Esztergom és Vidéke, 1897

1897-10-31 / 87.szám

ESZTERGOM es VIDÉKE VÁROSI ÉS MEGYEI ÉRDEKEINK KÖZLÖNYE. M^ÉJ

CÍC]

QÍk Vasárnap és csütörtökön. FJLŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre — — — — 6 frt — kr. Fél évre — — — — — 3 frt — kr. Negyed évre — — — 1 frt 50 kr. Egyes szám ára: 7 kr. Felelős a szerkesztésért: MUNKÁGSY KÁLMÁNLaptulajdonos kiadókért: DR. PROKOPP GYUltASzerkesztőség és kiadóhivatal: (hova a kéziratok, előfizetések, nyiltterek és hirdetések küldendők Szedje r^yi-tér, 330. szánj. Kéziratot nem adunk vissza. Az uj megyebizottsági tag. Esztergom, október 30. Esztergom szab. kir. város I-ső kerülete a megboldogult Palkovics Károly helyére, a vármegye bizottságába szerdán kilencvennyolc szavazattal és ötvenöt szótöbbséggel dr. Helcz Antalt választotta meg. A szavazás nem volt nyilvános ; a cédulákkal való titkos voksolás kevesebb tért enged bármely oldalról jövő presszíónak, avagy befolyásnak, fel kell tehát tennünk Esztergom i-ső kerületéről, hogy akkor, amikor dr. Helcz Antalt bizalmának ilyen szép nyilvánulásával tisztelte meg, csakis szivének hő érzelmeit követte. Feltétlenül elismerjük Helcz Antal ur kiváló egyéni tulajdonságait, Nevezetesen rokonszenves megjelenését, nagy tanultságát és tudását; behízelgő hangját, ritka szép szónoki tehetséget. Mint minden meggyőződést, ugy tiszteljük az ő politikai meggyőződését is. Sőt ki kell nyilvánítanunk, hogy őt annak idején a haza és Esztergom érdekének képviseletében a parlamentben is szivesen láttuk volna. De a történtek után azt, hogy Esztergom városnak közel száz p olgára akad, aki dr. Helcz urat arra alkalmasnak vélje, hogy a vármegye bizottságában Esztergom érdekeit senki más, de csakis ő képviselje, teljesen kizártnak tartottuk. Kizártnak tartottuk pedig azt, hogy Helcz ur még most Esztergom vármegye tanácskozó asztalánál helyet foglaljon, nemcsak a jó ízlés szempontjából, de azon egyszerű oknál fogva is, mivel ellene, a polgármestersége idejéből származó s a város ért károk megállapítása tárgyában a vizsgálat még mindig folyamatban van s igy lehetetlen, hogy az egyén, kit polgártársainak kissé túlbuzgó bizalma ért, ama testületben, melynek választottjai eljárása fölött határozni majdan hivatva lesznek, magát jól érezze. Valószínű, hogy a Helcz ur ellen folyamatban lévő vizsgálat legkésőbb a jövő év tavaszán végleg befejeztetik. Lehet, hogy a volt polgármester e tekintetben is rehabilitálva lesz

