Esztergom és Vidéke, 1897
1897-07-25 / 59.szám
2 . ESZTERGOM ég VIDÉKE. (59. szám.) 1897. július 25. anyagi viszonyaink között semmit sem cselekedhetünk. Akik ily kényelmes indokolással minden alkotás, minden kötelességteljesítés alul kibújni akarnak, vegyék csak kezükbe a főgimnáziumi idei értesítőjét és olvassák el benne a gimnázium történetét. Bizony sokkal nehezebb körülmények között^ sokkal válságosabb helyzetekben a város intézői a polgársággal karöltve, mindég tudtak módot találni, hogy a o-imnáziumot városunknak biztositsák s amikor ez első kulturintézetünkről volt szó, bármily anyagi voszonyok között is voltak, soha semmi áldozatot nagynak nem találtak. A közönség gondolkozása e tekintetben azóta sem változott; nincs aki büszke ne volna kitűnő tanintézetünkre, csak a város vezetői változtak. Tarkovics Vazulok, Falk Jánosok, Palkovics Károlyok után következett — Maiina Lajos & Comp. Mi tehát ehhez a derék, áldozatkész, meg- nem változott közönséghez fordulunk teljes bizalommal, első sorban a képviselőtestület tagjaihoz, hogy találjanak módot megoldani a kérdést, ha a város jelenlegi fejével nem lehet, hát nélküle. Találjanak módot a városi tisztviselő kar jobbjai, hogy morális erejükkel kényszerítsék a polgármestert a becsületes cselekvésre, amit ha el nem érthetnek, tudják akkor is kötelességüket! Mindenekelőtt pedig a városnak kell kimondani, mennyit áldoz minden körülmények között az újjáépítésre ; akkor majd határozottabban nyilatkozhatnak azok is, akiktől adományt kérünk s ez az eljárás sokkal tisztességesebb is. Azután meg kell kezdetnie azonnal a bontást, a kultuszminiszteri rendelet feljogosít erre s még azt sem mondhatják, hogy nincs pénz reá, a takarékpénztári ezresek befizetödvén a városi kasszába. Ha a közönség, ha a városi tisztikar, ha a képviselőtestület teljesiti kérelmünket, akkor hamarosan és sikeresen meg kell oldódnia ez égető kérdésnek. Árgus. tegyen vele egy sétát a fedélzeten a holdvilágban. — A mai vihar rendkívül nagy volt, szólt Gordon, de ön ugylátszik mégsem szenvedte át a tengeri betegség keserveit, mint mi ? — Nem. Én kitűnően'bírom a tengeri utazást. — Mondja csak kérem, rendesen egyedül szokott étkezni ? — Igen. Én jobban szeretik egyedül enni. — És nem gondol ön arra, hogy ez túlságos Önzés ? A tengeri utazás oly vég* telén unalmas, ha nélkülözzük a bájos hölgyeket ! — És nem vagyok bájos hölgy, uram és a társaságot sem mulattatnám, ha részt is vennék benne. Keveset járok most emberek közé és ezért nem is érzem ott jól magamat. Gordon nem merte kérdezni : miért él oly visszavonultan, de érzé, hogy őszintén beszélt és ez jól esett neki. Gordon napról-napra jobban érdeklődött a szép hölgy iránt, kit oly titokzatosság környezett. Egyszer igy szólt hozzá : — Ne menjünk le a hajó másodosztályába a kínaiak játékát megnézni ? Épen a hajó végéhez értek, hol egy nyilason az alsó társalgóba lehetett látni, hol a kínaiak ültek. A leány keze az ő karjába volt fűzve, midőn a kérdést inBartal Rezső nyugdíjban. Esztergom, július 24. Fenti cimen hozott vezérközleményünkre vonatkozólag Bartal Rezső kir. tanácsos, tanfelügyelő ur a következő levelet intézte lapunk szerkesztőjéhez : Tekintetes Szerkesztő Ur ! Becses lapja f. hó n-iki számában szíves volt nyugdíjaztatásom alkalmából jóakaratulag megemlékezni tanfelügyelői működésemről. Engedje meg Tekintetes Szerkesztő ur, hogy irányomban érdemmen fölül tanusitott jóindulatú cikkére válaszolhassak. Erdemeimet túlbecsülte Tekintetes Szerkesztő ur, mert érzem, hogyj többet is tehettem volna, ha