Esztergom és Vidéke, 1898
1898-08-11 / 64.szám
M^áí clei RÍk Vasárnap és csütörtökön. •»«<£•ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre — — — — 6 frt — kr. Fel évre — — — — — 8 frt — kr. Negyed évre — — — 1 frt 50 kr. Egyes szám ára: 7 kr. Felelős a szerkesztésért: MUNKÁGSY KÁLMÁNLaptulajdonos kiadókért: DR- PROKOPP GYULcASzerkesztőség és kiadóhivatal: (hova a kéziratok, előfizetések, nyiítterek és hirdetések küldendők Szccfyeijyi-'tér, 330. szánj. ~jM Kéziratot nem adunk vissza. NÉA város fejéről. Esztergom, augusztus io. I Midőn a hadvezér harcba visszi embereit, a katona csak egy köte- , lességet ismer : azt cselekedni, amit j a vezér parancsa előszab. A katona j maga hordja lőszerszámát, bornyuját, maga lő, maga rohan előre; nem más, nem a vezér végzi he- j lyette a dolgát. Es mégis nagy | különbség van kettőjük között. A j vezér ismeri harcsászati terepét, a! katona nem. A vezér tervez, kom- j binál és parancsol, mig a katona j csak engedelmeskedik. A város életének szervezete is j bizonyos tekintetben hasonló a ka-j tonák egymásközti viszonyához. A városnak szintén van vezére és vezérkara (a tisztikar), a katonák pedig a polgárok. Csakhogy e hasonlóságban van némi eltérés, t. i. az, hogy a polgárság fogalma a katonáéval nem mindenben egyforma. A polgárság mint egyén, több jogkörrel van felruházva, de kötelesség dolgában a katonát is túlszárnyalja. Sajnos, hogy a polgár kötelességének nincs időmértéke, mert egész élete folyamán a kötelésségteljesitésből soha sem fogy ki. A katona harcol addig, mig korévei parancsolják, a polgár pedig kötelességet ró élte végéig. És midőn a polgár kötelességet ró, mennyi tengernyi küzdelmet él át, hogy betevő sovány falatját el ne vigyék előle s pihenése vánkosát ki ne rántsák feje alól ! A katonák vezére, midőn a háború borzalmai előtt áll, óriási gondokkal terhelve várja parancsainak kivitelét, mely lehet sikeres és ellenkező is. Ha sikeres, a győzelem pálmáját s elismerést nyer, ha vesztes leend : akkor mint bűnbak meg leend hurcolva, sőt olykor a hadi törvényszék elé állitva. E beállható tények igazolják, hogy a hadvezér helyzete igen kényes és szerfölött fontos, miért is egy hadvezér közönséges lélek sohasem lehet. Amint egy hadvezérnek fontos missiói vannak, hasonlólag fontos a küldetése egy város fejének, ha már egy város egyeteme közbizalmával őt azon állásban mintegy maga fölé helyezte, hogy érette és helyette legyen, a ki gondolkodik, sorsát-baját őszintén szivén viseli s minden percben kész a polgárok egyetemeért minden kitelnetőt elkövetni. Amely városnak ilyen vezére (polgármestere) van, ott a boldogulás a polgárok körében is szemmel látható. Azt tartják, hogy hadvezérnek csak idősebb, tapasztaltabb ember való, aki széles látókörével mindig megtudja találni a helyes ösvényt, higgadt magatartásával pedig mentesiti seregét az elhamarkodottságból származható veszélyektől. A mi áll a táborkari főnökre nézve, kevésbé áll a polgármesterekre nézve. Legalább legtöbb város a polgármester választásnál mellőzte az idős erőket s csak azért sorakozott az ifjabb generációhoz tartozó polgára mellé, mivel abhan a nagyobb és gyorsabb tevékenység feltételét látta biztosítva. És nem is csalódtak, mert ahol ifjú, teljes szellemi erőben intézik a városi ügyeket, ott sokkal nagyobb elevenség jellemzi az összes városi administrációt. Az ilyen elme nem feledékeny, mely holnap megtagadja azt, a mit ma, vagy tegnap megígér. Az ilyen elme megtudja találni a sokoldalú ténykedés közepette azt a helyes utat, mely bizton cél felé vezet. Az ilyen elme fogékonyabb minden üdvös intézmény iránt, mely a város hasznát célozza. Az ilyen elme energikusabb a fellépésben, bátran kimondja a szót s attól nem retirál, még ha karddal kelljen is a kimondott szónak értékét emelni, — szóval a duzzadó erő, működésének áldásos hatása megérezhető az ily városok minden mozzanatán; úgyszólván magán viseli az erő látszatát, mely minden polgárnak tetszésével találkozik. Az ilyen tetterős polgármester aztán nem pihenteti elméjét az édes nyugalom mámorában, nem tétlenkedik tisztikara élén csak azért, hogy a penzióra szolgáló éveket tétlenül és tehetetlenül lerójja, — • Iz .Esztergom és Vidéke* tárcája. Koritnyicza. — AzsEsztergom és Vidéke« eredeti tárcája. — Koritnyicza, 1898. augusztus 2. III. Dr. Ormay József jeles fürdő orvos >Koritnyica történetet cimen kiadott munkájában irja: Koritnyíczafürdő történetét egész a 14-ik század elejéig kégesek vagyunk visszavezetni, tehát egyike hazánk legrégebben ismert fürdőinek. A fürdővizek gyógyhatásának felfedezését a szájhagyomány úgy