Esztergom és Vidéke, 1896

1896-04-16 / 31.szám

az értelmet kifejezik, hanem ha jól olvasunk a sorok között, azt mondja, hogy ne szavazzon a választó oly tisztviselőre, ki kormánypárti. Városi és megyei kormánypárti tisztviselőink közül névleg nevezhetnénk meg — többet, mint laptársunk gondol — oly tisztviselőt, kik iránt laptársunk tartózkodás nélkül róhatna le a kivételeknek fenntartott tisztelet adóját, de viszont a csak közel múltból tudnánk városi életünkből egy oly ellenzéki tisztviselőre mutatni, kinél legkevésbbé sem tapasztaltuk azt, hogy nem kormánypárti képes esak a város érdekeit szolgálni ; és, hogy a város érdekeinek elhanyagolása az ellenzéki szellem melegágyaiban is mily szépen virágzik. Mi nem keresünk, nem űzünk politikát a város érdekéből, hazafiúi kötelességünknek tartjuk felkarolni a tisztviselőt, ha minősítése, egyéni tulajdonai, társadalmi állása őt arra képesitik, legyen bár az bármily ellenzéki szellemű, de viszont bűnös elfogultságnak tartjuk azt, ha a város érdekeinek istápolásánál, valakit azért üldöznek, mert a kormány hive. Pedig, s ezt sajnosán kell beismernünk, városi ügyeinket ma nem a közérdek, hanem a politika vezérli, miként azt lépten-nyomon látjuk, s miként annak legeklatansabb bizonyítékát legutóbbi központi választmányi tagság választásnál láttuk, midőn a város főügyészével szemben egy oly egyén diadalmaskodott, ki a főügyész képzettsége és egyéniségével szemben talán még sem állja úgy meg helyét, de kiben megvolt a fő kellék : ellenzéki volt. Nem a viszály szítás, de a komoly aggodalom készt arra, hogy azon indokolatlan takarékosság ellen is felszóllaljunk, hogy az eddigi szokás és törvényes gyakorlat ellenére, a pályázati hirdetmény hírlapok útján közzétéve nem lett, mert hisz a legtöbb állás olyan, melyre nem helybenlakók is pályázhatnak. Félünk tőle, hogy ezen szabályellenes eljárás, az egész választásnak megsemmisítését vonja maga után. p. a. A tisztújítást megelőző utolsó napok természetesen élénkek, mozgalmasak voltak. A mozgalom azonban nem vert zajosabb hullámokat, a korteskedések inkább csendben, titokban négy fal között folytak; az ismert kortesvezérek ezúttal inkább suttogtak, mint lármáztak. Jöttek—mentek a litografált, nyomtatott, ir-ott levelek az egyes képviselőkhöz, különféle szöveggel, különféle kezekből, de ugyanegy befejezéssel: — Voksot kérünk! Minduntalan találkoztunk fekete szalónkabátos alakokkal, akik egymásnak adták a kilincset s akik gyanakodva, fürkészve szemlélték egymás arcvonásait minden találkozásnál. A Városházán körülbelül egészen szünetelt a munka, ürességtől ásítoztak a hivatalok s igy igazán örvendhetünk, hogy a nagy felfordultság a holnapi nappal remélhetőleg megszűnik. A kandidáló bizottság ülését két tanácskozás előzte meg, mindakettő vasárnap délután. Az egyik bizalmas volt és szűkebb körű, délután két órakor Frey Ferenc országgyűlési képviselő lakásán, ahol körülbelül hatvan városi bizottsági tag gyűlt össze fekete-kávéra, akiket dr. Fehér Gyula hivott össze, a másik nyilvános jellegű, a Városháza tanácstermében a képviselők legnagyobb részének részvétele mellett. Az érdekelt tisztviselők természetesen távol maradtak. Mi csak a nyilvános tanácskozásról referálhatunk, bár azt hisszük, hogy annak lefolyása a megelőző bizalmas konferencia eredménye volt. Tanácskozás a Városházán. (M) A Városházába összehívott tanácskozást az összehívó Frey Ferenc országgyűlési képviselő nyitotta meg hosszabb beszéddel, amelyben előadta, hogy többek felszólítására és óhajtására küldötte szét a mai ülésre a meghívókat, mert maga is szükségesnek tartja, hogy ilyen fontos ügyben a képviselők eszmecserét folytassanak egymással. Nem lett voina szükség erre az összehívásra, ha megalakult volna az ^Esztergomi Kör", amelynek alapszabályait annak idején gróf Szapáry Gyula belügyminiszter meg nem erősítette s amely éppen ilyen kérdések megbeszélésére lett volna hivatva. Később Hieronymi Károly belügyminiszter ugy nyilatkozott a szóló előtt, hogy újból való beterjesztés esetén megerősítené az alapszabályokat, de akkor nagy elfoglaltsága s a zavaros városi viszonyok miatt nem tett erre nézve propoziciót, most azonban — bár nem ismeri a jelenlegi belügyminiszter intencióit. — amennyiben óhajtják, benyújthatja újból az alapszabályokat. (Helyeslés.) Éppen vasárnap délutánra azért hivta Össze a tanácskozás tagjait, hogy az értekezlet higgadt és nyugodt tónusával illusztrálják jogosságát annak a régen hangoztatott óhajtásnak, hogy a közgyűlések is délután tartassanak, mint például Budapesten, mert a legtöbb képviselő munkás, kereskedő ember, aki délelőtt kenyerét keresi. (Helyeslés.) Ezek után felkéri a jelenlevőket, hogy a tanácskozás vezetésére elnököt válasszanak. Miután közfelkiáltással a tanácskozás vezetésére felkérték, Frey Ferenc elfoglalta az elnöki széket s a jelentkező szónokok jegyzésére Hübschl Alajost kérte fel. Azután megemlékezett a milléniumi év fontosságáról s ugy vélekedett, hogy az egykor nagy magyar nemzet ma kicsiny, az egykor nagy Esztergom ma kicsiny ; mindakettő folyton veszít egykori híréből, fényességéből. (Ellenmondások.) Adjunk hát alkalmas, derék, munkás tisztikart a városnak s igy járuljunk egy porszemmel mi is az ország régi dicsőségének visszaállításához. Azzal nyitja meg az ülést, hogy a kérdéshez midenki politikai és családi érzelmektől eltekintve tárgyilagosan, személyeskedés nélkül szóljon. A helyettes polgármester által a képviselőknek megküldött pályázók lisztája sajnosán nélkülözi a kvalifikáció rovatát. Mivel pedig e nélkül senki jelöltségéről sem tárgyalhatnának, felkérte Maiina Lajos h. polgármestert ós dr. Fehér Gyula plébánost, hogy az alispántól kérjék el betekintésre a pályázók iratait. Az alispán ezt nem engedte meg, de szívesen rendelkezésre bocsátotta a két kiküldöttnek az irományokat jegyzetcsinálás végett. Ezzel megkezdődött az általános vita. Dr. Fehér Gyula azt óhajtotta, hogy mivel csak rövid egy órai ideje volt a pályázók okmányainak átnézésére, kéressék fel a helyettes polgármester, akinek kezében voltak az összes okmányok, hogy pusztán reláció céljából a tanácskozáson megjelenjen. Reviczky Győző ildomossági szempontból azt tartja, hogy mielőtt a h. polgármestert meghívják, tárgyalják le a polgármesteri kérdést. Többek felszólalása után az elnök kimondotta, hogy mivel Fehér Gyula értesüléseiben valamennyien megbíznak, a polgármester meghívása felesleges. Fehér figyelmeztette az értekezletet, hogy itt nem lehet kimondani senkiről, vájjon kvalifikált-e, vagy sem, ez a kandidáló bizottság dolga, amelynek szintén meg van kötve a keze a törvénynyel és a szabályrendelettel; ő fel fogja olvasni a beszerzett adatokat, jegyezze azt fel mindenki a lisztába az illető pályázó neve mellé s azután bírálja meg odalelkiismerete szerint. Kiffer képviselő felveti azt a