Esztergom és Vidéke, 1896

1896-07-23 / 59.szám

Esztergom, XVIII. évfolyam. 59. szám. Csütörtök, 1896. július 23. ESZTERGOM es raíKi Megjelenik betenkint kétszer : csütörtökön és vasárnap. —®— 1 i ELŐFIZETÉSI Át\: Egész évre 6 frt — kr. | Fél évre 3 » — > ^ Negyed évre 1 » 50 » § Egy hónapra — » 50 > i Egyes szám ára — * 7 » S VÁROSI ES MEGYEI ERDEKEINK KÖZLÖNYE. Szerkesztőség: Bottyán János-utcza, Spanraft-féle ház, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Hivatalos órák : d. e. 9—ll-ig, d. u. 3-5-ig. Kiadóhivatal: Bottyán János-utcza, Spanraft-féle ház. hová a hivatalos és magánhirdetések, nyiltterek, előfizetési pénzek és reklamálások is küldendők. —= TELEFON 59. SZÁM. ==— Egyes számok kaphatók a kiadóhivatalban, Sziklay Nándor, Tábor Adolf papirkereskedésében, a Wallftscll- és Haugh-féle dohánytözsdékben. Hirdetések a kiadóhivatalban és Tábor Adolf könyvkereskedésében vétetnek fel. Minden egyes hirdetés után 30 kr. kincstári bélyegilleték fizetendő. Nyilttér ára soronkint 20 kr, „Félrevert harangok." Esztergom, július 18. Az »Esztergomi Lapok* — legutóbbi számában, >egy voks« fenti czimen kiált kigyót békát azokra, kik elég bátrak arra, hogy a városi állapotokat szellőztetni merjék. »Egy voks* általánosságban foglalkozik mindazokkal, kik szerinte a casinóban, társaskörökben és kávéházakban, czélzatokkal tárgyalják a város ügyeit. Hogy czikkiró képzelődő tehetsége mennyire ki van fejlődve, igazolja most jeleztük kesergése. Mi ama társaskörökben és casinóban, melyről »egy voks* regél, gyakran megfordulunk, de annál ritkábban látunk ott »egy voks«-ot, ki feljegyezné azokat a rágalmakat, melyeket képzelődése hallani vél, a városi tisztikarról. De hisz nem is azoknak szóllanak a >félrevert harangok* kik társasköreink és casinónkban, majd kávéházainkban a város ügyeit nem is tárgyalják, hanem — mert a sorok között is tudunk olvasni — nekünk, kik a városházi állapotokat kíméletlenül, de a közjó érdekében szellőztetni merjük, kik nem hunyunk szemet akkor midőn városi tisztviselők utczai botrányt insceniroznak. A »félrevert harangok* hála Istennek, nem riasztottak fel békés munkásságunkból, mert ismerjük azok tendentiáját, ismerjük a sugalmazásokat, mellyek hogy a fórum internumból erednek, tudjuk, s igy az ilyen sugalmazott tereferének nem kölcsönzünk jelentőséget. Nem is foglalgoznánk a sugal mázott sorokkal, ha nem ismernénk a malitiosus tendentiákat, s ha nem tartanánk attól, hogy reánk olvasnák azt, hogy: qui tacet, dum contradicere debetur, consentire videtur ! Hogy az ál >voks«-nak, mily nagyon is hézagos ismeretei vannak városi ügyeinkről és azok menetéről általánosságban, és, hogy ha volnának is, mennyire elhomályosítanák azokat a pro domo sugalmazások, az alábbiakból látható. Akkor, midőn mi hozzáfogtunk a városházi állapotoknak addig való ostorozáshoz, mig azok meg nem változnak, egyrészt hivatást, másrészt pedig kötelességet véltünk teljesíteni. Hogy az ostorozásból ki nem fogyunk, nem a mi hibánk, hanem azoké, kik arra okot adnak. Avagy talán nem ok az a felszóllalásra, ha városi tisztviselők a hajnali órákban oly jeleneteket rögtönöznek, melynek tanúi az utcán maradt összetörött botokon kivül egy kettős feljelentés, mely kapitányi hivatalunkban ^/ggg-ikt. szám alatt van iktatva ? Avagy talán nem-e az erkölcsök lazulása az, ha egy városi tiszt a szervezési szabályrendelet életbeléptetésének küszöbén, és a gavallérosan felemelt fizetések aerájában a hivatalos óra alatt a kávéházban kalaberoz ? Avagy talán rágalmaztunk akkor, midőn a gymnasium és Lőrincz-utcza kiépítése ügyében emelt interpellátiókra adott válaszokkal szemben, — hogy t. i. az első fellebbezés alatt van, mig a másikat a mérnök elfoglaltsága késlelteti — hivatkozni mertünk arra, hogy a fellebbezés május 7-én 2632

/

89e

. ikt. számú kérvénnyel viszszavonatott, és hogy a Lőrincz-utca ügyében a közgyűlés 23. sz. a. határozatával a terv és költségvetés iz „Esztergom és Vidéke" tárnája. Érdekes találmányok. (Felborulás ellen biztositott csónak. — A borostyánkő hamisítása. — Műkövek gyártása. — A Röntgensugarak és az emberi belső szervezet, — A gyufagyártás uj módja. •— A viz sterilizálása. — A vasút gyorsaságának maximuma,) A mézeshetek közlekedő eszköze: a csónak. Velencében, vagy ha már többre nem ttlik, a Balatonon az imádott férfiúval csónakázni, azt hiszem, minden fiatal lányka ideálja, de hogy az ily poétikus kirándulás hányszor válik tragikussá, azt még semmiféle statisztikus számba nem szedte. Sohasem feledem el azt a pár év előtti megrázó esetet, melynek szerencsétlen hősnője egy egynapos menyecske volt. Fiatal közjegyző az Alföld egyik nagyobb városában csónakázni vitte a Dunára kedves kis feleségét, kinek csak tegnap esküdött örök hűséget; vihar keletkezett, a férj keze meghibbant, a csónak felborult . . . s a bájos asszonyka a kétségbeesett férj szemeláttára tünt el a Duna habjai között. Legújabban egy olyan csónakot szerkesztettek, mely a felborulás ellen a legtökéletesebben biztositva van. Magát a védő szerkezetet bármely csónakra igen egyszerűen reá lehet erősíteni, s az egész semmi más, mint két vékonyfalu acélhenger, mely sűrített, erősen sűrített levegővel van telve; próbát tettek egy ilyenkép felszerelt csónakkal: a legnagyobb viharban erőnek erejével felakarták borítani, de sehogysem sikerült. Nem-e volna célszerű a mi kedves Balatonunkat ilyen csónakokkal ellátni s világgá kürtölni; én azt hiszem, azok a bájos párocskák rövid időn teljesen ellepnék a mi tengerünket és megfeledkeznének teljesen Velencéről. A technikai tudományok haladásával mindig akadnak egyesek, akik a hatványozott ügyességeket a maguk előnyére törekszenek felhasználni, igy minden időknek legkedvesebb hamisítványa a borostyánkő volt. S ez igen természetes, a borostyánkő egyike a legnemesebb ásványoknak, nemcsak azért, mert igen drága, de .mert őseit igen messze-messze vissza birja vinni, a borostyánkőről már Aristoteles megemlékszik. Az üveg fel találásával legjobban szerették a borostyánt — üvegből készíteni és sok-sok üveg, mint borostyán került a napvilágra, holott ez a turpisság már igen egyszerű eszközzel felismerhető, mert a borostyánt egy egyszerű gombostűvel meg tudjuk karcolni, holott az üveg ennél sokkal keményebb, tehát meg nem karcolható. Egy igen egyszerű, elmés vegyi eljárás is könnyen felismerhetővé teszi a valódi borostyánt: ha ugyanis 250 gr. lepárolt vizben 28 gr. száraz konyhasót feloldunk, ez oldatban az üvegből utánzott borostyán leül az edény fenekére, mig a valódi a tetején úszkál. Legújabban a borostyánt borostyánnal hamisítják, ami magában véve ártatlan tréfának tetszik, pedig nem is egészen az, mert a nagyságával hatványozódik az értéke. Az eddig talált legnagyobb borostyánkőnek a nagysága 6750 gr. és ez a berlini állami ásványi gyűjtemény tulajdona, értéke 30.000 márka, minden gramm tehát körülbelül 4.5 márka