Esztergom és Vidéke, 1897

1897-05-23 / 41.szám

Minő ellentét a bazilika és a prímás I közeli palotája között! Ez épületen va­lami brutális német izlés mesterkedett, restaurált és rontott. A város gyönyörű, festői fekvését szem­lélve, igazán fáj a szivem, hogy igazi istenáldotta építőművésznek alig, jobban mondva éppenséggel nem juttatnak sze­repet a váres megépítésében, pedig menyi, csábítóan szép probléma kínál­koznék itt. Régen volt, amikor az esz­tergomiak valóban tehetséges épltészszel terveztettek. Még akkor hajporos copfo­kat viseltek, amikor a gyönyörű bárok város- s megyeháza épült, azóta sokan közülök még hordanak talán copfot, ha ugyan lehet véle szimbolizálni a kicsi­nyes helybeli érdekeknek való kedvezést — a jól felfogott városi közérdek ro­vásara. Még mindég nem látszanak tudni vi­dáki városaink és hatóságaink, hogy székel Budapesten egy Magyar Mérnök és Építész-Egyletnek nevezett valóban szakértő testület, amely pályatervek lel­kiismeretes elbírálását éppen hivatásánál fogva díjtalanul és meg nem támadható igazságossággal teljesiti. Miért nem for­dulnak az egylethez ? Talán csak nem félnek tőle, hogy még utóbb csakugyan a legjobb tervet fogja első helyen aján­lani az egylet, nem pedig valami helyi nagyság rossz művét ? No de még azt találják hinni, hogy magam is mellőzött pályázó vagyok, alább hagyok tehet a keserű hanggal, amelyet az őszinte igazságérzet diktált és áttérek tulajdnnképeni célomra, a Lőrinc-utcai városi bérház tervpályázatá­nak beérkezett tervek rövides ismerte­tésére. Pályázati viszonyaink közt, a valóban szakértő, pártatlan, minden befolyástól ment és személyi tekintetek fölötte álló bírálónak aránylag igen könnyű a szerepe. Mig Németországban a szóban forgóhoz hasoló természetű tervpályá­zatra legalább 50—60, de nem ritkán százötven terv is érkezik, be, amelyek­nek jó része szokott komoly számba jönni, addig nálunk a tucatot általában nagyon, de nagyon ritkán haladja meg a beérkezni szokott tervek száma és — minősége. Ha aztán van a tervek közt egy két komoly munka, ezek annyira szemébe ötlenek az ugyancsak komoly bírálónak, hogy az funkciója teljesítésé­nek könnyebb szerrel, mint kedvvel te­het eleget. Vidéki tervpályázataink iránt jelesebb építészeinknek kevés a bizalmuk, különben lengő szellő elzsongja egyik legszebb regéjét: azt midőn a fülemile eljegyezte magának a legszebb rózsaszálat. Az ókori zsidók ünnepi alkalommal rózsákkal koszorúzták meg nejeiket, leá­nyaikat és magukat. Ez a szokás elter­jedt Egyiptomban is, a honnét átszárma­zott a rómaiakhoz, kik oly szenvedélyes kedvelői lettek a legkedvesebb virágnak, hogy egész hajószámra szállították a rózsát Uj-Karthagóból és Alexandriából Rómába. A rózsa szirmaival töltötték meg apró vánkosaikat s azzal hintették be lakomák alkalmával lábnyi magasan a fapadolatot. A zsarnok, a kegyetlen Neró is nagyon szerette a virágok ki­rálynőjét. Mint Suctorius irja, egy lakoma alkalmával csupán rózsákra négy millió sastereint költött, melynek szirmai hópe­hely gyanánt szakadatlanul hullottak a meghívott vendégek fölé. Midőn több vendébe megfulladt a rószák terhe alatt, a zsarnok tapsolt és kacagva monda: — No, ezek is hallgatnak örökre s nem követnek el ellenem árulást. Állító­lag innét származik a »sub rosa« kifeje­zés is, vagyis hogy hallgass, maradjon titokban a dolog. tömegesen vennének részt a kitüzetni szo­kott érdekesnél érdekesebb problémák megoldásain. A jelen pályázat programja is egyike a legcsábitóbbaknak, ha a