Esztergom és Vidéke, 1897

1897-12-25 / 102.szám

VÁROSI ÉS MEGYEI ÉRDEKEINK Megjelelik Vasárnap és csütörtökön, •"»•<•• ^LŐFIZETÉSÍ ÁRAK I Egész évre — — — — 6 frt — kr. Fel évre— — — — — 3 írt — kr. Negyed évre — — — 1 frt 50 kr. Egyes szám ára: 7 kr. Felelős a szerkesztésért: MUNKÁCSY KÁLMÁN­Laptulajdonos kiadókért: DR. PROKOPP GYU l:-A­Szerkesztőség és kiadóhivatal: (hova a kéziratok, előfizetések, nyiltterek és hirdetések kalüendőlí Széchenyi-tér, 380. szán). •~3H Kéziratot nem adunk vissza. r-=g~ Pax! Esztergom, december 24. ; í I Jövel Béke fehérszárnyú, szelid szemű angyala; ebben a szent idö-: 1 ben még a Pax városában sem tépik i meg, kimélik áldásthozó szárnyaidat! Jövel, jövel és suhanj be utadon j kicsi kunyhóba, sok ablakos házba: egyaránt! Mosolygó, kiderült arcok, Í elégedett, nyugodt tekintetek, gőgi- \ csélö kis emberkék fognak mindenütt fogadni. Az apró, olcsó szines viasz­gyertyácskáktól tarka fenyőág és a Máriahajtól szikrázó, gyémántporral behintett öles karácsonyfa alatt is. Mert e napon a gyermekek mel­lett gyermekekké leszünk még ma­gunk is, és amikor látjuk a kicsinyek örömét, háláját, imáját, — elfeledjük, hogy háromszázötvennyolc napon át nem az öröm, nem a hála és nem az imádság volt a mindennapos ke­nyerünk * . . Jövel, maradj itt, amig lefogj az utolsó aranydió a Jézuska fájáról, s szerteszakad az utolsó papirlánc, — a mikor a karácsonyfa megint közön­séges fenyőfává változik, amelyen nincs többé csillogás, fényesség, ha­nem csak éles tűlevelek. És akkor távozz lopva, sietve boldogabb vidék felé! . . . Mert abban a percben elfeled­jük megint, hogy gyermekek is vol­tunk: gondtalan, játékos, szerető szivű gyermekek. Megszűnik a nyolcnapos békesség, nyugalmas megelégedés és kezdjük újra a háromszázötvennyolc napos salakos, áldatlan harcot egy­más között, — mindig újra és min­dig eredménytelenül. És ebben az új harcban, szelid­szemű angyal, már legfeljebb csak egészen összetéphetnék hófehér szár­nyaidat Pax szegény városában! A jók úgyis vágynak, visszavágy­nak és dolgozni fognak, amig ra­gyogó fényességben, örömzsongás között visszatérhetsz ! Aucun. A város jövő évi költségvetése. Tanulmány. — Esztergom, december 24. Általános megjegyzések. Hosszú vajúdás után megszületett a város tanácsa és a pénzügyi bi­zottság által letárgyalt s az 1898-ik évre szóló költségelőirányzat. Saját­ságos, hogy már évtizedek óta áll fenn az a szerencsétlen állapot, hogy a város hatósága a költségvetést illetőleg a törvény követelményé­nek megfelelni nem tud, pedig a községi törvény 56 §-a világosan elrendeli, hogy minden községben minden tavaszszal a mult évi száma­dások megvizsgálása és minden öszszel a jövő évi költségvetés megállapítása végett az illető tör­vényhatóság tavaszi és őszi köz­gyűlését legalább egy hónappal megelőzőleg közgyűlést kell tartani. A város szervezési szabályzatá­nak 54 §-a 2-ik pontja elrendeli, hogy a számvevő a pénzügyi ta­nácsnokkal és pénztárnokkal együt­tesen elkészíti a város- és a városi kezelés alatt álló alapok és intéze­tek évi költségelőirányzatának ter­vezetét és azt minden év június havának végéig megokolt jelentés­sel a tanácsnak bemutatja. Hogy ezen törvényes intézkedé­seknek évek sora óta elég nem té­tetik, azt látszik igazolni, hogy az illetékes tényezők vajmi keveset he­deritenek a törvényekre, de továbbá igazolja azon körülményt is, hogy a felügyeletre jogosított felsőbb ha­tóságok aligha felelnek meg a reá­juk ruházott jog- és kötelességük­nek, mert különben ezen tarthatat­lan állapotot aligha lehetne évek során át folytatni. De igazolja ezen körülmény a városi hatóság véghetetlen indolen­ciáját azon nagy fontosságú ügyek­kel szemben, melyeknek megvalósí­tása a végleg jóváhagyott költség­vetés alapján történhetik meg. Tudjuk azt, hogy a költségvetés­ben kell előfordulni mindazon kia­dásoknak, amelyek alapján valame­lyes munkálatok a jövő évben fo­ganatba vétetnek, hogy többet ne említsünk, ilyenek a gazdaságnál előforduló esetleges építkezések, utcakövezések. Ezen munkálatok mér­nöki tervezetet, költségvetést igé­nyelnek, melyeknek előkészítésére a téli idő a legalkalmasabb, hogy a midőn a kellő idő megjön, a mun­kálathoz hozzá lehessen fogni. Ilyen, hogy még egy példát idézzünk : a tüzőrtelep létesítése, melynek tör­lesztéses födözete szintén benn fog­laltatik a költségvetésben. Ámde