Esztergom és Vidéke, 1898

1898-05-08 / 37.szám

VÁROSI ÉS MEGYEI ÉRDEKEINK KÖZLÖNYE. Megjelelik Vasárnap és csütörtökön, ^LŐFIZETÉSI ÁRAK I Egész évre — — — — 6 frt — kr. Fél évre — — — — — 5 frt — kr. Negyed évre — — — 1 frt 50 kr. Egyes szám ára: 7 kr. Felelős a szerkesztésért: MUNKÁGSY K Áh MÁNLaptulajdonos kiadókért: DR- PROKOPP GYULASzerkesztőség és kiadóhivatal: (hoía a kéziratok, előfizetések, nyiltterek és hirdetések jköldendok Széct}enyi*tép, 330. szánj. v Kéziratot nem adunk viasza. 44. Esztergom, május 6. Szinte megdöbbent az a részvétlenség, melylyel Esztergom legfonto sabb közügyeit ma intézik s szánakozvajiézzük az egy-két ideálísabb törekvésű ember erőlködését, akik még vagy nem vesztették el hitüket a jövőben, vagy nem tudják oly könnyelműséggel végezni kötelességüket, mint egyik-másik városi oszlopos végzi. Csak 44 képviselőtestületi tag volt jelen, csak ennyi szavazta meg egyhangúlag a villamos vasút és világítás 60 évre terjedő kötelezettséggel járó szerződését s alig négygyei több a tisztviselők nyugdijszabályzatát. Megdöbbentő szám, ha figyelembe vesszük, hogy a 44 jelenlevőből leszámítandó 15 tisztviselői szavazat s ekként kitűnik, hogy összesen 59 képviselő vett részt ily fontos dolgok megvitatásában és intézésében, hogy a 179 választott és virilis képviselő közül alig egy hatodrész tartotta kötelességének azt az egy napot — bár elismerjük rosszul beosztott és nehéz napot — a közügynek szentelni, mig 150, mondd százötven képviselő távollétével tündököl s bizonnyára csak kritizált és — panaszkodott. Ez semmiesetre sem egészséges állapot. Vagy a képviselők nincsenek feladatukkal tisztában és alaposan megcsappant a közügyek iránti érdeklődés bennük, amit azonban 150 intelligens polgárról feltételezni általában és egészben nem akarunk, — vagy a városházi zilált állapotok szolgálnak okul az elkedvetlenedésre s nem akarják végig nézni azt a tehetetlen vergődést, amit egy teljesen érthetetlen, méltatlan, minden vezetőképesség nélküli ember időről-időre bemutat. Ha pedig ez az utóbbi az ok, amit inkább hiszünk — akkor a leghelytelenebb és legkárosabb utat és módot választották, mert a távolmaradás ebben az esetben csak önmagukra nézve szül semlegességet, a közönségre és egész városra azonban cselekvés számba megy, mert azzal előmozditják, meghosszabbítják azt a betegséget, a mely őket elkedvetleníti, amelytől megundorodtak. Ha valamikor, ugy a csütörtöki közgyűlésen kellett volna a képviselők érdeklődésének a legmagasabb fokot elérni, mert oly nagy horderejű dolgok, mint a villamossági szerződések, az egész közönséget közvetlen közelről érintik, a város szabadkeze 60 évre leköttetett s a hozott határozatok nyomában oly dolgok létesülnek, melyek minden egyes polgár vagyoni érdekeire kihatnak. Es mit látunk ? Közönyt minden felé s a mellett azonban bőven virágzik uton útfélen a kritika s megered a kávéházi bölcsesség árja, mely minden kákán csomót talál. Bezzeg volna csak valami protekciós választás, vagy valami politikai akció, majd szűk lenne a hely, betöltenek a folyosókat is ! Avagy nem érdemelte volna a tisztviselők két évtized óta vajúdó nyugdijszabályzata , hogy annak egy jó órát többen szenteljenek ? Még azokat sem láttuk ott, akik beretva éles felszólalásokkal sürgették ezt a dolgot éveken át s azt kell hinnünk, hogy nem a lényeg, de csak saját szavallási viszketegük késztette a felszóllalásokat. A nyugdijszabályzattal tegnap 30—40 évi időre ezrekre rugó nehéz terheket vállalt magára Esztergom közönsége, végre is a tisztviselők csináltak maguknak nyugdijat a város számlájára s talán csak nem várta a képviselőtestület,| hogy a saját és a jövendő tisztikar anyagi érdekei ellen ők maguk : a tisztviselők fognak küzdeni. Ez a feladat — a tulköveteléssel és kényelemmai — a közönség zsebére való bőkezüsködéssel szembe szállni és a város jövendő évtizedeinek anyagi fejleményeire is előre látni, ez esetben a dolog természete szerint első sorban a képviselők feladata volt. A tisztviselők gondoskodtak a jelenről és jövőről, jól tették • már rég itt volt az ideje, hogy ez a gondoskodás megtörténjék, de vájjon ki gondoskodik a polgárok jövőjéről ? Az előadó főügyész kifejezte és figyelmeztette a képviselőtestületet, hogy ezzel a nyugdijszabályzattal a tisztikar immár a maga sáncai közé vonul s hogy ezzel az a korszak, mely pajtáskodásból, politikából — sógorkomaságból választott — lejárt, egy uj korszaknak kell kezdődnie, melyben magasabb tekinteteknek kell érvényesülni, mert ellenesetben a városra egyre csak a teher, az aránytalanul nagy teher hárul s a város elvérzik, ha nem lesznek oly