pályadijak nem is voltak valami teteme­sek. Esztergom városa ugyanis élénk forgalmú helyen heverő telkét akarta értékesíteni, amidőn a 150 méter hosszú, elől csak 8.00 m., hátul pedig 25.00 m; mély, három oldalról szabadon álló, tehát szokatlanul hosszú és keskeny tel­ken földszintes, illetve egyemeletes bér­ház felépítését határozta el. A feladat első sorban praktikus jellegű, amennyi­ben az emelendő bérház mentül nagyobb jövedelmezőségét kell elérni. De termé­szetszerűen nem hanyagolhatók el a művészi szempontok sem, amelyek már magában az alaprajzi elrendezésben is érvényesülhetnek, de amelyek különösen a külső kiképzés tetszetős voltát köve­telik meg. Mindössze tizenegy pályaterv érkezett be; viszonyaink közt elég szép szám. Ámbár teljesen elvetendő fércmunka alig van köztük, a díjazás tekintetében már első pillanattól fogva csak három terv jöhetett komolyan szóba : »Körben há­romszög,* » Viktória* és >Szép csak a célszerű* jeligével ellátottak. Mind a há­rom egyaránt jó terv, amelyek mellett a többi nem kerülhet szóba a díja­zásnál. A »Szép csak a célszerű* terv meg­lep pompás igazán művészi kidolgozásá­val. Architektúrája, csoportosítása szép bárok stílust mutat, az épület egész megjelenése minden izében modern, mondhatnám fővárosias, ha ugyan volna a székesfővárosban sok — és bár volna minél több ily kvalitású bérház. A bra­vúros rajzokból kitetszik, hogy mennyire emelhetné az architektúra az e téren bizony kissé-nagyon is elmaradt érseki város képét. Mindössze az üzletek nyi­lasait tartom Esztergom igényeihez mér­tem túlságosan nagyoknak, de ezen könnyű változtatni. A »Viktória« jeligés terv ugyancsak kiválóan tetszetős. Német-reneszánsz stí­lusának megfelel a csinos sarokerkély. Lakásai mintegy középutat képviselnek a modern fővárosi és az elmaradt vi­déki beosztások között. Ugy ennél, mint az előbbi tervnél könnyen elérhető a 10 százaléknyi jövedelmezőség. Az alterna­tív terv végig emeletes, aminővé a földszintesnek épített ház idővel a legcsekélyebb változtatás nélkül áté­pítethető. Üzleteinek rendkívül elő­nyös, a viszonyokkal számoló be­A magyar népnek is legkedvesebb vi­rágja a rózsa. Szereti a liliomot, a vio­lát, a szelid ibolyát is, de népdalaiban leginkább csak a legszebb királynőnek hozza meg hódolatát. A májusi, pün­kösdi rózsákról egész kötet költeményt lehetne összeszedni. Az első májusi ró­zsát is dalban üdvözli már a leány és legény: Hajh, rózsa, rózsr, Májusi rózsa Köszöntlek. Ahhoz a kis lányhoz, Az én rózsámhoz Postása leszel Szivemnek. A szerelmes legény, az ő szive vá­lasztottját el sem tudja képzelni rózsa nélkül s azért rózsához hasonlítja, rózsá­nak nevezi és a rózsától származtatja, midőn azt dalolja : Rózsabokorban jöttél a világra Nem nevelt az édes anyád hiába. A rózsákat az ő édes anyjuk, május hozza el ajándékul az emberiségnek. Köszönjük meg ezt az örömöt ennek az édes anyának. M. Gy. osztásuk, hogy a kisebb helyiségek mellé kicsiny lakásokat is tervezett a pályázó. A nyilvános klozet és a ház­felügyelő elhelyezése rendkívül ügyes és célszerű. Ez a terv is kiválóan alkalmas Esztergom díszítésére. A >körben háromszög* terv a trifo­lium harmadik tagja, de nem a minő­ség sorrendjében ; komoly munka ez csakúgy, mint az előbbi kettő s alterna­tívái bő választékot nyújtottak az esz­tergomiaknak, akik épen ezért e terv kivitele felé hajlottak. Különösen a te­rületet használja ki nagy mértékben e terv, amely tehát a jövedelmezőségnek kedvez első sorban. Az emeletnek kie­melt résznél