Esztergom és Vidéke, 1896

1896-06-21 / 50.szám

felelősség nélkül kezeltette, ott a hanyatlásnak be kelletett állani. A tényeket komédiázással nem lehet megsemmisíteni. T—s. Hegyközségekről. Esztergom, június 20. Itt az ideje annak, hogy az 1894. XII. t-cz. intézkedéseinek érvényt szevezzünk. Igen, ezt kívánja az a nehezen nélkülözhető jövedelmi forrás, mitől a sors megfosztott bennünket : a szőlőmivelés. A hegyközségek alakításának intencióit kevesen ösmerik. Azért mondjuk, hogy kevesen ismerik, mert különösen azoknak kellene magukévá tenni, akik a szőlőmivelés megszűntével megkárosodtak s kiknek a csorbát épen vagyoni érdekekből, saját hasznunkra kellene kiköszörülni. De ezek nem hibáztathatok mert, hiszen sokan tudomással sem birnak annak nagyfontosságáról. Azok pedig, akik ösmerik, tudják hogy mit céloz a törvény a hegyközség alakításával, nem törődnek azzal. Indolens viselkedésüket kétféleképen lehet magyarázni: vagy birnak már teljesen felújított szőlőkkel s azt gondolják magukban, hogy mit törődjenek a máséval, vagy pedig óvakodnak attól, hogy valamely közös intézkedés elfogadása esetén kényszerülve legyenek olyat is végrehajtani, ami ha nekik nem, de harmadik szomszédjuknak hasznára válhatik. Nem hisszük azonban, hogy ily feltevés vezetné városunk intelhVens szőlősgazdáit, kiknek igyekezetét és szorgalmát már eddig is igen jó eredmény kiséri. Azután azt sem mondhatjuk, hogy nem volna minden tényező együtt, ami a hegyközség megalakítására szükséges. A törvény 62 §-a szerint ott, hol egy határban 100 kat. holdnál több egyben összefüggő terület van s ezen területet legalább husz tulajdonos birtokolja, e husz tulajdonos a hegyközség alakítását kimondhatja s ekkor a határ többi részén (t. 1. a melyek szőlővel, vannak beültetve, vagy szőlőültetésre alkalmasak, esetleg felújításra várnak) levő területek tulajdonosai kötelesek a hegyközségi kötelékbe lépni. Ugyancsak a 63 §. szerint két vagy több különálló terület, ha 50 holdnál egyenként nagyobbak s külön-külön legalább husz birtokos kézen vannak, ezen birtokosok együttes többsége a hegyközséggé alakulást szintén kimondhatja. Előre kell bocsátanunk a célt, melyet a törvény maga elé tüz. Tudjuk, hegyrendészet s a pásztorokkal való elbánás folytonos mizériái mily bosszúságot okoznak az egyes birtokosoknak. A hegyi utak járhat, lansága minek tulajdonitható másnak, mint azon körülménynek, hogy nincs alap, melyből azokat helyrehozni, javítani lnhetne. A községi utfentartás nem koncentrálhatja erejét egyedül e czélra, mert egy egész úthálózatot kell fentartania s igy jól-rosszul ha rendeztetnek is a hegyi utak, azok soha használható állapotban nem lehetnek. A pásztorok rendszerint idős, öreg emberek, vagy munkakerülő pernahajderek • előbbiektől egyebet se követelhetünk, mint azt, hogy a madarakat hessegessék, utóbbiak pedig rendszerint tolvajok s ezért ráadásul fizetjük őket. Igen, de hogy ? — Ugy hogy kénytelen lopni, mert ami csekély fizetést kapnak, abból kenyérre és szallonnára sem telik. Nézzük a szőlőujitást. Ültet, igyekszik mindenki a maga módja szerint ; de nagyon soknál hiányzik a rendszer. A hegyközségi szervezet módot nyújt nekik arra, hogy megismerkedjenek a modernebb irányelvekkel s elsajátíthassák mindazon tudnivalókat, amelyek segélyével szőlőjüket állandóvá, jövedelmezőbbé, hasznot hozóvá tehetik. Itt van a szőlő ellenségei ellenségei ellen való védekezés. Mit látunk. Azt, hogy egyik védekezik, másik rábízza a jó természetre s ismét hiányzik a rendszer, mely helyes alapon oktatná bele a szőlősgazdát a saját érdeke védelmére. tosabb, de általa megszűnik az Isten képére teremtett ember föltekinteni az égre s púpos hátával lassan hozzácsatlakozik a négylábuakhoz, amelyek a jövő században már csak annyiban fognak az embertől külömbözni, hogy adót nem fizetnek s nem velocipédeznek. Milyen más volt a Kánguru-gép azzal a hatalmas első s azzal a kedves kis hátsó kerékkel. Ez az egyetlen gép, amely kiállotta az összehasonlítást a paripával. De századunk uralkodó jelszava a komoditás sutba dobta: mint ahogy kérdés nem fogják-e majd sutba szorítani az automaták a kereskedősegé deket s motor-jármüvek a versenyparipákat ?! A minap átrándulván Hallstadt-ba, ugyancsak megjártam. Bolondja lévén mindama dolgoknak, amelyek nehezen elérhetők s örögebbek 100 esztendőnél, tudakozódtam az után a fecskefészek után, amely a városka fölött vagy 800 méternyire néz le a tóra. A formája egy valóságos vártorony s amikor hiányos németségem dacára is sikerült megértenem, hogy az egy régi épület s hogy a neve Rudotfsthurm, csakhamar nyakamba vettem a Loden-t, kezembe a szöges botot s megindultam fölfelé. Kedves szerkesztő barátom! Neked most van alkalmad 28—30 fok Reamurban sétálni a szerkesztőségbe; valószínű, Mindezen hátrányok elkerülésére hozatott az 1894. évi XII. t. c, mely a hegyközségek megalakítását