Esztergom és Vidéke, 1897

1897-10-31 / 87.szám

ESZTERGOM es VIDÉKE VÁROSI ÉS MEGYEI ÉRDEKEINK KÖZLÖNYE. M^ÉJ CÍC] QÍk Vasárnap és csütörtökön. FJLŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre — — — — 6 frt — kr. Fél évre — — — — — 3 frt — kr. Negyed évre — — — 1 frt 50 kr. Egyes szám ára: 7 kr. Felelős a szerkesztésért: MUNKÁGSY KÁLMÁN­Laptulajdonos kiadókért: DR. PROKOPP GYUltA­Szerkesztőség és kiadóhivatal: (hova a kéziratok, előfizetések, nyiltterek és hirdetések küldendők Szedje r^yi-tér, 330. szánj. Kéziratot nem adunk vissza. Az uj megyebizottsági tag. Esztergom, október 30. Esztergom szab. kir. város I-ső kerülete a megboldogult Palkovics Károly helyére, a vármegye bizott­ságába szerdán kilencvennyolc sza­vazattal és ötvenöt szótöbbséggel dr. Helcz Antalt választotta meg. A szavazás nem volt nyilvános ; a cédulákkal való titkos voksolás kevesebb tért enged bármely oldal­ról jövő presszíónak, avagy befo­lyásnak, fel kell tehát tennünk Esz­tergom i-ső kerületéről, hogy ak­kor, amikor dr. Helcz Antalt bizal­mának ilyen szép nyilvánulásával tisztelte meg, csakis szivének hő érzelmeit követte. Feltétlenül elismerjük Helcz An­tal ur kiváló egyéni tulajdonságait, Nevezetesen rokonszenves megjele­nését, nagy tanultságát és tudását; behízelgő hangját, ritka szép szó­noki tehetséget. Mint minden meg­győződést, ugy tiszteljük az ő poli­tikai meggyőződését is. Sőt ki kell nyilvánítanunk, hogy őt annak ide­jén a haza és Esztergom érdekének képviseletében a parlamentben is szivesen láttuk volna. De a történtek után azt, hogy Esztergom városnak közel száz p ol­gára akad, aki dr. Helcz urat arra alkalmasnak vélje, hogy a vármegye bizottságában Esztergom érdekeit senki más, de csakis ő képviselje, teljesen kizártnak tartottuk. Kizártnak tartottuk pedig azt, hogy Helcz ur még most Esztergom vármegye tanácskozó asztalánál he­lyet foglaljon, nemcsak a jó ízlés szempontjából, de azon egyszerű oknál fogva is, mivel ellene, a pol­gármestersége idejéből származó s a város ért károk megállapítása tárgyában a vizsgálat még mindig folyamatban van s igy lehetetlen, hogy az egyén, kit polgártársainak kissé túlbuzgó bizalma ért, ama testületben, melynek választottjai eljárása fölött határozni majdan hi­vatva lesznek, magát jól érezze. Valószínű, hogy a Helcz ur el­len folyamatban lévő vizsgálat leg­később a jövő év tavaszán végleg befejeztetik. Lehet, hogy a volt pol­gármester e tekintetben is rehabili­tálva lesz ; de lehet, hogy az ille­tékes hatáság marasztalni fogja. Az előbb? esetben mi észrevétel sem merülhetne föl mostani megválasz­tása ellen; de az utóbbi esetben ugy ő, mint a vármegye bizottsá­gának vele tanácskozó testülete egymással szemben bizonyos szub­tilis kényelmetlenségbe kerülnének, amely helyzet bekövetkeztére az a kilencvennyolc választó polgár aligha gondolt. A dolgon most már változtatni nem lehet, de ismervén dr. Helcz urat, azt hiszük, nem csalódunk ak­kor, amikor feltesszük róla, hogy az ezen, még kissé kor.'n előlege­zett bizalom adta jogokat birtokba venni nem fogja. Mert ne szépítsük a dolgot. A biróság Helcz urat a