Esztergom és Vidéke, 1896

1896-11-12 / 91.szám

4 ESZTERGOM és VIDÉKE. (91. szám.) 1896. november 12. — Borkőzi állapotban. Üveges János a napokban vidáman borozgatott Erős Ignác pajtásával s a X-ik spricccrnél pa­rolát adott neki, hogy ötven kéve szal­máját eladja neki s a felpénzt is zsebre vágta érte. Mikor azután odahaza elbe­szélte feleségének a vásárt, szörnyen ki­kapott, mert a szénára nekik is szüksé­gük volt. Üveges Jánosné elvette férjétől a foglalót s elszaladt vele Erőshöz, hogy visszaadja. Erős el is vette a pénzt, de bosszúságában kegyetlenül összerug­dalta az asszonyt, amiért az följelentette őt a rendőrségnél. — Pánszláv nyomtatványok. Minisz­teri rendelet hagyta meg az országban mindenütt, hogy az államellenes, pán­szláv irányú Kresztány folyóirat bizonyos számai elkobzandók. Rendőrségünk vá­rosunkban két helyen talált belőlük: Mally János és Lukács László kanonok­nál. Mind a két helyre bizonyosan vé­letlenül kerültek. — Kóbor ebek. Talán egy magyar város­bansincs annyi csavargó eb az utcákon,mint Esztergomban. Legtöbbet a Budautcán és a Piacon találunk. A háztulajdonosok ritka könnyelműséggel hagyják ebeiket az utcán lomháskodni s senki sem törő­dik azzal, hogy a járdán végig nyújtózva gátolják a közlekedést. Jó volna talán a rendőrségnek intézkedni, hogy a tulajdo­nosok udvarukban tartsák az ebeket, vagy ha az utcára eresztik, legalább szájkosárral lássák el. Lukszus a kutyatar­tás a zárt udvarokban, — de ha az utca számára és a járó-kelő közönség bot­ránykoztatására nevelnek kutyát, — meg­érdemelnék, hogy egy miniszteri rende­let értelmében keményen megbirságoltas­sanak s kutyatartási adójukat az is eddigé­nél jóval magasabbra kellene emelni, ak­kor talán felhagynának ezzel a fölösleges lukszussal, melylyel a nagy közönség több tagjának már igen sok bosszúságot és kellemetlenséget okoztak. == Köhögés, rekedtség és elnyálkáso­dásnál, a torok és légzési szervek min den zavarainál, melegen ajánljuk tisztelt olvasóink figyelmébe Egger kitűnő ha­tású mellpasztilláit. Kaphatók 25 és 50 krajcáros eredeti dobozokban minden gyógyszertárban és nevesebb gyógyfü­szerüzletben. Fő- és szétküldési raktár Egger A. fia Nádor-gyógyszertára Bu­dapesten, Váci-körut 17. Szerkesztői üzenetek. Reminiscenciák. Az ön kis reminiscenciáját éppen két héttel előbb írhatta volna meg, de hogy ne vesszen egészen kárba itt közöljük : A választás nap­ján a Müller-hár alatt ifjabb, kevésbé és legkevésbé ifjú hölgyek sétálgattak s ha megpillan­tottak egy szabadelvüpárti választőt, csengő, kevésbé csengő és legkevésbé csengő hangon éltették Frey Ferencet. De azután egyszerre csendesek lettek valamennyien. Még pedig akkor, amikor •— mint Ön hallotta — egy piros-kék tollas csendes nyu­godtsággal odaszólt nekik : — Éljen ám, csakhogy a pendely nem szavaz ! Felelős a szerkesztésért: MUNKÁCSY KÁLMÁN. Laptulajdonos-kiadókért: Dr. PROKOPP GYULA. 