Esztergom és Vidéke, 1896

1896-06-21 / 50.szám

Esztergom, XVIII. évfolyam. 50. szám. Vasárnap, 1896. június 21. ESZTERGOM # VIDÉKE VÁROSI ES MEGYEI ERDEKEINK KÖZLÖNYE. Szerkesztőség: Bottyán János-utcza, Spanraft-féle ház, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Hivatalos órák : d. e. 9-ll-ig, d. u. 3—5-ig. Kiadóhivatal: Bottyán János-utcza, Spanraft-féle ház. hová a hivatalos és magánhirdetések, nyiltterek, előfizetési pénzek és reklamálások is küldendők. —= TELEFON 59. SZÁM. ==— Egjes számok kaphatók, a kiadóhivatalban, Sziklay Nándor, Tábor Adolf papir­kereskedésében, a Wallíiscll- <-s llattgll-féle dohánytözsdékben. Hirdetések a kiadóhivatalban és Tábor Adolf könyv­kereskedésében vétetnek fel. Minden egyes hirdetés után 30 kr. kincstári bélyegilleték fizetendő. Nyilttér ára soronkint 20 kr, Komédia. Esztergom, június 20. Ki merné tagadni, hogy Bottyán János palotájában egy idő óta a ko­médiázások napirenden vannak ? A komédiázások leginkább a nagy közönség megtévesztésére és egye­sek érdekében rendeztetnek. Vájjon nem valóságos komédiázás-e az, hogy a városháza tanácsterméből néhányan világgá bocsájtják a rém­hírt, hogy Esztergomban 1896. év­ben 114% a városi pótadó? És ezt a rémhirt akkor terjesz­tették a városház falai közül a nagy közönség közé, mikor a jövedelmi adót oly rettenetes módon emelték, amilyen adóemelés Esztergomban még soha nem volt. Nagyon természetes, hogy a kö­zönség felizgatásához az idő igen alkalmas volt, mert hol van a vilá­gon olyan önzetlen polgár, akinek az állami adóját 200% emeléssel toldja meg a magas államkincstár, hogy ennek tetejébe a saját jó­szándékából még ő maga 114% városi pótadót fizessen, ha nem szükséges. A nagy pótadót elkerülendő, azt vették egyesek tervbe, hogy a még üresen levő és a képviselőtestület, törvényhatóság és minisztérium által elfogadott szervezési szabályzatban rendszeresitett tiszti állásokat nem töltik be s ezen közben alaposan megtámadták Földváry István fő­ügyészt, mert dolgozott és olyan szervezési szabályzatot készített a városnak, hogy a képviselő testület kötelességének tartotta a főügyész urnák nagy lelkesedés és éljenzés között köszönetét nyilvánítani és ezt jegyzőkönyvbe is iktatni. A szervezési szabályzat tehát egy­két hónap előtt jó volt, jeles volt 5 a rendszeresitett állásokra szükség volt. Most azonban a keret nagy, a kiadás sok és igy az állásokat nem kell betölteni, mert az adminisztrá­ció most rossz és csak ugy lesz megjavítva, ha az állások betöltet­lenül maradnak s ez esetben nem lesz a pótadó 114%­Az igazság azonban az, hogy a városi képviselő testület által elfoga­dott költségvetés nem tüntet föl 114% városi közterhet; meg az is az igazság, hogy ma még senki nem tudhatja egész határozottan, hogy mennyi lesz a városi pótadó, mert az idei rendkívüli jövedelmi adó­Az „Eszteroom és lile" ML Várlak ! Várlak! — Remegve, lázban égve Ki-ki nézek a lomha éjbe; Valami súgja énnekem, Hogy el kell jönnöd, édesem ! Eljösz egy ölelésre, csókra, Istenhozzádra, búcsúzóra; Azonkívül már nincs hitem, Csak hogy te eljösz mindenem ! Elrendezem fehér szobádat, A varrógépet, nyoszolyádat, Es fenn virrasztva hallgatom, Hogy sir a szél az ablakon. Jön óra, nap, — ah tűnnek évek! Szögfürteim már mind fehérek, Azóta uj lett a világ, Csak én nem szünök várni rád. Mint a vándor a Szaharába Ki szomjan összeesve várja A hűs szellőt, a harmatot, Hogy üdvözöljön áltatok: Csak várja, várja naplementig, Kora hajnaltól rémes estig; Reménye százszor fellobog, Mig eltemeti a homok. . . SZENTESSY GYULA. Stiriából. Aussée, 1896. június II. Kedves szerkesztő barátom! A szo­bámból kitakarítottak ; a kávéházakban mindenki keresztül néz a vállamon, ha valamit firkálok. Bemenekültem tehát a Kurhaus társalgójába, mely mivel társalgó, tehát természetesen senki sincsen benne. Alig, hogy megszerzem ezt a papirost s iparkodom megtalálni a kellő hangulatot tárcám megirásához, felhangzik mellettem Mascagni egyik, milliomszor hallott In­termezzoja. Mögöttem két idősebb hölgy (nem akarom azt mondani, hogy a kép­zelhető legidősebbek közül valók) tele­beszéli a fülemet mindama szépségekről, amelyek a Meran villában láthatók. Ebből megtudom, hogy a meráni gróf nyolc nap múlva érkezik s hogy a házmestere egy megvesztegethetlen férfiú; mert amikor a nevezett hölgyek a villa belső szépségeit óhajtották megtekinteni s ezt a jeles cerberus tudomására hozták, ez kijelentette, hogy a világ minden kin­cséért sem szegülhet a gróf abbéli pa­rancsának ellen, hogy távolléte alatt házát megnyitni senki fia előtt ne me­részelje. S a minta becsületességü férfiú, a spártai jellem csakis hosszas kérés, gondolkozás és 1 forint borravaló kilá­emelés a városi pótadót jelenté­kenyen