Esztergom és Vidéke, 1898

1898-06-29 / 52.szám

uk az időt, hogy Esztergom vár­megye és város közönségét kérjük, hogy döntsön önmaga eddigi mű­ködésünk fölött s fokozottabb támo­gatásával tegye lehetővé a lap kí­vánatos fejlesztését. Munkácsy Kálmán, felelős szerkesztő, Brenner Ferenc, dr. Hidényi Győző, Etter Gyula, Niedermann József dr. Földváry István, dr. Prokopp Gyula B. Szabó Mihály laptulajdonosok és a szerkesztőség tagjai. „Blue lilock." Esztergom, június 28. Immár városunknak is meg van a maga >kék könyv«-e, amelynek bi­zonnyára nincs annyi fontossága, ér­dekessége, történelmi jelentősége, mint angol kollegájának, mindazál­tal kétségtelen, hogy — a mi szűkebb kis világunk jövőjére, fejlődésére, boldogulására talán még alapvetőbb, szükségesebb, hasznosabb munkálat, mint amilyenek a londoni Blue Block diplomáciai aktái. Ennek a kék könyvnek cime : > Esztergom r. t. szab. kir. város szervezési szabályzata és a tanácsko­zási ügyrend^, amelynek közrebocsá­tásánál a város feje kissé tévesen akarta alkalmazni a «nonum pre­matur« elvét, mert ez a munka ugyancsak megérett, szakértelemmel és széles látkörrel kidoígozódott a megalkotója íróasztalán, sőt a kor­mány is már régen imprimálta. Elég az hozzá, hogy annyi sür­getés és könyörgés után végre ke­zünk között van a 75 oldalra ter­jedő füzet, amely a-ból a célból született meg és arra van hivatva, hogy a nagy — Esztergom szebb jö­vőjének biztositéka, kódexe legyen, mert aki lelkiismeretesen áttanulmá­A rezeda szerény, igénytelen virág volt; fájt neki a mellőztetés, melyben a méhek részesítették, de azért eszébe se jutott, hogy Flóránál panaszt emeljen s mint tisztességes, egészséges és illa­tos virág a jogait érvényesítse. Megelégedett azzal, hogy kedves illa­tát a réteken és mezőkön szerte árassza és némán szenvedett. Egy ragyogó szép napon egy mé­hecske repült el véletlenül a rezedabokor mellett s vette észre legelőször a sze­rény kis növényt, mely a kora hajnal fényében kedves illatot árasztott ; sietett vissza azonnal a kaptárba, hogy társai­val az új virág felfedezését közölje. Ezek kiváncsian, türelmetlenül, hevesen gyors röppenéssel szálltak el a kijelölt irányban s néhány pillanat múlva ott ültek a rezedát környező növényeken. »Ez az uj növény«, kiáltották karban, »melyet nekünk mutatni akarsz ? De hát hol vannak a virágai? Talán ezek a kis kefécskék azok, melyeket a levelétől alig lehet megkülönböztetni ? Megér­demli ez a nyomorék, közönséges te­remtés, hogy enyelgéseinkkel, csókjaink­kal áraszszuk el ?« Az a méhecske, mely a rezedát felfe­dezte, nem hagyta magát letorkolni, ha­nem igy válaszolt gúnyolódó társainak : »Talán először történik, ti tudatlan teremtések, hogy egy szerény növény­ben az isteni nektár dús tárházát talál­játok, mig a pompázó nagy virágokban nyozta, kénytelen beismerni azt, hogy a s/abályzat és ügyrend pon­tos, egyenes betartása esetén a mai mizériáknak meg kell szűnni és az előre haladás korszakának be kell következni. Ismételten, részletesen kifejtet­tük, hogy miért kell ennek igy tör tenni, nem is bocsátkozunk ismét­lődésekbe, csak örömünknek aka­runk kifejezet adni, hogy a becses munka