Esztergom és Vidéke, 1896
1896-03-12 / 21.szám
Esztergom XVIII. évfolyam. 21. szám. Csütörtök 1896. március 12. ESZTERGOM es mm Megjelenik hetenkint kétszer: csütörtökön és vasárnap. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre '.'..• 6 frt. — kr. Fél évre 3 > — » Negyed évre , , -. 1 » 60 > Egy hónapra — » 50 > Egyes szám ára — > 7 » Városi és megyei érdekeink közlönye. Szerkesztőség : Bottyán János utcza Spanraft-féle ház, hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Hivatalos órák : d. e. 9—1-2-ig, d. u. 3—5-ig. Kiadóhivatal: Bottyán János-utcza, Spanraft féle ház, hová a hivatalos és magánhirdetések, nyiltterek, előfizetési pénzek és reklamálások is küldendők. 9ftT Telefon 59. s z á m. Egyes számok kaphatók a kiadóhivatalban, Sziklay Nándor, Tábor Adolf papirkereskedésében, a Waüíisch- és Haug-féle dohánytőzsdékben. Hirdetések a kiadóhivatalban és Tábor Adolf könyvkereskedésében vétetnek fel. " . - J> H <~ — ' Minden egyes hirdetés után 30 kr kincstári bélyegilleték fizetendő. Nyilttér ara soronkint 20 kr. Világitásunk. Esztergom, március 11. Sokszor, és sokat irtunk, mi s irtak már a helyi lapok e tárgyról, mely kifogyhatatlan s bő' tápanyagot nyújt az ujságirónak, az interpellálónak, de a legtöbb kifakadásra ad okot annak, kit munkája az esti órákban az utcára készt. Itt, ott pislog egy mécs, ha ugyan a naptár holdvilágos éjszakát nem jósol, de megtörténik az is, és nem ritkán, hogy a hold kacérkodva rejti ábrázatát sürü felhők mögé s ilyenkor aztán fogalmat alkothatunk magunknak arról: hogy milyen is az az egyiptomi sötétség. Valóban csodálni lehet, hogy képviselő-testületünk a költségvetés tárgyalásánál oly egykedvűen szó nélkül ugorta át világitásunk kérdését, melyen változtatni nemcsak a haladás terére lépett egyesült városnak fekszik reputatiója érdekében, de amelynek megoldását, közbiztossági tekintetek is sürgetik. Örömmel registráltuk a tanács és pénzügyi bizottság határozatát, mely az első lépést megtette, s várva-várjuk a villamvilágitás ügyében tanulmányútra indult küldöttség jelentését a tapasztalatokról. Vannak, kik a gázvilágítás mellet harcolnak gazdag érvekkel, de nem kisebb azok száma sem, kik a villamvilágitás előnyeit meggyőző érvekkel igyekeznek bizonyitant. Nem akarunk praejudícálni, s igy bevárjuk a tapasztalati tényeket, melyek hivatva lesznek a világítás kérdésében dönteni, egyedül a kiviteli módozatokhoz óhajtunk egyelőre hozzászóllani. Városunkból kiinduló initiativával a Gans és társa cég tett ajánlat tot, a többek között kikötvén magának bizonyos számú lángot, s biztosítani óhajtván jogát ötven esztendőre. Ötven év az emberi életben nagy idő, de korszakot alkotó az egy város életébon is, annálinkább egy a haladás terére lépett város életében, se szempont az, mely felszólalásra készt. Nem akarunk a vállalkozó cég érdemeiből semmit sem levonni, tudjuk, hogy a szerződési pontotozatok vannak hivatva a város érdekeit védeni, de mindemelett tehernek kell tekintenünk az olyan megszorítást, mely a város kezeit ötven évre köti meg. Feltéve, hogy a villamvilágitás célszerűnek és aránylag előnyösnek mutatkoznék, úgy nézetünk szerént a helyes megoldásra két út vezethet csak. Mellőzve a monopólium