. Ennek a törvénynek létezése mindig fájt egy kissé osztrák test­véreinknek, mert valami csekély kedvezmény mégis csak biztosíttatik benne uj gyárak alapitóinak. De igen, igen csekélyek ezek a ked­vezmények és leginkább a tizenöt évig terjedő adómentességre vonat­koznak, ami távolról sem elég az iparfejlesztés célzatának komoly meg­közelítésére. A kérdés tehát az, miképpen fog szólani az uj kedvez­ményi törvény. És ez a kérdés an­nál tontosabb, mert ennek a ma­gyar törvénynek meghozásában, ha nem nyilvánosan is, titokban erősen beleavatkozik az osztrák kormány, igyekezvén fönt ellensúlyozni a ma­gyaroknak azon kísérletét, hogy az állami támogatás megfelelő mér­vével segítsék fejlődésében az ipa­rukat. Már most, akár lesz kiegyezés, akár nem lesz, Isten segedelmével mind a két esetben rendkívül fontos érdekek fűződnek az állami kedvez­ményekről szóló törvény megújítá­sának, illetőleg átalakításának kér­déséhez. Mert ezt a törvényt ugy keli megcsinálni, hogy a céljának megfeleljen és hogy a hatása ne maradjon el, amint elmaradt mind­eddig. Nagy és értékes előnyöket kell biztosítani e törvényben az ipar fejlesztői részére, beleértve a mű­hety-ipart is, mert különben ujabb tiz esztendő múlva megint csak ismétlődnek a sopánkodások, a mik­kel most van tele a levegő. Ha példa kell a magyar kormánynak, mily alapokon kell az ipart támo­gatni és segíteni, ott van példának a Szerbiáé, melynek iparkedvez­ményi törvényjavaslata mintául szol­gálhat a magyar kormánynak. Ha ugyan kegyesen megengedik Bécs­ben, hogy Magyarország valamikép segítse az iparát és ha meg nem állítják a buzgóságunkat azzal a szóval, hogy : jámbor magyarok, nektek nem szabad ipart fejleszteni, mert ez veszedelmére válik az oszt­rák iparnak. • Egy esztergomi iparos. Esztergom, október 12. — Gratuláció. A vármegyei tisztikar és a kezeM személyzet B. Szabó Mihály főjegyző vezetése alatt holnap, csütör­tökön délelőtt fog tisztelegni a névnapját ünneplő Kruplanicz Kálmán főispánnál. — Személyi hir. Andrássy János alis­pán, családi ügyekben, néhány napra a fővárosba utazott. * — Államsegóiyek. Frey Ferencz or­szággy. képviselő örvendetes hirt hozott magával a fővárosból. Biztos tudomást szerzett ugyanis arról, hogy a kultusz­minister az 1899. évre költségvetésébe az esztergomi uj gymnásium épitési költsé­geinek részben való fedezésére 44.000 frtot, a reáliskola segélyezésére pedig az eddigi 3000 frt helyett 4000 frt ál­lamsegélyt vett fel. A jó hir kinos nyo­i mástól szabadította fel a tanügy­barátok és a szülők lelkét. — Esküvő. F. hó 15-én esküszik örök hűséget dr. Nógrády Jenő, a győri Ke­reskedelmi Akadémia tanára s lapunk volt felelős szerkesztője szép arájának: Jenvay Valéria kisasszonynak, Jenvay Ferenc sümegi ügyvéd leányának. Mi, akiket oly szoros, régi, bizalmas köte­lék füz a rózsaláncok felvevőjéhez, aki kitűnő tollával még ma is buzgón se­gíti elő ügyünket, mindenesetre nemcsak hálából, de igaz, kollegiális szeretettel kívánunk e napon neki nagyon sok bol­dogságot, — A közigazgatási bizottság Krupla­nicz Kálmán főispán elnöklete alatt f. havi ülését kedden tartotta, amelyen ! mindenekelőtt az ipartanács tagjaivá — jjövő évi szeptember 30-ig tartó mandá­j tummal — idősb Brenn r Józsefet és Mayer Jánost, póttagokká Marosi Józse­fet és Neumayer Károlyt választották meg. Majd engedélyt adtak a primaciális uradalomnak s Barta Tivadar és érdektár­sainak arra, hogy a tilalmi időbért is vadászhassanak az elszaporodott őzsu­tákra. A belügyminiszterhez pártolólag terjesztik fel Haán Rezső állami anya­könyvezetőnek és Fekete Rezső hely. annyakonyvvezetőnek állami fizetési- és j rangosztályba való bevétele iránt való i kérelmét. Vargyas Endre kir. tanácsos, tanfel- j ügyelő havi jelentésében előadta, hogy a szorgalmi idő beálltával, őszi hivatalos látogatásait újra megkezdette s ez ideig J Szentlélek, Kesztölcz és Csév r. k. isko­| Iáit látogatta meg. Szentléleken uj tan­I erő működik Szkladányi Jenő személyé­ben, KesztölcÖn a hiányzó II. tanítót egyelőre Szorecz János plébános pótolja, Cséven a sokat emlegetett Benedekovits j kántortanító helyettesítésével az egyház­{ megyei főhatóság, a helyettesített költ­' ségére, Csupor Edét bizta meg, a máso­dik buzgó tanerő egy óvónő. Hogy dip­lomás tanítót egyik helyre sem kaptak, szomorú jele az általános tanítóhiánynak. A három iskolában, látogatásakor, a 459 tanköteles közöl 395-Öt talált az is­kolában, amely szám a tanév első ha­vában, főleg a mult évihez képest, ked­vező eredmény. | Majd bejelentette az előadó, hogy ujabban a következő tanítóknak eszkö­! zölte ki fizetésüknek 400 frtra való kie­i gészitését : Balázs János karvai r. k. ta­| nitónak (145 frttal), Rojtsek József pár­1 kányi r. k. (87) és Stoklász Vilmos nagy­; ölvedi r. k. tanítónak (42 frttal). Ezenki­! vül kieszközölte a . következő be nem ! töltött, vagy újonnan szervezendő állá­| sok dotációjának 400 frtra való kiegé­szítését : a bátorkeszi r. k. iskola máso­dik (-J- 74), a n.-ölvedi r. k. iskola II. (-f- 83) a nyergesujfalusi r. k. iskola II. (-}- 61), és III. (-j- 61), a bajnai r. k. IV. (-f- 350), és V. {-{--350), végül a kőhídgyarmati r. k. iskola II. tanítójának (-j- 76 frt.) Ötödéves korpótlékot ujabban kiesz­közölt Simcsák János .dömösi r. k., Nem­csík Dániel bátorkeszi ref., Fekete Ist­ván nánai r. k., Benedekovics József csévi r., Szabó István nagysápi r. k., Sípos Lajos unyi ref., Heinczelmann An­tal nyergesujfalusi r. k. és Fajkoss Ist­ván kícsindi r. k. tanítóknak, személyen­kint 50 frttal, A tanítók sorsa iránt ez­zel tanúsított buzgólkodásáért a tanfel­ügyelőt megéljenezték. Vajda Zsigmond kir. mérnök bejelen­tette, hogy a párkánynána-esztergomi ut teljes jó karba hozását, amire a kor­mány 4000 frt államsegélyt adott, már megkezdette. Az ülés végén felemelkedett még, Vimmer Imre bizottsági tag s igen szép kis beszédben gratulálta meg közeledő népünnepe alkalmából az elnököt, a fő­ispánt, aki az üdvözlő szavakra az Ő le­kötelező, szives modorában a legszere­tetreméltóbban válaszolt. — Közgyűlés. Az Esztergomvidéki Orvos és Gyógyszerész Egyesület szom­bati közgyűlésén a régi tisztikart egy­hangúlag, újból megválasztották. — Vadászat- A primási főerdőmester nagyobb vadászatot rendezett a puszta­maróthi