Esztergom és Vidéke, 1896

1896-04-19 / 32.szám

1896. április 19. alispán kezébe tette le a város nagy pecsétjét és a titkos levéltár egyik kulcsát, majd saját és tiszttársai nevében a megbízatás lejártával tisz­téről lemondott. Elnöklő alispán bizalmi férfiakul gróf Csáky Károly, Brenner József, Marosi Ferenc és Brucsi János kép­viselő urakat kérte fel, s miután Brucsi János ur a megbízást meg­köszönte, helyette Rudolf Mihály képviselő ur lett felkérve. Hogy Brucsi urat menthető (?) elfoglaltsága akadályozta, arról referádánk alábbi részében győződhetnek meg olva­sóink. A szavazatszedő küidöttség tag­jaiul dr. Rosszival István elnöklete alatt Bleszl Ferenc és Bayer Ágos­ton képv. urakat kérte fel az elnök. Mielőtt a választás megejtetett volna, az alispán az egyesítés foly­tán átvett, majd a város szolgála­tában már lévő és életfogytiglan al­halmazott hivatalnokokat nevezte ki, illetve erősítette meg állásukban. Az átvett, kinevezettek névsora a következő : Pénzügyi tanácsos: Hoffmann Fe­renc. Árvaszéki jegyző: Bedő József. Számfeletti jegyző alkapitányi jel­leggel : Horváth Lajos. Kerületi orvosok: dr. Aldori Mór és dr. Berényi Gyula. Hegymester, felügyelői cimmel: Tóth József. Hegymester: Hübler Antal. A város szolgálatában volt, kine­vezett tisztviselők névsora a követ­kező : Alkapitány : Buridn Lajos. Kerületi orvos : Dr Haugh Lam­bert. Tanácsjegyző : Rothnagel Ferencz, II. számtiszt: ifjú Fray Vincze. II. végrehajtó : Magos János. Katonai nyilvántartó: Lőrinczy József. Ennek megtörténte után kezdetét vette a tulaj dónképeni választás, mely izgalmas, érdekes és sajnos jelenetekben nem szűkölködött. A választás. Mindenekelőtt felolvasta az alispán, hogy a kijelölőbizottság által első he­lyen Maiina Lajos, második helyen Nie­dermann József lett kandidálva. Mindkét telén s hogy mégis mozogni se látszanak, elég egy példát felhoznunk. A Sziriusz csillag egyika a hozzánk legközelebb levő állócsillagoknak, de azért tőlünk, a „Föld"-tői oly nagy tá­volban van, hogy mint azt egy csilla­gász kiszámította, a legsebesebben ha­ladó ágyúgolyó csak 690 ezer év multán jutna el oda; a 600 millió mértföldre eső s mint majd látni fogjuk, a Nap körül keringő Neptun bolygónál 7000-szer messzebb van. Mondottam pedig, hogy Sziriusz hoz­zánk nagyon közel levő állócsillag. Mily messze esnek tőlünk a billió, a trillió ... a sextilió mértföldekre le­vők ? . . . Csoda-e, hogy ily iszonyú távolok mellett ez állócsillagok még csak mo­zogni se látszanak. Flammarion képzeleti utazásában né­hány billiónyi távolban igy szólaltatja meg múzsáját: Néhány billiónyira va­gyunk csak a földtől ? „Igen. Ha innen hallhatnánk a bolygótokon (t. i. a földön) dúló zajt, vulkánjait, ágyudörgéseit, vagy a tömegek zajongásait a forradal­mak napjain, vagy az ég felé törő áhí­tatos templomi énekeket, a távolság oly nagy, e zajok, feltéve, hogy a • hang gyorsaságával repülhetnének át a leve­párt lelkes éljenzéssel fogadta a kijelen­tést. Habár az éljenek tulnyomóságából Maiina megválasztására biztosan lehetett következtetni, mindamellett az elnök, eleget teendő a törvényes formáknak, el­rendelte a szavazást. Percekig hangzott még mindig a teremben : „éljen Maiina" és egyesek, főleg pedig nagyhanguságá­ról ismert egyik képviselőnk, sehogysem tudott a törvényes intézkedés előtt meg­hajolni, s jogérzete nem átalotta erő­szakoskodni és Niedermann felé kiabál­ták : „mondjon le", „lépjen vissza", „sül­ledjünk el" stb. A szavazás eredménye az lett, hogy Maiina Lajos 128, mig Niedermann Jó­zsef 29 szavazatot kapott, s igy polgármester: Maiina Lajos lett 99 szótöbbséggel, ki nyomban letette a hivatalos esküt, mire az alispán vissza­adta meleg üdvözlő szavak kíséretében a hatalmi jelvényeket. Maiina Lajos megköszönte a bizalmat és biztosította a képviselőtestületet, hogy habár félve lép a nehéz és tövises pá­lyára, mindamellett egyedüli célja lesz hivatásának, a város boldogságának élni. Kéri tiszttársait, hogy a nehéz feladat megoldásában, bizalommal támogassák őt. Niedermann József köszönte ez­után választóinak meg a bizalmat, s ki­jelentette, hogy habár a győzelmi pálmát másnak kezébe tette is le a képviselőtestü­let, mindamellett nem fog Corjolánusként a volskokhoz átmenni, s továbbra is kö­telességének fogja tartani a város érde­keit a jövőben is önzetlenül szolgálni. Ellenjelölt hiányában egyhangúlag megválasztattak : Gazdasági tanácsosnak : Kollár Károly. Főügyésznek: dr. Fóldváry István. Ritka példája volt az egyhangú megvá­lasztásnak az a szűnni nem akaró lelkes éljen és tapsvihar, mely a főügyészt üdvözölte, — s melynek lecsendesülte után meghatott szavakkal köszönte meg dr. Fóldváry a bizalmat, s kérte magá­nak azt a jövőben is. Mérnöknek: Tíefenthal Gyula. Erdőmesternek: Nozdroviczky Miklós. Számvevőnek : Dóczy Antal. Házipénztérnoknak: Szabó József. Házipénztári ellenőrnek :Hajnaly Gyula választatott megamennyibenHuray Feren­cet erre az állásra a kij. biz. nem kandi­dálta. Levéltárnoknak: Csernó József. Az adópénztárnoki állás betöltetlen maradt, mert az egyetlen pályázót Sze­rencsés Károlyt a kij. biz. nem kandi­dálta. Az adópénztári ellenőri állásra Hajnaly Gyula, Huray Ferenc és Sinka Ferenc Pál pályáztak, mely betöltetlen maradt, miután Hajnaly h. p. ellenőrnek lett választva, Huray pedig kandidálva nem lett, mig Sinka pályázatát ez állásra visszavetette. A kÖzgyámi állásra Bártfay Géza, Endrődy Géza és Sinka Ferenc Pál pá­lyáztak, kik közül Endrődy kandidálva nem lett. Ezen hivatal betöltésénél való­ságos harc folyt, nem is annyira a két pályázó között, mint inkább egyesek ré­széről, kik Bártfaynak teljesen magán­érdekű tekintetekből engesztelhetlen el­lenségei, s kik mandátumokat arra hasz­nálták fel, hogy boszuszomjukat oltsák, s kiknek jelszavuk az volt, hogy annak, t. i. Bártfaynak menni kell. Lapunk élén foglalkoztunk már álta­lánosságban e kérdéssel, s e helyütt csak annyit jegyzünk még meg, hogy a leg­nagyobbb mértékben elitélendő az az el­járás, melynek következtében Bártfay, ki 20 évigvolt szorgalmas tisztviselője a vá­rosnak, egy-két boszuszomjtól lihegő iz­gató, kortesfogásainak áldozatául lett, ski ma kenyér nélkül áll. Mert nem az volt a cél, hogy ellenjelöltje diadalmaskodjék, hanem hogy Bártfay megsemmisíttes­sék. A közgyűlési teremben történt, hogy midőn egyik pályázó az ismert nagy­hangú izgató szíves pártfogását kérte ki, e szavakkal támadt a pályázóra : maga barátom Bártfaynak jó barátja, magára nem szavazok, mert én még Bártfaynak barátjáit is gyűlölöm, s ellenök vagyok. Megjegyzendő, hogy az illető pályázó derék, qualifikált egyén, ki később a segéd-levéltári állásra mégis mégis lett választva. íme! Egy eklatáns példája azoknak az önzetlen városatyáknak, kik előtt „egy szent cél lebeg, a város és polgárainak