kérdést, vájjon elfogadható-e még valakinek pályakérvénye a pályázat leteltének határideje után ? Frey Ferenc az alispántól ugy hallotta, hogy ez bizonyos körülmények között megtörténhetik, s ezért azt ajánlja, hogy a kandidáló bizottság szerdai ülése után jöjjenek Össze ujabb rövid tanácskozásra, vagy ami még helyesebb, ő kinyomatja a kandidáltak névsorát s még szerdán délután kiosztatja azt a képviselők között. Az értekezlet igy is határozott, csak Reviczky Győző szólalt fel még, lehetetlennek tartva, hogy valakinek kérvénye a pályázati határidő letelte után is elfogadtassék. Meszes Ferenc megütközik azon, hogy a pályázati hirdetményt sem a „Budapesti Közlöny"-ben, sem a helyi lapokban nem tették közzé, mert ez esetben talán idegenből is jelentkeztek volna alkalmas pályázók, mig most más pályázó hijján esetleg meg kell választani oly tisztviselőt is, aki kötelességét eddig kellőképpen nem teljesítette. Frey Ferenc ugy tudja, hogy a törvény értelmében a pályázati hirdetmény csak a Városházán függesztendő ki. Az előkelőbb állásokra ugy sem pályázhatik idegen, a kisebb állásoknál pedig jobb, ha megválasztjuk azt, akinek száz hibáját ismerjük, mint egy idegent, akinek talán csak egy hibája van, de olyan, amelyet nem ismerünk s amely a száz hibánál is nagyobb lehet. Bleszl Ferenc felszólalása után, aki korainak találta az egész értekezletet, amennyiben esetleg olyanokról lesz szó, akik egyáltalán nem fognak jelöltetni, dr. Fehér Gyula felolvasta a pályázókról beszerzett adatait. Miután időközben a kandidáló bizottság jelölése megtörtént, ez adatok felsorolását fölöslegesnek tartjuk. Az egyes pályázók nevénél természetesen felváltva hallatszott éljenzés, avagy többé-kevésbbé elmés gúnyolódás. Mikor a kvalifikációra vonatkozó jegyzetek véget értek, az értekezlet is, — amely oly széles mederben indult meg, mintha éjfélig akarna tartani, — szintén hirtelen véget ért. Mindenki botját, kalapját kereste, s az általános zűrzavarban elmosódtak az elnök utolsó szavai is, amelyben megköszönte a meghívottak megjelenését és még egyszer figyelmeztetett mindenkit a választásnál való pártatlanságra. Egyszóval a vasárnapi értekezlet csakugyan korai volt s meddő, mert nem volt előkészítve s a tulajdonképpeni célt teljesen elejtették. Külömben is régóta tudjuk, hogy nálunk azok, akik a személyi kérdéseket suba alatt legjoban szeretik pertraktálni, legjobban szeretnek hallgatni, ha nézeteik nyilvánosan való kifejezésére kerül a sor. Volt még egy bizalmas értekezlet kedden délután is, amelyre Frey Ferenc hivott össze a lakására képviselőket pártkülÖmbség nélkül. Ez is csak általánosságban mozgott, személyi kérdéseket ott sem tárgyaltak. Megye és a város. Q Közigazgatási bizottság. A vármegye közigazgatási bizottságának Kruplanicz Kálmán főispán elnöklete alatt kedden délelőtt ülése volt, amely szokatlanul hosszura húzódott. A legtöbb előadó jelentése gyorsan pergett lc, csak a kir. tőmérnök egy határozati javaslata provokált másfélórai vitát. Legelőször kiküldöttek az egészségügyi bizottságba szakemberekül Csaby Andor főmérnököt, Feigler Gusztáv építészt és Rogrün Ede gyógyszerészt. Elutasították Magyar- és Német-SzÖlgyén községnek a körorvosi fuvarátalány ellen elkésve beadott fellebbezését. Tudomásul vették a márciusi pénztárvizsgálatról szóló jelentést, amely mindentrendben talált. Bemutatták Osváth Andor esztergomi és Hegedűs Gyula kéméndi lakosok jegyzői