befolyásolja, vagyis meg­osztja, apasztja. Akik a közönséget a 114% pót­adóval rémitették, azok éppen ugy tudták, mint én, hogy valótlant állí­tottak, mert eltekintve attól, hogy a városi költségvetésben nincsen akkora hiány, hogy 114% pótadóra volna szükség, hanem ellenkezőleg, vannak olyan terhek, amelyek a törvényhatóság által valószínűleg el­fogadva nem lesznek, amelyeket a közönség ez évben viselni semmi körülmények között nem fog. A költségvetésben ugyanis benn­foglaltatík teherképpen 11000 frt, a város által felveendő 200,000 frtos kölcsön egész évi részlettörlesztésére. Azt hiszem, hogy a 200,000 frtos kölcsönt a város még nem vette fel, a felvételt a kormány még nem en­gedélyezte, hanem az e tárgybankészült felterjesztést visszavetette és igy a 11000 frt tehernek az első félévre eső része elesik, tehát a teher 5500 frttal kevesebb lesz. A betöltendő adópénztárnoki, ellenőri, alkapitányi és második végrehajtói állások után az első félévre eső rész szintén elesik, a megtakarítás itt is jelentékeny. tásba helyezése után mondott le hajlit­hatatlanságáról. Nos, kezdetnek ez is valami; légy szi­ves tehát ilyesmit elfogadni s rólam el­hárítani a felelősséget a két nőnemű Mathuzalemre. Néhány nap előtt magánúton értesül­tem arról, hogy a mi kedves Esztergo­munkban sokat bajlódtok a meleggel s bizonyos jóleső elégtétellel gomboltam be az őszi felöltőmet e hir tudomásul vétele után ; de elbizakodottságom bezzeg cser­ben hagyott a napokban, amikor itt is beköszöntött a / hőség. Ez ám a meleg, itt a havasok tövében ! A mély völgyek­ben kedvére való nyughelyet talál a nap­sugár s a sziklák, mint szomjas ember az üde forrásvizet, szivják magukba a hőséget oly kitartással, hogy a közöttünk sétáló hideg vizkurás vándor még a leg­szükségesebb ruhadarabjától is szivesen megválna. Ettől a melegtől azomban, mintha ujabb és ujabb embertáplálékot kapná­nak az omnibuszok; minden vonatérke­zés csak ugy önti a világ minden tájé­káról érkező, most még teljesen gyanút­lan s tele zsebbel érkező embertársain­kat. A többség persze a Kulturvolkból kerül ki, melynek csak egyetlen passziója van; passzió a szó teljes értelmében, melyért elhanyagolja Wagnert, sutba dobja ködös filozófiáját, melyért minden­A költségvetésben az előre nem látható kiadásokra egy horribilis összeg van felvéve, amiből a vár­megye előre láthatólag ezreket fog törülni, mert hisz minden kiadásra fedezetről van gondoskodva. A fo­gyasztási adójövedelem cimén olyan összeg van felvéve, amilyet a vár­megye is bajosan fog elfogadni; ha a költségvetés egészében vissza nem vetve, a kiadások nagy mérvben apasztva lesznek és igy még ha a fogyasztási adójövedelem fokozva nem lenne is (ezt a jövedelmet tudvalevő­leg az illetékes körök nem szeretik egészben feltárni) a pótadó alig fog sok­kal magasabb lenni a mult évinél, de 114% soha nem lesz. De ha igaz volna is, hogy ily eszeveszett nagy pótadónk volna, az állások betöltetlen hagyása alig apasz­taná azt, mert hiszen tudtommal a városnál hat napidíjas van most al­kalmazva és a szervezett állásokat éppen azért rendszeresítették, hogy a felelősség nélkül működő dijnoki rendszernek végét vessék, aminek éppen az ellenkezőjét látjuk és igy csak komédiázás az, hogy igy lehet takarékoskodni. A mely város a gazdaságát évekig napi söréből is szivesen elenged egy ke­veset, — mert ő most vasparipázik! Biciklizik itt most az aggastyántól le­felé egész a szopós babáig mindenki, ünnep s vasárnap egyaránt. A vasutak több kerékpárt hoznak most, mint azelőtt kalapskatulyát s csak aki már látott magyar huszárt, amelyik a Muci lovát kényezteti, annak lehet fogalma arról a körülményes gondosságról, amelylyel a becsületes német sógor a vasparipáját becézgeti, cirógatja. S persze, amint a dohányzás egészsé­ges, avagy egészségtelen voltáról meg tudják irni a kellő számú kötetet (s egy betűvel sem többet sem kevesebbet) s amelyik pipás ember, a pro, mig az antinicotinista contraköteteket gyárt: azonképpen kötetek születnek most a kerékpár mellett és ellen. Természetesen mindegyik kellő Gründliehkeittel védi a maga álláspontját s az eredmény ugyanaz, ami a dohányzás kérdésében. Én meg a magam > paraszt eszével c azt gondolom, hogy a biciklinek ez a most divó alacsony formája s azon kö­rülménynél fogva, hogy a lovas (?) hátul ülvén a vezetékre, lehajolni kénytelen, a kerékpározás nem sorolható az egész­ségre hasznos sportok közé. Hiszen min­den kerékpáros ugy ül most a gépén, mint a macska a sövényen. Igaz, hogy az alacsony gép a testi egészségre biz­Megjelenik hetenkint kétszer : csütörtökön és vasárnap. —®— ELŐFIZETÉSI Ár\: Egész évre 6 frt — kr. Fél évre 3» — > Negyed évre i » 50 > Egy hónapra — » 50 > Egyes szám ára — » 7 *

Next

/
Thumbnails
Contents