bünfenyitő vizsgálat alól felmentette, de nem avatkozott bele azon dolgok vizs­gálatába, amelyek polgármestersége idejéből több rendbeli mulasztásai­nak halmazatából álltak elő. Ilyen dolgokban, ugy a terhelt, mint az eljáró hatóság részéről a legna­gyobb tárgyilagosság kívántatik, amely az által, ha Helcz ur a vár­megye bizottságában már most he­lyet foglalna s ott szerepelne, való­színűleg megbolygattatnék. Dr. Helcz ur túlbuzgó barátai te­hát, ha már most tul lőttek a cé­lon, vehemens buzgóságukat, illetve annak eredményét mérsékeljék az­zal, hogy pártfogoltjukat, jelen cik­künk intenciója értelmében iparkod­janak hangolni. Ezzel szolgálatot tesznek annak a férfiúnak, akit szellemi vezérüknek ismertek el, szolgálatot tesznek a város és a vármegye közötti jó vi szonynak, de szolgálnak különösen az igazságnak s méltányosságnak is, amelyet ez ügyben gyakorolni a vármegye intézőinek legfőbb tö­rekvése. Esztergom idei szolokulturája. Esztergom, október 30. Szőlőmiveléssel foglalkozó közön­ségünk, azt hiszem, nem fogja rossz néven venni, ha a szürettel most befejezett szőlőesztendőről tapasz­talataimat közrebocsátom. — Te­szem pedig ezt azon oknál fogva mert sok olyan körülményt figyel­tem meg, amelyekre talán nem mindenkinek terjedt ki a figyelme. Ezek között vannak olyanok, ame­lyek reánk nézve határozattan hát­rányosak s vannak olyanok, ame­lyek hasznunkra fordíthatók. Általános megfigyelések. A szőlő — mint tudjuk — jól kitelelt. A gyorsan bekövetkezett tavaszi enyhe időjárás hamar ki­csalta a rügyeket s e miatt a met­széssel is sietni kellett. Es dacára a fenti körülménynek, nem járt kár­ral a metszés, mert — s ezt ritkán tapasztalhatjuk — a tőkék alig könnyeztek. A tavaszi fagyok­tól a korai hajtások mitse szenvedtek, bár a lapályosabb ré­szeken a szőlő nagyan is ki volt téve az elfagyásnak, amit azonban részint az állandó időjárás, részint a füstölés teljesen megakadályozott. Szőlőgazdáink intelligens részének köszönhető, hngy a tavaszi fagyok ellen a füstölés széles körben al­kalmaztatott. Ők jártak elől jó pél­dával s ezt a földmivesosztaly is szivesen követte és tekintettel az elért eredményre, hinnünk kell, hogy jövőre még nagyobb kiterje­désben alkalmazzák a füstölést. Az erre felhasznált anyagok között fő­szerepet játszott a félig rohadt szalma, s a venyige. Egynémelyek a trágyát is felhasználták füstölésre. Mindenesetre ajánlatos volna, ha jövőben komplikált füstgerjesztő anyagokat használnának fel a gaz­dák, mert magában a tőzegesszalma a törek- és polyva csak félered­ményt biztosit. — A fagytól tehát megmenekedtünk. — Jött a pero­nospora. Az időjárás, amely esővel, langymeleggel jó ágyat teremtett a félelmetes ellenségnek, sok ve­sződséget okozott. A gazdák váll­vetett igyekezetének sikerült gá­tat vetni a penész elhatalma­sodásának. Általában négyszer­sőt ötször is permeteztek. Voltak ugyan hanyag gazdák, akik a vé­dekezéssel mit se törődtek, ezeken azonban segített a rendőrkapitányi hivatal, amely a mulasztókat szigo­rúan büntette s ennek jövőre biz­tosan lesz is foganatja. A korai szőlő­fajták érése két héttel