Esztergom és Vidéke, 1898
1898-06-16 / 48.szám
VÁEOSI ÉS MEGYEI ÉRDEKEINK KÖZLÖNYE. M e áI clci Jik Vasárpap és csütörtökön. jiLOFIZETÉSI ÁRAK I E^ész évre — — — — 6 frt — kr. Fel évre — — — — — % frt — kr. Negyed évre — — — 1 frt 50 kr. Egyes szám ára: 7 kr. Felelős a szerkesztésért: MUNKÁCSY KÁLMÁNLaptulajdonos kiadókért: DR- PROKOPP GYUM. Szerkesztőség és kiadóhivatal: (hova a kéziratok, előfizetések, nyiltterek és hirdetések küldendők Szécljepyi-tér, 3SO. szánj. Kéziratot nem adunk vissza. --írA magyarosodás vármegyénkben. Azoknak a jelentéseknek, amelyekben Vargyas Endre kir. tanfelügyelő hivatalba lépése óta a közigazgatási bizottság ülésein vármegyénk népoktatásügyének teljes, kidomborodó, hű képét mutatta be, méltó befejezője az a nagy, kiváló lelkiismeretséggel és ritka szakemberi érzékkel megszerkesztett jelentés, amelyben ugyancsak a közigazgatási bizottság tegnapi ülésén az alispán és a kir. tanfelügyelő együttesen számoltak be a mult hóban a nem magyar i nyelvű községek népiskoláiban tett látogatásaik eredményéről. Szomorúan, szinte megdöbbenve hallgattuk e jelentést végig. Mert annak gondos és szigorúan pontosságú adataiból az derült ki, hogy a magyarosodás ügye évtizedek alatt alig haladt elő vármegyénkben, sőt sok helyütt visszaesés mutatkozik, aminek oka az iskolákban nem arra való tanerőknek sikertelen működése és főleg a kisdedóvók hiánya, amelyekben három év alatt a fogékony gyermekekkel elsajátítathatnák a magyar nyelvet annyira, hogy már az elemi iskolában a tanítás teljesen magyarul volna eszközölhető. Megdöbbentőnek mondjuk a konstatált eredménytelenséget, kiválóképen azért, mert a megelőző években mindég azt hallottuk az ily iskolalátogatások befejeztével, hogy ugy a tót, mint a német anyanyelvű községekben a magyarosodás szépen halad előre s most kiderült, hogy az illető tanítók egyszerűen félrevezették az iskolalátogatókat. Nem tudnak, nem értenek a tanulók magyarul semmit, csak tizenöt-husz bemagolt feleletet tudnak a tanitó. tizenöt-husz stereotyp kérdésére, más iskolákban pedig a tanitó a néhány magyar anyanyelvű tanulót feleltette meg, mint német, tót ajkút szerepeltetvén azokat. A baj tehát megvan s hogy diagnosztizáltatott, már e körölmény is egy lépés az óhajtott haladás felé. Mert most már teljes erővel lehet és kell is annak meggyógyitására törekedni s hogy ez meg is fog történni, abban kétségünk nem lehet, amikor oly fáradhatlan, arra termett, nagy energiájú férfiú vette át az orvosi szerepet, amilyen £ mi tanfelügyelőnk. Vargyas Endre kimondotta, hog) Szent István vármegyéjének nem szabad másnak, mint egészen magyarnak lenni, és hogy a nagy király meg' koronáztatásának 900. évfordulójára (1900) meg kell már lenni azoknak a garanciáknak, amelyek a magyarság ügyének teljes diadalát biztosítják. E garanciák lennének a tizenöt kisdedóvó felállítása s az elemi iskolák kiegészítése, fejlesztése a jelentésében felhozott módokon. Es az érdemes férfiú kiszámította azt is, hogy mind e nagy jelentőségű és kétségtelen eredményességű befektetés nem kerülne többe összesen kilencvenezer forintnál. Nem is kell választ kérnünk arra a kérdésre, hogy tizenöt derék község megmagyarosodása megér-e az államnak, a községnek, a patronusnak kilencvenezer forintot ! Akik el fogják olvasni az együttes jelentést és óhajtjuk, hogy ne legyen a vármegyében senki, . aki arról tudomást nem szerez, kétségkívül le fogják vonni abból a konzekvenciákat s ami erejükből telik, maguk is mindent elfognak követni, hogy a szürke, szomorú kép mielőbb színesre változzék s a magyarság szent ügye Szent István vármegyéjében mielőbb megoldást találjon. E magasztos cél vezérel benünket, amikor a többször emiitett jelentést e helyütt egész terjedelmében bemutatjuk olvasóinknak. Kérjük, olvassák szeretettel és figyelemmel, ahogy itt következik : Az alispán és a tanfelügyelő jelentése. A magyar nyelv tanításáról szóló 1879. évi XVIII. t. c. 4, §a értelmében a magyar nyelv az összes, bárminemű nyilvános népiskolákban a köteles tantárgyak közé sorozatatván, elodázhatlanul szükséges, hogy az állam s közvetlenül a vármegye jól felfogott érdeke szempontjából, időrüí-időre éber figyelem fordíttassák arra, vájjon a vármegye idegen ajkú községeinek iskoláiban minő buzgalommal s végeredményedéit minő sikerrel tanítják a magyar nyelve^ az illető iskolák tanitői ? i Részint az idézett törvénycikk alapján, részint