jövője, boldogítása". Határozottan el kell ítélnünk azt az eljárást, mely kortesczélokból még a városházát sem kímélte meg, hová a szesz és bor hevétől mámoros fővel tán­torgó bérencek törtek, s szándékoztak garázdálkodni, melynek elejét aette a rendőri közbelépés. Bártfay kibuktatásánál érezzük, hogy mily vétkes mulasztás terheli a várost mely még mai napig sem oldotta meg a nyugdíj kérdését, mert bárki lett volna a kibukott tisztviselő, méltánytalan és igazságtalan, hogy hosszú évi szolgálat után még csak nyugdijat SQ élvezzen. A I. számtiszti állásra a következő sorrendben: ifjú Fray Vince, Huray Fe­renc, Klinda Aladár és Czakó Gábor letek kandidálva, mig Kottra Károly és Dubovszky Alajos egyáltalában nem lettek. Hurai 110, Fray 26, Czakó 4 és Klinda 1 szavazatot kapott, s igy I-ső számtiszt: Huray Ferenc lett­Kataszteri nyilvántartói állásra, Klinda Aladár, Czakó Gábor, Osváth Andor, Kieselstein Jakab és Uhlár Gyula lettek kandidálva, mig Kottra Károly és Du­Rovszky Lajos nem. A szavazás felette érdekfeszítő volt, mert a pályázók kö­zött mindég csak egy — két szavazat­külömbség volt, de csak pillanatig, mert gyorsan utolérték egymást, mig végre gőn, csak 15 millió év alatt hatolhat­nának fel idáig. Mi ma csupán azt fog­juk hallani, ami a földön 15.000,000 év­vel ezelőtt történt." Száz és száz éve már, hogy a csilla­gászok e roppant távolban levő álló­csillagok távolságának kiszámításával foglalkoztak, de dacára ennek, csak ko­runk bírt e távolok kérdésére alapos feleletet adni. Kopernikusz nevű hires csillagász volt az, ki a Földnek a Nap körüli keringé­sét kiderítette. S ez a felfedezés volt az alap a távolok kiszámítására. E számí­tásokhoz természetesen analyzis, felsőbb mennyiségtan ismerete szükséges, mik­nek segélyével a számítás odavezet, hogy állócsillagjaink távola majd csak a vég­telenséggel egyenlő. De gondoljuk is el, hogy a világosság, a fény egy másodperc alatt 42 ezer mértföldet halad s mégis vannak álló­csillagok, ahonnan a fény is csak száz, ezer, sőt millió és billió évek alatt ér el hozzánk. Például, mindenki ismeri az u. n. tej­ut-at; ez egy számtalan állócsillagból álló rendszeres csillagcsoport, melynek csillagászati központjától hozzánk a csil­lagászok számítása szerint közel 5000 évig tart a fény terjedése... És e tejúton tul ismét 1000000 és 1000000 tejutak, billió és billó csillag-csoportok vannak . . . Valóban csak ezek tudatával lehet az egész világ urát, a Teremtői:, ennek meg­foghatatlan nagy hatalmát ismerni és elismerni; valóban csak ezeket látva és elképzelve juthatunk véle szemben pa­rányiságunk tudatára. E hatalmas Szentírás egy Mindenható Isten létezésére utal. S ha elgondoljuk, hogy a mi gyarló szemeink elől a teremtett világok óriási zöme teljesen rejtve van, hogy az u. n. Herschel-féle ködfoltok szintén egy-egy független álló csillagrendszerek, s mint már emlitém, ezeken képzelve magunkat, hasonló csillagrendszerek tárulnának elénk: semmiségünk tudatára okvetlen eljutunk. „Mindenütt, mindenütt napok van­nak, bármerre fordítsuk tekintetünket; mindenütt fény, meleg -*r- és életforrás. . . . Minden egyes csillag egy-egy ren­geteg nap, önmaga körül forog, mint valami tüzes golyó és egy cél felé tör" mondja Flammarion, a népszerű csilla­gászat megteremtője. Dr. Sárváry Ferenc. mindkettő a 6ö-as számnál volt, midőn már csak egy szavazatlap volt az urná­ban. Általános érdeklődés és feszült