a középen lakások vannak az előbbi tervek fényképészeti műtermé­vel szemben. A Széchenyi-tér felőli sar­kon garqon-lakások létesítése által ügye­sen kerülte el a tervező a konyháknak utcára való helyezését. A modern barokk homlokzat tetszetős, mánzárdtetője, ku­polás, hatszögletű sarokkerkélye, szóval egész megoldása jó hatást igér. E három terv mellett a többi kétsé­get kizáró.ag hátrányban áll, de azért itt-ott akad figyelemreméltó előnyökkel rendelkező terv is. A »Világos* terv jeligéjének megfele­lően bőségesen világította meg helyisé­geit, amivel azonban feáldozta a kedve­zőbb beosztás előnyeit. Ügyes a »Győzzön a jobb* jeligés terv beosztása, a »Négylevelü lóhere* jeligé­vel ellátott terv pedig formaérzékre vall. A »Municipium« terv túlságosan ked­vez a kisvárosias jellegnek. Architektú­rája rendkívül primitív, s ugyanilyen az alaprajzi elrendezése is, bár a másod­sorban tekintetbe jövő nyolc terv közül egyike a jobbaknak. A »Kettős kör«, »Három ház* és »Lőrinc-utca« jeligés tervek tervek több buzgalommal készültek, semmint ered­ménynyel. Csupán a »Jó« terv mondható teljes határozottsággal rossz-nak. Az építő bizottság legutóbbi ülésén egyhangúlag a »körben háromszög* terv mellett nyilatkozott s igy csaknem bi­zonyos, hogy a 400 frtos első dijat ez a tényleg sikerült munka nyeri el. Aggodalmaim vannak azonban a má­sodik díj odaítélését illetőleg. Nem ér­tem ugyanis, hogy a »Municipium< je­ligéjével ékeskedő terven mit találnak honorálásra méltónak, amikor itt van a »Viktória* és »Szép csak a célszerű* jeligével ellátott kitűnő két terv és a mikor e terveket látva, mindkét terv megszerzését teljes meggyőződéssel aján­laná velem együtt minden hozzáértő Esztergom városának, Esztergom fejlő­dése érdekében. Építész. Megye és város. O A pénzügyi bizottság csütörtökön tartott ülésének két tárgya lett volna, ha ismét nem forgácsolódik el a tagok eszmecseréje a kellően elő nem készített ügy aprólékos részletei körül. Hosszas vita tárgyát képezte az újra építendő gymnázium, melynek tervei most már kiigazítva másodszor is beérkeztek ifj. Eggenhoffer József műépítész- tervezőtől. A költség, dacára a régi anyag egy ré­sze behasználásának 98000 frt — le­bontás stb. 7000 frt, úgy hogy egészben 105000 frtra lenne szükség. A bizottság kényszerülve van a nagy költséget ja­vaslatba hozni, minthogy azonban ezt a város semmi szin alatt sem bírja meg, ajánlja, hogy haladéktalanul forduljon a kormányhoz, prímáshoz, főapáthoz és a főkáptalanhoz segélyért. Az építés dolga azonban ettől eltekintve, ismét messze eltolódik mert sajnosán konstatálták, hogy ősz előtt aligha lesznek a tervek építési engedéíylyel elláthatók, amennyiben előbb a városi közgyűlésnek kell majd tár­gyalni és határozatot hozni — legjobb esetben most már csak júniusban juthat a vármegyéhez, ahol pedig a nyári szü­net alatt nem tartanak közgyűlést. Cso* dálatos, hogy a közgyűlés még máig sem látja azt a tehetetlenséget és kap­kodást mely ezen ügy körül is mutatko­zik. A mult ősszel azzal biztatott a pol­gármester usr,. hogy jó lesz a hosszú tél,, az alatt mindent előkészíthetünk és ta­vasszal megkezdhető az épités, most pe­dig ismét ugy látszik, hogy a jövő ta­vaszig, legjobb esetben most őszig várni kell. Minden lépés közé egy-két hónap pihentetés esik s csak ezért bukkannak föl időről időre az ügyek, hogy valami történni látszassák. Ez az élősködés tak­tikája melynek a város vallja kárát, ki­számithatían és megbecsülhetlek kárát Vájjon kinek a feladata