Esztergom és Vidéke, 1896

1896-03-12 / 21.szám

ESZTERGOM és VIDÉKE (21. szám.) 1896. mardos 12. vállalkozéi ár mellett okvetlen teljesíthesse. A célszerűség tekintetéből javaslatom oda terjed, hogy a város a fát a raktárbő/ a fentnevezett módon maga szállíthassa, a vevő pedig a fuvardijat a faértékkel együtt fizesse be, miután a város kötelezte magát, hogy a saját közegei által a vevőnek olvasva rendelkezési helyére küldi. A vállalkozó pedig pénzét vagyis fuvardijait minden hónap végén tartandó beszámolás alkalmával utalványozva kapja. Végül megemlítem hogy a fa árakat habár a költségve lésben lel is vannak tüntetve, csak akkor lehet végkép helyesen megállapitcni, ha az összes fakészlet raktározva lesz, s a nyert mennyiség és a választék eredménye az értékét mutatni fogja. Jóllehet, hogy lesznek olyanok, kik a raktározás ellen vannak és ennek jövedelmezőségét kétségbe vonják ; de ha többet sem eredményezne a raktározás utján való fa értékesítés, mind az eddigi, már az is nagy előny, hogy a fakészlet az erdőből, illetve a vágásokból gyorsan kitakarodik és a fának esetleges eladásával igazságot lehet szolgáltatni, mi a jelenlegi módozat mellett — amint évrőlévre a tapasztalat — mutatja lehetetlen. A depót rendszerhez idomított költségvetés a következő: Kiadás. VI. b. Erdészet. 30. t. a. Erdőmesteri fizetés 700 frt — kr b. » lakbér 150 » — » c. »ke

rtilletöség 20 > — » összesen : 870 frt — kr. 31. és 32. t. 2. III, rendű erdőőr bére a) 260 ftr = 520 frt — kr fa 2. II. rendű erdőőr bére a) 300 frt = 600 frt — kr 1. I. rendű erdőőr bére a) 400 frt = 400 frt — kr összesen: 1520 frt —kr. 33. t. Öl, szerszámfasüge és fasina vágás a) 80 m

3 szálfa vágásdija a)60kr 48 frt — kr. b) 140 m. I. rendű tűzifa 135 cm. a) 80 kr 42 frt — kr. c) 1160 m. I. rendű tűzifa a) 40 kr . . . . .466 frt — kr. d) 100 m. II. rendű tűzifa 135 cm. á) 30 kr . . . . . 689 frt 40 kr e) 600 m. III. rendű tűzifa 135 cm. á) 34 kr . . . . . 204 ftt — kr f) 4900 m. IV. rendű tűzifa (süge) á) 1.75 kr . . . . 980 frt — kr ff) 30 m. gyérítés fa 135 cm. á) 25 kr *

} . 7 frt 50 kr h) 4000 m. fasina á)15 kr 600 frt — kr összesen: 3036 frt 90 kr. 34. t. Mindezeknek a téglaházi fölösleges területre váló hordása a) 40 m

3 szálfa á) 1 frt 50 kr 60 frt — kr b) 3930 m. tűzifa á) 3,

7.5 kr .1473 frt 75kr 1533 frt 75 kr, 33. t. Faiskola müvelésre 200 frt 36. t. Erdőmüvelésre . . 400 frt 37. t. Erdei utak javítására 200 fr 38. t. a) Napidíj és napszámokra . 50 frt — kr b) erdei kiküldetési napidijakra 80 frt — kr c) Ölfa biztositásrallO frt — kr d) Erdőmesteri fuvardíjak 120 frt — kr e) Nyomtatványok bélyegző és kréta60 frt— kr f) Ölfá-ölezés 3930 tn. á) 20 kr . . 786 frt — kr g) kezelési, olvasási dij m.-kint 3 kr 117 frt 90 kr összesen: 1323 frt 90 kr. II. Bevétel. 1. Szálfa 40 m