figyelem közepette jelentette ki a sza­vazatszedő küldöttség elnöke, hogy az utolsó voks Czakóra esett. Czakó 61, Klinda 60, Osváth 5 és Kottra 1 szavazatot kapott s igy kataszteri nyilvántartó : Czakó Gábor lett. Rendőrfogalmazó : Unger Hugó lett, kit egyhangúlag választottak meg. Az első végrehajtói állásra Magos Já­nos, Fürst Miksa és Osváth Andor let­tek kandidálva, mig Finta Árpád, Du­bovszky Lajos, Gábris János, Stupiczky Gyula és Ekesy Adolf nem lettek je­lölve. I. végrehajtó : Magos János lett. Rendőrirnoki állásra Hauslohner Já­nos, Czakó Gábor, Fürst Miksa és Ma­gos János lettek kijelölve, mig Finta Árpád és Gábris János a jelölésből ki­maradtak. A jelöltek közül kettőnek megválasztása és a többinek visszalépése folytán. RendŐrirnok Hauslohner János lett egyhangúlag. Végül a levéltári segéd állásra Hajas Simon és Osváth Andor ^kandidáltak közül. Levéltári segéddé Osváth Andor lett megválasztva 79 szavazattal, ellenje­löltje 57 szavazat ellenében. Finta Ár­pád, Pach József és Gábris János je­lölve nem lettek. A megválasztott tisztviselők az esküt ezután letették. Maiina Lajos polgármester köszönetet mondott az alispánnak a választó gyű­lés vezetéseért. Majd Frey Fererc orsz. képviselő mon­dott az alispánnak köszönetet pártatlan igazságszeretetéért, melylyel az ülést vezette. Dr. Helcz Antal indítványára elhatá­rozta a közgyűlés, hogy a tényleges szolgálatban volt tisztviselőknek az ujo­nan életbe lépett szervezési szabályok értelmében járó és ez évi január 1-től ápril 15-ig számítandó fizetési többletét fvlyóvá teszi, amennyiben erre a költ­ségvetésben fedezet van. A tisztújító ülés d. u. fél háromkor ért véget. A bankett. Este a „Fürdő" vendéglő nagytermé­ben, mintegy 150 terítékű lakoma volt, melyre a képviselőtestület tagjain és a város tisztikarán kivül, megyénk főbb tisztviselői voltak hivatalosak. A praesidiumot Kruplanicz Kálmán főispán foglalta el, jobbján AndrássyJi­nos alispán, dr. Csernoch János kanonok, Frey Ferenc országgyűlési képviselőnk és dr. Fehér Gyula plébános, mig balján Maiina Lajos polgármester, dr. Koszival István kanonok, dr. Fóldváry István főügyész és Kollár Károly gazdasági ta­nácsos foglaltak helyet. Nyolc óra volt, midőn Schleiffer Lajos személyzetével a vacsora felszolgálását megkezdette, mely a következő fogások­ból állott: TOK TARTAR-MÁRTÁSSAL, RÁNTOTT BORJÚ, BÁRÁNY, FEJES-SALÁTÁVAL, CRÉME SZELETKÉK, GYÜMÜLCS, FAGYLALT, BOR. A harmadik fogásnál emelkedett fel Maiina Lajos polgármester és poharát a legalkotmányosabb királyra és felséges családjára ürítette. Frey Ferenc országgyűlési képviselőnk a város első díszpolgárára, a hercegprí­másra emelte poharát. A borús napokat derült fény váltotta fel — úgymond — hazánk történetében, s megengedte a Gondviselés, hogy hazánk ezredéves fenn­állásának örömünnepét megülhesse. Ket­tős ünnepet ülünk ma, midőn egyrészt ezredéves fennállásunkat ünnepeljük, másrészt pedig szeretett városunk egye­sítésének ténye a mai napon megejtett tisztújítással be van fejezve. Mindnyájan tudjuk, érezzük, hogy habár nincs is mindig közöttünk, de szive itt van, itt gyakorolja jóságát hazánk és városunk boldogitására, melynek történe­tében korszakot alkotó tetteivel fényes lapoi; biztositott magának, s akinek a Szt.-István-társulatban ma elmondott be­szédére valláskülömbség nélkül büszkén tekint e Haza minden szülötte.

Next

/
Thumbnails
Contents