3ST37-Ilttér,*) „A díjnok úr" A közönség köréből. A bérkocsik állomáshelye. Ismeretes, hogy jelenleg a városi bér­kocsiknak csak egyetlen állomáshelye van, még pedig a Széchenyi-terén a Zsiga-gyógyszertár előtt. Ez az intézke­dés a közönség kényelmének semmiesetre sem megfelelő. Mert mig ez egy állomás­helyen sokszor tiz-tizenkét kocsi is ácso­rog, addig a város többi részében lehe­tetlen kocsit találni. S az talán mégsem egészen méltányos követelmény, hogy aki például Tabánban, vagy Szentgyörgy­mezőn lakik, a Széchenyi-térre legyen kocsiért küldeni. Talán lehetne e bajon több bérkocsi-állomás létesítésével segi­teni. + K. P. Mizériák a járásbíróságnál. A napokban a helybeli járásbíróságnál kerestem 1880-ból származó ügycsomót. Bevezettek egy nagy terembe, hol szana­széthevert vagy 2000 ügycsomó. Amit kutattam, temészetesen nem találhattam meg. Nem az irattár kezelésével megbí­zott tisztviselő ellen, ki egymaga az emberfeletti munkát elvégezni nem ké­pes, emelek panaszt, hanem felhivom fi­gyelmét az illetékes köröknek, tegyenek már egyszer valamit a jogkereső közön­ség érdekében is, nehogy ezrek és ezrek semmisüljenek meg, csak azért, mert nem alkalmaznak megfelelő segédszemély­zetet. Egy jogkereső polgár. Van a mi városunknak egy > Esztergom c czimű heti lapocskája, melynek mult hó 22-én megjelent rendkivüli számában a fenti czimen egy közlemény jelent meg. Ezen körülményt azért tartottam szük­ségesnek előrebocsájtani, hogy a t. ol­vasó közönség tudomással birjon első sorban arról, hogy egy ily czimű lap is jelenik meg a városban. Ennek a lapocskának van egy laptöl­telékben utazó vigéce, ki minden áron minden lakathoz kulcsot szeretne reszelni, hogy ez azonban sehogy sem akar neki sikerülni, az természetesen az ő baja s igy . kénytelen egy jól-rosszul sikerült müvelettel beérni, ami annak a publikum­nak, amelyik azt a lapocskát forgatja, mindamellett Ízletes csemegéül szolgál — lévén ezúttal zsidóról a szó. Ezen laptdStelékben utazó úrnak leg­közelebb a fenti czimmel egy röppen­tyűje látott napvilágot fentidézett lapocs­kában, amiből — bekezdés után Ítélve — nagy dolog akart lenni, de csattanónak kénytelen volt azzal beérni, hogy a díj­nok úr tartozott a suszternek meg a sza­bónak, a miért aztán a bútorát lefog­lalták. Hát biz ez mindenesetre nagy ese­mény s ha jól tudom még a külföldi sajtót is foglalkoztatta. Szegény megszorult stréber . . j Különben menjünk sorba. Első sorban soh' se aggódjék ama férj vadászó mamáknak a sorsán mind­addig, mig az ilyen magafajta akarno­kocskákon könnyen átsiklik — s meg nem akad — a tekintetük. Különben ha csak egy kicsit is megerőlteti a memó­riáját, eszébe juthat a tisztelt vigéc úr­nak, hogy ama bizonyos férjvadászó ma­mák egyike által ki is akolbólittatott, amin a dijnok úrnak is megesett a szive ki csak azon csodálkozik, hogy ezt a tenger keserűséget egész mostanáig ké­pes volt elviselni, mig nem aztán egy csomó rágalom alakjában kiköpte, Hogy jó-e, vagy rosz parthit csinált a dijnok úr, effelöl azt hiszem az előbbit véli a kontár úr is, noha durva iróni­ával iparkodik a dolgot elferdíteni, de úgy látszik ez sem egyéb, mint az ő ál­tala emiitett > közép osztályhoz tartozó család >-tói való csöndes eltávolittatása feletti tehetetlen rugkapálóozás. De reflektálni kívánván