rendszerét, tartaná a város m3g a maga kezében azt tőkét, mely a vállalat létesítéséhez, szükségeltetik, illetve adná ő azt, de húzná is viszont annak hasznait. Igaz, hogy kétséges, vájjon milyen gazdálkodás lenne az, ha a város mint erkölcsi testület bocsátkoznék ily üzlet vezetésébe, de adná meg úgy az impulsust egy részvénytársaság létesítésére. Bírjuk tanúságát annak, hogy van közöttünk sok vállalkozó szellem, s így könnyű szerrel össze lehetne hozni azt a tökét, mely a vállalat létesítéséhez szükségeltetik. Közöttünk maradna az a temérdek pénz, mely innét évenként kivitetnék, s korlátlan urai lennénk a sajátunknak. p.— />—. Erdö-gazdaságunk, (Befejsző közlemény.') Esztergom, március 11.' Mull számunkban megkezdettük a Nozdroviczky Miklós erdőmester által a depót - rendszer ügyében készített szakavatott részletes jelentés ismertetését. A jelentés folytatólagos részében az erüőmester a költségvetés részleteire terjeszkedik ki s különösen az erdővédek javadalmazását emelni, az erdő-állagot fokozni kívánja, mert csak szakértelemmel, számadási képzettséggel és kellő gyakorlattal bíró segédmunkásokkal lehet az erdő fö-használat (vágás kezelés) emelése és a nagyobb jövedelem elérése. Végül a javaslatot igy folytatja: A faraktárnak helyéről oda terjed vé leményem, hogy az nem a városi majorban, vagy közel a városhoz, hanem miután a városnak a téglaházi vetőkertben körülbelül mintegy 2-5 kat. hold területé haszonvehetetlen, a raktár oda lenne elhelyezendő, az előbb már egyszer felsorolt okoknál fogva. Azon esetleges aggályon, hogy a fa távol lenne s igy talán nehezítve volna a hozzá férhetés, ugy lehet segíteni, hogy a város a fuvarozást a raktárból egy vállalkozónak adja át, kinek kötelessége leend annyi szekerest vagy fuvareszközt állítani, hogy a megrendeléseket azon, vagy legkésőbb a következő napon a raggeii órákban a vevőknek meghatározott vagy Aa „Esztergom és Vidsko" tárcájaJ ŰRELEM. Ha küzdve buzgalommal, Nem élsz az alkalommal, Mely nemtelen, S legyőznek és lenéznek Az alkalomvitézek: Csák türelem! Nyugodt légy, rendületlen, Ha kufár, műveletlen Tolong eléd. Tekints a magvetőre Bizd őket az időre: Győz a derék ! Bölcsebb, ha komolyan vagy, Mert nem lehet olyan nagy, Oly szennyes ár, Hogy azt ki he szoritsai Világgal ne borítsa Egy kurta nyár. ZEMPLÉNI ÁRPÁD. A gyáva. — Az »Esztergom és Vidéke« eredeti tárcája. — A bazilika .órája Szürke, soká bugó kongassál yerte el a tizenegy órát. Kínosan sivitó szél kel a Duna felöl, zúgatja a távíró sodronyokat, majd neki vadulva kergeti a vadul szállingó hópelyheket. Olykor az utcáról kap fel egész csomó havat, hogy azután a következő pillanatban dühösen csapja oda a második emelet egy kivilágított ablakához és gúnyos kacagással rohan el, mint a csinyt elkövetett vásott gyerek ... Odabenn pedig az ablak mögött egy férfi ül íróasztala előtt, belebámul a semmibe, hallgatja a csendet. 