Esztergom és Vidéke, 1896

1896-04-16 / 31.szám

1896. április 16. ESZTERGOM és VIDÉKE. (31. szám.) berendezését követeli. Erre nézve azt határozta a gyűlés, hogy mivel ily célra fedezet nincs, de az ily zárkák immár feleslegesek is, a miniszterhez ily érte­lemben felírnak. Végül ugyancsak a fő­orvos javaslatára elhatározták, hogy fel­hívják a várost a rendőrségi fogháznak, amely sem az egészségügy, sem a hu­manitás követelményeinek meg nem fe­lel, rendrehozatalára. A gyűlés fél egy órakor végződött. (m.) O Kisajátítási tárgyalás. Ma délelőtt tartották meg az Esztergom állomáson létesítendő tizedik sinpar kiépítéséhez szükséges földterületek kisajátítására vo­natkozó s már egy izben elhalasztott tárgyalást. Az eljáráson B. Szabó Mi­hály vármegyei főjegyző elnöklete alatt résztvettek : Mattyasovszky Vilmos tiszti •főügyész, Csaby Andor kir. főmérnök és Hamar Árpád t. főjegyző. O Áldomás. A,helyettes polgármester hétfőn értekezletet hivott össze, amelyen a tisztújítási áldomás részleteit beszélték ineg. A bankett csütörtökön este nyolc órakor lesz a Fürdő vendéglő nagyter­mében, rendezői Kollár Károly és Hor­váth Lajos. Egy teríték borral két fo­rintba kerül, a közgyűlési meghívókat széthordó fertálymesterek magukkal vi­szik a kötelező aláírási ivet is. A menü már meg van állapítva, sőt az üdvözlő szónokok is. A menü aligha íog holna­pig változni, de hogy az üdvözlő szóno­kok nem változnak-e, az egy kissé a hol­napi közgyűléstől is függ. A társaságból. * Ünnep a leányiskolában. Bájos, idil­likus délutánban volt azoknak részük, akik hétfőn a városi leányiskola ünne­pélyén résztvettek, amelyet a növendé­kek igazgatójuk, dr. Fehér Gyula plé­bános névnapja alkalmából tartottak. A tarka-barka könnyüruhás, puífos-ujju, annyi gonddal kiöltöztetett apróságok a programm minden számával édes gyö­nyörűséget okoztak minden poétikus érzésű hallgatónak. A csicsergésük, sza­valásuk, ennivalóan félszeg mozdulataik­naiv örömtől csillogó szemük a gyer, mekkor feledhetetlen reminiscenciáit keltették fel mindenki lelkében. A ren­dezés gondossága és ízlésessége, a leg­aprólékosabb díszítésre fordított minu­ciózus gond első pillanatra elárulta, hogy leányaink nevelése a legalkalmasabb kezekbe: asszonyi kezekbe van letéve. A természetesen fejletlen hangú, de pom­pásan összetanult leányka-kar, amelyet a háttérben néhány szoprán fiu-hang is erősitett, négy darabot mutatott be: Üdvözlő dalt Zsazskovszkytól, Románcot Donizettitől, egy ártatlan szövegű nép­dalt (Fehér galamb) és végül a Szózatot. Szavaló-primadonnácskák voltak : az ici­pici honleány Brutsy Ilonka („A kis honleány dala" Szini Pétertől), Fleisch­mann Katinka, („A szegény Özvegy­asszony" Móra Istvántól) aki az ellopott ludacska históriáját meghatottan mesélte el, a göndrifejü nagyobbacska Magos Berta („Este" Sass Edétől) és az ünnepi szónok, a kis Demosthenes : Barta Ilonka. Pompásan ment egy trialog: „Egy pár keztyü" Sebők Zsigmondtól, amelyben a flkus, a pálma és a varrógép szere­pében Barta Ilonka, Sztraka Edit és Feigler Nelli arattak annyi tapsot, amennyiben életük későbbi folvamán bizony nagyon ritkán lesz részük. De amilyen okos és jó gyermekeknek látsza­nak, bizonyosan nem fognak elbizakodni első debut-jök sikerében. Legnagyobb hatást természetesen az előképek keltet­ték (A Csipkerózsa négy tablója és a Hit, remény és szeretét allegóriája.) A gyermekmesék álomképeit gyermekektől még ilyen ügyes ábrázolásban nem lát­"tuk. Érdekes volt Oblath Rózsika is, aki "teljes vadászkosztümban, ősz hajjal és bajuszszal, puskával a vállán egy