3 á 12 frt 900 frt — kr 2. 825 m. I. r. tűzifa hasáb á4 frt . . 3300 frt —kr 3. 800 m. I. r. dorong á 3 frt 50 kr . . 2800 frt — kr 4. 2200 m. II. r. tűzifa dorong á 3 frt 6600 frt —kr 5. 760 m, III. r. tűzifa dorong á 2 frt . 1500 frt — kr 6.4900m.süge fa á 50 kr2450 frt — kr 7. 35 m. gyéritési fa 1 frt 50 ki- ... 55 frt 50 kr 8. 2800 m. fasina á 25 kr 700 frt — kr 21. t. 9. Fű, föld és különféle 100 frt — kr összesen: 18,405 frt 50 kr. Ezekben ismertetjük a fontos kérdést, mely néhány hét múlva napirendre kerül. Kívánatos, hogy azok akik értenek hozzá, minél bővebben tárgyalják e nagy kockázattal járó rendszer változtatást, mert az tény, hogy folyton emelkedő pótadónk veszedmével szemben csakis a nagy kiterjedésű gazdasági ág jobb kihasználásában látjuk a menedéket. Ily ügyek kormányzatára szükséges egy munkás, lelkiismeretes gazdasági tanácsnok, aki az összes gazdászatiak felelős vezetője legyen s valóban megbocsáthatatlan és végzetes tévedése a közgyűlésnek, hogy 1895. februárban e fontos állást be nem töltötte. Az erkölcsi felelősség azokra hárul, akik a betöltést heves küzdelemmel megakadályozták ! végig sivit a levegőn, aztán csak nekivágó*dik a mellének . . . úgy ropog a csont, . . aztán a szivébe nyíllal . . . fúj, fáj, hogy fáj a szive.! Csak legalább a csontot ne törné el ... aztán folyik a vér és mindig érzi, hogy fáj. Sejti, hogy nem birja ki reggelig, megőrül. Kétszer végig méri a keskeny dolgozó szobát . . . aztán csak leül újra . . . Hát, ha az a toll felelevenednék és beleszúrna a szivébe ... és ez a vasbólcsontból összerótt buta tárgy ... csak egy gyönge érintés az ujjal és . . . .... De hogy reggelig megőrül, az bizonyos ... Az éjszaka sötét és artnyi benne a félelem ... Ha most ide jönne az az ember, akkor talán behunyná a szemét és neki menne a halálnak, de egy egész éjen át küzdeni őrült képzelete buta rémeivel , . . Fennhangon kezd gondolkodni és megijed a saját hangjától; járkálni kezd és visszaretten a padló ropogásától . . . Nem . . . nem birja tovább és ha holnap mégsem állna ki ... és a felesége .. , . ah, lesz ennek gyámola. Erre a gondolatra aztán — úgy érzi — megerősödik ; leül újra nyugodtan és ir valamit egy névjegy hátsó lapjára, aztán fennszóval olvassa: » . . . tudom, gyáva voltam . . .« és darabokra tépi a papírt. Nem meri, pedig csak egy pillanatra lenné most bátor, nem lenne gyáva többé soha . . . Önkéntelenül hozzá ér keze a pisztoly csövéhez és szisszenve visszarántja azt . . . hideg a halál Aztán újra csak hozzányúl . . . Érzi, hogy száguld a vér testében . . . ott; ott á halántékán majd szétveti a fejét. És lassan szétveti a fejét. És lassan, félve bontja ki a ruhát mellén, megkeresi, hol érzi legjobban a szívverést és ráilleszti óvatosan a bűvös karikát. Tudja, ha nem volna most ereje a rugót elpattantani ... és úgy fél . . . mintha a piafond közelednék feléje ... a padló is imbolyog . . . és az a négy fal úgy szorítja, nyomja őt ... A lámpa fölött kékes köd úszik ... És énekelni kezd: »megutáltat tatok velem . . .« egy . . . . kettő .... Amikor a sötét vér első folyama elárasztja mellét, elkezd hörögni: »úgy szeretem . . . úgy« és lassan csúszik le a test a földre. Es ott a földön úgy vonaglik, úgy hörög, úgy zokog az a nagy ember, az a gyáva ember .... az a bátor ember . .. QUIS. Megye és város. § A gimnázium és reáliskola ügye. A kultuszminiszter a gimnázium épitesa ügyében a következő elismerő leiratot intézte a városhoz: 11779. szám. A budapestvidéki tankerületi főigazgató utján örömmel értesültem, miszerint az ottani kat. főgimnázium jelenlegi megrongált épületeit lebontatja s azok helyén egészen nj épületet emel Az uj épület terve és költségvetése jóváhagyáson alá lesz terjesztendő. Bu lapest 1896 március 3. A miniszter megbízásából: Dr. Klamarik miniszteri tanácsos. Dr. Hómann Ottó tankerületi főigazgató városunkban időzvén felkereste a helyettes polgármestert, hogy kifejezze abbeli örömét, hogy a város ujabban az iskolák ügyét oly melegen pártolja s biztos kilátásba helyezte a reáliskola szubvenciójának emelését, amelyet a h. polgármester még a mult év őszén kért. § Tanulmányút. A villamosan világított városokat tanulmányozó bizottság már bejárta Egert és Sátoralja - Újnelyet s jelenleg Mármaros-Szigeten van. Mint halljuk, útjuk igen érdekes és tanulságos § Újoncozás. Az újoncozás városunkban 18-án és 19-én lesz megtartva. Körülbelül 450-en kerülnek sorozás alá. §. Közigazgatási bizottság. A vármegye közigazgatási bizottságának kedden délelőtt ülése volt amelyen nagyobbrészt kisebb jelentőségű ügyeket tárgyaltak. Egyhangúlag elhatározták, hegy dr. Feichtinger Sándornak kérvényét pártolólag terjesztik fel a miniszterhez. Elfogadták Luczenbacher Istvánnak azt az indítványát, hogy a törvényhatósági közutakon a közbiztonság emelése céljából a kavicskupakokat mindenütt ugyanegy oldalon helyezzék el §. Pályázat. A dr. Mátray Eerenc Iei