értéket reprezentál; de 75 grammos darabok, ha nagyon szépek, már csak az ezüsttel egyértéküek. A valódi borostyán csak 287 foknál olvad, igy aztán alacsony hő reá nem hat, neki nem árt; a hamisítók tehát alacsony hő mellett nagy nyomásnak teszik ki a kisebb darabokat, mig azok egygyé nem válnak és oly szép példányok kerülnek ki ily módon, hogy még gyakorlott szem sem képes azt megkülönböztetni, miután semmi ragasztó szer tényleg alkalmazva nem lesz s csakis a polarizált fény segítségével lehet ezt a roppant ügyes hamisítványt felismerni. Hasonló elv alapján készülnek legújabban a különböző műkövek, melyeket a több fajta, márvány- és nemesebb kőbányák törmelékeiből gyártanak erős, rendesen titkot képező, kötőszerek segítségével. ,E gyártmányok olcsóbbak, mint az eredeti kövek, melyekből az igen nagy darabok szintén magas árúak, de célra készítése ügyében való pályázat hirdetésével a tanácsot bizta meg. Avagy helytelen dolog volt a különféle czimeken kinnlevő hátralékok behajtásának és sok más égető kérdés megoldásának szorgalmazása ? Azt hisszük a felsorolt néhány eset — a sok közül — nemcsak okot, de jogot is ad a felszóllalásra. Hogy mindezek a tisztikarra nem hízelgők, s hogy azok fejére önkéntelenül kellemetlenséget okoznak, azt hisszük, de viszont, kin múlik hát mindazok elhárítása ? talán rajtunk ? s azáltal, hogy hallgassunk ? Akkor, midőn tisztikarunk kötelességének megfelel, magasztaljuk, mintegy serkentésül, pedig csak kötelességét teszi akkor. Rágalmazni nem szokásunk, ha csak a vétkes mulasztások ostorozását nem veszszük annak. Nincs okunk alaptalanul vádolni a tisztikart, s meneszteni akarni a polgármestert. Mert mi volna annak czélja ? Nincs sem Messiásunk, sem Herkulesünk in petto, s ha polgármesterünk leköszön, csak örülni nézve tökéletesen megíelelnek és a szemlélőre a természetes kövek benyomását teszik, azoknak minden előnyét birják, de sőt egy tekintetben még felül is múlják, mert az igy készült műkövek nagyobb nyomást elbírnak, tehát sokkal több terhet is kiállanak, ami az építkezésnél igen nagy előny. Különben pedig az úgynevezett Heising-féle rendszer szerint készült műkövek csakúgy faraghatók, simíthatok, de sőt vakolhatok is, mint az eredetiek, belőlük még hig állapotban akármilyen formájú és rendeltetésű követ lehet készíteni és három nap alatt a szükséges keménységet elérik. Századunkban, mely pedig bővelkedik epochalis találmányokban, nagyobb feltűnést nem igen keltett egyik sem, mint a Röntgen-sugarak felfedezése és jóformán naponként olvashatunk tudományos folyóiratokban egyet-mást a tökéletesedésről. Már nem szükséges a fotografálás, már erősen nyomában vannak a physikusok annak a titoknak, hogy mint lehet az emberi szervezet belső részét szabad szemmel alaposan megnézni. Hogy mit fog az emberiség javára majdan ez ága a tudománynak hozni, az szinte elszédítő! Gondoljuk csak meg, milyen rohamos léptekkel halad a gége- és orrgyógyitás előre a tükrök tökéletesbitésével ? Eddig az orvosi tudomány a belső bajok felismerésénél, úgyszólván, csak tapogatózott : egészen máskép leszen majd, ha a