erélyesebben léptem volna fel, de ki tudja, nem kockáztattam volna-e azt az ébredező érdeklődést amit engedékeny eljárásommal talán itt-ott ébreszthettem ; a hivatalos tekintély latbavetése helyett tehát inkább kéréssel iparkodtam elérni az eredményt és jólélekkel mondhatom, hogy az igen sokszor sikerült is. Csak az fáj, hogy Esztergomnak tervezett nagyobb mérvű eszméimet könyörgéssel sem tudtam megvalósítani, nemcsak a kormány által tervezett állami vincellér-iskola felállítását nem tudtam kieszközölni, de az állami polg. leányiskolát sem, a melyre évi 4700 frt fedezetet is kitézte és érezte mint rendült meg az egész teste a váratlan kérdésnél. — Oh — kérem ne ! — Nem szereti őket ? mondja ! hisz oly festőién néznek ki. Nézze csak azt Öreget amint ott ül, hímzett selyem köntösébe burkolva, mint tisztitja ópium pipáját. Ugylátszik ő csak kibicel a többiek játékánál, mert viaszarca mozdulatlanul marad. Volt-e már valaha Kínában ? Vagy most megy először Hong1 Kong-ba ? Rettenetesen ijedség kifejezése tükrözött arcán, mely halottas halvány lett. — Igen. Néhány évig éltem Kínában. Most is oda megyek. — És rendkívül érdekes országnak tartom. Miért nem szereti Kinát ? — Az összes nemzetek közt őket utálom legjobban. De kérem ne beszéljünk róluk. És elfogult vagyok. — Pedig mily vig saison elébe nézek én most Kínában! A bátyámhoz megyek, aki az ottani követségnél titkár. Azt hiszem Hong-Kongban minden müveit európai ember ismeri egymást. Remélem, szerencsés leszek önnel a követségi bálon találkozhatni,- és kérem legyen ott kegyes hozzám, hisz teljesen idegen vagyok ! (Vége köv.) Angolból fordította : Inconnu. eszközöltem. Minden tényező egyénnél formálisan könyörögtem, hogy csak egy ideiglenes szobát adjanak az iskola megnyitásához. Hasztalan volt, azt mondották hogy most a szt. Háromság szobrára kell a pénz, pedig azt nem is kértem. Azonban ezzel nem akarom azt mondani, hogy Esztergomban nincs érzék a népnevelés iránt, mert a népiskolák, különösen a leányiskolák példányszerü szervezése elévüíhetlen érdeme a szab. kir. város nemes képviselőtestületének és különösen a nemeslelkü, minden jóra és szépre finom érzékkel biró dr. Helc Antal volt polgármester urnák, aki, meg vagyok győződve, hogy hazafias lelke egész melegéve.1 szeretné szép vá* rosunkat egy kis Athénné varázsolni, amiről én némelykor álmodoztam. Azon nézetét a cikkíró urnák, hogy a kir. tanfelügyelőnek a képviselő-testületben kellene lennie, olyan természetesnek tartom, hogy számtalanszor csodálkoztam magamban, hogy abba be nem választottak, illetékes helyen fel is említettem ennek szükségességét, mire [azt a választ kaptam, hogy én magam vigyem keresztül í eváíasztatásomat. Nohát tekintetes Szerkesztő ur, ha egy önérzetes tanfelügyelő akkor lesz csak képviselő-testületi tag, ha maga jár utána, akkor nem hiszem, hogy valamikor meginterpellálhassák a gyűléseken a kir. tanfelügyelőt. Itt reflektálok az »Esztergom« cimü tisztelt helyi lapban időközben megjelent cikkre is, mely szinte érdememet meghaladó elismerésben] részesiti 21 évi szerény ittmüködésemet, különösen azon soraira, melyek hithű vallásosságomra vonatkoznak. Erre csak az a válaszom, hogy az nem érdem, hanem az ember első és legszentebb kötelessége és hogy anélkül, nézetem szerint, nem ér az ember egy pipa dohányt sem. Kiváló tisztelettel Belehád Bartal Rezső, kir. tanácsos, tanfelügyelő. Esztergommegye seljemiermelése 1197-ben. Esztergom, július 24. Midőn a selyemgubó termelés kezdetét vette, már akkor megígértük, hogy a beváltás végével annak eredményéről