Esztergom és Vidéke, 1896
1896-07-23 / 59.szám
fogunk, s kell annak, ha akad egy Messiás. Mi a sugalmazott sorokban, a feljajdulásban, bűnbakkeresést látunk. * Annak ki a közpályán halad elkeli készülnie arra, hogy útközben rögökre is akad, melyeket elegyengetni egyik feladata a hivatásnak, nem pedig visszafordulni a megkezdett uton, s ennek okát másban keresni. Polgármesterünk akkor midőn a közpályára lépett, ismerte azt, ismerte annak minden dűlőjét, s igy méltán csodálkoztunk azon, hogy a megkezdett út rögei visszatántoritották, amely elől egy nyugalmas, békés és jól dotált állásban, a takarékpénztári ügyészségben keresett menedéket. Nem tudjuk való-e az, hogy az régi terve, avagy az-e a való, hogy a tisztikar kedvetlenitette el tovább haladni a megkezdett pályán, de bármelyik legyen a való, ugy mi, de velünk együtt sokan a »félrevert harangok «-ban csak bűnbak keresést látnak. Nyugodtan nézünk elébe, a jövőnek, azon édes reménynyel, hogy azoknak a harangoknak hangjai, melyeket mi vertünk félre, magukba szállásra fogják birni azokat, kiknek szóllanak, s akkor mig egyrészt a város hálaünnepének lesznek örömhangjai, addig másrészt lélekharangjai lesznek annak az aerának, melynek szolgálatában sugalmazások csinálták a közvéleményt. —a. Esztergom egészségügye. Irta : DR. RIGLER GUSZTÁV. II. Legutóbbi cikkemben emiitettem, hogy az esztergomi kútvizek jórészt ihatatlanok. Nézzük most már a házi szükségletre, mint főzés, mosás, tisztogatásra alkalmasak-e ? Bizony kinevet minden gazdasszony, ha ezt a kérdést intézem hozzá. >Hát nem látja a doktor ur, hogy a hoopphoopp-os ember liferálja minden nagymosáshoz a Dunavizet ? No hiszen, szépen volnék, ha a kutunk vizével kellene mosatni. Hisz tiz mosóné sem végezné el a munkát egy hét alatt Heischmann gyárának egy egész évi szappanával! De többet mondok, még a bab sem fői meg benne, ha csak meg nem szódázom ! Horgásszuk le, tisztelt szemlélődő olvasóm, a fejünket és adjunk az asszonykának igazat, mert megdönthetetlen tapasztalat beszél belőle ; azzal pedig — asszonynyal meg pláne — nem célszerű vitára kelni. Kilyukadtunk tehát oda, hogy ivóvizünk ihatatlan, főzés, mosásra alkalmatlan. — Az pedig, hogy az udvar virágjait lehet öntözni vele, meg hogy tűzvészkor használható, bizony kevés a vigasztalásra. Nem akarok ennyi bizonyíték után előhozakodni azzal is, hogy pár év előtt kémiai és bakteriológiai vizsgálatokat végeztem jó magam is vagy 30 olyan kúton, a melyeket még ivásra valamennyire, persze kénytelenségből használnak a lakosok. Ezen kutak között a legtöbb az utcákon szétszórt városi közút volt. Elég legyen csak annyit említenem, hogy ezekben annyi volt a szervesanyag, mint a hévízben, mikor a vágóhídon működnek a mészárosok, továbbá annyi volt a mész és gypsz, hogy igen egyszerű számítással megtudtam, hogy ivóviz utján minden ember, aki e kutakból ivott, évente több, mint 7 kiló meszet szedett be magába. (Alighanem ez az oka annak, hogy azon vidéken az emperek csontjai általában, a koponyájuk pedig különösen, — olyan kiváló keménységgel dicsekszik.) Ha pedig ugyanezen vizekben a salétrom mennyiségét akarnám hozzávetőleg kifejezni, ugy abbeli sajnálkozásomnak kell kifejezést adnom, hogy nem találkozott még vállalkozó, aki e kutak belső szervek előtte nyitott könyvként feltárulnak. Elszomorító, majdnem borzasztó lesz csupán csak az, ha az embernek, valamely sorvasztó gyógyíthatatlan belső baját e sugarak segítségével egész félreismerhetetlenül s biztosan megállapítják, s e szörnyű tudattal huzza-vonja hátralévő napjait. Hiába ! nincs világosság árnyék nélkül! A múltkoriban bejárta a lapokat egy kis hir, mely kommentár nélkül éppen nem volt érdekes. Ugy szóllott, hogy egy amerikai társaság »The Diamond Math & Co« részvényei 115-ről 180-ra ugrottak fel egyszerre. Oka pedig ez óriási emelkedésnek olyan körülmény, mely az egész emberiségre kiható lehet. Elszomorodik az ember, ha gyufagyárba lép be, rendesen csenevész gyermekek, vagy tehetetlen öregek dolgoznak a fojtó légben, hogy