Esztergom és Vidéke, 1896

1896-04-19 / 32.szám

Majd azzal végezte beszédét, hogy engedje az Ég, miszerint egyházunk, Hazánk és városunk dicsőségére és javára sokáig éljen. Dr. Földváry István városi főügyész feledve a zöld asztal csatáit. Kruplanicz Kálmán főispánt éltette, a város közönsége, a képviselőtestület és a tisztikar nevében, ki nemcsak megyénk főispánja, hanem egyszersmind polgártársunk is, kinek szivébe van vésve a város felvirágzása, méltósága és fénye, ki díszére van a széknek, melyet elfoglal, s kire a folvirágzás korszakában nagy szükségünk van. Az az epocha — úgymond—mely nevéhez fűződik, haladás a megkezdett uton, városunk történetében. Dr. Csernoch János a természeti erők kihasználásával és értékesítésének tanával kezdette felköszöntőjét, mely tan arra tanitotta az embereket, hogy a természeti erőket szolgálatukba hajtsák. Ki ne ismerné — folytatá — a költő énekét a tüz hatalmáról, mely magára hagyva pusztít, s midőn hatalmunk erejével irányitjuk, mesés eredményeket mutat fel. Ezen erő bírta az embereket is arra, hogy a társadalmat a hatóságok irányítására bizta, ilyen volt a mai választás is, melynek irányítását, vezetését vette az alispán hatósági és felügyeleti működésébe, melynek közepette szabadságunkat nem korlátozta. Alispánunk érdeme nem a mai napon kezdődik, de nem is végződik, kinek az egyesülés nagy müvének sikerdús befejezésében nagy érdeme van. Üdvözli a képviselőtestület nevében. A jelenlévők általános meglepetése közepette emelkedett fel Kollár Károly gazdasági tanácsos, kinek szónoki tehetségéről több évi főjegyzősége alatt nem volt alkalmunk meggyőződni. Valóban váratlanul jött a szónoklat, melyről csak elismerőleg emlékezhetünk meg, s melynek szószerinti szövege a következő : Mélyen tisztelt uraim! 1848. év március hó 18-án, a szabadság, egyenlőség és testvériség nagy örömünnepének napjaiban, Esztergom sz. kir. város és a vele összeépített három* város polgárságának kebelében is föltámadt a testvériség érzete és a szab. kir. város székházának nagytermében, nyitott ajtók mellett megtartott közös gyűlésben, nagy lelkesedéssel és önként elhatározták, hogy az egybeépített négy város egyesittessék ; csakhogy az örömünnepet, a béke ez áldásos munkáját, a harci riadó elnémította, a fegyver hatalma pedig Világosnál gyásszá változtatta. Igaz ugyan, hogy 1850. évi október hó 1-én kelt megyefőnöki rendelkezés egyesité a városrészeket, de a szabadságát mindég féltékenyen őrző magyar lakosság kebelében az ily hatalmi ténykedés gyökeret soha sem vert és igy történt, hogy ezen rendelkezés végre nem hajtatott. De hála az Egek urának, hogy azt, amit a szabadság érzete fölébresztett, a hatalmi pedig elsorvasztott, fölélesztette a tavaszi napsugár, az ezredév első tavasza, mert a négy város egyesítése a mai nappal befejeztetett. Ezt ünnepli ma az uj Esztergom képviselőtestülete, és uj tisztikara. Esztergom sz. kir. város történelmében ezzel egy uj korszak kezdődik ! Ezen korszak történelmének lapjaira nagyot, szépet, a jövő nemzedék háláját kiérdemlőt Írni, a jelenlegi képviselőtestület van hivatva. Azt kívánom tehát, hogy adjon az isteni Gondviselés a képviselőtestület minden tagjának erőt, hogy mindazt, ami e várost naggyá és boldoggá teheti megalkothassa, és mint a múltban, ugy a jövőben is legyen a tisztviselőknek erre törekvő működésében támasza. Az Úristen sokáig éltesse Esztergom szab. kir. város képviselőtestületét. Marosy József az újonnan megválasztott polgármesterhez és tisztikarhoz szóllott, méltatta a polgármester érdemeit, munkásságát, kit az ügyek elintézésénél, feldolgozásánál nem a hivatalos