Esztergom és Vidéke, 1896
1896-03-15 / 22.szám
jelenteni köteles. Az üzlet bejelentett abbanhagyása a bérkocsi-szám elvesztését vonja maga után. A bérkocsi-ipar gyakorlására való rendőri felügyelet ellen elkövetett kihágások megbüntetése a rendőri hatóság jogköréhez tartozik. A rendőrség tartozik folytonosan ügyelni, hogy minden forgalomban lévő bérkocsi, nemkülönben ló és lószerszám ezen szabályrendeletben előirt követelményeknek teljesen megfeleljen; ezenkívül tartozik időnként, azonban egy évben legalább 2-szer és pedig ápril és október hó végén minden esetre, az öszszes forgalomban lévő bérkocsikat, lovakat és lószerszámokat az állatorvos közbejöttével vizsgálat alá venni, és ha hiányt tapasztal, a bérkocsit, tulajdonosának a IX. fejezet értelmébeni büntetése mellett forgalmon kívül helyezni, s róla a számot eltávolítani. Mig a hiány nem pótoltatik, a kocsi ujabb járatása meg nem engedhető és számmal el nem látható. A rendőrségnek joga van a bérkocsitulajdonosoktól minden kocsi után egy évre i (egy) forint dijat szedni, mely a kocsik, lovak és lószerszámok vizsgálatát eszközlő hivatalos egyének (állatorvos és rendbiztos) díjazására fordítandó. II. FEJEZET. A kocsis kellékeiről. 6. §. A bérkocsitulajdonos csak oly egyént alkalmazhat kolcsisul, ki élete i6-ik évét betöltötte, a magyar nyelvben jártas, józan életű, rendőrileg kifogástalan, s undort gerjesztő testi hibától ment. A kocsisnak a jelen szabályrendelet intézkedéseiről tudomással, elegendő helyismerettel, s a hajtásban kellő jártassággal kell bírnia. 7- §• Minden kocsisnak cselédkönyvén kívül még, a rendőrhatóság által kiállított hajtási engedéllyel kell bírnia. Hajtási engedélyt csak az kaphat, ki a rendőrség előtt a hajtásról, s arról, hogy a város utczáit jól ismeri, kielégítő vizsgát tett. Ezen engedély a bérkocsitulajdonos nevét, a bérkocsis személyleirását, illetőségi helyét és a bérkocsi számát tartalmazza. Az engedélyt a kocsis a szolgáltába lépés napján a bérkocsitulajdonostól átAz .Eszteroom és fiié" taia. Toaszt. Nos jó jiúk, ha kell a jobbom, itt van ; E kézzel én már sok csatába! vivtam — Sok vér folyott el, most is érezem még Szivemből fel-fellüktető melegjét. — Dunánk fölött a dombok, völgyek adják E vér tüzét és ihletett zamatját Az atyja Bachus, Sol az anyja néki S bár földi kincs: bölcsője mégis égi. — Mit ér a leányka szenvedélyes csókja f Szomját a szívnek már maholnap oltja ! Dicsőség, kifnek vágya vágy marad S ki bár egy kéve friss babért arat, Kopasz fejére bárki kösse néki: Vélnéd talán, a légvonattól védi ? . . . A pénz ? — Mi más, egy hitvány ércz[darabka -— Kevés ki látta garmadába rakva ! — Mit ád bírása ? — Vágyat, nem nyugal[mat: Szerezni több pénzt, hirt, avagy hatalmat! Hol hát a fő, az abszolút igazsági — Követni ián az ész rideg parancsát — Tudást keresni hosszú éjjelenként,. A fóliánsok sárga pergamentjén ; Hogy mit kutattál emberélten által Lázas szemekkel, sorvasztó munkáddal: Ha végórádnak végső percze int, Lelkeddel lássad szétfoszolni mind?. . . Az élet álom s változó, miként ez, — Egy látományt a más helyébe képez : Kinek ma bibort, koro?iát fitogtat, Kiábrándulva, sárban ébred holnap. veszi, szolgálatközben mindig magánál hordja, kívánatra a rendőrség közegének s a kocsivendégnek készségesen előmutatja, a