ezen ambziózus ifjú mesternek minden egyes durva va­lótlan állítására, kijelenti a dijnok úr, hogy volt hivatal főnöke sokkal korek­tebb úri ember, hogy sem mindenféle gyerkőcz mende-mondáira ügyet vetne s úgy annál kevésbbé vett, vagy van egy­általán arról tudomása, hogy én valaha magamat vele egyenrangúnak vallottam volna. Különben is ilyesmit híresztelni ép elmével alig lehetséges. Igy tehát az én hivatalfőnökömnek arra, hogy elbo­csásson, azt hiszem oka nem lehetett Azt minden józanul gondolkozó ember tudja, hogy a saját kérelemre tőrtént áthelyezés nem azonos az elbocsájtással, de egy korlátolt, elfogult egyéntől nem kívánható, hogy e két fogalom közti kü­lömbséget megállapítani tudja. Menjünk tovább. A tisztelt kontár úr nagy kap­kodásában, hetet-havat össze hordva, többek közt jónak látta, dijnok úr aty­ját is bele venni a kotyvalékjába, pedig pedig higyje el, hogy ahhoz nem elég az ő pocsolyába mártott pennája, hogy még csak megközelíteni is képes lenne, apró emberke ő ahhoz nagyon is. Végül magyarázattal akar előállni s kisüti nagy elmeéllel, hogy a dijnok úr előbb kereskedősegéd volt, s ebből magyarázza ki, hogy tulajdonképen azért tartozott a szabónak, meg a suszternek, azért akar katholikus leányt nőül venni, szóval az ő ékes stílusát idézve : »Nagy részben az szolgál ezen dolgok magya­rázatául, hogy a dijnok úr előb keres­kedősegéd volt . . . .f Ez minden egyéb lehet csak magyaiázat nem, s ez­zel csak önmagáról rántja le a leplet, bemutatván elméjének kopárságát a maga teljességében. A mi a dijnok úr aránytalan költeke, zését illeti, azon soh' se sopánkodjék­mert ha a dijnok úr borravalók fejében kiadott, annyit mint a laptöltelékben utazó úr egész évi gázsija, ez még min­dig nem mutat a dijnok úrnál aránytalan költekezésre. Egyelőre ennyit. Figyelmébe »ajánlatik« azonban a kontár úrnak, hogy jövőre jobban szedje ráncba az el­méjét, nehogy a dijnok úr a >tollszár* boldogabb végével legyen kénytelen a feleletet megadni,természetesen nyomda­festék — né.kül. A viszontlátásra : >a dijnok úrc Köszönetnyilvánítás. Mindazon jó barátaim, isme­rőseim, kik felejthetetlen drága jó nőmnek temetésén részt vet­tek és a reám nézve súlyos csa­pás alkalmával részvétüknek szó­val is kifejezést adtak, fogadják érte e helyen is a legőszintébb köszönetemet. Esztergom, 1896. nov. 11. Mészáros József. *) Eien rovatban közlőitekért nem vállal felelős­séget a szerkesztőség. Q Jó olcsó kőszén és tűzifa o a, Trlfstili társaság "bám.37-áa."foól Q I. oszt. darabos kőszén házhoz szállítva O 100 klgm ... 94 kr. fa a párkány-nánai állomási raktárunkban I. osztály tölgy és bükkfahasáb mtr öle . 12 frt 50 kr. I. osztály tölgy dorong 11 frt 50 kr. Esztergomban a házhoz szállítva a fa 1 frt 50 krral drágább. Megrendelések ugy az esztergomi mint a párkányi fa­kereskedésünkben elfogadtatnak. Singéi* és Iieimdörfer. Van szerencsém a tisztelt közönség szives tudomására hozni, hogy helyben kocsifényező üzletet nyitottam. Minden e szakmába vágó javítások nálam a legpontosabban és a legjutányosabban eszközöltetnek.

Next

/
Thumbnails
Contents