pedig abból a célból, hogy a vármegyei magyar nyelvi s a Frey Vilmos-féle alapítványokból a buzgóbb tanítók s a szorgalmasabb tanulók között a szokásos évi jutalmak kiosztassanak, — alulírottak, úgyis, mint vármegyei közigazgatási bizottsági szakelőadók, s ugy is, mint egy részt a vármegye alispánja s másrészt, mint a vármegye kir. tanfelügyelője, f. évi május hó 4-én megkezdett s teljes 7 napot igénybe vevő körutaink alkalmával szigorú s beható vizsgálat alá vévén a. vármegye összes idegen aju községeink népiskoláit, van szerencsénk tapasztalatainkról s tett intézkedéseinkről részletes jelentésünket a következőkben előterjeszteni*: Nyelvcsoport szerint megvizsgáltuk : Csév, Dágh, Kesztölcz, Kural, Mogyorós és Sárisáp tót, — Csolnok, Dorogh, Kirva, Leányvár, Nyergesujfalu, Piszke, Süttő és Táth német ajkú községek s Annavölgy, Dorog-Óbánya, Dorog-Ujbánya, Tokod-Ebszőny, Tokod-Obánya s Tokod-Ujbánya vegyes ajkú kőszéntelepek népiskoláit. A mi Szent-Lélek tótajku község népiskoláját illeti, tanitó nem lévén, ezt az iskolát ezúttal figyelmen kivül kellett hagynunk. A vizságalatokon résztvetvettek íPelczer Lipót és Duschek János esperes-egyházkerületi tanfelügyelők, a helybeli plébánosok, mint iskolaszéki elnökök, névszerint; Garay István, Csizmár Máton, Sorecz János, dr. Koperniczky Ferencz, Lencz Simon, Schramek Károly, továbbá Zahrádka Ignácz, Károly Alajos, Majer Imre, Hajts János, Lováky Antal, nemkülönben a községi birák, jegyzők, képviselőtestületi tagok, az illetékes iskolaszékek tagjai, a bányai iskolákban az illető bányafelügyelők s a tokod-ebszőnyi, annavölgyi és sárisápi iskolákban Reviczky Viktor járási főszolgabíró. Arról pedig, hogy a vizsgálaton úgy a mindennapi, valamint az ismétlőkötelesek is mindenütt pontosan megjelenjenek, a járási főszolgabirák utján a községi elöljáróságok által gondoskodtunk. A magyar nyelvi vizsgálat tehát ünnepszámba ment mindenütt. A legtöbb helyen az iskola zöld galylyakkal, girlandokkal s nemzeti szinü lobogókkal volt diszitve, jeléül a magyar nyelv iránt való hódo! latnak. ; Ezek előre bocsájtása mellett elő| ször is a tótajku községek népiskoláiban szerzett tapasztalatainkról számolunk be. A magyar nyelv tanitásának eredménye a tótajku községekben. 1. Csév. (Lakosainak száma 1393, köztük 1232 tőt, 81 magyar, 50 német. Tehát a község lakosai túlnyomóan tótajkuak. Beiskolázott mindennapi tankötelesek száma 197, ismélők száma 76, összes tanketelesek száma 273, vagyis a lakosság 20%. Köztük magysrajku 16. Tantermek szánia 2, tanítók száma is 2.) a) Az I—III. évfolyamú osztályban a vizsgálat alkalmával a beirt 108 tanuló közül jelen volt 89, köztük magvar anyanyelvű csupán 3. Az osztály vezetője Zsufka Ottilia képesített kisdedóvónő. A tanítás nyelve teljesen magyar, a tót nyelv csak kisegítőül szolgál. A hitoktatás nyelve ellenben teljesen tót. A magyar olvasásból az I-ső évfolyambeliek csupán a kisbetűket végezték el, aminek oka az, mert 108 növendék túlságosan nagy szám egy tanítóra. A II ik évfo • lyambeliek elvégezték a nagybetűket s a III-ik évfolyambelieknél a gépies olvasás elég jól megy. A beszéd-értelemgyakorlatok s a fejszámolás alapján arról győződtünk meg, hogy a tanítónő nagy türelemmel és kiváló buzgalommal, értelmes, szabatos magyar feleletekhez iparkodott szoktatni a növendékeket. Magyar vezényszó mellett gyakoroltat a a fej-, kar-, ké;-«, nyak \ s törzshajlitás t st jrakőrlatait is. Annak dacára, hogy osztálya túitömött, rend, fegyelem s tisztaság uralkodik benne. Ezért a buzgalmáért a vármegye részéről 1 drb. arany jutalomban részesült. Kosz ka Mihály tanuló pedig, aki a testgyakorlatokat magyar vezényszó mellett vezette, 1 frt ajándékot nyert. b) A ,IV—VI. évfolyamú felsőbb osztályban a beirt 89 tanköteles közül jelen volt 77, köztük néhány ismétlőköteles is. Az osztály vezetője Benedekovics József, aki azonban egyházhatóságilag mai napig sincs megerősítve. A tanítás nyelve, kivéve a hitoktatásét, teljesen magyar akarna lenni s tótul csupán az olvasást gyakorolják a tanulók. Végig hallgatván a tanulók feleleteit a magyar olvasás-, magyar nyelv-, számolás- és földrajzból, arról győződtünk meg, hogy ebben az osztályban a magyar nyelvbeli eredmény minden bírálaton alul áll. A növendékek folyékonyan még olvasni sem tudnak. A nyelvtanítás módszeréről pedig a tanítónak fogalma sincs. A számolásból még összeadni sem tudnak. A