szolgálatból kiléptekor pedig gazdájának visszaadja. A gazda az eltávozott, vagy elhalálozott, vagy a rendőrség által a hajtástól eltiltott kocsisnak engedélyét a rendőrségnek visszaadni köteles. Ha a kocsis az engedélylyel megszökött, ezt a gazda a rendőrségnek ugyancsak 24 óra alatt bejelenteni tartozik. Ki' a város területén, mint bérkocsis egy, vagy kétfogatú bérkocsit vezet, azonban nevére szóló szabályszerű s érvényes bérkocsihajtási engedélylyel nem bír, vagy saját engedélyét használatra másnak átengedi, úgyszintén, azon bérkocsi tulajdonos, ki bérkocsi hajtási engedélylyel nem biró egyént hajtással megbiz, amennyiben tette súlyosabb beszámítás alá nem esik kihágást követ el, s az alábbi fejezetben foglalt határozatok szerint büntetdndő; ezen felül a jogositványnyal nem biró kocsis álló helyéről azonnal hazaküldendő. 10 §. . Azon kocsis, ki ezen szabályrendeletben előirt kötelességei valamelyikét teljesíteni elmulasztja, vagy valamely reá vonatkozó tilalmat megszeg, kihágást követ el, s ezen kívül a bérkoesi hajtási szolgálattól a körülményekhez és a kihágás mérvéhez képest ideiglenesen, vagy egyszersmindenkorra eltiltható. Eltiltás eseten a jogosítvány visszaveendő. A bérkocsis tisztességesen legyen öltözködve. III. Fejezet. A kocsis különös kötelességeiről. 11 §. A bérkocsis kocsiját másnak vezetésére nem bizhatja, ha azonban a hajtásra képtelenné vállik, helyette más is haza vezetheti. Azon bérkosis, ki a bérkocsitól a nélkül, hogy az arra való felügyeletről kellőleg gondoskodnék, eltávozik, ha tette súlyosabb következményeket nem von maga után, kihágást követ el, s az alábbi fejezetben foglalt határozmányok szerint büntetendő. 12. §. A IX. fejezetben megállapított büntetés éri azon bérkocsist is, ki az állóhelyen, vagy fuvarozás közben ittas, vagy külsőleg, p. u. öltözetére nézve nem tisztességes állapotban találtatik, nyilvános helyen botrányt okozó zajt üt, a kocsi elé fogott lovat megbotránkoztató módon kinozza, a közönség, vagy rendőri közeg irányában illetlen, vagy sértő magaviseletet tanúsít, a rendőri közeg figyelmeztetésre legott meg nem áll, ki járművét a város területén szabályszerű díjért, vagy a kialkudott bérért igénybe venni nem engedi, vagy az elvállalt fuvart nem teljesiti. 13. §• A közönséget a bérkocsi használatára felszólítani, vagy e czélból felhívás nélkül előhajtani tiltva van. 14. §• A kocsisnak megrendelt kocsijába, illetőleg a kocsijára a kocsivendég beleegyezése nélkül senkit sem szabad felvennie. 15- Í A bérkocsis kocsiját minden egyes fuvar után megvizsgálni, s az abban esetleg talált idegen tárgyakat haladéktalanul vagy tulajdonosának visszaadni, vagy a rendőrségnek átszolgáltatní köteles. 16. §. Jelen szabályrendeletnek, a bérkocsisra vonatkozó határozatai a bérkocsítülajdonosra is értendők, amennyiben ez személyesen vezeti jármüvét, (Befejező közlemény következik.)) Hol mindenki, hol senki sincsen ébren Rózsát fakaszt a sírok tetejében ; A bölcs, — miről tán sohsem álmodott: Kezébe kap egy Harlequin botot, S kit hódolattal senki sem kerülget: Aggszüz szivébe lángszerelmet ültet / . , . Ez álmot édes szenderegni annak, Ki szük körében lelhet nagy nyugalmat ; Mit nép kegy ad, belőle mit se kérve: Salvét, hozsánát dicsvágyó jéjére. Mit ád a sors, ha jó, becsülni tudja, Ha rossz, feledni azt is megtanulja. De ezt az 'álmot álmodnia annak, Ki messze lát, kinek szemei vannak, Ki sasszemekkel tud a napba nézni, — Bár itt a Mob csak jó bolndnak nézi — Ki szállna messze, oh, de szárnya kötve, Oh ezt az álmot látni mindörökre, Es tudni azt, hogy soha sem lesz vége: Kétszáz pokolnak minden lángja mérge!... Igyunk fiuk nincs semmi a világon, Minden körül csak látomány, csak álom ! Való csak egy, az életkedvnek anyja : Tokaj hegyériek habzó sáraranyja ! B. Szabó Mihály. II takarékpénztár közgyűlése. Esztergom, 1896. március 14. Az Esztergomi Takarékpénztár részvénytársulat március 12-én tartotta évi rendes közgyűlését, melynek lefolyását röviden következőképpen ismertetjük : Az ülést dr. Feichtinger Sándor királyi tanácsos annak kijelentésével, hogy 197 részvényt képviselő 47 részvényes jelent meg — megnyitván, felolvastatott az igazgatóságnak az 1895. évi üzletre vonatkozó jelentése, mely utalva a közzétett mérlegre, kimutatja, hogy a forgalom, s az egyes üzletágak az 1894. évi zárszámadásokhoz hasonlítva, j elentékenyen emelkedtek. A terjedelmesebb igazgatósági jelentés kiemeli azon nyomasztó pénzügyi viszonyokat, melyeket a termények árainak hanyatlása idézett elő; megemlíti továbbá ama válságos helyzetet, melyet a budapesti tőzsde eseményei nemcsak Liliputi herczegnő. — Az »Esztergom és Vidéke* eredeti tárczája — I. — Ah, a kis Tarcali Eliz . . . Ez a néhány szó cikázott a levegőben folytonosan az egész fürdőhelyen. A napsugaras espladane-on, a fehérvirágos bignóniák alatt, a kávéház gömbölyű asztalkái mellett. Mint valami törékeny, drága nippet, óvatos pillantással simogatta végig mindenki őt : — A kis Tarcali Eliz ! Édes, szép teremtés volt a kis Tarcali Eliz. Hófehér menyasszony-baba, aki után sírtak, akiről mosolyogva álmodtak a gyermekek mind. A járása madárka — libbenése ; az ember kereste az éterikus szárnyakat, a melyek a levegőbe emelik. A beszéde meg csupa csilingelés, mintha tisztavizü gyönyszemek peregnének az ajkáról, mint a mesebeli tündérkéknek. Tiszta, átlátszó könnyüség, egy nagy harmatcsepp az egész . . . Nem ment a gránítos uton, kemény volt az az ő gyönge talpacskáinak. A puha pázsitra tért le és amint a gyors járásban meg-meg libbentek fehér felhőszoknyái, a moha sziuű harisnya bájosan olvadt össze a fűtakaró zöldjévek Mikor a nagy fasorba befordult, hirtelen megkapta a cousinja saccó ját. Egy percig megtámaszkodott a hosszú Vendome-boton. — Ugyebár Berci, a fatia negra megy ott ? Azután hirtelen előrenyújtotta tejszinü nyakát és a reáhajló lombok közül, mint valami rejtett fészekből csicseregte : — Hopp . . . Bence ur ! Ma csütörtök van, a lavvn-tennis napja. Várják odalenn . . . A nagy fekete ember körülnézett, kissé megrezzent és lassan, ügyetlenül emelte meg gyűrött Panama-kalapját. Meghajolni, mosolyogni próbált. — Ott leszek kisasszony ! A kis baba elégedetten biccentett apró porcellán fejével, azután tovább tipegett. Csak később nevetett fel csöndesen maa fővárosban, de a vidéken is okoztak, s e tények felemlítése mellett különösen hangsúlyozza, hogy az esztergomi takarékpénztárt mindezen kedvezőtlen körülmények nem csak hogy nem érintették, sőt különös intézkedésekre sem kényszeritették, annyival kevésbé, mert a jelzett hátrányos viszonyok mellett is az intézet