késlekedett. Ennek oka a július-augusztusi szél­sőséges időjárásnak tulaj donitható s bár a korai csemegeszőlő elég ter­mett volt, minőség tekintetében nem elégítette ki a várakozást. A szőlőexport az idén feltűnően erősbödött az előző évihez képest. A csemegeszőlő ára azonban koránt­sem volt- kielégítő. Az igaz, hogy a minőség is sokban befolyásolta az árakat, de az árhanyatlásnak legfőbb oka abban keresendő, hogy a vásárlók a nagyobb termelőknél már érés előtt lekötötték a termést s az előre megállapított, ár állandó maradt. A szőlőárak emelkedése akkor volt egy kissé érezhető, mi­dőn augusztus hó elején a Duna a szentkirály-dunadülői szőlőket elön­tötte. Itt azonban megjegyezzük, hogy a szentkirályi dűlőben nem csemegeszőlő termeltetik, hannem borszőlő s az áremelkedés csakis azon hiedelemnek volt tulajdonit­ható, hogy a bortermés az áradás által elöntött szőlők elpusztulása miatt lesz kevesebb. Ez a feltevés azonban nem vált valóra, sőt mi­dőn a viz elhúzódása után kitűnt, hogy a szentkirályi dülőbeli szőlők terméssel bíztatnak, határozottan nyomottá váltak az árak. A szőlő­nek a tökéletes beérését a foly­tonos esőzés is gátolta. A buja nö­vésű szőlőkben, ahol a légjárás aka­dályozva volt, a rothadás is nagy­ban bekövetkezett. A gazdák e miatt ijedtükben fél-érett szőlőt szüreteltek s csak igen kevesen vol­tak, akik kitartottak a rossz időjá­rás mellett. A borárak kezdetben emelkedettebbek voltak. Elővételre némelyek 16 frtjával fizették a tör­kölyös must hl.-jét. Alig pár napra már 13—12-50 krra szállt alá a törkölyös must ára, mig a szinmust 14—15 frton tartotta magát. Végre az általános szüretkor 9—10 frtjá­val is láttuk kelni a törkölyös mus­tot s 12 frtért a szinbort. A vesszők általában jól beér­tek. Különleges megfigyelések. A szőlőkben, t. ott, ahol agyagos talajokkal van dolgunk a filloxera pusztítását nem észleltük oly mér­tékben, mint pl. a mult esztendő­ben, — aminek oka különben na­gyon is világos. Mert hiszen ugy állunk, hogy a hegyi talajokon ül­tetett szőlőink részben amerikai ala­nyokon díszlenek, részben pedig szénkénegeztetnek, mindazonáltal — legalább az utóbbinál hanyatlást nem vettünk észre. Annál leverőbb azonban az, hogy az oltványszőlők az idén óriási vissaesést mutattak •, ezekből sok kiveszett, különösen ta­pasztaltuk e körülményt a nyáron, amikor a jól termett elég szép hajtású tőkék egymásután fonyadtak és vesztek el, Okát kutatván e do­lognak, sokfélétől feltételezték az oltványok pusztulását. Némelyek egyenesen a harmatgyökerek eltá­volítása után vélték észlelni a bajt; mások pedig megcáfolták e vélel­met azzal, hogy oltványaik a szo­kásos borotválás után is jól diszlet­tek, de egy napon elhervadtak. Nem mondhatnók azt sem, hogy a talajok tulkövér volta okozná az oltványok elpusztulását, mert hiszen a legsilányabb talajban is ép ugy vesztek azok, mint a legjobb föld­ben. Azt sem állithatjuk, hogy az Főt. Ürge fec uf Shinából nagy szállítmány legfinomabb minőségű most, aratott T H E Á T küldött, amelyből ionn á fnnintnn i,~»ho*A ppiiTQv fivni A miíínaráni raktárában. I j 1 *-K _^

Next

/
Thumbnails
Contents