óra határai, hanem a város érdeke, az ügyek gyors elintézésének szükségei vezérelnek. Gere Antal az alispánra és a tisztikarra emelte poharát. Brucsi János azzal kezdette, hogy a bizalom ma már megrendült azok iránt, kiket a nép, a választó közönség azért küld az országházába, hogy ott a Haza és városuk érdekeit szolgálják. Ritka — úgymond — ma már az ilyen képviselő, s e ritkaságok közé tartozik Frey Eerenc országgyűlési képviselő, kit az Úristen ne csak azért éltessen, de azon jó tulajdonságaért is, hogy a választásokat megelőzőleg értekezletekre hívja meg a képviselőket, s azoknak fekete kávéval szolgál, már pedig a fekete kávéról tudjuk, hogy józanító hatása van az elmékre, mit igazol a mai választás eredménye. Brucsi szavainak értelme félremagyarázhatlanul s egyedül csak az, hogy a képviselők kijózanodtak, hogy a fekete kávé a képvis«előtestület tagjaira józanitólag hatott, kik a mai napra a fekete kávé hatása alatt kijózanodtak. Nem a kijózanodott, de a mindég józan képviselők nevében tiltakozunk ezen általános megtisztelés és gyanúsítás ellen, mert ha komolyan beszélt, ugy amit mondott, komoly számba nem jöhet, ha pedig kedélyeskedés akart ez lenni, ugy tartotta volna hátra felszólalását, az úgynevezett vad tósztok idejére. Tátos János az újonnan megválasztott tisztikarra emelte poharát, mondván: legyenek a népnek atyái, ne pedig urai. Milanovics Antal kedélyes felköszöntőben ismertette általános „éljen", „halljuk" és derültség közepette, hogy mikép érte városunkat a szerencse 24 évvel ezelőtt, midőn t. i. idejött. Unikum történt mertigazán^gjhangulaglettmegválasztva. Ismertette, mint irányult rá a kormány figyelme, s büszkék lehetnek reá, mert — úgymond — midőn már távol leszek, fogják megtudni, mi voltam én. Beszédét hatalmas éljenek követték, s a jelenlevők rázendítették hatalmas akkordokban az „Éljen ő soká" dalt, mely bucsu-dal volt a távozóra. Őszintén sajnáljuk -távozását, már csak azon okból is, mert lakomáink mulattató tósztjának született genie-je volt. Burián Lajos Milanovics Antalra ürítette poharát mire — úgymond — büszkék lehetünk. Bádi András a tisztikarra emelt poharat. A lakomának a hajnali órák vetettek véget. p. a. Megye és a város. Városi szabályrendeleiek. VII. . Esztergom, április 18. A rendőrség szervezetéről tervezőit szabályrendelet folytatólagos szövegét itt közöljük: IV. RÉSZ. Közbiztonsági szolgálat. 30. §. A rendőri közegek önálló közbelépése. Minden letartóztatásnál ezen szavakat kell használni: «a törvény nevében.» Törvényellenes cselekményt elkövető egyéneket a hatóság elé, következő módon lehet állítani: a) az illető egyén bekisérése által (közvetlenül) ; b) feljelentés által (közvetve). 31- §• A letartóztatás foganatosítása. A rendőrközegek csakis az alább irt esetekben vannak meghatalmazva letartóztatásokat foganatosítani. 1. Határozott parancsra, ha egy az őrség létszámához tartozó fellebbvaló, va

gy pedig egy rendőr-tisztviselő által erre nézve megbizatik, ez esetben a letartóztatás okát kutatni sem szabad. 2. Saját belátásuk szerint: a) bűntett vagy vétség elkövetéséért, ha az azt elkövető egyén egy ily cselekmény elkövetésénél tetten kapatik, vagy ha félni lehet attól, hogy az alaposan gyanú alatt álló egyén a nyomok és más jelek megsemmisítése, társaival való öszszebeszélés, vagy más hasonló eshetőségek folytán a vizsgálatot meghiúsítaná vagy megnehezítené és végre, ha az alapos gyanú alatt álló egyén állandó lakhelylyel nem bir és szökésével a vizsgálatot meghiúsítaná. b) Kihágások esetében : 1. ha az illető egyén nevét be nem bizonyíthatja, vagy azon eshetőség nincs kizárva, hogy hamis nevet használ. 