a jelen rendszertelen állapotok mel­lett ilyesek előkészítése lehetetlen, mert ki áll jót azért, hogy a vár­megye törvényhatósági bizottsága a \jövő évi tavaszi közgyűlésén mind­ezen előirányzót tételeket nem fogja-e törülni, hiszen láttuk, hogy a folyó évi költségvetés tárgyalása alkalmá­val a vármegye közönsége tö­rülte az elemi tanítóknak a tanon­cok oktatásáért járó diját, törülte a tűzoltásra megállapított kiadások egy jó részét, már pedig ezek oly szükségletet képeznek, a melyeknek törlését lehetetlennek tartjuk. De itt van a város minden adózó polgárát oly közelről érintő pótadó kivetése. Ebben az esztendőben, de meg a mult évben is éppen no­vember havában jutott a pénztári hivatal, mint tudjuk, abba a hely­zetbe, hogy, hogy a pótadó kive­téssel foglalkozzék. Tapasztalhattuk, hogy ez az elkésés milyen anomá­liákat teremtett s mily megterhel­tetéseket okozott a földadót is fizető polgárságra nézve, pedig ennek egyik legfőbb oka a szükséges idő hiánya volt. Nem volt meg a kellő megfontolásra a körültekin­tésre való idő ; sebbel-lobbal kellett volna zárni a főkönyvet, anélkül, hogy az előző évi városi pótadó bevezethető lett volna. Avagy nem roppant anomália-e az, hogy az adófii­zető közönség fizet, fizet egy egész éven keresztül, anélkül, hogy tudná, hogy mennyi is az ő adója, és az év végén mégis arra ébred fel, mi­szerint annak dacára, hogy a követelésbe vett összeget egy kraj­cárig- lefizette, méods hátralékban maradt, hátralékban még pedig azért, mert a kivetés az év legutolsó nap­jain történik meg. Vas szigorral kell ezeket az álla­potokat megszüntetni és pedig mielőbb mert ellenesetben oly lejtőre jut a város pénzügyi állapota, amelyből majd drága áron lehet csak kilábolni. Valóságos szégyen­folt ez, melyből egy nagy adag a képviselőtestületre is hárul, ameny­nyiben mindezekből az tűnik ki, hogy nem képes a törvény által kezébe adott hatalommal a közérdeknek megfelelőleg élni. Ezeket tartottuk szükségesnek el­mondani általánosságban és most áttérünk magára a költségvetésre. 99% pótadó. A költségelőirányzat szerint a város tanácsa által megállapított kiadás 210.194 f rt 62 kr a bevétel 122.890 frt 62 kr a pótadó utján fe­dezendő hiány 87.364 frt — kr. mely hiány fedezésére átlagosan 9f*l®~ os pőtadó kivetése szükségeltetik. A pénzügyi bizottság a szükségletet 212.612 frt 55 kr a födözetet 123.846 frt 62 kr ban irányozta elő, s ekként a fedezetlen hiány 88.765 frt 93 kr az ennek fedezésére szolgáló pót­adó pedig 99 Q /Q-OS pereentet állapit meg. A ki ismeri egy 16 ezer lelket számláló város közigazgatási, kultu­rális, egészségügyi, rendészeti és egyéb szükségleteit, az bizonyára nem fogja horribillis összegnek mon­dani a megállapítani javasolt ki­adást. Ma már a követelmények min­den téren fokozódó mérvben emel­kednek és igy egy olyan város is, mint Esztergom, mely valósággal a nagy átalakulások idejét éli és va­lósággal azt sem tudja, hogy jövő­ben még vele szemben mily köve­telmények támasztatnak, már csak a helyes előrelátás szempontjából is szükséges, hogy a költségvetésébe oly összegeket is vegyen fel, a melyek célja egyelőre megálla­pítva sincs. Ámde kérdjük, hogy a költség­vetés igazol-e csak egy oly mozzana­tot is, amelyből az derülne ki, hogy a nagy átalakulások szükség­leteiről is gondoskodva van? Vájjon hol látjuk benne a főgym­násiumnak egészben újból építésével vagy csak annak gyökeres átalakításá­val járó költségeket ? Hol van benne az építtetni szán­dékolt uj vágóhíd költségének rész­lete? Nincsen benne akár az elemi iskola, akár a reáliskola építésének szükséglete. Hiányzik belőle a városház át­alakításával járó költségek fedezé­sére szükségelt összeg, sőt nincs gondoskodva a kaszárnya építése közben felmerült többlet munkáért fizetendő mintegv 50,000 frtot tevő összeg hányadáról sem és pe­dig helyesen, mert az ilykép fel­merülő kiadásoknak egyszerre való felvétele azonnal a tönk szélére jut­tatná az adózó közönséget. Igen, de ezen majdnem félmilliót tevő ujabb szükségleti összeg tör­lesztési hányadát egy-két év múlva mégis csak be kell állítani a költ* ségvetésbe, mert az elől, — hogy gymnásiumot, vágóhidat, elemi, eset­Karácsonyi kiállítás. Műipar-ujdonságok és gyermekjátékok ezernyi választékának sziv es megtekintését tisztelettel kéri BRUTSY GYULA műipar és gyermek játékáru raktára.

Next

/
Thumbnails
Contents