emelkedését, az intézet iránti bizalom fokozását lehetett tapasztalni. ezt talán ama méltányos eljárás viszonzásában véli az igazgatóság kereshetni, mely eljárást az intézettel érintkező ügyfelekkel szemben gyakorolt j amely eljárás egyik lényege abban sarkallott, hogy a felmerült nagyobb pénzkereslet közt is a társulat a vele öszszekőttetésben álló egyének irányában fokozottabb igényeket nem támasztott. Hogy pedig a fennforgott nehéz pénzügyi viszonyok által a takarékpénztár nem csak nem érintetett, de a fokozatos haladás ösvényén maradhatott, ezt az igazgatósági jelentés teljes joggal azon következetes intézkedésekben találja, melyekre a korábbi közgyűlések határozataiban utasítást talált. Ez intézkedések a társulat alapjainak, tartalékainak minél nagyobb mérvű gyarapításáh ó 1 állottak. Ily irányban való intézkedéseket tehát a jövőre nézve is tenni annál is inkább javasolja, mert ez, amint egyrészről a nagy közönségtől nyert bizalom fokozását eredményezendi, ugy másrészről a részvényesek érdekeit ily módon lehetne legjobban gondozni, mivel ezen érdek nem a kockázat esélyeinek kitett nagy osztalék kiadásában, hanem a jogos igényekhez mért osztalék kiadása és a jövőre is biztosítása mellett, az osztalék alapját képező részvény helértékének emelése által van légjobban biztositva. Ezekhez képest az igazgatósági jelentés a tartalékoknak jelentékeny gyarapítását indítványozza. Mindezekután az igazgtóság a takarékpénztár körében egy teljesen uj üzletág behozatala, iránt is tesz javaslatot, Es ez a „záloglevél ki.bocs á jtási üzlet. Tekintve zonban. hogy ezen üzlet az 18891 30. t. cz. rendelkezése szerint legalább 200,000 forint külön biztosítási alap létesítéséi követeli, és tekintve, hogy ezen alapot az igazgatóság a részvényesek megterheltetése nélkül óhajtja beszerezni, — ennélfogva azt javasolja hogy az értékpapírok eladásából keletkező nyereség egyenesen ezen alapba utaltassák. Megjegyzi továbbá hogy ily gában. Németh Bérci mélységes megütközéssel csóválta meg a fejét : — Rossz vagy, kis boszorkány ! Legalább Bencének hagyj békét. A leány elpitytyesztette nedves málnaszáját. — Ugyan miért ? A szerelmes cousín elképedve nézte a kis elbizakodottat. —• Hát mit akarsz vele csöppség ? Hiszen az a vasgyúró megkap és gombostűre tüz, mint egy hitvány pillét. Vadállat ez a te kegyenced, Lizi . .. . A leány felvonta a vállát és lekapta fejéről a dohány virágos kalapot. — Azt sem bánom. Mindég szerettem az álatokat, azok is engemet. Reám soha sem morog az oroszlán a menazsériában . . . Leértek a játéktérre. Pompás hely volt, üstalaku sziklakatlan, szürke gránitfallal határolva. Az egész rendes társaság ott ácsorgott benne. A vörösbőr angol czipők nyugtalanul topogtak a bokorugró lódénszoknyák alatt. A fiatal emberek idegesen tánczoltatták a tarka labdákat a verő hálóján. Eliz integetett feléjük. Akkor egyszerre szóltak fel minden oldairól : — Hisz hozzá is kezdhetnénk már , , . A következő perezben száz meg száz kaezagástól viszhangzott az óriási sziklaüst. A lapdák repültek, kereszteződtek, a sok kéz mulatságosan hadonázott a levegőben, pajkosan, indiskréten lebegtek a créme-gyapjuszoknyák. A legerősebb kavarodásban ért Hedry Bence a játékosok közé. Valamennyi meglepődve nézett reá és a beállott pillanatnyi csendben földre