öreg vadász éleményeit mondotta el sokszor megkapó ügyességgel. A szép ünnepet csak egy ^írülmény zavarta: a terem kicsisége. Az érdekes előadás megérde­melte volna, hogy a Fürdő-vendéglő nagyterme szolgáljon hozzá keretül. * Alár. Szombaton volt az Operában gróf Zichy Jenő üj operájának : az Alár­nak bemutatója, még pedig nagy tetszés mellett. E darabban debütált Perényi Margit kisasszony, aki a Vágy szemé­Tyesitője volt s mint a Budapesti Hir­lap irja, kiválóan tetszett a Kéj szemé­ly esitőj ével : Bartóky Margit kisasszony ­nzal együtt, akit városunkban szintén sokan ismernek. * Távozás. A napokban költözik el vá­rosunkból Milánovics Antal állami állat­orvos új állomás-helyére: Kőbányára, miután elébb a város notabilitásainak be­mutatja utódját. Barátjai és ismerősei őszintén sajnálják távozását. * A misztikus E betü. Azt hisszük, vasárnap az ország összes Kaszinóiban és Olvasóköreiben mindenütt sokat fog­lalkoztak azokkal a misztikus E betűk­kel, amelyek alapján, mint a fővárosban kisütötték, a kékhátú kártyák valameny­nyien biztosan felismerhetők. A mi tár­sas köreinkben is egyes spielerek való­ságos bűvészi mutatványokat rögtönöz­tek, amelyekkel ámulatba ejtették néző­iket. Sőt immár a villámhátu kártyák biztos felismerésének kulcsát is felta­lálták. Azok, akik rendesen veszíteni szoktak, fejcsóválva vették tudomásul a leleplezést, de. hogy nem fognak játszani többé, azt hisszük, egyik sem fogadta meg. * A Röngten sugarak bemutató előadása keddről szombat estére halasztatott, mert az előadáshoz szükséges műszere­ket a nagy eső miatt nem lehetett a Fürdő vendéglő nagytermébe átszállítani. Millenium. * * A főkáptalan a milléniumon. A kereskedelmi miniszter felkérte á főkáp­talant, hogy a milléniumi kiállítás meg­nyitásán képviseltesse magát. A főkápta­lan erre Boltizár József püspököt és Masz­laghy Ferenc kanonokot bizta meg a kép­viseletével. * : ' v Esztergomi műtárgy a milléniumon. Szilágyi Elemér, városunk szülötte érde­kes szerkezetű méhkast állit ki a millé­niumra E kas egy négyzetméter- alapte­rületet foglal el és körülbelül másfél mé­ter magas. A méhkasnak különösen a belső szerkezete érdemel figyelmet, me­lyet maga a kiállító tervezett. A méhkas négy mézkamrára van osztra, melyek mindegyikében 20—25 tábla méz rakható le. Kivül igen csinos kiállítású és bron­zirozott festésű. A méhkast Klapcsik Já­nos, jónevü asztalos-mester csinálta az adott tervek szerint. Hogy a kiállító a tárgyat közszemlére ki nem tette, annak a tárgy későn való elkészülése volt az oka. Szilágyi műtárgyát hétfőn, április 13-án küldte be a kiállítási rendezőséghez. * * Képes levelezőlapok. Az ezredéves országos kiállítás alkalmából *a magyar posta benyomott 2 kros, illetve 5 kros (5 kros levelezőlap a nemzetközi forgalom számára) levéljegygyei felszerelt és az írásbeli közleményre szánt oldalon képek­kel ellátott levelezőlapokat bocsát forga­lomba, amelyek f. évi április hó végével, a benyomott postai értékjegy árához ké­pest 2, illetve 5 krért, minden kir. posta­(távirda-) hivatalnál és postai értékcikk­árudában beszerezhetők lesznek. A forga­lomba bocsátandó levelezőlapok harminc­kétféle képpel vannak ellátva. A képek részint az ezredéves országos kiállításból, részint a magyar történetből vétettek, részint pedig a magyar korona államte­rületének egyes tájképeit tüntetik fel. HÍREK. — Szent Adalbert emlékezete. Vasár­nap, Szent Adalbertnek, a Káptalan vé­dőszentjének emlékezetére ünnepélyes nagy mise lesz a Bazilikában, a melyen Horák ünnepi miséjét adják elő. Betétek lesznek : Graduele, Confitemini — Kemp­ter-töl és Offertonim : Laudate Dominum, soprán-solo és kar — Cherubinitől. Ugyancsak vasárnap kezdi meg Takács Imre regens-chori egy havi szabadság­idejét, amelyet egészségi szempontból kért. Távolléte alatt Schönwaldner Kál­mán fogja helyettesíteni. — Katonai Szemle. Schmeedes Ernő altábornagy, a 33. gyaloghadosztály pa­rancsnoka hétfőn a háziezred megszem­lélésére városunkba érkezett. Hétfőn este a tisztikar hangversenyt rendezett a tiszteletére, kedden délelőtt pedig nagy katonai gyakorlat volt, amely a zuhogó zápor és a szélvihar dacára pompásan sikerült s ezredünk kitűnő képzettségéről tett tanúságot. — Nyári vigadó. Elkészült immár az esztergomi Vigadó. Nem ugyan az, ame­lyet annak idején nagy hűhóval és nagy költségvetéssel terveztek, hanem egy kis házikó a szigeten, amely kacér ró­zsaszintire meszelt falán büszkén hordja e felírást: Nyári Vigadó. Tulajdonkép­pen egy jól felszerelt fedett kuglizó ez a Krechnyák-\erthen, amely a nyári hóna­pokban valószínűleg erős konkurrense lesz az úgynevezett Pandúr-kioszknak. — Halálozások. Mély gyász érte Lós­kay Jeromos hercegprimási jószágkor­mányzót. Nővére Lóskay Anna, özvegy Miksits Imréné április 11-én huszonöt­éves korában Bajoson elhunyt. Holttes tét a fővárosba szállították, ahol kedden temették el a Kerepesi-uti sírkertben. A jószágkormányzó ur sok tisztelője és ismerőse őszinte szívvel osztozik a test­véri fájdalomban. — Halottja, kedves halottja van Reviczky Győző központi főszolgabírónak is. Hétéves kis leánya: Gabriella hosszas betegeskedés után teg­nap délelőtt kiszenvedett. A kis kopor­sót ma délután szállították a lábatlani családi sírboltba, ahol holnap délután három órakor helyezik örök nyugalomra. Az általános részvét enyhítse a nagyra­becstilt család mélységes fájdalmát. — Szlavnicai Sándor Teréz április 12-én hatvan éves korában tüdőlobban hirtelen elhunyt. Tegnap délután temették el a vízivárosi sírkert családi sirboltjába. — Birkés Ákos varbóki plébános, a ki mint káplán annak idején városunkban is hosszabb ideig tartózkodott, hirtelen meghalt. — Elmaradt nagy gyakorlatok. A tar­talékosok bizonynyal örömmel fognak értesülni arról, hogy a hadügyminiszter és a honvédelmi miniszter úgy intézke­dett, hogy az idén Magyarországban — a milleniumra való tekintettel — a nagy katonai hadgyaknrlatok elmaradnak. — Tartalékosok bevonulása. Körül­belül hétszáz emberrel szaporodott meg hétfőn néhány napra városunk lakossága. Ennyi rezervista vonult be ugyanis tizen­négynapi fegyergyakorlatra s mert a ka­szárnyában nem volt elegendő hely, nagyrészük magánházaknai helyeztetett el. — Ez ÍS Stylus. A városi képviselők tegnap a Városházáról a következő csi­nosan megfogalmazott kis értesítést kap­ták : «Ertesittetnek a városi képviselő urak, hogy a legközelebbi tisztújítás al­kalmából Hauslohner János ur is folya­modott a rendőrirnoki állásra és neve a kikézbesitett táblás kimutatásból tévedés­ből, illetve a leiró elnézéséből származott.* — Vasúti szerencsétlenség. Süttőn a vasúti állomáson tegnap nagy szerencsét­lenség történt. Bezzeg Károly vasúti al­kalmazottra, aki a vágányokon dogozott, a gép reá ment és mindkét lábának alsó részét összezúzta. A szerencsétlenségnek a gépvezető az oka, aki jelzés nélkül az ott dolgozó munkásokra eresztette a gépet. — Véres vasárnap. Nagy csődülés tá­madt vasárnap délben két órakor Szent­tamáson a Káptalanháza előtt. A 21-es számú rendőr ugyanis többek segítségé­vel egy vánszorgó, véres alakot vitt az ottani közkúthoz, hogy lemossa a fejéről patakzó vért. A szegény