óhajta megkísérelni. Vannak ellenségei is. Ez természetes. De aki e tervnek ellensége, az okulva a saját kárán, majd csatlakozni fog a haladók nagy karavánjához. A hegyközségi szervezet egy kompakt egész. Valóságos önkormányzat, külön képviselőtestülettel bír és külön végrehajtó közegei is vannak. Minden határozatot maga hoz és hajtja végre ; e részben tehát kényszernek alávetve nincsen. Azután a képviseletben való részvéttel is egyszerű, amennyiben szavazattal biró tagja lehet minden oly tulajdonos, akinek legalább 800 Q öl szőlőterülete van. A törvény nem korlátoz senkit sem abban, hogy területén szabad akarata szerint ne intézkedjék. A szőlőültetés kötelezettsége csak azokra van kimondva, akik a hegyközség intézkedéseitől hasznot húznak. A járulékok, melyek a hegyközség fentartására szükségeltetnek, mindig a szükséglet mérvéhez képest vettetnek ki és azokat minden egyes birtokos birtokához mért arányban fizeti. Természetes, hogy saját költségvetését maga a hegyközség-testülete készíti el. Végre pedig azon esetre, ha a megalakult hegyközség nem felelne meg a közvárakozásnak, akkor a törvény 74. §-a értelmében a szervezet fel is oszlatható, az esetben, ha az e célból összehívott külön gyűlésén a birtokosok birtok- és számszerint háromnegyed részét túlhaladó többsége kívánja. A törvénynek ezen utolsó intézkedésére azonban alig lesz szükség, nem pedig azért, mert az egész terv helyes keresztülvitele esetén, ha egyszer sikert aratunk vele, akkor csak íejlődni és erősbödni fog igyekezetünk és szorgalmunk s áldásteljes célját teljesen ki fogja vivni a mi hasznunkra. Kevés városunknak a jövedelme, mert nem tudja kihasználni a természetadta számtalan előnyt, pedig a szőlők felnyitásából eredendő haszon oly sok sokoldalú szükséget fog pótolni, amit eddig csak a telekkönyvek C. lapjai tudtak némán elrejteni. , Alakítsunk hegyközséget! —th —r. hogy a Kovács-patak fölötti dombocskát is bejártad néhányszor, mondjuk, hogy ugyanilyen hőfokban. Tehát, ha mindezen hőstetteket csakugyan elkövetted légyen, akkor lehet fogalmad az én utamról amelyre a hallstadti -iOssariutn* koponyagyüjteményének hűvös légköréből indulva, a csakhamar tapasztalt ellentét csak fokozta szenvedéseimet. Mindössze két stációja volt ennek a kálváriának. Az egyik egy emlékkő, amely szerint a »Hóchlőblicher Koenig Maximilián* itt pihent meg 1504. január 5-én azonközben, hogy a Sóhegységeket megtekinteni indult. A másik a »Franz Joseph I< cimü sótárna bejárata. Miután az elsőnél kielmélkedtem, a másodiknál lehűtöttem magam s mindkettőnél konstatáltam volna, hogy olyan helye a világnak, ahova Christian Hahneman s Cecília Kohn a nevüket fel ne írnák, — nincsen, kifogyva az ottan szokatlan bőségben s teljesen ingyen kapható levegőből — végre felértem a > Rudolfsthurm«-hoz ! Azaz, hogy előbb Salzberg község kapuján átmenve beszedtem egy adag reumát s végre fönn voltam az alulról toronynak látott és nevezett, — de bizony felül ispánylaknak tapasztalt kissebb kastélyszerü épületnél. Bár a felvigyázó bácsinak tetemes baksist helyeztem kilátásba, nem volt hajlandó abbeli kívánságomat teljesíteni, hogy a házat mutatná meg. Nehogy azomban az olvasó ez antik jellemet kellően méltassa, szükségesnek tartom megjegyezni, hogy kívánságom teljesítése csak a Herr Verwalter otthonléte miatt tagadtatott meg. Annyit mégis elértem, hogy emberem egy közel fekvő kilátó pontra vezetett, melynek a szépség minden superlativusát fölülmúló gyönyörűsége még talán a pokol egy napi szenvedéséért is kárpótolt volna. Itt sokáig elmerengtem csöndesen, szemem megpihent egyik-másik havas fejű hegyóriáson ; leszállt a csendes tóra, fölkereste a sötét fenyvesek mélyét, elsiklott a fecskefészek módjára épült kicsi, ősrégi városka parányi házai fölött. Elnézte a törekvő pici hangyákat ott lenn a játékházacskákból képezett utcácskákban. Látta úszkálni a mogyoróhéjakat abban a kis pocsétában: a hallstadti tavon . . . A lelkem pedig fölemelkedett, föl még nagyon sokkal magasabbra s ott egy helyen leborulva felkiáltott: Van! B. Szabó Mihály. Megye és a város. Erdőgazdaságunk költségvetése. Esztergom, június 20. Nozdroviczky Miklós városi erdömester elkészítette már Esztergom város erdejének az 1896. územtervi, illetőleg az 1897. pénztári, azaz elszámolási évre vonatkozó költségvetését. Tudvalevő dolog, hogy az erdő városunk egyik legkiválóbb jövedelmi forrása és igy e költségvetés bizonynyára érdekelni fogja mindazokat, akik városi viszonyainkkal törődnek. Módunkban van azt egész terjedelmében bemutatni olvasóinknak, megjegyzéseinket hozzá jövő számunkban tesszük meg. íme a költségvetés : KIADÁS. VI b) Erdészet. 30 t. Erdőmesteri fizetés 1400 frt. 31—32 t. Négy erdővéd illetősége (á) 336 frt 1344 „ beleértve a ruházat, mint kalap, csizma és köpenyeg pénz. Összesen 2744 frt. 33 t. öl, szerszámfa, süge és fasina vágás és pedig: a) 80 m