^nndás

ánál megüresedett kórházi főorvosi állásra a pályázatok március 30-áig terjesztendők be a polgármesteri hivatalhoz. aki, bár szép szőke haja csak nem régen csillant fel először Esztergom utcáin, máris az egész város kedvence s a fiatalság ugyancsak szomorúan látja a mappán, hogy Kőpatak messze esik hozzánk. Akik hétfőn este vde együtt voltak, valamenynyien csak azt óhajtják, hogy Esztergom és Kőpatak közölt mielőbb kiépüljön a vicinális vasút s annak leggyakoribb utasa Hoffmann Erzsike kisasszony legyen. Úgy legyen .... * Perényi Margit kisasszony hangversenyére a jegyek már kaphatók Brutsy Gyula úr üzletében s fogynak is javában. Kétségtelen, hogy a piros és zöld tíketek hétfőig mind elkelnek s tout-Esztergom ott lesz az érdekes hangversenyen. A város közönsége nagy ovációkban óhajtja részesíteni a művésznőt. A vonatnál valószínűleg ünnepiesen fogadják s gazdag virágajándékkal halmozzák el, külön a férfiak, külön a nők és külön a katonatisztikar, amelynek hangversenyein a kisaszszony több ízben közreműködött. Alkalmi poéták. — indiskréeiók. — (*) Egy regényből. A Gavallér: (bátran és elhatározottan) Követni fogom önt a világ végéig!; A kisasszony: Nem azt, nem fogja megtenni. A gavallér: (haragja lobbanva) És ugyan miért nem? A kisasszony; Mert én nem fogok °da menni. A társaságból. * A Kaszinó előadása. A Kaszinó szombati előadásán a már említetteken kivül játszani fog Etter Gyula úr is, mint Thistledoun Ágoston »Az esernyő«-ben. * Hangverseny ós orfeum. Három derék, talentumos művész érkesett a mult héten városunkba, hogy vasárnap a Magyar Kir ál y-ban hangversen yt rendezzen. Lelkes, tehetséges trió, amelyiknek jó neve van az egész országban. És megtörtént az a hitetetlen eset, hogy vasárnap egy szál közönség sem jelentkezett előadásukra s bizony hétfőn és kedden este is nagyon kevesen. Pedig Fülöp Róza kisasszony elegáns, előkelő énekesnő, Ligethi Jenő inteligen, s elsőrangú színész és F ü 1 ö p Alfréd művészettel kezeli a hegedűt. Ezzel ellentétben a Porgesz-féle uj sörcsarnokban rendezett orfeumi előadások népesek és látogatottak voltak. Ghacun á son gout. Mi nem teszünk semmi megjegyzést. * Estély. Az a csöndes, helyes kis paradicsom tulajdonképpen nincs is már Esztergomban. Bájos, idillikus falusi ház romantikus falusi udvar középén. Ott a fenyüfák között Csupor István primási erdőmester lakásán gyűlt össze néhány család hétfőn este rövidke uzsonára, amely délután négy órától éjjeli két óráig tartott, amin senki sem fog csodálkozui, ha ismeri a házinép vendégszeretetét, kedvességét. Az összejövetel tulajdonképpen a ház bájos, ifjú vendégének, Hoffmann Erzsike kisasszonvnak tiszteletére történt, Esztergom, március 11. Nem tudom, milyen véleményen vannak önök a társasjátékok felől. Egy idő óta divattá vált szidni azokat éppúgy, mint a zongorázó hölgyeket, a puffos ujakat s a pénteki jour fixe-ket. Valaki kimondotta s most mindenki utána mondja, hogy a társasjáték a legszellemtelenebb és legunalmasabb időtöltés. Pedig szerény véleményem szerint, ezek a játékok csak akkor unalmasak és szellemtelenek, ha unalmas és szellemtelen egyének játszak. Sőt éppen a társasjátékban mutathatja valaki szellemességét, találékonyságát, humorát. Hogy most ez az eszembe jut, annak néhány kis, ceruzával beirt papírlap az oka. Ismerik ugyebár önök az úgynevezett »'g y o r s verselés t.« Ez a társasjáték abban áll, hogy mindenkinek adott négy rímre hirtelen egy strófás verset kell komponálnia. Ilyen vers-embriók jutottak véletlenül az ' én kezembe egy legutóbbi vidám estélyrőlés én eléggé indiszkrét vagyok azokat önöknek bemutatni. Íme, a mi titkos poétáink a következőképpen verselnek: í. A kamrában elromlott az alma, Mert kissé sok volt rajta a szalma Emiatt a gazdasszonyka borzasztókat sir S keservében rém rímeket ir. II. Nincsen olyan magas tölgy, És olyan mélységes völgy, Mint amilyen nagy hiba, Hogy nem kacsa a liba. III. Hol van a Berta ? , \ Azért kérdem, mert a Szamovár Zümmög már. IV. Jaj de piszkos a kappany; Ugyan hol ís a szappany? Mindjárt itt lesz az apa. S előkerül a kapa Mátvás . . .