végre a polgárság, a képvi­selők birtokában van s még csak azt sem emlegetjük, mennyire nem értenék meg más, boldogabb vá­rosok, hogy nekünk csak ilyen zsánerű örömeink vannak. Pedig nekünk ezen is örülni kell. Mert nem lesz többé kibúvó hivatko­zás a nem ismert szabályrendeletre ; mint a törvénykönyvből, e füzetből is citálhatja minden képviselő a megsértett, ignorált, félremagyará­zott paragrafust, most már módunk­ban van alaposan ellenőrizni minden tisztviselő munkásságát, kotelesség­teljesitését, és főleg, idejében útját vághatjuk a polgármester ur elősze­retettel végzett portyázásainak az egyes hatáskörök határain keresztül. De meg a tanácskozási ügyrendet megismerve, kitaníthatjuk ezután a tanácskozások vezetőjét a rend­nek megtartására s annak minden megsértéseért most már kellő ala­pon követelhetünk megtorlást. Fájdalom, hogy ez Örömpoha­runkba is vegyül egy erős üröm­csöpp. Ujabb megbizonyosodás ar­ról a hihetetlen felületességről és gondatlanságról, amelylyel a város­házán a legkomolyabb ügyeket is kezelik. Ez a kék könyv rengeteg sajtóhibája. Négy-öt évtizeddel eze­lőtt, amikor még a magyar tipográfia ugyancsak nem ment európai számba, volt szokás egy kötethez egy pót­füzet »értelemzavaró sajtóhibát* mel­lékelni, nos ehhez a füzethez kettőt is lehetne. Mindazáltal figyelmeztet­jük a figyelmeztetendőket, hogy mind e sajtóhibák »nem zavarják meg annyira az értelmet,« hogy a szabályok intencióit, hova való célzását félremagyarázni lehessen. Árgus. egy csepp sincs belőle ? Ti könnyelmű ostoba teremtések, siessetek meggyő­ződni róla, dicsekedhetik-e egy más vi­rág finomabb, gyöngédebb illattal, mely a lélek mélyén kéjesebb hatást keltene ?« A méhecskék egymásra néztek, tartva attól, hogy társuk csak ingerkedik velük. Aztán egymás után húzódozva szálltak a rezedára, melynek szerény virágaiból kiáradó pompás illata egészen elragadta Őket. Egy pillanat múlva a rezeda ágai egészen meghajoltak a méhek terhe alatt, melyek sóváran és mohón szivták az újonnan felfedezett virág nektárját. Szegyeitek tudatlanságukat és sajnálták, hogy e drága kincset csak olyan későn fedezték fel. A rezeda, a szerelem szárnyas hírnö­keinek csókjában és enyelgéseiben most először részesülve, gyönyörben úszott. Az a méhecske azonban, mely a rezedát felfedezte, most gúnyosan nevette ki társait, felfedezésére büszkén, s azok csúfos veresége feletti boldogságában igy szóialt hozzájuk : »Ti tudatlanok, ti neveletlenek; mi ez oly hosszú idő óta méltatlanul mellőzött szerény kis növénynek igazság szerint kárpótlással tartozunk.« »Milyennel ?« kérdé a legfecsegőbbek egyike. 'Látogatásunk emlékére csöpentsünk minden szirmocskájára egy cseppet ab­ból a mézből, melyet ma reggel virágai­ból szívtunk.