munkások a sáncokon belül, akik a teherviselési anyagi képesség fokozására, a várost szerető, odaadó szívvel dolgozni tudnak is és akarnak is, akik viszont a polgárok jövőjéről gondoskodnak. És mindezen fontos momentumokkal szemben hasztalan keressük a képviselőtestület erejét, — magasabb hivatásának teljesítését, az átgondolt és a jövővel számot vető tervszerű munkálkodást, de lehangoltan látjuk, hogy a legjobbak is visszavonulnak, elfásultak. S. Városi közgyűlés. — Május 5. — A csütörtöki közgyűlés nagy fontosságát fennebb eléggé kifejtvén, iparkodunk azt oly terjedelemben ismertetni, ahogy csak terünk engedi. íme ilyen volt annak lefolyása : Napirend előtt. A napirendre nem lehetett mindjárt rátérni, amennyiben azt számszerint féltucat interpelláció, illetve napirend előtt való felszólalás előzte meg. A.) Nagyon helyén való Bayer Ágoston interpellációja, amelyet id. Brenner József, majd dr. Prokopp Gyula is támogatott. Ez az almásfüzitői vasútvonal uj nyári menetrendjére vonatkozott, amelyben az a változtatás, hogy a reggeli vonat kilenc óra helyett már öt és fél órakor érkezik a városunkba, a város közönségének, különösen üzletvilágának, de sőt magának a helyi érdekű vasúttársaságnak anyagi érdekeire is súlyos csapás. Mert bizony a lábatlaniak, sütteiek nem fognak éjfélkor felkelni azért, hogy városunkban 8—9 óráig tétlenül lézengjenek, de inkább kialuszszák magukat s elmennek Komáromba, vagy Tatába bevásárlani. Az elnök azzal akarta elejteni a kérdést, hogy itt a vasúti társaság, amelynek létrejövetele érdekében a város oly nagy anyagi áldozatot hozott, nem tehet semmit, mert őt is az államvasutak igazgatója dirigálja, ahogy azt az igazgatósági üléseken is (amelyeKet elmulasztani a világért sem szokott) halottá. Nos, ha ezt hallotta, már annak idején, a menetrend életbeléptetése előtt, módjában lett volna a város érdekeit a felsőbb helyen, ugy az igazgatóságnál, mint a szakminiszternél védelembe venni, amit — maga is a tavalyi hasonló intervenció kedvező eredvező eredményére hivatkozva — végre nagy nehezen megígért. Persze csak megígért. B) Játus János a gazdasági tanácsost interpellálta meg az iránt, hogy a nö] vendek marhák közé miért nem hajtanak ki apaállatokat. A tanácsos az ezt — véleménye szerint — tiltó 1894. évi mezőgazdaságitörvénycikkre utalt. Miután Tátus azzal replikázott, hogy a tanácsos, a gazd. bizottság ülésén maga is osz1 totta az ő véleményét s felolvasta az j idézett t. c. vonatkozó szakaszát, ame; lyet a tanácsos félre látszik érteni, az | elnök megígérte, hogy a tárgyat legköi zelebb a közgyűlés elé vezérli, j C) A harmadik felszólaló Niedermann Jóssef rendőrkapitány volt, aki az álli< tólagos esztergomi szocializmusról beszélt, | amely szerinte egyáltalán nem létezik. I Nincs a város társadalmának egy osztálya sem, amely ily irányú törekvésének komoly nyomai volnának. És mé1 gis tele voltak nemcsak a helyi lapok, 1 de a fővárosiak is Esztergom szocializmusára vonatkozó rémmesékkel, (amelyek miatt a felsőbb hatóság erősen zaklatja) sőt azokba még a katonaság magatartását is belekeverték s főleg ez az ok, amiért e helyen felszólal, mert ily körülmény esetleg megrontásával járhat a katonaság és a civilség között fenálló mintaszerű jó viszonynak, amelynek példája, hogy a napokban bevonult 500 tartalékosból az ezredparancsnokság egy embert sem szállásolt el magánháznál. A polgármester ur lát csak rémeket, beszélt vele négyszemközt e tárgyról s mosolyognia kellett, mennyire felt pl. május elsejétől. Megnyugtatja, hogy a víziók csak víziók voltak s az az egy iparos is, akinek találomra — ócska jruha között — Budapestről néhány szocialista röpiratot küldöttek s akivel ő beszélt, kapálni ugyan jól tud, de minden szocialisztikus hajlamtól bizony messzeáll. Az elnök a mai állapotot szintén megnyugtatónak tartja, ő csak csak bajnak elejét akarja venni. Inkább fél, mint megijed. Amennyiben a rehdőrkakilány ur felszólalásában lapunkat is a meseterjesztők között emiitette, meg kell említenünk, hogy az általunk közlött adatokat a város hivatalos embereitől kaptuk s azokat helyeseknek kellett elfogadnunk, annyival is inkább, mert a polgármester ez irányban s ez adatok elősorolásával tett jelentést felsőbb hatóságának. Elvégre komoly hivatali jelentésekben nem szabad keresnünk fantáziát. D) Dr. Prokopp Gyula az építkezési szabályrendelet sorsa iránt kíváncsi. Ezt a városi mérnök — buzgó, megfeszített munkásággal — még 1896. január elején beterjesztette s a gazd. tanácsos 1 és 3

/

4 évi pihentetés után végre az építészeti bizottsággal le is tárgyaltatta mult év december havában. Mi történt azóta