2. Ha az illető nevét és kilétét felderíteni egyáltalán nem akarja. 3. Ha az illető alapos gyanút ébreszt arra, hogy megszökni szándékozik. 4. Há a kihágás nyilvános nyilvános megbotránkozást vont maga után. 5. Vagy ha a rendellenességnek teljesen elejét venni másként, mint bekisérés által nem tehetné. 6. Végül, ha a bekisérést a közbiztonság érdeke követeli (kóborlók, koldusok, csendzavarók, hajléknélküli egyének stb.) Más esetekben, de csakis az illető által adott felvilágosításokról való alapos meggyőződés folytán elég a feljelentés. A jelentés pedig a főkapitányságnál, esetleg helyettesénél teendő. A személyazonosságot megállapító kellékek : ismerős egyének bizonyítása, útlevelek, igazolási jegyek, kinevezési okmányok, adóivek, jelentési ivek, menetjegyek, katonakönyvek, po.stabélyeggel ellátott levelek stb. 32. §• Letartóztatás magán egyének felszólítására. Ha a rendőr valakinek letartóztatására magán egyén által szóllittatik fel, a letartóztatást okvetlenül foganatosítani kell azon esetben, ha a letartóztatandó olyant tett, melyre a letartóztatás az előírás szerint szükséges. Ily esetben köteles a rendőr a felszólító nevét, foglalkozását és lakását feljegyezni és őt azonnal a hivatalhoz rendelni. Ha a feljelentő a bekisértést törvényesen okadatolni nem tudja, hanem a pánaszlott ellen csak általános gyanúsításokat hozhat fel, akkor a rendőr van hivatva megítélni, hogy a bekisérés foganatositandó-e, vagy nem. Ha a feljelentő a rendőr előtt ismeretes, a bekisérés foganatosítható és az ismert feljelentő a hivatalhoz azonnal berendelendő, ha azonban a feljelentő a rendőr előtt ismeretlen, az esetben csak akkor foganatosítható a letartóztatás és bekisérés, ha az ismeretlen feljelentő a rendőrt és a bekisértet a bekisérés okadatolása védett a hivatalba követi. o Ha a feljelentő a hivatalba menni vonakodik, ugy nem szabad a letartóztatást és bekisérést foganatosítani. 33- §• Rendőri rendeletek áthágása esetében követendő eljárás. Ha a rendőrségi rendeletek áthágása forog fenn, ez esetben, ha teendőkre vonatkozólag különös rendelet nem adatott ki, vagy az ezen szabályzatban arra nézve utasítás nincsen, az egyszerű figyelmeztetés, vagy letiltásra kell szorítkozni. Ha a feljelentés számozott kocsik tulajdonosa, ilyenek kocsisa ellen irányul, elég ha ezeknek kocsi számai foglaltatnak a jelentésbe, ha azonban botrányt okoznak, vagy ha a kocsis magát igazolni nem képes, bekísérendő. Amik a megánosok által tett feljelentésre vonatkozólag az előbbi cikkben mondottak, ez esetben is alkalmazandók. (Folyt, követk.) ezúttal egy rendes és egy póttag lesz választandó. A jelentések, legnagyobb része a megyei és városi számadásokról szól. Tárgyalni fogják Brucsy János bizottsági tag indítványát is a vidéki városokban építendő uj házak adómentessége tárgyában. Csaby Andor kir. főmérnök jelentést fog tenni, melyben a bajna-pusztagyarmati ntat 1897. év kezdetétől a törvényhatósági közúti hálózatból kihagyatni és a községi közlekedési utak csoportjába felvétetni kéri. A vármegyei tiszti főügyész Kósa Ferenc párkányi lakos kérvényét, — mely szerint nevezett a Párkányban az állami vashidhoz vezető uton fekvő telkét, a törvhatósági úttal egysainvonlba feltöltetni kéri, ez e tárgyban Csaby Andor főmérnök által szerkesztett műszaki vélemény kapcsán beterjeszti. A kérvények között van az alispáné, aki hat, és a főjegyzőéi, aki három heti szabadságot kér. A levelezések közül felemiitjük Pozsony sz. kir. város közönségének átiratát, amelyben az általa emelendő koronázó emlékszobor alapzatához a vármegye földjéből negyed köbméternyi