« •B3SEI BES3B fllfBfl EBJBSEKSSk BBBBSSB Cí^pci .SJiKH mimstdmonanoniai WRfeászd!»Jw B^SSS Esztergom, június 28. Hetirexjd: Június 29 : Búcsú a a kir. városban. Június 29 : A gimnázium zárőünnepe. Június 29 ; Városi közgyűlés. — Olvasóinkhoz. Mint már első köz­leményünkben is megemlítettük, az Esz­tergomvidéki Gazdasági Egyesület, amely­nek oly szép és fontos missiója van s amely e missiót, bár csekély anyagi eszközökkel rendelkezik, igyekezik a leg­lelkiismeretesebben teljesíteni, lapunkat hivatalos orgánumává választotta. E kitüntető bizalomnyilvánitásról olvasóink is bizonynyára örömmel értesülnek, annál is inkább, mert általa működési terünk is szélesebbé válik. Részünkről mindene­setre mindent elkövetünk; hogy az ér­demes egyesület munkássága minél sike­resebb legyen. — Távozó szerkesztő czímen az 'Esz­tergom* legutóbbi számában azt irja, hogy lapunk felelős szerkesztője állásá­tól lemondott. E hir alaptalan. — Névnap. Holnap ünepli névünepét Palásthy Pál, az aranymisés püspök, aki betegeskedése miatt ugyan a nyilvános­ságtól egészen víszavonult, de magá­ny osságában a jótékonyságtól annál ke­vésbbé feledkezik meg. De hogy az a közönség, mely a multak nagy érdemeit egy könyen nem feledi el s a csöndes jótevőiíről is tudomást szokott venni, szintén nem feledkezett meg róia, mu­tatta a mai nap is, amikor tömegesen siettek az agg főpaphoz, hogy névünnepe előnapján meggratulálják. — Személyi hir. Süket Traján fő­póstafelügyelő a mult héten posta- és távirdahivatalnok ügykezelését megvizs­gálván, teljes megelégedésének adott ki­fejezést. — Kinevezés. A hercegprímás Vaszary László nyug. gazdatisztet, amint beszélik, gazdasági tanácsossá nevezte ki. Az indítványt mindannyian helyeselték és elfogadták s igy egyik a másik után egy-egy csókkal a rezeda minden szir­mocskájára egy csöppecske mézet ra­kott. E nap óta van a rezeda szirmainak közönséges zöldjén az a kis sárga fol­tocska, mely külsejét oly kedvessé és kacérrá teszi. A méhecskék egészen beleszerelme­sedve az újonnan felfedezett kis virágba, szorgalmasan látogatják tavaszszal és nyáron és még nincs eldöntve, hogy mé­z t hordanak-e bele, vagy visznek el be­lőle. Hát nem épen igy vagyunk-e az egy­mást szerető férfi, és nő csókjával ? Ki adja azt és ki kapja ? Nem tudjuk és szerencsére nem is fog­juk meg tudni soha. Bár hagyna szá­munkra a tudomány egy kis tudatlansá­got, melyre a költészet leszálhasson; bár hagyna néhány virágpártát, néhány kedves ajkat érintetlenül, melyhez csak a vágy sóhajthatna.« * Fogolylyá tett méhecském itt bevé­gezte regéjét. Hálás szívvel s Ígéretem­hez híven kinyitottam az ablakot s egy tányérkán mézet tettem eléje, melyet más, régen meghalt méhecskék gyűjtö­gettek ezer virágról, ezer nektár kely­hecskéből. Máté Pál. — Búcsúebéd. Dr. Fehér Gyula kir. városi plébános, kegyurának, a vá­rosnak főbb tisztviselőit és Frey Ferenc orszgy. képviselőt, hagyományos szokás szerint, holnapra ünnepi ebédre hívta meg. — A városi tanügyi bizottság f. hó 26-án délelőtt ülést tartott, amelyen min­denekelőtt tudomásul vették a kultuszmi­niszternek ja?iuár hóban érkezett leiratát, amelyben a Bellovics Ferenc reáltanárnak engedélyezett egy évi szabadságidőt hely­benhagyta. (E halogatásnak különben ez egyszer speciális oka volt. amelylyel fo­gunk még foglalkozni.) Hálásan vették tu­domásul, hogy a miniszter a reáliskolá­nak a f. évre még ezer forintnyi külön államsegélyt engedélyezett s elhatároz­ták, hogy ebből a rendes tanárok fize­zetését 2—200 frttal — f. évi január i-től számítva -— megtoldják. — Végül mivel Nagy