3 szálfa vágás dij (á) 60 kr. 48 frt b) 1600 HÍ. I. rendű tűzifa vágás (á) 30 kr 480 „ c) 2800 m. Il-od rendű tűzifa vágás (á) 25 kr . . . . . 700 „ d) 5500 m. Ill-ad rendű süge vágás (á) 20 kr. . . . 1100 „ e) 30 m. Gyéritési fa vágás (á) 25 kr . . . . . 7-50 f) 4000 m. Fasina fa vágás (á) 15 kr 600 frt Összesen 2935-50 34 t. Mindezek behordására: a) 40 m

3 szálfa (á) 3 frtr . 120 frt b) 140 m. I. rendű tűzifa (á) 75 kr 105 „ c) 30 m. Gyéritési fa (á) 75 kr . 22-50 d) 954 m. Il-od rendű fa (á) 715'50 35 t. Faiskola művelésre. , . 200 „ 36 t. jrLrdőmüvelésre . . . , 605 „ 37 t. Erdei utak javítása és készítésére 380 „ 38 t. Napdij és napszámokra . a) Segéd erdőőr 8 havi bére (á) 20 frt • . . 160 frt b) Erdei kiküldetéseknél felmerülő napi dijak . . . . . 50 „ c) Ölfa biztosítás 40 „ Összesen 2398 frt JEGYZET. A 36 t.-hez az A és a 1 osztag vaskapui erdőrészben az ültetések pótlására 8000 drb fenyő (á) 5 frt, — 40 frt, a kisebb tisztásokra 4 Hl. makk (á) 6 frt = 24 frt ennek beültetése 40 frt, öszszesen 104 frt Az „A" üzemosztály 4tagd. és és d 4 osztagban a csipkevölgyi tisztások ültetése és pótlása 15000 drb 2 éves tölgy csemete (á) 5 frt = 575 frt avagy 12 Hl. makk (á) 6 frt 33 kr = 76 frt frt; az egyik vagy másik elültetése 80 frt összesen 135 „ A „B" üzemosztály II tag d osztagban 10 Hl területen javítások a 2 éves ültetményekben és annak kapálása 200 „ Az 1883—1894. évi ültetések pótlása, esetleges makkszedés 110 „ Az „A és B

w üzemosztályban 1889—94. évi vágások nyár és reketyéktőli, továbbá a tagvonalak tisztítása 56 „ Összesen 605 frt