erdőségekben. A vendégek : Damaskin Arzén (negyvenezer hold va­dászterület bérlője) és Vojnits Béla is­mert nevű sportmanek voltak, Kivülök a vadászaton résztveitek : Usztanek An­tal jószágfelügyelő, Csupor István főerdő­mester, Vaszary Antal főerdész és Pisúth Aladár gazdatiszt. Teritékre csak egy tizágancsos, de hatalmas bika került, leteritője Pisúth Aladár volt. — Hivatalvizsgálatok. Az egyes helyi lapok már ismételten hozták és pedig tévesen, a főispáni hivatalvizsgálatok dátumát. Minden félreértés kikerülése végett jelentjük, hogy a terminusok majd csak a vizsgálat után közölhetők pontosan és megbízhatóan, ami külöm­ben az ügy természetéből folyik. — A h. Ó. vasút ellen panaszt kap­tunk. Beszüntette a reggeli tehervonatot s igy a teherkocsikat is a reggeli személy­vonat hozza. A sok tolatás rendesen na­gyobb késéssel jár, igy a vonat ma is fél 9 óra helyett majdnem 3 /± 10 órakor érkezett. Ez a késedelem pedig — kütünö­sen az új a sommás eljárás miatt — a a jogkereső közönségre igen sok hátrány­nyal járhat, miért is jól teszik az érde­keltek, ha nehézményüket illetékes helyen is előadják. — A SZÓ vita VÓge. Stanader Ferencné munkásnőt a napokban Köbölkútról a helybeli közkórházba szállitották. A be­szállítást a hátán késsel ejtett súlyos seb tette szükségessé. A sebet egy tég­lagyári munkás ejtette, akivel az iszákos, zsörtölődő asszovy munkaközben össze­szóllalkozott s akit doronggal támadott meg. A késelőt elfogták s Muzslára beki­sérték. — Halálozás. Idegenben, a fővárosi Vörös Kereszt kórházban hunyt el hosszú betegeskedés után Aldori Manó zsolnai könyvnyomda- és laptulajdonos, dr, Al­dory Mór tanácsorvos fivére. A magya­rosodás terén is szép érdemeket szer­zett s korán elhunyt férfiú holttestét hozzátartozói városunkba hozták s itt te­mették el kedden délután igen nagy részvét mellet. A halálesetről a követ­kező gyászjelent vettük; « Alulírott úgy a saját, mint egyetlen gyermeke, Imre ne­vében fájdalommal eltelt szívvel jelenti hogy szeretett, felejthetlen férje, Aldori Manó úr, könyv-, papírkereskedő és könyvnyomdatulajdonos, munkás élete 41-ik évében, f. hó 9-én hosszú szenve­dés után Budapesten elhunyt. A meg­boldogult hült tetemeit f. hó 11 én, dé­lután 3 órakor az esztergomi izr. sírkert­ben fogjuk örök nyugalomra tenn'b Zsol­nán, 1S98. évi október hó io-én. Aldory Manóné, sz. Kempinski Ilona. — A régi hídmérleg még mindég ott áll a Schönbeck-féle üzlet előtt és a jó vidékiek, akik mit sem tudnak a válto­zásról, hűségesen elfáradnak oda szeke­reikkel és sokszor várakoznak órákig, hogy a bódé ajtaja megnyíljék, amíg valami szamaritánuslélek felvilágosítja őket. Ha már a hatóság nem teljesiti is a képviselőtestület rendelkezését a régi mérlegnek a Vízivárosban való felállí­tása iránt, legalább vinné el jelenlegi helyéről azt s kímélné meg a közönséget ily felesleges zaklatástól. — Fegyelmi vizsgálat, fegyelmi bün­tetés. Maiina Lajos polgármester fe­gyelmi vizsgálatot rendelt el Hajnali Gyula városi ellenőr ellen ama rendetlen könyvelési esetek miatt, amelyek az 1896. évi zárszámadás pénzügyi bizott-

Next

/
Thumbnails
Contents