Antal és Váralljai Ferenc helyettes tanárok csak a folyó tanévre voltak ideiglenes alkalmazásban, kimon­dották, hogy az igy megüresedett két tanári állásra újból pályázatot hirdetnek. Óhajtjuk, hogy annak több eredménye legyen, mint ekkoráig volt. — Vendég tisztek. Röveden megemlí­tettük már, hogy szombaton délben ve­zérkari tisztek érkeztek városunkba, akiknek változatos egyenruhája csakha­mar feltűnést kellett a csöndes utcákon. Huszonnégyen voltak Schikofsky Károly vezérkari ezredesnek, az 5-ík hadtest ve­zérkari főnökének vezetése alatt. Nagyobb taktikai utazást végeztek Pozsony-Nyit­rán-Léván keresztül, városunkba Ipoly­ságról f, hó 25-én déli 1 órakor érkez­tek meg s itt a gyakorlat véget ért. Szombaton este háziezredünk tisztikara a »Fürdő« kertjében tiszteletükre társas összejövetelt rendezett, amely alatt az ezred zenekara hangversenyezett s hang­verseny-programmjának különösen két pontjával aratott hatalmas sikert. Ezek egyike Kaiser hires történeti induló-szem­léje, amelybe husz indulóból van szőve néhány taktus, az 1292-iki, továbbá a Landesknecht-marchtól a Frigyes-császár indulóig. Egy melodikus dalnak szerző­jét három csillag jelezte, mi azonban elárulhatjuk, hogy annak szerzője a tos­canai nagyherceg fia. — A vendégek vasárnap délelőtt tiz órakor megtekintet­ték a Bazilikát és a kincstárat, csoport­ban lefényképeztették magukat, délben a háziezredünk tisztikarának vendégei vol­tak a tiszti kaszinóban, délután a Ko­vácspatakhoz rándultak ki. Hétfőn délelőtt sétalovaglást tettek Muzsla felé, a dél­utáni vonatokkal pedig elutaztak Buda­pestre és Pozsonyba, állandó tartózko­dási helyükre. — Képviselő választók névjegyzéke. A jövő évi, képviselőválasztásra jogosult esz­tergomi polgárok ideiglenesen jóváha­gyott névjegyzéke jul. hó 5-tŐl 15-ig lesz közszemlére téve, amit az érdekeltek­nek figyelmébe ajánlunk. — Te Deum. A belvárosi elemi isko­lák növendékei ma hallgatták meg a Te Deum-ot, amely után a bizonyítványok szétosztása következett. A apró népség vidáman oszlott szét két hónapi gondta­lan pihenőre. — Tanácsülés volt szerdán a város­házán, amelyen megállapították a mó­dozatokat, amelyek mellett a hídmérleg a jövő hótól kezdve házilag fog kezel­tetni, valamint kimondották, hogy Kottra Kálmán gondnok átveszi a leltárt a nyu­galomba vonuló városi gazdától. Elhatá­rozták, hogy a p. ü. osztály utcai ab­lakait vasrácscsal látják el. Mivel a Scheicher Mihály írnoknak adott egy évi szabadságidő e hóban lejár, a köz­gyűlésnek ajánlani fogják nyugdíjaztatá­sát és állására pályázat kiírását. — Vé­gül tudomásul vették, hogy a fehérkői vágásban fennmaradt fa Nagy Pál vál­lalkozónak adatott el 86 frt. 80 krért. — Elmaradt térzene. A holnapi tér­zene, háziezredünk zenekara az ünnepekre már régen le lévén foglalva, elma­rad. — Elveszített pótadó. A mult évi pót­adó beszedésének eredménye nagyon kedvezőtlen a város pénztárára nézve. A tanács legutóbbi ülésén, beható tárgyalás után, ugyanis kénytelenek voltak elha tározni, hogy amig csak 599 frt hátralék további előírását hozzák javaslatba, ad­dig 7847 frt 52 kr törlését kell indítvá­nyozniuk.

Next

/
Thumbnails
Contents