be fogunk számolni. Amint a gazdaközönség széltében panaszkodik, hogy a fennforgó búzaárakkal szemben az idén nincs a piacra hozni valója, az idei selyemgubótermelésnél is megtörtént, hogy a hernyópusztulás itt-ott, a tartós májusi esők és az ezzel karöltve járó hidegség következtében, beütött ; s a termelők reménye és néhány heti fáradozása dugába dőlt. Azonban — mégis örvendetes jelenségként konstatálható, hogy a hernyópusztulás okozta veszteség csekély körre szorítkozott s az átlagos terméseredmény az előző évekét jóval felül haladta. Mert mig tavaly és az előző évben az évi átlag 1400 kilo selyemgubóra emelkedett, addig a folyó évben 2400 kilogramm hozatott beváltásra. Ebből I. osztályú gubó, melyért kilón kint 1 frt jár: 1878 kilo 10 deka-,' II. osztályú, melyért kiíonkint 50 krt fizetnek, 480 1 kilo 10 delta; végre a III. osztályú, mint hasznavehetetlen gubóért, amiből 1 kilo csak 5 krajcárjával váltatott be, 56 kilo 40 deka hozatott beváltásra. E termés-eredmény nem sok ugyan, de az adott viszonyokhoz mérve mégis kielégítő. Az idén ismét Ebed községe tett ki magáért, ahonnét 24 tenyésztő 725 kilo gubót szállított. Ezek között kertaljai Góra József egymaga 80 kilo 90 deka gubót termelt. Ebed községen kivül Muzsla, Bajcs és Haraszt-puszta tenyésztői, továbbá Neszmély, Dunaalmás, Csuz községek szintén az első rendű termesztők közé sorozandók. Bajcs és Haraszti-puszta tenyésztői, az úgynevezett: dohányosok, kezdetben félénk egykedvűséggel fogtak a tenyésztéshez s mint minden újdonsült, keletkezőben levő gazdasági ágnak igen sok csufolója, ocsárlója lévén, ugy ennek is sok kerékkötője akadt, azért a tenyésztők felig kedvetlenül, félig próbaképen immel ámmal végezték a tenyésztési munkát. De midőn szépen bekötöttek s a beváltásra megérettek, már akkor megszűnt az ócsárlás, hanem annál nagyobbra nőtt a vágy a telepen levő összes alkalmazottaknál, hogy jövő évre tenyésztők leendenek. Főleg fokozta ezen kedvet egyrészt a siker, másrészt a nem remélt kereset. Sehol Magyarországon nem lehet oly kedvező a tenyésztés, mint Bajcson és Haraszton, mert a dohány,száritó pajták fűthető termekkel vannak ellátva, ahol az üres tér szinte kínálkozik a selyemtenyésztésnek, mert a tenyésztési idő —42 nap — ép akkora esik, mikor a dohánynak nincs ott helye. Legnagyobb szerencséjük ezen kivül az, hogy a szederfa állomány tengernyi menynyiségü, ugy annyira, hogy nem 20 tenyésztő, hanem 150 is termelhetne ott gubót. Jövő évre legkevesebb 1840 gramm petéből fognak Haraszton egyedül tenyészteni, s ha fáradozásunk sikerrel végződik, ők képezhetik a tenyésztési központot, mely eddigelé Ebed község volt. Az idei tenyésztők sok panaszszai voltak a gubók kóczoltatása és osztályozása miatt. Mindanyian belenyugodtak ezen intézkedésbe, mely, az intézet szegzárdi fővezetőségének szigorú felelőségterhes meghagyásából történt, — csak egy intelligens tenyésztő akadt, aki a helyi beváltó hivatal önjogú intézkedését vélvén benne föllelhetni —• azért panaszszal élt, melyben meggondolatlanul gyanúsító tendenciát árult el az itteni felügyelő ellen. A bámulatos gyorsasággal megejtett vizsgálat a felügyelő áláspontjának helyességét fényesen fogja beigazolni, ellenben a feljelentő azon biztos következménynek nézhet eléje, hogy a felügyelő indokolatlan meghurczolásaért a fenyjtő j bíróságnál kell az ügy befejezését várnia, ha ugyan az országos /központ a terhelő kitételekkel j biró vádiratot rendelkezésre bocsátja. Hogy a közönség tájékozvja legyen a gubók kócoltatásáy'al és osztályozásával járó és csuppn az