vigyázni,, hogy a kellő időből ki ne fogyjunk ? Most majd a vármegyét okolhatjuk ?' Tehát a bizottság a közgyűlés elé utalta az ügyet s a kérelmi felterjesztésekkel együtt fog az legközelebb tárgyaltatni.. A tűzőrségi elhelyezés kérdése is a bizottság elé került. Ter­mészetesen ez ügyben sem tör­tént semmi s most is csak szóval és ál­talánosságban foglalkoztak vele nyilván azért, hogy a 20 iki közgyűlés előtt va­lami történjék s a netán't interpellációra legyen mit felni. A polgármester ur az ideiglenes elhelyezésre egy oly abszurd javaslatot terjesztett elő, amely csak a sarokba szorult tehetetlenség kapkodása lehet. Jelesül, hogy a gőzfecskendőt te­gyék az Obermayer-ház mellett lévő kis helyiségbe, a fecskendőket a városháza udvarán lévő reáliskolai torna-helyiségbe, a tüzőröknek az egyik börtön-helyiség­ből csináljanak őrszobát, végül a lovak­nak a városházán, a börtön-épület mö­gött lévő szurdékban ideiglenes istállót. No, ettől a szörnyű tervtől a bizottság megrettent és Frey képviselő föl is szó­lalt, hogy ez nem pénzügyi bizottsági feladat s más fontos ügyekkel kellene ezt a legelsőbb bizottságot foglalkoz­tatni, Dóczy főparancsnok erélyesen visszautasította s mivel a tűzoltó-egylet igy semmiféle felelősséget nem viselhet, azt egészben a hatóságra hárítja. Ez a szörnyű ideiglenesség is mindenféle -át­alakításokat követel, azok költségérői azonban semmiféle támpont vagy adat sem állott rendelkezésre, amely pedig a pénzügyi bizottságot első sorban érde­kelte volna. Egyedül Dóczy számvevő mondott anynyit, hogy 50 frttal az egészet megcsi­nálják. Kollár gazdasági tanácsos, akinek ez a dolog reszortjához tartozik nem mon­dott semmit. Éles szóváltás folyt a főpa­rancsnok és a számvevő között s a bi­zottság minden concrét határozat, nélkül illetve azzal oszlott szét, hogy a duna-ut­cai telekre adjanak részletes javaslatot. Az idekerülő tüzörlaktanya 4000 forint telek­érték és 6000 frt. építési költséggel ke­rült szóba. O Városi közgyűlés. A pénteki vá­rosi közgyűlés épppen oly gyorsan el­múlt, mint az azt megjelező nyári zápor, nyomokat egyik sem hagyott. A napi­rend előtt felszólalt Táíus János képvi­selő s az iránt interpellálta meg a gaz­dasági tanácsost, hogy a legutóbbi gaz­dasági szakbizottsági ülésre miért kap­ták a bizottsági tagok csak néhány órá­val előbb a meghívókat, továbbá, hogy a temetőben termett füvet mért nem árverezik el. A gazdasági tanácsos kije­lentette, hogy a meghívókat egy nappal előbb adatta ki. A temetői füvet pedig már tavaly is a temető kertésze kapta. Mert árverező nem jelentkezett s a megelőző években sem folyt be a fűért 10—12 forintnál több. A fübérlők pedig nem kímélték a sírokat és az emlékeket, a dudvát is ott hagyták, ugy hogy an­nak kitakarítása szintén belekerült 10—12 forintba. Most a fii átengedése fejében köteles a kertész az egész temetőt rend­ben tartani. Dr. Fehér Gyula és Dóezy Antal felszólalása után a választ tudo­mássul vették. — Következett a napi­rend. Alispáni végzésre Diamant Berná­tot felvették a virilisek . lajstromába, minek következtében Hágen Ambrus a lajstromból kimaradt. — Huszonh't sza­vazattal hét ellenében kimondották a Kohn Ignác féle teleknek temetői célra való megvételét, ami külomben már 1892-ben megtörtént, de a vételt a mi­nisztérium alaki hibákból megsemmisí­tette. — Bernolák Máténak abbeli kér­vényét, hogy Szentgyörgymezőn uj gyógy­szertárat nyisson, mivel a rangidős orvos és az egészségügyi bizottság ezt szük-

Next

/
Thumbnails
Contents