adja elő, hogy az ott favágással foglalkozó munkások alig egy heti munka után magasabb bért követeltek, mert mint mondották, az ottani forrásvíztől oly farkasétvágyat kaptak, hogy egész keresményüket felemésztik és semmit sem küldhetnek haza a családjuknak. Eleinte nem hittek a munkásoknak, de midőn megpróbálták, hasonló eredményeket tapasztaltak, csakhamar hire ment, hogy a viz emésztési és gyomorbajok ellen gyógyerővel bir, mit aztán a tapasztalat fényesen beigazolt, s különösen aranyeres bántalmak ellen bizonyult be kiváló hatásúnak. Koritnyiea egész a 14-ík századig kincstári tulajdont képezett, később egyesek birtokolták, jelesül 1325—1402-ig Dancs, 1402-ben cseh hussziták betörvén Felsőmagyarországba, e fürdő is birtokukba került s birlalták is egész 1450-ig, 1450—1487-ig Komorovoi Péter tulajdona volt, a mikor is Corvin János tulajdonává vált egész 1504-ig, majd Zápolya János, Pekry Lajos Liptómegye főispánja, Báthory András országbiró, Kruzsics János, gróf Illésházy István, Illésházy Gáspár é TökÖly István birta. 1707-ben a fürdő ismét a korona birtokába jutott. Csak a jelen század első felében épitett Collimari, az akkori uradalmi praefektus egy állandó házikót a fürdőtelepen, mely egy lakáson és és konyhán kivül társalgó szobát is tartalmazott, mig ellenben az ezen időszakot megelőzőleg az ide vándorolt uradalmi tisztek és Liptómegye előkelőbbjei ideiglenesen összetákolt fakunyhóban töltötték ki a gyógyidényt. Ezen első kezdetleges telepitvények igen csekély számú vendéget voltak képesek természetesen befogadni, s igy a fürdői élet is nagyon is szük körre szorítkozott. Az Ötvenes években Koch Venczel cs. és kir. pénzügyi tanácsos és rózsa hegyi pénzügyi igazgató buzgalma folytán, az akkori cs. és kir. pénzügyi ministerium belátva a gyógyhely fontosságát, annak a gyarapodását, emelkedését úgy anyagi, mint szellemi támogatásban részesítette. Csakhamar ház ház után épült a hegyek lábainál, 'a földből kibugyogó ásványvizeket csinos víztartókba gyűjtötték, a vadvirágos mezőt virágágyakkal tarkitott parkká alakították át, egyszóval a mai kies Koritnyíczát teremtették. A forrásvizek első vegyelemzése a bécsi orvosi kar által 1852-ben történt. 1858-ban dr. Siklóssy Károly vette meg a kincstártol a fürdőt, 1867-ben pedig egy Huszár Károly elnöklete alatt alakult részvénytársaság váltotta magához. Koritnyicza fénykora a hetvenes és nyolcvanas évekre esik. 1874-ben épült az emeletes »Sztanek« szálló 40 szobával s nagy tágas étteremmel, 1878-ban építették a Béla forrás fölé a fedett csarnokot és mellé a »SomsÍcs« sétányt, 1880-ban diszes fürdőházat emeltek 28 fürdőkabinnal és egy közös tükörfürdővel, ezen tükörfürdőt azonban 1883-ban női hidegvizgyógy-intézetté alakították át. 1881-bén vasszerkezetű nyári üvegterem állíttatott fel a Béla-sétány mellett, kávéházi és társalgási helyül szolgálván.1882 és 1883-ban több uj nyaraló épült s ez utóbbi évtől kezdve a saison alatt állandó gyógyszertál van Koritniczán, 1884-ben a Zsófia forrást gömbölyű pavilonnal fedték be, 1885-ben a fürdőhöz vezető kocsiuttal szemközt, dús virányú hegyi rét szélén, egészen a hegy lábnnál, új sétányt nyitottak, mely a fürdő összes sétányai közt a legcsekélyebb lejtésű lévén, gyöngélkedők és üdülőknek a délelőtti és alkonyi órákban legkellemesebb sétahelyül szolgál. A források vizeit másodízben dr. Hankó Vilmos tanár vegyelemezte, s úgy a Zsófia, mint a Béla forrás, Ferencz-József forrás és az Ilka forrás fojellegét a bennök nagymennyiségben előforduló keserűsé és vasbicarbonát képezik. Koritnyicza gyógyító eszköze elsősorban is annak ásványvize, mely mint a sulphatos vizeit egyik főképviselője, hazánkban a tudományos világ előtt is mint unicum van elismerve és kiváló hatását a gyomor és bélbajok különféle nemeiben alhasi pangások, aranyeres bántalmak, máj és lépdaganatok, idült székrekedésben s epekövekben szenvedőknél igazolja. Második gyógy[tényezője a fürdőház, a melyben ásványvíz, fenyő, szikes és vasaslápfürdők szolgáltatnak ki. Hidegvíz-gyógyintézet férfiak és nők számára külön. Az itt foganatosított műveletek pontos és szakavatott véghezvitelére dr. Ormay József, a köztekintélynek és általános bizalomnak örvendő fürdőorvos ügyel fel. A gyógyító eszközökhöz tartozik továbbá a gyomor és hasmassage, melylyel kizárólagosan a fürdő-orvos foglalkozik, villamos gyógymód, juhsavó. Mint klimatikus gyógyhelynek igen sok javallata van u. m. az idegesség különféle bajainál. Idült gége és hörghurut, emphysema, valamint a szívbetegség ellen. Ezen utóbb nevezett betegségeknél a magaslati éghajlatnak csodás hatása van. Ali.