ember kopo­nyáján több mély seb tátongott, amin természetesen a viz nem segíthetett. El­vitték tehát dr. Aldori Mór orvoshoz, aki sebeit összevarta s a kórházba való szállításáról gondoskodott. A véres eset előzményei a következők : Kajner István dunagőzhajozási szolga vasárnap délben felkereste feleségét: Kópedi Terát, aki nem régen elhdgyta s Lehőcz Ignácz gépmesteéhez költözött. Az asszonynál levő máját kérte vissza, az asszony azonban nem volt hajlandó kérését teljesi­teni s amikor a férj erélyesebben lé­pett fel, a szerető Lehőcz baltát ragadott fel s azzal háromszor Kajner fejére ütött. Mikor Kajner összerogyott, derék felesége a hajánál fogva vonszolta az ut­cára. Ott szedték fel a járó-kelők. Az asszonynak a verekedésben anya és apja is segítségére volt. Lehőczöt letartóztat­ták s az ügyben megindították a hiva­talos vizsgálatot. — Nagyenyedi dalnok, Bende Albert szónok, ezen a hangzatos néven mutat­kozott be szombaton mindenfelé az ut­cákon egy ismeretlen uri ember, akinek külsejéről is azonnal észre lehetett venni, hogy bizonyosan Hazafy Verái barátunk kollégája. Be is bizonyította hamarosan, amennyiben hosszú, keskeny fehérszínű és arczképével ellátott kutyanyelveket osztogatott, amelyeket sajnosán elrontott a reájok néhány száz, vers formában szedett értelmetlen sor. A dalnok és szónok úrhoz azonban nem sokáig volt szerencsénk, mert Burián Lajos alkapi­tány úr, nem méltányolva a nagyer­nyedi poézist, consilium abeundi-t adott a jövevénynek. íme az elröppent dal­nok lantjának egy csintalan kis szü­leménye : Br. Józsika Valleria kisasszonyhoz. (Földi ábránd.) Szép szemed mint a hajnalon, csillag ragyog meny­[padlaton. Es még a szép kedves arczád ez képezi menypad­[latát A tejben uszó piczi szád menyországnak a kapuját, Hát még az áldott jő szived, melylyel a mennyet diszited. Furcsa érzet a szerelem, eszét aggottá teszi Egyik vagy másban benterem, Hogyha kapkod többek után, lakol keble bére árán. Hej, de csupán egyedül nemes érzet a szerelem. Lángtüzétöl kihevül. Homály fátyolt nem hord magán, ha elsőbb kit sze­dettem mán. (Kolozsm. Sz.-falván, fjulló csillagok. — Jean Richepin, — Esik, esik, pásztorlányka, Esik, esik, csöndesen. Olyan csöndes ez az eső, Meg nem hallja senkisem. Esik, esik! Véges végig A fiagy égen s ködbe vesz. Esik, esik! A nagy éjben, Csillagok esője ez. Esik, esih! Mig odafönt Álmodik a magas ég, Aranyszárnyu pilleképpen Tán egy uj nap szülétek. Esik, esik ! Arany-pille Libegteti szárnyait . . . Földre hulló arany hímpor Ez a sok-sok szikra itt. Esik, esik ! Arany-porral Hadd szedem magam tele, Szőke hajad, pásztorlányka, Hadd porozom be vele. Heltai Jenő" Ur és szolga. — A hercegprímás inasa. — Győr, ápr. 13. A magyar katholikus főpapság feje most is oly szerény, visszavonult életet él, mint amikor a pannonhalmi kolostor­nak volt lakója. Nem hallunk hírt Va­szary Kolos szórakozásairól, se lakomái­ról, csak nemes szivéről, nagy köteles­ségtudásáról. Csak azt tudják róla szerte az országban, hogy férfias és rendkívül előzékeny s nincs modorában semmi tet­tetés, mert a természete, hogy kedves, hogy jó legyen mindenki iránt. — Parancsoljon velem ! — mondotta nekem egy izben, midőn egyik müvem­hez adatokat kértem tőle. — Főmagasságu hercegem, csak nem parancsolhatok én — Magyarország her­cegprímásának ? ! . . . De ha én nem is parancsolhatok, ugyancsak nem cselekedheti ezt széles e hazának a többi lakója sem — egynek kivételével. Ez az egy: a Gyuri! A Gyuri nagy ur ! A világ szemében

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents