Esztergom és Vidéke, 1897

1897-05-06 / 36.szám

II Lorinc-utca. Esztergom, május 5. Legutóbbi számunkban megemlítettük már, hogy a romokban heverő Lőrinc-utca felépítésére tizenegy pályamunka érkezett. Nem túlságosan nagy szám s amint hirtelenében megítélhető, kvalitás tekintetében sem nyújt semmi rendkívülit. Annyi azonban kétségtelen, hogy igen tetszetős, érdemes, komoly megfontolásra érdemes tervek vannak közöttük, amelyek a további akciónak bízvást alapjául szolgálhatnak. Külömben sem kidolgozott, végleges terveket kivánt a pályázati hirdetmény, inkább csak skizzeket, amelyekből azután a végleges terv megállapítható legyen, erre mutat már az a körülmény is, hogy a pályatervek 1:200-as lépték szerint voltak összeállitandók. A tervek legnagyobb része a fővárosból érkezett s a felületes szemlélő is megnyugvással láthatja, hogy azok szakemberek lelkiismeretes munkái. Csak egy, legfeljebb két pallérmunka akadt, amelyek egyikéhez mellékelt műszaki leirás komikus nagyképűséggel osztogat tanácsokat Esztergom városának, amelynek szerinte >nem skizzekre, hanem okos tanácsokra van szüksége.* A legtöbb terv alternatív, illetőleg egészen emeletesre, vagycsak részben emeletesre vett s a szerint költségvetésük is ingadozik 60—120,000 forint között. A stylus legtöbbnél a budapesti bérházak jelenlegi komplikált, nem tiszta stylja, amely legtöbnyire a korai, francia és olasz renaiöance hoz áll legközelebb. A francia manzardtetők is erősen szerepelnek. Kettőnek van a földszintes részén cementterrász tervezve, amely egészségügyi szempontból mindenesetre előnyös s e mellett olcsó lenne s a kőhomlokzatos díszítéssel tetszetős is. Ha az épületet nem egész hoszában építenék emeletesre, ez a lapos tetővel való megoldás, azt hiszük, sok pártolóra fog akadni. Hogy azonban az építésnek ezt a megoldását választanák, a tervek megszemlélése után nagyon valószínűtlennek tartjuk. Az egész emeletes épület mindenesetre inpozánsabb egyöntetűbb és aránylag, jövedelmét tekintve, olcsóbb is volna a földszintéi megszakitotténál, amelynél a drága telek megfelelőképpen alig használható ki. A tervek az épületben huszonnégy üzlethelyiséget — kisebbet — nagyobbat — s a kís-dunai részén vendéglőt terveznek, amelynek azonban, mint többen kontemplálják, nagyszabásúnak alig szabad lenni, nagyon kevés kilátás lévén annak kielégítő értékesithetésére. A pályázók nagyrésze felvette az épület emeletes részének közepére tervezett fényképész-ateliert is. Ezt a tervet azonban feltétlenül el kell ejteni, mert a skizzek nagyon is bebizonyítják, hogy annak oda való helyezése megrontaná az épületnek monumentális jellegét, egész harmóniáját, Az egyes üzlethelyiségek között levő pilléreket a legtöbb tervező oly keskenyre veszi, hogy azok legfeljebb vasból készülhetnének, ami nagyon megdrágítaná az építkezést. Hibának tartjuk, hogy majdnem valamennyi tervnél a három, vagy négy kapu egyáltalán nem emelkedik ki a boltablakok és ajtók közül. Az udvar valamennyi tervnél három-négy részre szakított s igy is természetesen — a telek keskenysége miatt — meglehetősen szük. — Szerencsés az egyik tervezőnél az a megoldás, hogy az első kapun kocsik is mehetnek be, úgyhogy részben a nyilt udvaron, részben boltozatos átjárókon áthaladva egész a harmadik kapuig eljuthatnak. E közlekedési mód tüzveszedelem idején megbecsülhetetlen lenne. A földszinti részeken természetesen nincsenek lakások tervezve, legfeljebb a vendéglő mellé. Ellenben raktáraknak elég hely van. Az emeleti részen, részint egész, vagy három kis emeletet terveznek (középen és a két sarkon)-, 3—8 között variál a lakosztályok száma. Egy terv mutatja, hogy az építkezés a szécsenyi-téri sarok tompítása nélkül is megoldható lenne. Némely terven igen szép erkélydiszt látunk. Az egyik tervező három bérházat kontemplál egymás mellett külömböző kiképzéssel. S bár az épületek között nincs bántó stylkülömbség, mégis kétségtelennek látszik, hogy csak az egy ház felelne meg az aesztetikai követelményeknek. A terveket Tiefenthal Gyula városi mérnök vette beható tanulmányozás alá, hogy azután az építészeti bizottság előtt véleményét előadja. Ha majd odáig jut az ügy, mi is alaposan, szakszerűen fogunk a tervekkel, a költségvetésekkel s az azokhoz mellékelt jövedelemelőirányzatokkal foglalkozni. Most csak arról az első futólagos, impressziókról óhajtottunk beszámolni, amelyeket a rajzok megtekintése bennünk keltett. — er. Építkezéseink. a nyerskő belső szerkezetétől és az égetés módjától függ, Ha az égetés magas hőfoknál történt, akkor gyakran csak hetek múlva, mutatkoznak a habarcson puffadások és repedések, melyeket Hauenschild az erősen égetett részek utólagos vizfelvételéből magyaráz meg; ha ellenben a dolomitot csak gyengén, de gyorsan égette ki, akkor egy lassan kötő cementet nyert, mely még állítólag másványimitatiokra is alkalmas volt. Ugy látszik ezekből, hogy a dolomit alkatrészét képező megnésia, égetés után csak akkor képes megkeményedni, ha már a nyerskőben, mint amurf, szénsavas magnesit volt jelen. Erre utalnak azon kisérletek eredményei, melyeket tiszta magnesittel nyertek, — ekkor is csak akkor állott be keményedés, ha amorph magnesit lett kiégetve. A szénsavas magnésia szénsavát már 400 C°-uél veszti el, és úgy látszik, hogy magasabb hőfoknak kitéve közömbössé válik a vízfelvétel iránt, — azaz a vizzel megkeményedő habarcsot nem alkot. Megismerve ilyképen a nyers anyagot nézzük most már miként készül belőlök a román cement ? A román cement gyártása. Az első román cement Angliában ké- ; szült. Parker János gyártotta a London melletti agyagban talált septáriákból. O ezeket kiégetésük után megőrölte és 1796-ban forgalomba hozta »Román Cement t nevezet alatt. Nevét onnan nyerte, mert nagyon hasonlított a rómaiak vizálló habarcsához, — Franciaországban 1802-ben Lesage készítette először a Boulogne sur mer septáriáiból és elnevezte platre — cementnek, nem azért, mintha gypszből lett vona égetve, hanem, miután ehhez hasonlóan, igen gyorsan kötött. Németországban és Ausztriában csaknem egyidejűleg, 1840-ben kezdték el a román cement gyártást, Nálunk az első volt a beocsini az ötvenes években, azután keletkeztek a mogyoróskai, lábatlani, nyergesujfalusi, budai stb. mig a lédeci gyár kizárólag portland cementet készit. Ámbár nálunk a román cement gyártása a külíöldi, különösen a kufsteni versenye folytán nagyot haladott eredeti kezdetleges állapotából, mindemellett, csakis a mióta a magy. mérnök egylet bizottsága, főleg dr. Nagy Dezső műegyetemi tanár által nagy fáradsággal megalkotott »szabványok t állapították meg a román cement tulaj donképeni értékét, — lendült fel a román cement gyártása, hogy ma már úgy minőség, mint mennyiség tekintetében némely gyár sikeresen állja ki a versenyt a külfölddel. De dacára ennek, még ma sem érte el azt a fokot, a melyet okvetetlenül el keli érnie, hogy a technika mai követelményeinek teljesen megfeleljen. Ennek okát mi ré szünkről abban látjuk, hogy dacára a föntemlitett szabványoknak, a különböző gyártmányok megítélésénél még mindig nem járnak ell a kellő rigorozitással és részrehajlatlansággal. Innen van azután, hogy gyakran a notóriusán rosszabb anyagot irják elő, mert az illető gyáros olcsóbban szállitja azt. Ezt az anomáliát csakis úgy fogjuk kiküszöbölni, ha az illető cementet tényleges értéke szerint taksáljuk, és különösen nyilvános munkálatoknál, a hol a cement megbirálására szükséges minden eszköz rendelkezésre van, — tehát feltétlenül meg is bírálható — mindig a legjobbat irjuk elő, ha esetleg nem is volna legolcsóbb. Mert hiszen világos, miszerint a pontos, szakszerű gyártás, soha sem lehet annyira olcsó, mint az ollyan, a melyet szakértelem nélkül, hogy ugy mondjuk parasztmódra vezetnek. Ha tekintettel vagyunk arra, hogy a nyersanyag mily változatosan Az csak nem kvalifikáció, hogy jogász vagyok ? Azt mindenki elmondhatja magáról, aki nyolc gimnáziumi osztályt végzett. És az csak nem jön tekintetbe, hogy komoly, szorgalmas ember vagyok, aki szivembe zártam az Ön iránti szerelmet ? Oh, a tizenkilencedik században a mamák nagyon jól tudják, hogy kenyéren és vizén nem lehet élni, hanem kell hus, tej, tojás. Télen meleg szoba, cipő, ruha, kalap, mázsaszámra csipke, szalag és mit tudom én, hogy még mi. Annyit azonban láttam, hogy a kedves mamájának nem kellek. Máig magammal hordozom azt a két krajcáros levelező lapot, amelyen megírta nekem a megföllebbezhetlen ítéletet. Sokszor elolvastam s mindig megmosolyogtam. Ugyan mit tehetsz te jó mama, ha a kis Iza szive velem van. Avagy le tudod te csillapítani a háborgó tengert; tudsz parancsolni a fergetegnek ? Ugye nem ? Nos hát hogy akarsz parancsolni a mi sziveink háborgó viharainak, mikor ahhoz képest a vad tenger háborgó hullámai csak lágyan zsongó habok s a legvadabb orkán csak a bölcsőben ringó kis gyermek mosolya. Mondom, akkor még igy gondolkoztam, mert a szivem tele volt idealizmussal. Az az >akkor* tegnap volt s mégis oly messze tűnik fel, hogy elfárad a képzeletem, mire odaér. Tegnap óta megváltoztam. Ma csak árnyék vagyok akit itt felejtett a kor. Nem tudom megérteni, hogy mért vigak az emberek, mért zöldülnek a fák, mért csicseregnek a madarak s mért van minden a régiben, mikor a kis Iza férjhez megy egy egyenruhás, kifent bajszú úrhoz. Néha fel-felvillanik a fejemben, hogy nagyon jó volna most romba dönteni a világot, de aztán elmosolyodom a bolond ideán. Ugyan mit használna az ? A megtörténtet nem lehet már meg nem történtté tenni. Ön kis Iza mást szeret és punktum. Az a más, és valószínűleg On is nagyon boldogok. Hát ki törődne azzal, hogy egy bolondos, szegény sziv vonaglik valahol, akinek nagyon, nagyon fáj az, hogy két ember boldog. Egy sziv csak egy sziv s ha még ugy tele van érzelmekkel, nem ér fel kettővel. De lássa, kedves Iza mégis illet volna, hogy külön is értesítsen, Legalább láttam volna, hogy gondol még arra, a kinek nem is olyan régen örök hűséget esküdött ott künn a tanyai kútnál. Most egy hasonló esküt fog esküdni az oltár előtt. A kedves vőlegénye kétségkívül nagyon hisz benne, de én — bocsássa meg — csak mosolyogni tudok rajta. És ha nekem esküdne is még egyszer hűséget, akkor is csak mosolyognék és nem hinnék benne. De ez nem zárja ki, hogy On kedves Iza, mintaképe legyen a hű feleségnek és a jó háziasszonynak. Majd szaporán ellátogat Önökhöz a gólya hol egy kis fiúval, hol egy kis leánynyal s megnépesül a ház. A nagy lármában, a sok gond közt senki sem veszi észre, hogy Ön hervad, hogy arcocskája ráncosodik. És elkövetkezik az az idő is, amikor majd a leánykájának udvarló gymnazistát ép oly kegyetlenül kitiltja a házából, mint hogy engem kitiltott a kedves mamája. És mikor mind ezt végig gondolom, az egykori melegség helyett kihűl a szivem s oly nyugodtan tudok Önre gondolni, mint egy halottra, akit ötven évvel ezelőtt temettek el. Azt hiszem, a szivecskéjéből alaposan kihurcolkodtam. A boldog főhadnagy ur bátran beköltözhetik; majd nagyon jól érzi magát. A levelemet még bizalmasan kezdtem — köszönet az elnézésért — de most már nem végezhetem ugy. Föl kell vennem a feszes udvariasság álarcát s csak ezzel búcsúzhatom : Isten Önnel Nagyságos asszonyom ! Grammling Kornél. A habarcs. Esztergom, május 14. A dolomit, A másik kőzet, amelyből egyszerű égetés által készíthetünk cementet, a dolomit. A dolomit, amennyiben mint önálló kőzet lép föl, a szénsavas mésznek és szénsavas magneziának egyesülése, vagy határozottan kristályos, hasonló alakulásban mint a mészpat, és ekkor normál dolomit, — va

gy alaktalan anurph tömegekben egész hegységeket alkotva, mint közönséges dolomit fordul elő. Összetétele: 54*3% szénsavas mész és 457% szénsavas magnésia. A szénsavas mésztől nagyobb keménysége (3*5—4*5) által különbözik. Fajsúlya 2*85—2*95. Savak nehezen oldják, azért nem pezseg annyira mint a mészkő. Talán egy kőzetre, vonatkozólag a cementgyártásra, sem térnek el egymástól annyira a nézetek és tapasztalatok, mint a dolomitnál, Mig némely faja kitüuő, kiadó kövér habarcsot szolgáltat, addig máshelyen a vele eszközölt minden illyen kísérlet dugába dőlt. Hauenschild cementtechnikus ezt a belső szerkezetből magyarázza, amenyiben tapasztalat szerint a durvaszemü kristályos dolomitok nem adnak jó habarcsot, ellenben a finom, földes szerkezetűeké kitűnő. Szerinte gyors, rövid ideig tartó égetés által a dolomit nagy köterejü habarcsot szolgáltat, melynek kiválósága azonban egyszer hűséget, akkor is csak mosolyognék és nem hinnék benne. De ez nem zárja ki, hogy Ön kedves Iza, mintaképe legyen a hű feleségnek és a jó háziasszonynak. Majd szaporán ellátogat Önökhöz a gólya hol egy kis fiúval, hol egy kis leánynyal s megnépesül a ház. A nagy lármában, a sok gond közt senki sem veszi észre, hogy Ön hervad, hogy arcocskája ráncosodik. És elkövetkezik az az idő is, amikor majd a leánykájának udvarló gymnazistát ép oly kegyetlenül kitiltja a házából, mint hogy engem kitiltott a kedves mamája. És mikor mind ezt végig gondolom, az egykori melegség helyett kihűl a szivem s oly nyugodtan tudok Önre gondolni, mint egy halottra, akit ötven évvel ezelőtt temettek el. Azt hiszem, a szivecskéjéből alaposan kihurcolkodtam. A boldog főhadnagy ur bátran beköltözhetik; majd nagyon jól érzi magát. A levelemet még bizalmasan kezdtem — köszönet az elnézésért — de most már nem végezhetem ugy. Föl kell vennem a feszes udvariasság álarcát s csak ezzel búcsúzhatom : Isten Önnel Nagyságos asszonyom ! Grammling Kornél.