mennyiséget kér. O Tanácsülés volt ma délután a városházán, amelynek lefolyásáról legközelebbi számunkban referálunk. Most csak azt emiitjük fel, hogy a rendőrségnek a szenttamási községházán való elhelyezését határozták el. O Orvosválasztás Süttön. Holnap vasárnap lesz Süttőn az orvosválasztás. Az állásra félszáznál többen pályáztak s igy a pályázat nagyon eredményesnek mondható. O A megye egészségügyi bizottságának csütörtökön délelőtt rövid ülése volt, amelyen kisebb jelentőségű ügyeket tárgyaltak. O Uj pályázat a városnál. Andrássy János alispán felhívta a várost, hogy a csütörtöki tisztújítás alkalmával megüresedett, illetőleg be nem töltött állásokra : a főjegyzői, adópénztárnoki, adópénztári ellenőri, II. végrehajtói és az ezek betöltésével esetleg megüresedendő állásokra mielőbb pályázatot hirdessen. Mint értesülünk, e részletes tisztújítás valószínűleg május 20-án fog megtartatni. Millenium. O tavaszi közgyűlés. Az április 30-án tartandó tavaszi rendes megyei közgyűlés tárgysorozatát a megyebizottsági tagok már megkapták, Kiemeljük belőle a felsőbb rendeletek közül a belügyminiszteri intézményt, amely a megye személyzetének illetményei felemelését kimondó határozatától a jóváhagyást megtagadja, ellenben engedélyezi az ezredéves ünnepségekre igényelt 5000 forint felvételét; a belügyminiszteri intézméiíyt az esztergomi mértékhitelesítő hivatal újjászervezése ügyében; a jegyzői nyugdijszabályzatot jóváhagyó miniszteri intézvényt; a 8658. számú miniszteri leiratot, amely a pilismaróthi 1894. évi közpénztári számadás ügyében hozott közgyűlési határozatot feloldja, a belügyminiszteri körrendeletet, amely a vásártartási joggal bíró községek részére szabályrendelet alkotására utasítja a vármegye közönségét; a pénzügyminiszteri 14280. sz. intézvényt, a melynek folytán az egyenes adó felszólamlási bizottságba az 1886/98. évekr * * Milléniumi fák. Már Esztergom városa is elültette a jubiláris esztendő örömére a jubileumi fákat, még pedig hársakat. Az ültetvény körülbelül háromszáz jségyszögméter helyet foglal el az úgynevezett Balog-keresztnél s árok veszi körül. — A túlsó járásban eddig Kistíjfalu község ültette el emlékfáit, körülbelül százötven darabot, amelyeket tüskés dróttal kerített körül. Bátorkesz szép csoport tölgyet ültetett, Búcs közszintén, ugyanott a református hitközség: is hársfák ültetésével teszi emlékezetessé az idei esztendőt. — Az esztergomi református hitközség most eszközli a millenáris tölgyfák ültetését. Mind e fák legnagyobb részt a városi faiskolából kerültek ki. — A fák ültetése külömben az esztergomi járásban is javában folyik. Bajóth, Csolnok, Pilismaróik községek már elkészültek az ültetéssel. Lábatlan pedig holnap tartja az ünnepies ültetést. * * Obeliszk Nyergesujfalun. Szép emléke lesz Nyergesujfalun a millenáris esztendőnek. Több előkelő polgár Öt és fél méter magas, vörösmárvány obeliszket emeltet az ottani kálváriától balraeső dombon. Az emlékkő felirata lesz : MAGYARORSZÁG EZREDÉVES FELÁLLÁSÁNAK EMLÉKÉRE K(•)ZADAKOZÁS13ÖL EMELTE N YERGESIT JFALU KÖZÖNSÉGE. Az obeliszk körül hét milléniumi fa lesz ültetve. * * A millenáris díszközgyűlés. B. Szabó Mihály vármegyei főjegyző, a milléniumi ünnepséget rendező bizottságelnöke a következő jelentést küldötte szét a megyebizottsági tagoknak : A Magyarország fenállásának ezredik évfordulóját ünneplő Esztergom vármegye által május 13-án tartandó ünnepséget rendezó bizottságnak van szerencséje a vármegye tek. törvényhatósága bizottságának minden egyes igen tisztelt tagját értesíteni, hogy ez albizottság minden; törekvése odairányul, hosfv a rendelke-