'Még' sohasem volt ilyen állapotban, azt hiszi, széthasad a feje; úgy fáj, a ha lélekzik, úgy sajog, ha gondolkodik . . . nem is mer: gondolkozni Lassan feláll széke mellett és rámered a sötét ablaktábláról őt bámuló tükörképére . . . Olyan szép, olyan nagy .... olyan gyáva ember. Kivül egy kései bérkocsi rohan el az ablak alatt s a hóba vágott friss keréknyomok elnyúlnak messze a homályba, a távolba, ... a múltba 7 . . Egyszer, igen, emlékezik volt neki egy kis öcscse .... hogy is jut az eszébe ép most .... milyen csúnya is volt a halálban az a szép szőke gyermek ; mikor vizesen, ahogy á Szamosból kihúzták, hozták haza .... Aztán nem is mert többé a jégre menni ő a bátyja . . . . igen, mert gyáva volt. Sokat kellett ezért gyerekpajtásaitól szenvednie . . . . Aztán rohannak a képek, hol világosabban, hol mintegy fátyolon át, mint valami bűvös panoráma . • • • fc ! katonaságnál az elintézetlen lovagias ügy .... a sutba dobott kardbojt ... a minisztériumnál az apró konspirációk, miben nem akart részt veni, mert gyáva volt .... mindig gyáva . ... És ezen forgó világon át mindig csak egy mosolygó, szőke leány-fejet látott, mely az egész bolondos panorámát igazgatta .... De most nem lesz gyáva ; . holnap kiáll annak az embernek a golyója elé, aki oly biztosan céloz és aki az ő mellébe fTog találni .... Eh,, nem lehet, ... és összerázkódik egész testében .... fáj még a gondolat is ... . aztán újra emlékszik . . . aztán mintha nagyon régen történt volna; pedig tegnap este ... Az a filigrán dalos játékszer, a. felesége, az édes, kit úgy szeret . . . nem, csak szeretett. És az a másik ember úgy állt ott a szoba közepén, mintha semmi sem történt volna, úgy tetszik még mosolygott is . . , . a felesége, az talán akkor is dalolt. És nevettek a falak, nevettek a bútorok, nevetett minden, mert minden tudja, hogy ő gyáva .... Nem emlékszik biztosan ..j.. >ikicsit ittas is. volt, csak azt fiidja, "hogy arcul ütötte azt a komisz embert .. . Oh, hiszen ha józan lett volna, dehogy nyúlt volna hozzá, szépen megkérte volna, ne szóljon semmit a dologról . . . aztán sirt volna keservesen. És az a nagy ember alig győzte könnyeit törölni'. . ." . Lezuhan asztala nvitott fiókja elé a székbe. Szórakozottan kezdett babrálni papírjait között . '. . . aztán megáll a keze, újra gondolkodni kezd. Ha holnap odaáll az elé a szótalan ember elé, akkor Ő leereszti a pisztolyt, nem lő . . . talán így megszánja az a másik. És akkor bátor lesz-e vajon, vagy gyáva ... Ha pedig a másik lő, és érzi, hogy lőni fog, akkor ... ha majd ő ott hever a hóban és többé nem mozdul, akkor bátor, igen bátor . . . hulla lesz. Ez az egyik, a másik az, hogy egyáltalán nem áll ki ... . azaz ; vagy úgy, hiszen ez gyávaság . . Eh! mit,, élni akar ő, élni a mellett az angyal ..... és kínosan összecsuklik derékben. Aztán belenyúl a fiók legvégébe, és kiveszi onnan azt a bizonyos bőrtokot .... és megpróbálja milyen érzés lehet az, egyenesen benézni abba a fekete űrbe, abba á végtelenbe . . . .a halálba. És halkan számol . . .• egy . . . kettő . . . három .és nem lövi meg magát, leereszti a fegyvert, Hiszen holnap a miniszteri tanácsosokhoz hivatalos; nem lehet . . . Odatámolyog a kerevethez és behunja a szemét . . . mit is szokott dalolni az édes . . . «megutáltattátok vélem ezt a cudar világot« . . . aztán akadozva hebegi: »élni . •. . élni. . ..élni! . . .« Aludni próbál, aludni . . . . Úgy fél a haláltól; dehogy a haláltól fél, a fájdalomtól, hiszen hai itt a pamlagon bele tudna aludni a halálba $ . . de az a golyó úgy fáj . . .