csekély pár, keservesen keresett krajcárral tengessék életüket; meglett ember ilyen helyre dolgozni nem megy, mert erejét bárhol is sokkalta jobban értékesítheti. A gyufagyárak ilyenképeni munkásai nem soká vonszolják e földi életet, az öregje hamar elpusztul, a fiatalja meg sem éri az emberkort: a phospor meg a kén megőrli a tüdőt s még inkább a csontot. Nagyszivü emberek sokat gondolkodtak már azon, vájjon mikép kellene e dolgon segíteni, de tovább nem birtak menni, mint csupán csak addig, hogy a hatóságok tiltsák el gyufagyárakban a hosszabb ideig egyfolytában való munkát. S bár a gyufagyárak technikai tekintetekben erősen javultak, de az ujabb, sőt legújabb gépek is inkább a skatulyák gyártásának gyorsítására szánvák, semmint az emberanyag megkimélésére. Most azután ez a megnevezett társaság egy oly találmányt szabadalmaztatott az egész földkerekségére, mely ember nélkül készíti a gyufát ; a hozzá való fát s a többi alkotó részeket önmaga dolgozza fel teljesen önállóan, ugy hogy jóformán azt lehet mondani, hogy egyik oldalán belékerül a nyers fa, a másik oldalán pedig a különböző minőségű és fajtájú gyufák teljes kész csomagolásban hullanak ki. Mint egy varázsütésre vége volna egyszerre a phosphor és kén szörnyű pusztításainak, fejletlen gyerkőcöket, tehetetlen Öregeket nem pusztítana ezer számra a szörnyű csontszu. A gép előállítási képessége olyan nagy, hogy statisztikai adatok nyomán kiszámítható, mikép az egész földgömb összes gyufaszükségletét 300 drb ily gép teljesen ellátná . . . Manapság az embert mindenütt ellenségek környékezik, anélkül, hogy háborúba kellene mennie ; a viz, a hus, a lég, a szőllő telve baktériumokkal, bacillusokkal és mikrobákkal, mintha irtó háborút viselnének az emberiség ellen! Mindennap uj és uj fajta kerül a felszínre. Az ember keservesen védekezik ellenük, de vizét puskapor gyártásra felhasználja. Igen olcsón jutna kitűnő anyaghoz, s a városnak is sok anyagi és szellemi hasznot hajtana vele. A baktériumok számáról végül, amit e kutvizekben találtam, legyen elég csak annyit megjegyeznem, hogy egyetlen egyszer sem sikerült a viz literének egy ezredrészében kevesebbet, mint 12,000—20,000-t kimutatnom, vagyis 1—1 liter vizben akkor volt a legkevesebb baktérium, mikor 12,000,000—20.000,000-ót találtam benne. Ha még ehhez hozzáteszem azt, hogy ezek kilenctizedrésze azokból állott, amelyek csupán emberi és állati excrementumban fordulnak elő, akkor tudományos tekintetben körülbelül megközelitő tájékozást nyertél nyájas olvasóm azon vizekről, amelyeket Esztergomban iható vizeknek neveznek ! Irjak-e még hasábokat kitöltő betühalmazt ezek után arról, hogy ilyen körülmények között mily absurdum azt állítani, hogy a szobák, udvar levegője tiszta és egészséges. Hiszen tudja mindenki, hogy a talajban levő apró likacsokat szintén levegő tölti ki, mely annál bűzösebb, annál mérgesebb, minnél szennyesebb a föld ? E levegő kijön udvarodra, behatol szobáidba s még — ha ugyan egyáltalán lehetséges — az ott levő és a falakban végbemenő rothadás folytán amúgy is egészségtelen légkört még ártalmasabbá teszi. Ezt persze sem a csizmás, sem a kaputos ember nem akarja azonnal belátni, mert hiszen ilyenben nőtt fel születésétől fogva. De már azt csak nem mondhatja senki sem, hogy Esztergom lakói óriási termetűek, vasgyurók és egészségesek, mint a makk. Nézzük csak milyen vézna, sovány és bizony gyönge a mi íbldmives népünk, pedig hát az az év nagy részét még szabadban tölti. De az intelligens osztály sem panaszkodik túlságosan állandó egészségről, aminek az a legeklatánsabb jele, hogy doktoraik is szépen megélnek. Ha pláne egy kis népies statisztikával is ki akarnék rukkolni, hát csak azon eddig nem igen nagy eredménynyel; legnagyobb ellenségei az embernek a vizben, az istenáldotta vizben rejtőznek, mely nélkül pedig bölcsőnktől a sirig jóformán egy percig el nem lehetünk. A víznek baktérium-mentesítésére, sterilizálására igen erősen ajánlották az úgynevezett Chamberland-féle szűrőket, melyeknek ugyan meg van