vizsga letételére beadott kérvényét. — A belügyminiszter ujolag elutasította a városi közgyűlésnek a közigazgatási bizottság által pártolólag felterjesztett határozatát, amelyben dr. Feichtinger Sándor volt kórházi főorvos részére a 250 frt nyugdijat szavaztak meg. — Kiadják a leiratot a polgármesternek. A városi közgyűlésnek azt a határozatát, amelyben a múltra nézve dr. Mátray Ferenc volt kórházi főorvos részére 300 frt pótlék engedélyezését kéri, felterjesztik a belügyminiszterhez. Helybenhagyták a Bartal-Kincses János és Cserép János mezőrendőri kihágása tárgyában hozott polgármesteri Ítéletet, ellenben feldották a hasonló ügyben hozott s Lestér Lajosra és Rácz Jánosra vonatkozó Ítéletet és a polgármestert uj tárgyalásra hivták fel. Nána község folyamodott, hogy engedjenek halasztás a követelt második elemi osztály felállítására. A halasztást arra való tekintettel, hogy a község pótadója ugy is 60—70°/

0

, megadták. A tanfelügyelő javaslatára elhatározták, hogy felhívják az összes községek elöljáróságát az egyházmegyei tanfelügyelőség által május hó 17-re rendelt iskolai ünnepségek erkölcsi és anyagi támogatására, még pedig felszólítják őket: 1) hogy az ünnepen testületileg megjelenjenek. 2) hogy az emlékfákat (lehetőleg tölgyfát) alkalmas helyről szerezzék be. 3) hogy rendeljenek a Tanítók Kaszinója által készíttetett 10 krajcáros milléniumi érmekből. Örvendetes tudomásul vették a tanfelügyelő abbeli jelentését, hogy megvizsgálta a muzslai katolikus iskolát és a taneredményt kitűnőnek találta. Az iskola tanitójának elismerést szavaztak. Ezután olvasta fel Csaby Andor királyi főmérnök határozati javaslatát, amely soerint az ügyészi vélemény mellőzésével elutasitandőnák tartja Nagy Pálnak fellebbezését, a melyet a vállalkozó a dorogh-nagy-kálnai uti kavicsszállitásra vonatkozó alispáni végzés ellen adott be. A határozati javaslat egyes erős, túlzott kifejezései mindjárt nagy recenzust keltettek s minden elismeréssel kell adóznunk az alispán loyalitásának és készségének, a melylyel a régóta huzodó odiózus ügy összes iratainak felolvasását maga ajánlotta. Ez iratokból aztán kitűnt, ^hogy bár a vállalkozó kétségtelenül követettel nagyobb mulasztásokat, egy esetleges per, mint a tiszti ügyész véleményében kifejtette, a megyére nagyon bizonytalan kimenetelű lehetne a kir. főmérnök mulasztásai miatt. Igy Csaby Andor nem tudta aktaszerűleg bizonyítani, hogy a kupacok átvételéhez a vállalkozó meghívta, hogy a vállalkozót késedelmezkedése miatt több izben kérdőre vonta, hogy megtartotta a szerződés azon pontját, amely szerint a' vállalkozót a szállításban elkövetett mulasztásoknak záros határidő alatt való pótlására felhívnia kell, nem tudta igazolni, hogy milyen alapon állította, hogy a szállított kőnek ép egyharmad része használhatatlan volt stb. stb. Frey Ferenc, Heya Tivadar és Matyasovszky Kálmán ismételt felszólalásaira ezután a gyűlés kimondotta, hogy méltányossági szempontból, tekintve, hogy szállítás idejében az állandó hid építése s a száj- és körömfájás miatt fogatokat kapni majdnem teljes lehetetlen volt. Nagy Pálnak kaucióját és a még követelt 350 forintot — a nem szállított huszonnégy kupac árának levonásával — kiadja. A főmérnök nyomban bejelentette fellebbezését. Végül a tiszti főorvos bejelentette, hogy az alispán a városi közkórház főorvosává dr. Gönczy Gyulát nevezte ki, s hogy a belügyminiszter közigazgatási zárkák