; de lehet, hogy az illetékes hatáság marasztalni fogja. Az előbb? esetben mi észrevétel sem merülhetne föl mostani megválasztása ellen; de az utóbbi esetben ugy ő, mint a vármegye bizottságának vele tanácskozó testülete egymással szemben bizonyos szubtilis kényelmetlenségbe kerülnének, amely helyzet bekövetkeztére az a kilencvennyolc választó polgár aligha gondolt. A dolgon most már változtatni nem lehet, de ismervén dr. Helcz urat, azt hiszük, nem csalódunk akkor, amikor feltesszük róla, hogy az ezen, még kissé kor.'n előlegezett bizalom adta jogokat birtokba venni nem fogja. Mert ne szépítsük a dolgot. A biróság Helcz urat a bünfenyitő vizsgálat alól felmentette, de nem avatkozott bele azon dolgok vizsgálatába, amelyek polgármestersége idejéből több rendbeli mulasztásainak halmazatából álltak elő. Ilyen dolgokban, ugy a terhelt, mint az eljáró hatóság részéről a legnagyobb tárgyilagosság kívántatik, amely az által, ha Helcz ur a vármegye bizottságában már most helyet foglalna s ott szerepelne, valószínűleg megbolygattatnék. Dr. Helcz ur túlbuzgó barátai tehát, ha már most tul lőttek a célon, vehemens buzgóságukat, illetve annak eredményét mérsékeljék azzal, hogy pártfogoltjukat, jelen cikkünk intenciója értelmében iparkodjanak hangolni. Ezzel szolgálatot tesznek annak a férfiúnak, akit szellemi vezérüknek ismertek el, szolgálatot tesznek a város és a vármegye közötti jó vi szonynak, de szolgálnak különösen az igazságnak s méltányosságnak is, amelyet ez ügyben gyakorolni a vármegye intézőinek legfőbb törekvése. Esztergom idei szolokulturája. Esztergom, október 30. Szőlőmiveléssel foglalkozó közönségünk, azt hiszem, nem fogja rossz néven venni, ha a szürettel most befejezett szőlőesztendőről tapasztalataimat közrebocsátom. — Teszem pedig ezt azon oknál fogva mert sok olyan körülményt figyeltem meg, amelyekre talán nem mindenkinek terjedt ki a figyelme. Ezek között vannak olyanok, amelyek reánk nézve határozattan hátrányosak s vannak olyanok, amelyek hasznunkra fordíthatók. Általános megfigyelések. A szőlő — mint tudjuk — jól kitelelt. A gyorsan bekövetkezett tavaszi enyhe időjárás hamar kicsalta a rügyeket s e miatt a metszéssel is sietni kellett. Es dacára a fenti körülménynek, nem járt kárral a metszés, mert — s ezt ritkán tapasztalhatjuk — a tőkék alig könnyeztek. A tavaszi fagyoktól a korai hajtások mitse szenvedtek, bár a lapályosabb részeken a szőlő nagyan is ki volt téve az elfagyásnak, amit azonban részint az állandó időjárás, részint a füstölés teljesen megakadályozott. Szőlőgazdáink intelligens részének köszönhető, hngy a tavaszi fagyok ellen a füstölés széles körben alkalmaztatott. Ők jártak elől jó példával s ezt a földmivesosztaly is szivesen követte és tekintettel az elért eredményre, hinnünk kell, hogy jövőre még nagyobb kiterjedésben alkalmazzák a füstölést. Az erre felhasznált anyagok között főszerepet játszott a félig rohadt szalma, s a venyige. Egynémelyek a trágyát is felhasználták füstölésre. Mindenesetre ajánlatos volna, ha jövőben komplikált füstgerjesztő anyagokat használnának fel a gazdák, mert magában a tőzegesszalma a törek- és polyva csak féleredményt biztosit. — A fagytól tehát megmenekedtünk. — Jött a peronospora. Az időjárás, amely esővel, langymeleggel jó ágyat teremtett a félelmetes ellenségnek, sok vesződséget okozott. A gazdák vállvetett igyekezetének sikerült gátat vetni a penész elhatalmasodásának. Általában négyszersőt ötször is permeteztek. Voltak ugyan hanyag gazdák, akik a védekezéssel mit se törődtek, ezeken azonban segített a rendőrkapitányi hivatal, amely a mulasztókat szigorúan büntette s ennek jövőre biztosan lesz is foganatja. A korai szőlőfajták érése két héttel késlekedett. Ennek oka a július-augusztusi szélsőséges időjárásnak tulaj donitható s bár a korai csemegeszőlő elég termett volt, minőség tekintetében nem elégítette ki a várakozást. A szőlőexport az idén feltűnően erősbödött az előző évihez képest. A csemegeszőlő ára azonban korántsem volt- kielégítő. Az igaz, hogy a minőség is sokban befolyásolta az árakat, de az árhanyatlásnak legfőbb oka abban keresendő, hogy a vásárlók a nagyobb termelőknél már érés előtt lekötötték a termést s az előre megállapított, ár állandó maradt. A szőlőárak emelkedése akkor volt egy kissé érezhető, midőn augusztus hó elején a Duna a szentkirály-dunadülői szőlőket elöntötte. Itt azonban megjegyezzük, hogy a szentkirályi dűlőben nem csemegeszőlő termeltetik, hannem borszőlő s az áremelkedés csakis azon hiedelemnek volt tulajdonitható, hogy a bortermés az áradás által elöntött szőlők elpusztulása miatt lesz kevesebb. Ez a feltevés azonban nem vált valóra, sőt midőn a viz elhúzódása után kitűnt, hogy a szentkirályi dülőbeli szőlők terméssel bíztatnak, határozottan nyomottá váltak az árak. A szőlőnek a tökéletes beérését a folytonos esőzés is gátolta. A buja növésű szőlőkben, ahol a légjárás akadályozva volt, a rothadás is nagyban bekövetkezett. A gazdák e miatt ijedtükben fél-érett szőlőt szüreteltek s csak igen kevesen voltak, akik kitartottak a rossz időjárás mellett. A borárak kezdetben emelkedettebbek voltak. Elővételre némelyek 16 frtjával fizették a törkölyös must hl.-jét. Alig pár napra már 13—12-50 krra szállt alá a törkölyös must ára, mig a szinmust 14—15 frton tartotta magát. Végre az általános szüretkor 9—10 frtjával is láttuk kelni a törkölyös mustot s 12 frtért a szinbort. A vesszők általában jól beértek. Különleges megfigyelések. A szőlőkben, t. ott, ahol agyagos talajokkal van dolgunk a filloxera pusztítását nem észleltük oly mértékben, mint pl. a mult esztendőben, — aminek oka különben nagyon is világos. Mert hiszen ugy állunk, hogy a hegyi talajokon ültetett szőlőink részben amerikai alanyokon díszlenek, részben pedig szénkénegeztetnek, mindazonáltal — legalább az utóbbinál hanyatlást nem vettünk észre. Annál leverőbb azonban az, hogy az oltványszőlők az idén óriási vissaesést mutattak •, ezekből sok kiveszett, különösen tapasztaltuk e körülményt a nyáron, amikor a jól termett elég szép hajtású tőkék egymásután fonyadtak és vesztek el, Okát kutatván e dolognak, sokfélétől feltételezték az oltványok pusztulását. Némelyek egyenesen a harmatgyökerek eltávolítása után vélték észlelni a bajt; mások pedig megcáfolták e vélelmet azzal, hogy oltványaik a szokásos borotválás után is jól diszlettek, de egy napon elhervadtak. Nem mondhatnók azt sem, hogy a talajok tulkövér volta okozná az oltványok elpusztulását, mert hiszen a legsilányabb talajban is ép ugy vesztek azok, mint a legjobb földben. Azt sem állithatjuk, hogy az Főt. Ürge fec uf Shinából nagy szállítmány legfinomabb minőségű most, aratott T H E Á T küldött, amelyből ionn á fnnintnn i,~»ho*A ppiiTQv fivni A miíínaráni raktárában. I j 1 *-K _^