az az előnyük, hogy a vizet megtisztítják, de az a hátrányuk is meg van, hogy hamar eldugulnak és akkor nem működnek. Kellemetlen oldaluk még, hogy nehezen szállíthatók, a kisebb fajú szűrők pedig, a zsebszürők, ugyan tisztítják a vizet, de nem teszik azt gombamentessé. Igen egyszerű, olcsó és kényelmes szer a viz sterilizálására, mely felülmúl minden fajta szűrőt és hatása biztos, Langlois szerint a kaliumpermanganatum, általánosan ismert nagyon sötét bíborszínű, majdnem fekete, fémes külsejű jegeckékben előforduló só, melyból 5 ctgr. elégséges 1 1. állott vizet ihatóvá tenni, folyóvíznek hasonló átalakítására elégséges 2 ctg. E sót ugyanis a viz szétbontja, szabad oxigén fejlődik, mely egész biztosan megöli nemcsak a bakrérium-csirákat, de szétrombolja a vizben esetleg előforduló egyéb szerves részeket is. E szer bármely kirándulásnál s minden alkalommal zsebben hordható, igen olcsó és biztos sikerű volta miatt ajánlatos. Egy kilogrammnak ára körülbelül 20—25 kr. és elégséges 30—60.000 szomorú számadatokat kellene- felsorolnom, melyeket lelkészeink az újév első napján szoktak a szószékről kihirdetni, s a melyek évek óta azon megdöbbentő tényt bizonyították, hogy Esztergomban majdnem annyian halnak meg az év alatt, mint ahányan születnek, vagyis hogy a város népessége csakis bevándorlás és letelepedéssel gyarapodik. Ha Jeremiás próféta nyomdokait akarnám követni, úgy sok-sok elvitázhatatlan mizériát panaszolhatnék még fel e helyen, igy behatóan méltathatnám az utcák tisztaságának absolut hiányát, a kövezet általános silányságát, az eső és szennyvizek levezetésének ázsiai őshazánkba illő módját, a vágóhíd és környékének gyönyörűségeit, a Kis-Duna vizének oktalan szennyezését, partjainak szemettel való megbocsáthatatlan feltöltését, a csatornák célszerűtlen és semmit sem használó épitésmódját, a városnak épités szempontjából valóban megható rendetlenségét, a közegészségügyi kihágások és vétségek túlságosan enyhe megtorlását és ezer meg ezer másféle olyan tényleges mizériát, melyet sok intelligens esztergomi lakos tud és érez, de a melyen segíteni nincsen ereje, avagy nincsen akarata. Marad e szerint minden ugy, mint szépapáink idejében volt, tekintet nélkül arra, hogy az immár egyesitett Esztergom többé nem kisváros, mert majdnem 20,000 lelket számlák Tekintet nélkül arra, hogy az uj hiddal megnyílt a forgalomnak, melyet ily maradi állapotával nem hogy magához vonzaná, hanem amelyet veszteni fog ; hogy végül uj vasutai egy gyárváros lételéhez az alkalmas feltételeket megadják ugyan, de azzá csupán csak rosz egészségügyi viszonyai miatt nem válhatik soha sem, mert felvilágosodott munkás nem fog ide jönni csak azért, hogy a temetőbe vándoroljon. (Befejező közlemény következik). 1. viz sterilizálására ; kezelése igen egyszerű és az ily viz akár borral, akár citromlével igen üdítő és egészséges. Pár év előtt felmerült az a terv, hogy Budapestet Bécscsel direkt személyközlekedésre berendezett villamos vasúttal kapcsolják össze, mely körülbelül 2 óra alatt tenné meg az utat. Távol fekvő nagy városokat ilyetén módon összekötni tulajdonkép az angolok érdeme, ahol is óránként majdnem 100 kilométerig fokozták a vonatok sebességét; a london— aberdeeni szárnyon ugyanis, mely körülbelül 842 kilométer, a vonatok átlagos sebessége ior8 km., ugy, hogy az egész vonalat 512 perc alatt befutják ; a "legnagyobb sebesség természetesen nagyobb volt s megközelítette a 130 kmt. Ezt a roppant sebességet csak akkor tudjuk egészen méltányolni, ha összehasonlítjuk más civilizált állam hasonló hosszú vonalával, pl. az eydtkuhnen—berlin—burgi vonallal, mely 860 km. hosszú : itt a leggyorsabb vonatok az egész utat legalább 927 perc alatt futják be, tehát teljes 415 perccel több időt használnak, mi roppant differencia. A london—-aberdeeni gyorsaságot csak az anyaországra féltékeny Észak-Amerika közelíti meg, hol is a new-york—buffaloi gyorsvonat 700 kilométer utat 415 perc alatt teszen meg, átlagos sebessége tehát óránként 103 egyötöd km. Décsi György.